Zalai Hírlap, 1986. július (42. évfolyam, 155-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

6 Üdülőövezet, főszezon, kellemes és nyugodt pihenés — ezek a fogalmak összecsengenek Keszthely és környéke nyaraló-településeinek nevével. Csupán egy idényben 100 ezer vendég fordul meg Balatonparti városunkban, s annak közvetlen közelségében. Ám a közrend őrei nemcsak ennek az övezetnek a nyugalmát, biztonságát és társadalmi tulajdonát vigyázzák — a volt keszthelyi és zalaszentgróti járás területe alkotja igazgatási körzetüket, azaz közel 175 ezer zalai, illetve bel- és külföldi polgár biztonságérzete felett őrködnek. Mindemellett a különböző osztályok, alosztályok egy része ügyfélszolgálati feladatot is ellát: főszezonban naponta 200— 250-en fordulnak meg a keszthelyi rendőrség székházában. Ezt a munkát lapunk stábja egy napon át kísérte figyelemmel. 175 ezer ember nyugalmáért, biztonságáért így látja a kapitány Legelőször dr. Horváth Tibor rendőrőrnagy, a városi rendőrkapitányság vezetőjének szobájába kopogtattunk be. — Éppen a terület sajátosságaiból fakad, hogy — főszezonban különösen — a megye más régióitól eltérnek a mi rendőri feladataink — kezdi a kapitányságvezető. A Zsebesektől a könnyűvérű lányokig, a valutásoktól a dörzsölt tolvajokig elég sok ismert, vagy potenciális bűnelkövető egyikek fetenc „mozgásterülete” az a vidék. A sűrű, gyakran túlzsúfolt közlekedés okozta helyzetekről vagy az italos rendbontókról és a frissen szabadult „nehézfiúkról” nem is beszélve. Mindezek következtében megnövekszik a társadalmi tulajdon, a személyi vagyon megkárosításának esélye is. Hivatásos állományunknak és a terület félezer önkéntes rendőrének tehát alaposan és sokoldalúan fel kell készülnie. — Milyen jelenségek, tendenciák igényelnek különösen nagy figyelmet a keszthelyi rendőrség munkájában? -r- Nekünk minden fontos, ami a törvényességet, a közrendet és a nyugalmat sérti. De maga az a tény, hogy a csúcsszezon egy-egy hónapjában 20—22 százalékkal magasabb a bűnelkövetések száma, mint más időszakokban — tőlünk az átlagosnál nagyobb összpontosítást igényli. Például az ismertté vált bűncselekmények 43 százalékát a személyi javak sérelmére követik el, s ezek enyhén emelkedő tendenciát mutatnak. Mindamellett megjelent az úgynevezett városi bűnözés Zalaszentgróton, különösen a vagyon elleni és a garázda cselekmények szaporodtak. A teljes képhez tartozik viszont, hogy a bűncselekmény típusok többségében jelentős — 23 és 52 százalék közötti — a csökkenés. Ez a megelőzés-felderítés javuló eredményességére és az állomány növekvő színvonalú felkészültségére, szervezettségére vezethető vissza. Számomra és minden kollégánk számára két iránytű a meghatározó a rendőri hivatás teljesítésében: a törvényesség messzemenő betartása és betartatása, valamint az a tény, hogy e nemzetközileg ismert idegenforgalmi övezetben nem egyszerűen közérzeti, hanem politkai kérdés a hazai és külföldi állampolgárok biztonsága, az üdülés-gyógyulás zavartalansága. Nyomozók és vizsgálók A mai, krimin nevelődött emberek kétségkívül a bűnügyi osztály munkáját tartják a legromantikusabb rendőri feladatnak. Milyen valójában a bűnügyesek munkája? — Ritka eset, hogy egy „filmhossznyi idő” alatt rendőrkézre kerül a bűncselekmény elkövetője — mondja Pózvai Albin főhadnagy, a nyomozó alosztály vezetője. — Persze azért akad rá példa. A legutóbb például éjszakai akción voltunk. Hazaérkezés után tíz perc múlva — miként a krimikben — csörgött a telefon. Az ügyeletes közölte: álarcos rablás történt a hévízi Aqua Hotelben. Rohantunk a helyszínre. Szerencsénkre jó személyleírást kaptunk a portástól, s ehhez járult Tóth Károly törzszászlós nagyszerű személyismerete. A „forró” nyomon elindulva másfél óra múlva kézre került az elkövető. — Ez a ritka, s mi az általános? — Az eredményt szívós, verejtékes munkával éri el a nyomozó. Gyakran a kívülálló szemében talán feleslegesnek tűnő, aprólékos vizsgálódás vezet a célhoz. Ha a nyomozás sikerrel járt, kezdődik a vizsgálati alosztály munkája, a bizonyítékok beszerzése, az elkövető, s a tanúk kihallgatása. Jelenleg 31 folyamatban levő ügyünk van — tájékoztat Sári Lajos őrnagy, a vizsgálati alosztály vezetője. — Mostanában meglepően sok csalást követtek el a környékünkön. Most Szarka József — alföldi illetékességű lakos — ügyében Az Aqua Hotelben történt rablás gyanúsítottját hallgatja ki a nyomozótiszt. _ _fta_____ IMAI Hlump folyik a bizonyítékok összegyűjtése. Az illető „családi gmk”-t alakított, termelőszövetkezetekkel, gazdaságokkal kötött szerződést fakitermelésre. A pénzt mindenütt felvette, a munkát pedig nem végezte el. Az OTP-től és takarékszövetkezetektől is nagyobb — fedezetnélküli — összegeket vett fel a munkára. Jelenleg 400—500 ezer forintos csalás bizonyításánál tartunk. — Azt gondolná az ember, ha megvan a tettes, már könnyű helyzetben van a rendőr. — Nem így van. A bűnöző ritkán könnyíti meg a rendőr munkáját. A vizsgálótisztnek kitartó munkával a legapróbb részletet is fel kell kutatnia, hogy szilárdan álljon a vád, be kell tömni a legkisebb rést is, amiben később a tettes kibúvót találna. Az ügyeleten Apró lámpák villognak az ügyeletesi szoba műszerpultján. Csörög a telefon: az ügyeletes, Tóth Károly törzszászlós fogadja a hívást, s pontosan jegyzetel. — Az egyetemi kollégium egyik lakójának Simsonjáról több alkatrészt leszereltek, erről tett feljelentést a tulajdonos — újságolja. — Sajnos, a leggyakoribb bűncselekmények egyike ez. Most ő telefonál a „forró-nyomos” nyomozóknak, hogy induljanak ki a helyszínre. — Itt mindig történik valami — jegyzi meg a törzszászlós. S mintha csak igazolni akarnák, hívják a folyosóra. Mint kiderül: a türjei körzeti megbízott, Varga Károly őrmester egy eltűntként körözött veszélyes bűnözőt „szűrt ki” Türjén, igazoltatáskor. Tarsoly Imre óhídi lakos, pince-specialista betörő legutóbb 4 évet ült. Kivonta magát a pártfogói felügyelet, s az előírt magatartási szabályok alól, munkahelyet nem létesített. Valószínű, hogy a nyári meleg ellenére ismét hűvös hónapok várnak rá ... Elköszönőben még egy fotógyűjteményt is mutat az ügyeletes: négy megrögzött és „nagybani munkáját” meglehetősen tolakodó módon végző lengyel valutázó körözése kezdődött el... Tóth Károly törzszászlós, ügyeletes bejelentést vesz fel. Az igazgatásrendészeten Az útlevél-ügyintézők irodájában „nagyüzem" van, s az ügyek nagy része nem okoz gondot. Sorra jönnek külföldiek is, bejelentkezési kötelezettségük teljesítése, vagy éppen tartózkodási engedélyük meghosszabbítása miatt. Utóbbit főként a hévízi gyógykezelések időtartamával indokolják. — Österreich — mondja Robert Cekal, aki egy hétre jött családjával a Balaton-partra. Pillanatok alatt megtörténik a bejegyzés, a passzus körül minden rendben. Julianna Csetényi Angliából érkezett, egy napot csúszott a bejelentkezési határidővel. Nem turistaként jött Keszthelyre, édesapja itteni temetése volt utazása oka. Az ügyintézők természetesen nem bírságolják. A hévízi Tóth László a család útleveleit veszi át az ablaknál. Jugoszláviába készülnek a napokban. •— Ma nincs front, türelmesek a vendégek — jegyzik meg az előadók. Pedig az ügyfelek türelme sokkal inkább köszönhető az itt folyó gyors, pontos munkának. De jócskán akad dolguk a személyi igazolványokkal foglalatoskodóknak is. Nyúlánk fiú tördeli kezeit az ablaknál. Sorolja kedvenc holmijait, amelyekkel együtt . ..mellesleg” a személyit is elveszítette a strandon. Veszélyes fenyegetés miatt feljelentett férfit hallgatnak ki a szomszédos szobában. Ideges tagadás a válasz a rendőri kérdésekre. Aztán meghallgatják a feljelentőt is. Büntetést nem szabnak ki most, az ügy további kivizsgálásra szorul.— Három beidézettet vártunk még, de nem jöttek — mondja Fodor Gyuláné alezredes, az igazgatásrendészeti osztály vezetője. — Ellenük többrendbeli szabálysértési eljárás is folyamatban van, ők már a „nehéz fiúk” közé tartoznak. Intézkedünk elővezetésükről. A számunkra rendkívül mozgalmasnak tűnő igazgatásrendészeten a rendőrök szerint nem volt nagy a forgalom. Úgy mondják, a szokásosnál nyugodtabb napot tudhatnak maguk mögött. 1986. július 5., szombat ri Őrségváltás Egy héttel ezelőtt, egységgyűlés keretében zajlott le ugyan a dolgok hivatalos része — a nyugállományba vonulásról, illetve az új kapitányságvezető kinevezéséről szóló parancs felolvasása —, de ottjártunkkor, július 1-én történt a tulajdonképpeni őrségváltás. A nyugdíjas éveit e naptól megkezdő dr. Doma József rendőr-alezredes két esztendő híján annyi időt töltött el a közrend szolgálatában, mint ahány éves az utódja, dr. Horváth Tibor rendőr-őrnagy. — Rendőrtiszt nagybátyám hatása volt, hogy ötvennégy januárjában, nyomozóként indult a pályám — kezdi tűnődve a volt városi rendőrkapitány, s mint egy dokumentumfilm, úgy pereg le előttünk az életútja. Ellenforradalom: rendőrtiszti iskolásként ott volt a rádió védői között. Konszolidáció, 1957: belép a pártba, részese a rendőrség újjászervezésének. Gazdasági—társadalmi megújhodás: 1962-től a megyei főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályán 13 éven át szolgált különböző beosztásokban, majd tanulmányi csoport vezetőiként öt éven át segítette a közbiztonság őreinek magasabb színvonalú képzését—nevelését. A növekvő arányú bűncselekmények időszakában került a megyei bűnügyi osztály élére, végül 1982-ben a keszthelyi kapitányság vezetőjévé nevezték ki. Tény, hogy vezetői működése utolsó napjáig, évről évre tekintélyes mértékben növekedett a felderített bűncselekmények aránya: 38,3 százalékról 62 százalékra. — Kialakult egy, a feladataira szakmailag—politikailag alkalmasabb állomány, soraiban a három éve létrehozott akciócsoporttal — ez a javuló eredményesség titka — jegyzi meg dr. Doma József. — Úgy érzem, viszonylag kedvező az őrségváltási örökség. De mindez — a még hatékonyabb munka és társadalmi kapcsolatok igényével — tovább fokozandó. Itt utódja felé fordul: — Dióhéjban ennyi az útravalóm is Horváth elvtárs számára, aki tanácsaimra, segítségemre bármikor számíthat. Nemcsak köszönetet mond, hanem az önmagával szembeni követelményt is megfogalmazza dr. Horváth Tibor: — Kinevezésem többet jelent az eddigi munkám elismerésénél. Aki 35 évesen erre a posztra kerül, az olyan bizalmat kap, ami a feladat nagyságát is magában hordozza: folytassa—fejlessze tovább, amit erdeje elért... Ahogy nyugdíjas kollégája mondta: sokoldalú, hivatásszerető ember. A szülőház ebbéli hatása — anyja bíró volt, apja ügyész és ma nyugdíjas rendőrtiszt — nem kétséges. A katonai főiskola elvégzése után a megyei főkapitányság vizsgálati osztályát választotta pályakezdése helyéül Mosolyogva mondja, hogy nemcsak a „dr.” miatt tett jót neki a jogi egyetem levelező tagozata. Az elméleti—szakmai pallérozottságot ötvözni tudta a megyei főkapitányság, majd — városi vizsgálati alosztály-vezetőként — a zalaegerszegi kapitányság „igen jó, nevelő csapatában” szerzett gyakorlati képességekkel. Éppen egy éve pedig a keszthelyi kapitányság bűnügyi osztálya vezetésével bízták meg. — Szerencsés vagyok, hogy az eddigi beosztásaim során a rendőrségi munka teljes vertikumát megismerhettem — említi a fiatal kapitányságvezető. — Enélkül aligha boldogulnék mostani tisztségemben. Az előd és az utód: dr. Doma József (jobboldalt) a nyugdíjas és dr. Horváth Tibor, az új kapitányságvezető. Segítségnyújtástól a büntetésig Hegyi Gézával, a közlekedési alosztály főtörzsőrmesterével Balatongyörök felé indulunk. A város területén többször leáll, s elsősorban a 71-es útra besorolni, „feljönni” nem tudókon segít a főútvonal forgalmának egy-két percre történő leállításával. A kempingből érkező 20 osztrák kerékpáros turista már jóideje várakozik, hogy folytathassa útját Füred irányába. A rendőr segíti őket ebben. A csoport vezetője elismerően megjegyzi: — Ezt otthon elmeséljük. A főtörzset az is érdekli, hogy a város határában levő hús- és tejüzem parkolóiban álló kocsikat tulajdonosaik lezárták-e? A kocsilopás ugyan nem jellemző, viszont annál több motorkerékpár, bicikli „cserél” gazdát, vagy csak leszerelik róla az alkatrészeket. Különösebb esemény nem adódik, s így a város Fő terén állunk le. Két fiatal rendőr éppen cédulákat helyez el a tilosban parkoló gépkocsikon. Nincs még 1 óra, de Dömötör Emil rendőrszakaszvezető már a tizenötödiknél tart. Írták: Foncza Zsuzsa, Horányi Árpád, Lukács József, Mészáros Ferenc Fényképezte: Mészáros László Még néhány kört teszünk, s kétszer akad dolga a járőrnek. A Csapás utca meredek lejtőjén a kerékpárján zsáknyi kukoricával gurul lefelé egy férfi. A pedálokhoz hozzá sem tud férni. Úgy áll meg, hogy lábát az útszegélyen csúsztatja. Irat nincs nála, de ismerik, s köztik vele, hogy másnap vigyen be magával 200 forint bírságot a rendőrségre. — Ha nem viszem? — Akkor feljelentjük és biztosan többet fizet. A Zsidi úton Szakter József főtörzsőrmester és Nemes László törzsőrmester szemétgyűjtő konténeres autót állít le. A városgazdálkodási vállalat sofőrje ugyanis törmeléket szállít, s annak tetején tetemes mennyiségű kátránypapír darabokat, amelyekből jónéhány lepotyogott az útvonalán. — Tettem rá követ, de úgy látszik kicsit — szól és nyújtja a 200 forint helyszínbírságot a szabálytalan rakodásért. Július egyébként jól indult: a hónap első napján a baleseti helyszínelő járőrnek nem akadt dolga.