Zalai Hírlap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

2 Ülést tartott a Politikai Bizottság (Folytatás az 1. oldalról.) Járőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnökével február 27-én tartott határmenti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állástehetőséget, egyúttal hitelesen bizonyítja, hogy ez a párt minden megegyezésre kész és képes, s egy, az egész nemzethez szóló programot fogalmaz meg, tesz javaslatként a Központi Bizottság asztalára, amely a végrehajtás és a végrehajthatóság igényével is számolt Tartalmi kérdéseire rátérve kifejtette: a párt vállalja a magyar progressziót, azonosságot vállal a reformeszmékkel, ugyanakkor a munkásmozgalom két meghatározó irányzatát, a szocialista demokráciát és a reformkommunista mozgalom szellemiségét is felvállalja. Javaslatként hangzott el az ülésen, hogy az MSZMP vallja magáénak az életszínvonal-csökkenés megállításának konkrét programját. Szükséges a rend és a reform viszonyának tisztázása is a terv részeként. Ki kell munkálni az oktatás programját, ezen belül a tehetséggondozás kézzel fogható, konkrét megoldásait is. Mindezekről a Központi Bizottság jövő heti ülésén a nyilvánosság előtt tárgyal majd. A határőrizet hosszú távú tennivalóival összefüggésben a PB megállapította: mivel hazánk külkapcsolatában jelentős változások következtek be, nőtt az idegenforgalom, a világútlevél új helyzetet teremtett, tarthatatlanná vált, hogy a határőrizeti korlátozások a korábbi gyakorlatnak megfelelően fennmaradjanak. Ezért a testület javasolta, hogy 1991-ig fokozatosan szűnjék meg a nyugati és déli határainkon a nyomsáv és az elektromos jelzőrendszer. Foglalkozott a testület egyebek között a párt új folyóiratának koncepciójával. A március 1-jével induló Új Fórum főszerkesztőjévé Szerdahelyi Istvánt nevezte ki, s feladatául jelölte meg, hogy politikai orgánumként képviselje az MSZMP céljait. A Politikai Bizottság március 15-e megünneplésével kapcsolatban javaslatot terjeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy azünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem vonhatja kétségbe — jelentette ki Kimmel Emil, majd megállapította: a pirosbetűs ünnep-és munkaszüneti nap mindannyiunk számára igen mély érzelmeket felkavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kívánja megfogalmazni saját felhívását, s csatlakozni — a KB-ülést követően — a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványához. Személyi javaslatok is szerepeltek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Népszabadság főszerkesztő helyettesi beosztásával bízták meg Karcagi Lászlót — a lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét —, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő-helyettest, aki az újonnan induló lap főszerkesztője lesz. Ezen kívül, a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusának átalakításával összefüggő személyi ügyekben is döntött a testület. (MTI) Szóvivői tájékoztató A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. — A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkár beszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztalatairól — mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait a találkozók hátteréről. Hangsúlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlovákiában és Jugoszláviában is kiegyensúlyozottan, eredményesen folyjék a szocializmus építése. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájékozódjanak a szomszédos országbeli vezetők, a közvélemény arról, hogy mi történik hazánkban. A tapasztalatok szerint a meglátogatott államokban jól ismerik a magyarországi folyamatokat, s politikai, gazdasági reformunkkal kapcsolatban nem fejeztek ki aggodalmat, fenntartást. Tény azonban — tette hozzá —, hogy mindkét helyütt megfogalmazódtak kérdések. A magyar küldöttség vezetője nagyra értékelte Jugoszlávia nemzetiségi politikáját, azt, ahogyan az ott élő magyarsággal törődnek. Kölcsönösen megállapították, hogy a nemzetiségi kisebbségek kulturált kezelését mindkét országban napirenden tartják. Thürmer Gyula végül megemlítette: Csehszlovákiában és Jugoszláviában egyaránt azt tapasztalta a főtitkár és kísérete: az ott élő magyarság irányában készség van arra, hogy a problémáikat korszerűen, humánusan megoldják, elősegítsék, támogassák nemzeti arculatuk megőrzését, kulturális fejlődésük biztosítását, művészeti értékeik ápolását. Kimmel Emil a Politikai Bizottság előtt szereplő napirendekről tájékoztatva elmondta: Szabadság, igazságosság, szolidaritás címen lát napvilágot a rövid távú akcióterv, amely kifejezi a párt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdésekről- szándékát a tennivalókról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szembenéz a múlttal, vállalja a jelent, s kézzel fogható közelségbe hozza egy demokratikus szocializmus megteremtésének le TELEX TELEX TELEX Magyar—Finn Társaság A hazánkban működő magyar—finn baráti körök szövetségeként megalakult a Magyar-Finn Társaság. A télután, Kaléval napján tartott alakuló ülésnek kedden a fővárosban a Budai Vigadó adott otthont. Újabb MNB-kötvény Japánban A Magyar Nemzeti Bank újabb úgynevezett Szamurájkötvényt bocsát ki Japánban. Sikeresen befejeződtek az előkészítő tárgyalások, s így várhatóan a jövő hónap közepén megkezdik a 35 milliárd jen értékű, 10 éves lejáratú szamuráj-kötvény forgalomba hozását a tokiói értékpapírpiacon. Zsivkov fogadta Olechowskit Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár Államtanács elnöke kedden fogadta a baráti munkalátogatáson Bulgáriában tartózkodó Tadeusz Olechowski lengyel külügyminisztert. Szakítás Teherán és London között Az iráni törvényhozás kedden elsöprő többséggel úgy döntött, hogy Teherán megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniával. Véget ért a sztrájk A Koszovó Autonóm Tartományban éhségsztrájkot folytató 1300, albán nemzetiségű bányász kedden reggel feljött a nyolc napja elfoglalt trepcsai bányából, miután egyik követelésüknek engedve lemondott a JKSZ három tartományi vezetője. Román kirohanás Magyarország ellen Genf (AFP): Heves kirohanást intézett Magyarország ellen és idilli képet festett a romániai állapotokról kedden Románia küldötte az ENSZ emberi jogok bizottságának genfi ülésén. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hétfői felszólalására válaszolva Gheorghe Dolga nagykövet „irredenta célok követelésével” vádolta Magyarországot, amely — szerinte — a Habsburg birodalom idejére visszanyúló régi politikát követve „viszályt igyekszik szítani a népek között” és megpróbálja elterelni a magyar nép figyelmét a súlyos és bonyolult belső problémákról. „A romániai valóság eltorzítása, rágalmak és valótlanságok terjesztése helyett Magyarország küldöttének inkább a magyarországi román kisebbség megsemmisítésére irányuló politikával, a magyar reakciós körök románellenes cselekedeteivel kellett volna foglalkoznia” — jelentette ki a nagykövet. Ezzel szemben Romániában a gazdasági és a politikai irányítás „mélységesen demokratikus alapokon nyugszik” és az állampolgárok teljesen egyenlő jogokat élveznek, nemzetisége miatt senkit sem különböztetnek meg hátrányosan — mondotta Gheorghe Dolgu, majd azt bizonygatta, hogy országa kész a párbeszédre és az együttműködésre minden jóhiszemű partnerrel, de „mint eddig, ezután sem tűr el belügyeibe való beavatkozást senkitől’’. Az AFP francia hírügynökség szerint az emberi jogi bizottságban az a benyomás alakult ki, hogy Románia mindinkább elszigetelődik a nemzetközi fórumon. Bár a Szovjetunió még nem foglalt állást két szövetségesének példa nélkül álló nyilvános vitájában — írta az AFP — hírek terjedtek el arról, hogy Bulgária is csatlakozni kíván a svéd kezdeményezéshez, amely különmegbízott kinevezését szorgalmazza a romániai jogsértések kivizsgálására. fjjj nm Hlmap Vállalni a politizálás kockázatát Beszélgetés Ágh Attila politológussal • Ön a Valóság című folyóirat 1988 szeptemberi számában megjelent, Az új múlt című tanulmányában a neosztálinizmus természetrajzát vizsgálja. Véleménye szerint a társadalomtudományok menynyiben ludasak abban, hogy régiónk nem tud kilépni a szocializmus sztálini koncepciójából? Az bizonyos, hogy leegyszerűsítés lenne azt mondani: az egyik oldalon ott van a vétkes hatalom, a másik oldalon pedig a szűz tudomány vagy a szűz művészet. Válsághelyzetben a sztálinista politikai hatalmi döntési központ elég durván és elég közvetlenül rendeli maga alá a társadalmi rend, többi tagját. Válságmentes időszakokban pedig a társadalmi életnek ezek a területei hasonulnak a politikai hatalom döntési szférájához: ugyanolyan belső struktúrákat alakítanak ki, ugyanúgy egy elit jellegű képződmény jön bennük létre, ugyanúgy elszakad a tudomány és a művészet civil társadalma a tudomány és a művészet hatalmától. Magyarán kettős hierarchia alakul ki az élet minden területén. A hatalom nemcsak a gazdaságban szereti a minél nagyobb, annál szocialistább elvet, hanem a társadalmi élet minden területén nagy alakzatok kialakítására törekszik, mert ilyen módon kevés ember által nagy tömegek ellenőrizhetők. A jól ismert filozófiai kifejezéssel élve ugyanolyan elidegenedés megy végbe a tudomány és a művészetek művelői és vezetői között, mint az egész életben a civil társadalom és a politikai hatalom között. A szocializmus lenini formájában és annak végérvényesen deformálódott sztálini formájában a forradalmi pillanat a társadalom strukturális meghatározottságává vált, aztán saját logikájánál fogva tovább pörgött. Tehát amit Lenin még bürokratikus kinövésnek tartott, az vált a rendszer lényegévé. Ma már látszik, hogy ez egy olyan társadalmi rendszert alakított ki, amiről csak egyet lehet mondani: nem működőképes. Tehát annak a hatalomgyakorlási formának, amely a hatalmi viszonyok közös nevezőjére von minden társadalmi szférát és így homogenizálja őket — ezt próbáltam extenzív hatalomgyakorlási módnak elnevezni —, nem egyszerűen politikai, gazdasági vagy morális kritikáját kell adnunk, hanem rá kell mutatnunk, hogy egészében képtelen a társadalmi folyamatok normális és ésszerű szabályozására. — Miben látja annak okát, hogy az 56 57-es fordulat nem volt képes átlépni a sztálinizmuson? — Elsősorban abban, hogy csak a hatalomgyakorlás formai mozzanatai változtak meg. Az 56 57-es fordulat felszínen maradó jellegére utal az is, hogy a felső vezetés tulajdonképpen érintetlen maradt. Egy maroknyi ember ugyan kikerült a hatalomból, némileg átszerveződtek az erőviszonyok, és változott a stílus is. Ez természetesen nagy megkönynyebbülést jelentett az ország lakosságának. Új mozzanat volt a magyar politikában, hogy a párt vezetése a hatvanas évek tapasztalatai alapján megpróbált kiépíteni egy olyan érdekbeszámítási rendszert, amely az egyes társadalmi rétegek érdekeit szimulálta. Bár ez a mechanizmus sem működött igazán jól, de azért egy működőképesebb rendszert tett lehetővé, mivel valamennyire átlátszottak a valóságos értékmozgások, a hangok „fölhallatszottak'', volt visszacsatolási rendszer. Ez a mechanizmus azonban mindazok hangjának felerősödésével, akik a munkásosztály nevében, de annak valóságos érdekeivel ellentétben a múltat akarták megörökíteni, a hetvenes évek folyamán megkövesedett, működésképtelenné vált. — Ön azt írta említett tanulmányában, hogy „csak új sarcok képesek hitelesen és érdemben képviselni az új politikát”. Miért tartja a politikai megújulás egyik kulcskérdésének az új típusú politikusok megjelenését? — Mert ma olyan politikusokra lenne szüksége a pártnak, akik nem járták ki a konzervativizmus vezérkari akadémiáját, akik innovatív módon képesek reagálni a problémákra, akik önálló személyiséggel — önálló arccal — rendelkeznek, amelybe a személyes felelősség mozzanata is beépül. A Havasi-jelenséget ebből a szempontból nagyon jellemzőnek tartom. Havasi Ferenc emlékezetes rádió-interjújában nem azt fájlalta, hogy kiszavazták a Központi Bizottságból, hanem azt, hogy azokkal együtt, akik ellen harcolt. Ez csattanós bizonyítéka annak, hogy amíg nem ismerjük politikai vezetőink arculatát, addig a legfelsőbb pártvezetés szűk 1989. március 1. szerda Straub F. Brúnó fogadta Saiful Sulunt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke kedden az Országházban fogadta Saiful Sulunt, az Indonéz Köztársaság Parlamentjének alelnökét. (képünkön). A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke. Jelen volt Bustanul Arifin, Indonézia budapesti nagykövete. Az Indonéz Népi Konzultatív Gyűlés alelnökét ugyancsak kedden fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. . (MTI) Budapesten tárgyal az Európai Parlament küldöttsége (Folytatás az 1. oldalról.) rést adott arról, miképpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. A Stadinger Istvánnal folytatott beszélgetésen számos kérdés vetődött fel a magyar politikai reformfolyamat belső és külföldi összefüggéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős-nagymarosi erőmű is. A küldöttségvezető Paul Staes, aki a belga környezetvédők képviselője, utalt arra, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövőre. Hozzátette: nem kizárt, hogy az ügyet újra tárgyalni fogja az Országgyűlés, mivel van ilyen indítvány. Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyarország tavaly együttműködési szerződést kötött a Közös Piaccal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki az Európai Közösségekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesített mennyiségi korlátozó intézkedéseket. (MTI) A Letenyei Városi Jogú Tanács ülése (Folytatás az I. oldalról.) elegendő, az igény viszont ennek tízszerese. Folytatódik a regionális hulladéklerakó építése, amire a megyei tanács 3 milliós támogatásával együtt 4 millió forint áll rendelkezésre. Az új könyvtár építését akadályozza, hogy a munkára eddig nem sikerült kivitelezőt találni. Az intézmény létesítésére egyébként 2 és fél millió forint, más célra nem fordítható támogatást kapott Letenye az Országos Közművelődési Tanácstól. Nyilvános ülésről lévén szó, a nem tanácstag jelenlevők közül kifejthette véleményét Gyertyánági István, aki a sportegyesület működési költségeinek körültekintő tervezését kérte a testülettől. A költségvetési terv tárgyalásához szorosan kapcsolódott a második napirendi pont, amelynek során a közművesítettség helyzete és feladatai kerültek terítékre, így többek közt megfogalmazódott, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a település szennyvízelvezető rendszerének bővítésére. Ugyancsak sürgető feladat Letenyén a távbeszélő hálózat fejlesztése, ami várhatóan 1992-ig megoldódik a digitális rendszerű telefonközpont kiépítésével.