Zalai Hírlap, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

7 Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt Angyalföldre látogatott, hogy — miként sok éve má­­­r­ a munkásszolida­ritás nagy ünnepe előtt sze­mélyesen is üdvözölje az ipari negyed dolgozóit, s tájékozód­jon a városrész életéről, fej­lődéséről, az emberek hangu­latáról. A vendéget a pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt­­bizottság első titkára, Deák Gábor, a XIII. kerületi párt­­bizottság első titkára és Bor­nemissza Sándor, a városrész tanácselnöke köszöntötte. A párt-végrehajtó bizottság tag­jainak körében Deák Gábor tájékoztatta a vendégeket az idei első negyedév gazdasági eredményeiről. Kedves invitálásnak tett ele­get ezután a párt főtitkára, a Thälmann utcai II. számú ál­talános iskola Várkonyi György úttörőcsapatának meg­hívólevelét még a párt XIII. kongresszusán kapta kézhez, amikor az úttörők köszöntöt­ték a küldötteket. Hamar tel­jesült tehát a kérés, ahogyan a fogadtatás meleg percei mu­tatták, a pajtások őszinte örö­mére. A gyermeki kíváncsiság és szeretet megannyi megnyil­vánulása vette körül a vendé­get bármerre járt az iskolá­ban. A program az Autóvillamos­sági Felszerelések Gyárában folytatódott, ahol a gyáriak május elsejét köszöntő mun­kásgyűlésén vett részt és szólt a megjelentekhez Kádár Já­nos. Várkonyi Péter Algériában Algír, (MTI): Várkonyi Pé­ter külügyminiszter Ahmed Taleb Ibrahimi, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság külügyminisztere meg­hívására 1985. április 27—30. között hivatalos látogatást tett Algériában. Várkonyi Pétert kedden fo­gadta Sadli Benzsedid köztár­sasági elnök, a Nemzeti Fel­­szabadítási Front (FLN) főtit­kára. A magyar külügyminisz­ter találkozott Rabah Bitattal, az algériai Népi Nemzetgyű­lés elnökével, az FLN PB tag­jával, valamint Zituni Mesz­­szaudi­val, a KB tagjával, könnyűipari miniszterrel. Vár­konyi Péter két alkalommal tárgyalt vendéglátójával, Ah­med Taleb Ibrahimival. Várkonyi Péter hivatalos magyarországi látogatásra hív­ta meg Ahmed Taleb Ibrahi­­mit, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. A magyar diplomácia vezetője kedden hazaérkezett. Marjai József Törökországba utazón Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Kaya Erdem török miniszterelnök­helyettes meghívására kedden Törökországba utazott. Kísé­retében van Török István kül­kereskedelmi államtitkár, a magyar—török gazdasági ve­gyesbizottság társelnöke és több vállalati vezető. A Mi­nisztertanács elnökhelyettesei törökországi tartózkodása so­rán tárgyalásokat folytat a vendéglátó ország kormányá­nak tagjaival a gazdasági és üzleti élet vezetőivel. (MTI) Reagan az NSZK-ban Bonn, (MTI): Ronald Rea­gan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, sz­erda dél­előtt több napos, hivatalos lá­togatásra a Német Szövetségi Köztársaságba érkezett. Reagan hivatalos, NSZK- beli programja csütörtök reg­gel kezdődik, amikor Richard von Weizsäcker államfővel és Helmut Kohl kancellárral foly­tat tárgyalásokat. Ezeken vár­hatóan kiemelkedő szerepet játszik majd az amerikai űr­fegyverkezési program és az abban való nyugatnémet rész­vétel feltételeinek tisztázása. Az amerikai elnök csütör-­­­töktől a hét vezető tőkés ál­­­­lam háromnapos, gazdasági­­­ csúcstalálkozóján vesz részt Bonnban. Reagan vasárnap felkeresi a bergen-belseni volt koncent­rációs tábort és a bitburgi ka­tonai temetőt, majd hétfőn Hambachba utazik, ahol be­szédet mond és nyugatnémet fiatalokkal találkozik. Az amerikai elnök NSZK- beli látogatása hétfőn kora délután ér véget, amikor Ro­nald Reagan Spanyolországba­ utazik tovább. Sarney együttműködést ajánl a Brazil KP-nak Brasilia­ (ADN): Az évtize­dek óta illegális Brazil Kom­munista Párt küldöttségét fo­gadta hétfőn José Sarney bra­zil elnök az ország fővárosá­ban. A megbeszélésen Sarney együttműködést ajánlott a Brazil Kommunista Pártna­k olyan társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekben, amelyen megoldása előmozdíthatja a demokrácia megszilárdítását, valamint a békét és a stabili­tást az országban. A pártkül­­döttség úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja az elnöki in­tézkedéseket. Heves harcok Bejrútban Bejrút, Párizs,’ (Reuter, AP, AFP). Kedden a kora hajnali órákban heves összecsapás tört ki a Bej­rút keresztények lakta keleti és muzulmánok lakta nyugati részét kettéválasztó „zöld vonal” mentén. A lövöldözés nem sokkal éjfél előtt kezdődött és a leg­hevesebb összecsapások hajnal előtt zajlottak le. Jelentések szerint a „zöld vonal” mindkét oldalán robbantak gránátlöve­dékek. A rendőrség közlése szerint legalább öten megsé­rültek az összecsapásokban. Kedden muzulmán milíciák ostrom alá vették és elfoglal­ták Kfar Falusz hegyi erődjét az izraeli zsoldban álló dél-li­banoni hadseregtől. Merénylet Belgiumban Súlyos robbantásos merény­let történt szerdán hajnalban Brüsszel belvárosában: egy robbanószerrel megtöltött szállítóautó a levegőbe repült, miután előbb a merénylők lángba borították. A helyszín­re érkező tűzoltók közül kettőt lyosan megsebesültek. A rob­bantást a Belga Vállalkozók Szövetsége (FEB/VBO) szék­háza előtt követték el, és is­mét a magát „Harcoló kom­munista sejteknek” nevező terrorista csoport vállalta magára a szétszórt röpcédu­ i Kpki Veteránok kitüntetése Moszkva (MTI): Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára kedden Moszkvában kitüntetéseket nyújtott át az SZKP Központi Bizottsága több olyan munkatársának, aki részt vett a második vi­lágháború harcaiban, illetve a háború idején a hátországban végzett kiemelkedő munkát. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének megbízá­sából Gorbacsov a Nagy Hon­védő Háború Érdemrend első és második fokozatát, illetve a Nagy Honvédő Háborúban Aratott Győzelem Negyvene­dik Évfordulójára Alapított Jubileumi Érdemérmet nyúj­totta át a kitüntetetteknek. TASZSZ-nyilatkozat Namíbiáról Moszkva (MTI): A Szovjet­unióban határozottan elítélik a namíbiai rendezést szabo­táló legújabb dél-afrikai ak­ciókat. A Szovjetunió szoli­dáris az El Nem Kötelezett Országok Koordinációs Irodá­jának a rendezésről szóló, Új-Delhiben elfogadott hatá­rozataival, s támogatja azt a követelést, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak ülését. Ezt hangsúlyozta egyebek közt az a TASZSZ- nyilatkozat, amit kedden tet­tek közzé a szovjet főváros­ban. A szovjet hírügynökség nyilatkozata emlékeztet arra, hogy Pieter Botha, a Dél-Af­rikai Köztársaság elnöke a napokban közölte: a pretoriai rezsimnek szándékában áll „korlátozott hatalommal ren­delkező ideiglenes kormányt” létrehozni a dél-afrikai had­sereg által törvénytelenül megszállva tartott Namíbiá­ban. Nem titok, hogy a pre­toriai rendszer ezt a „kor­mányt”, a lényegében neki engedelmeskedő pártok kép­viselőiből kívánja létrehozni. Arra törekszik, hogy ne ke­rüljön hatalomra a Délnyu­gat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO), amely sok éve harcot folytat a gyarmatosító, fajüldöző elnyomás ellen, s amelyet az Egyesült Nemze­tek Szervezete, az Afrikai Egységszervezet, az el nem kötelezett országok mozgalma a namíbiai nép egyetlen tör­vényes képviselőjének ismer el — mutat rá a TASZSZ nyilatkozata. Moszkva után Belgrádban tárgyal Daniel Ortega Moszkva (MTI). Munkalá­togatását befejezve kedden elutazott Moszkvából az a nicaraguai küldöttség, amely Daniel Ortegának, Nicaragua köztársasági elnökének, a Sandinista Nemzeti Felszaba­­dítási Front Országos Veze­tősége tagjának vezetésével tartózkodott vasárnap este óta a szovjet fővárosban. A delegációt a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa elnökének első helyettese búcsúztatta. Belgrád (MTI): A kétoldalú kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdések sorában mindenekelőtt a közép-ameri­kai térség helyzetéről volt szó a jugoszláv—nicaraguai csúcs­szintű tárgyalások kedden késő délután megtartott első fordulójában. Veszelin Gyuranovics és Dániel Ortega, aki kedden délben érkezett hivatalos és baráti látogatásra Belgrádba, a véleménycsere során a két­oldalú kapcsolatok áttekinté­sekor a gazdasági együttmű­ködés elmélyítésére helyezte a hangsúlyt. Ortega ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Nicaragua tesz for­radalma vívmányainak meg­őrzésére. A kedden este a nicaraguai elnök tiszteletére adott dísz­vacsorán mondott pohárkö­szöntőjében a jugoszláv ál­lamelnökség elnöke kijelen­tette, hogy országa más el nem kötelezettekkel karöltve erőfeszítéseket tesz a közép­amerikai válság békés rende­zésére, a valamennyi érdekelt fél részvételével folytatandó tárgyalások tető alá hozásá­ra. Daniel Ortega válaszbe­szédében kijelentette, hogy Jugoszlávia és Nicaragua kö­zös nézetet vall számos nem­zetközi kérdésben, kiváltképp ami az el nem kötelezettek mozgalmát és a békéért, a biztonságért és a­­ nemzetközi együttműködésért folyó har­cot illeti. Daniel Ortega szerdán előbb Ali Sukrijával, az IKSZ KB Elnökségének elnökével foly­tatott megbeszéléseket, este pedig folytatta tárgyalásait Veszelin Gyuranoviccsal. Bolgár—szír megállapodás Damaszkusz, (MTI—BTA): Bulgária és Szíria barátsági és együttműködési szerződést kötött egymással. A dokumen­tumot kedden írta alá Da­­maszkuszban Hafez Asszad szíriai elnök és Todor Zsiv-J­kov, a BKP Központi Bizott­ságának főtitkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke. Ezt megelőzően Asszad el­nök még egy utolsó megbeszé­lést tartott a szíriai látogatá­son tartózkodó bolgár vezető­vel. Mindkét részről nagyra értékelték a csúcstalálkozó eredményeit, s ezután került sor az ünnepi aktusra, a két ország első ilyen jellegű, át­fogó szerződésének az aláírá­sára. Genf: Mérleg az első fordulóról A­Z „ÚJ ENYHÜLÉS” szülötteként március 12-én megkezdett szovjet— amerikai tárgyalások első fordulója április 23-án me­netrendszerűen lezárult. Má­jus 30-ig búcsút vett Genftől a két küldöttség, amely hat hét alatt húsz plenáris és munkacsoport-ülésen ötven órát töltött egymással, nehéz, intenzív, hivatalos és nem­hivatalos, mindenesetre bizal­masnak minősített tárgyalá­sokon. A kiizzadt statisztikák és a mosollyal kísért nyilatkoza­ti közhelyek mögött izgalmas vállalkozás húzódik meg: a két nagyhatalom bátor és nagyratörő eszmecserét kez­dett jóformán egész rakéta­állományáról, atombombázó légierejéről, támadó és védel­mi nukleáris fegyverzetéről, tehát arról, ami van, és arról is, ami ne legyen — a koz­mikus fegyverrendszerekről. Ezek az erőltetett statiszti­kák és közhelyszerű nyilatko­zatok egyszersmind azt is jel­zik, hogy a tárgyalások rész­leteibe keveseket avatnak be, s nyilatkozniuk érdemben csak a legmagasabb vezetők­nek lehet. A genfi szovjet­­amerikai tárgyalásokról a leg­fontosabb dolgok tehát Moszkvából és Washington­ból hangzottak el. Mihail Gorbacsov már áp­rilis 7-én lényegében min­dent elmondott a genfi tár­gyalásokról. Az amerikai fél a diplomáciát és a tárgyal­ásokat alárendeli a rakéták­nak és a repülőgépeknek, kozmikus pajzsot reklámoz és kozmikus kardot kovácsol. Ami pedig az amerikai tár­gyalóküldöttséget illeti, az SZKP KB új főtitkára kény­telen volt megállapítani, hogy az amerikai hadászati fegy­verkezési programokat azok is segítenek keresztülvinni a kongresszusban, akik az Egyesült Államok nevében tárgyalnak Genfben. A genfi tárgyalások első fordulója alatt nem érvénye­sült az a logikus szovjet ok­fejtés, hogy ha már leültek a tárgyalóasztalhoz azzal a szándékkal, hogy a fegyver­zet csökkentéséről állapodja­nak meg, akkor legalábbis nem kell azt növelni. Gorba­csov főtitkár hasztalan java­solta, hogy a tárgyalások tel­jes időtartamára mindkét fél vezessen be moratóriumot a csapásmérő (és nem más) kozmikus fegyverzetnek a tudományos kutatótevékeny­séget is magába foglaló lét­rehozására, kipróbálására és rendszerbe állítására, „fa­gyassza be” hadászati támadó (és nem más) fegyverzetét, „eurohadászati" telepítéseit, Washington szertelen sietség­gel elvetette a javaslatot. Ma­gyarán elvetette, hogy a genfi tárgyalások kedvező meder­ben folyjanak. Amikor pedig a Szovjet­unió, amely 1983. augusztus 18-án vállalta, hogy elsőnek nem állít pályára műholdel­hárító fegyvert, bejelentette, hogy egyelőre 1985 novembe­rig nem telepít újabb közép­­hatótávolságú rakétákat, és leá­llítja a NATO-rakétatele­­pítésre válaszul foganatosított egyéb ellenintézkedéseit is, a Fehér Ház „propagandafo­gásnak” minősítette az egyol­dalú szovjet intézkedést. Felvetődik a kérdés, miért ment bele Scultz amerikai külügyminiszter január 8-án, hogy Genfben a hadászati és a közép-hatótávolságú atom­fegyverekről, valamint az űr­fegyverzetről komplex tár­gyalások kezdődjenek, amikor az Egyesült Államok évek óta ellenzi a fegyverzetkorlá­­tozás kiterjesztését a világűr­re, az MX-esetből ítélve rendületlenül folytatja hadá­szati fegyverkezési program­ját, és nem hajlandó leállí­tani „eurorakétáinak” telepí­tését, hacsak nem jön közbe egy heilbronni típusú Pershing-katasztrófa. Az ENSZ Világűr Bizottsá­gának tavaly júniusi ülésén az Egyesült Államok egysze­rűen nem volt hajlandó részt venni a világűr demilitarizá­­lásáról folytatott vitában, amely így zsákutcába jutott. Az ENSZ-közgyűlés 39. ülés­szakán egyhangúlag hoztak határozatot ugyanerről a té­máról. Egyetlen küldöttség tartózkodott: az Egyesült Ál­lamoké. Az amerikai delegá­tus azt hangoztatta, hogy a megfelelő tárgyaló fórum a negyven ország képviselőiből álló genfi leszerelési bizott­ság. Ott ugyancsak amerikai obstrukció akadályozta a munkát... Április 13-án George Shultz egy interjúban azt mondta: „Érdekes javaslatokat tettünk le az asztalra.” Ezeket a ja­vaslatokat nem hozták nyil­vánosságra, de genfi megfi­gyelők utaltak arra, hogy Washington ismét a szovjet hadászati nehézrakéták, vala­mint a közép-hatótávolságú rakéták lényeges csökkentését követelte, utóbbiakét nemcsak Európában, hanem Ázsiában is, függetlenül a Szovjetuniót keletről—nyugatról körül­öle­lő amerikai előretolt nukleá­ris rendszerektől. A tárgyalá­sok „még nem mentek bele a téma elevenébe” — mondta az amerikai diplomácia veze­tője, nem igen részletezve, hogyan is áll a szavak és a tettek egysége a Pentagon érdekképviselőinél. Egymás álláspontjának jobb megismerése, amit minden tágyaláson el lehet könyvelni az első forduló eredménye­ként, fontos dolog, de a szov­jet küldöttség aligha kezd­het valamit a megegyezés­ellenes amerikai álláspont jobb megismerésével. Május 15-én, amikor Gromiko Bécs­­ben ismét találkozik Schultz­­cal, a szovjet külügyminisz­ter kénytelen lesz amerikai kollégáját nyomatékosan em­lékeztetni januári megállapo­dásukra, amelyet az Egyesült Államok azóta nemcsak meg­bánt, hanem szeretne feledés­be is meríteni. A Szovjetunió nem azért ment el Genfbe, hogy delegációja senkit sem­mire nem kötelező filozófiai csevegést folytasson elvont, a gyakorlattól elszakított fegy­verzetellenőrzési témákról, akár kétes hadászati „kezde­ményezések” állítólagos elő­nyeiről. A szovjet küldöttség arra kapott megbízást, hogy a januári megegyezés szelle­mében törekedjék az atom- és űrfegyverzet problémájá­nak komplex megoldására, mégpedig elfogadható, észsze­rű időn belül, mindkét hata­lom egyenlősége és azonosan megközelíthető biztonsága alapján. A VILÁG AZ UTÓBBI NAPOKBAN megdöb­benéssel értesült arról, hogy 1983 végén az Egyesült­ Álla­mok közveszélyesen selejtes Pershing-rakéták Európába telepítésével hiúsította meg a szovjet—amerikai tárgyalások folytatását. A fegyverzetkorlá­tozási tárgyalások azonban az „abszolútnak” és „tökéletes­nek” kikiáltott fegyverekre is érzékenyek. TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Külföldi atomenergetikusok látogatása A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség európai tanul­mányutat szervezett 20 ország atomenergetikai szakemberei­nek, akik e nemzetközi prog­ram utolsó állomásaként ked­den fejezték be egyhetes ma­gyarországi látogatásukat. Motley lemondott Langhorne Motley, az Egye­sült Államok külügyminiszté­riumának latin-ameri­kai ügyekkel foglalkozó államtit­kára kedden lemondott tiszt­ségéről. A hírt George Shultz külügyminiszter jelentette be, hozzátéve, hogy Reagan elnök sajnálkozását kifejezve első­közölte, hogy Motley posztjá­ra az elnök Elliot Abrams-t, a külügyminisztérium jelen­leg emberi jogokkal és hu­manitárius kérdésekkel fog­lalkozó államtitkárát fogja kinevezni. ETA-akciók Egy gyilkosság, három bombariadó, egy pokolgépes robbantás szerepel a spanyol terroristák hétfői bűnlistáján. A feltételezések szerint ez kez­detét jelenti annak az akció­­sorozatnak, amelyet az ETA baszik terrorszervezet az el­múlt hétvégén jelentett be. Közös közlemény Helmut Kohl nyugatnémet és Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő bonni tárgyalásai­meg kell fékezni a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatokban jelentkező és erősödő protek­­cionist­a tendenciákat. Olaszországi magyarságkutatók Az olaszországi egyetemközi hungarológiai központ április 29-én és 30-án Rómában meg­tartotta első alakuló közgyűlé­sét. A központ tíz állami egye­tem magyarságtudománnyal foglalkozó kutatóit fogja össze. Hold­fogás Csak az egyik kis mestersé­ges holdat sikerült pályára ál­lítania a Challenger amerikai űrrepülőgép személyzetének a tervezett kettőből: a második hold indítóberendezése fel­mondta a szolgálatot, s az nem hagyta el az űrrepülőgép 1945. május 2., csütörtök

Next