Zalai Hírlap, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

ü 4 Csokonai Vitéz Mihály: Az ősz November Eljött már november didergő hónapja. Hideg szele a fák ágait megcsapja. Meghallva elhullnak a sárga levelek, Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek. Az ajtónál álló télnek hideg zúzza A zöld ligeteket s mezőket megnyúzza. Hideg esső csorog, csepeg egész éjjel, A fázékony Auster havat is hány széjjel. A borongós égnek sűrű felhőzése Házba zárt szívünknek kedvetlenedése. Jer, barátom, minden unalmat űzzünk el Az új boron vidám beszélgetésünkkel. Van elég gesztenye, van elég noszpolya, Van dió, melyik kell? mind jó borkorcsolya. Gazdagabbak leszünk akármely bárónál. Csendességben ülvén itt a kandallónál. Az az eros kancsó megint jár közöttünk. Tudod, mint tegnap is, mikor hazajöttünk. Még ugyan a borom nem forrt ki egészen. De semmi, potomra minek heverésszen? Most még jobban is csúsz, mert édes valóba, S különben sem látszik színe a kancsóba. És ha az elsőtől még kedved nem húzzad, A másik kancsót is körömhegyig húzzad. Magam is így fogok te utánad tenni: Törik, szakad, mégis vígan kell ma lenni. Vígan ma, barátom! és ha pitizálunk, Roziról is egy-két sort dallarizálunk. S ki tudja? hátha még táncot is kell várni? S hatos minétet is fogunk ketten járni? Neveted? de több is történhetik itt még: Bolond az, barátom, aki okos mindég! Le kell a mord képet néha-néha tenni. S ha ennyi hívságra nem fogunk is menni: Jer, legalább minden unalmat űzzünk el Az új boron vidám beszélgetésünkkel! 1794 Eörsi István: A harmonikus élet receptje Ha bánt valami, szedj mélyről a tálból, szedj még egyszer és menj, légy máshol. Tisztára törölt szemüvegedet vedd le. Megbékélt szemmel nézz elhülyülő szemekbe. Elviselhető lesz az elviselhetetlen, de nem lehetséges, ami lehetetlen. Mi elfogadhatatlan — mert a szív belefásul —, azt ne fogadd el, sőt ne is vedd tudomásul. Utassy József: • • Önfeledten! Önfeledten kéne énekelni, mint az alkony feketerigója. Szűz ajakkal kifütyülni mindent, mindent ami avítt, ódon, ócska! Dobd a fűbe izzadékony málhád, M s fellegek vizével könnyítsd arcod, s ha a kékség borzongása jár át, hallgatózz: az ökörszáj hogy harsog! Ostromolni, csak a lehetetlent! Szóra bírni őt kell: ama némát! -- — Gondold jól meg. Ez a tét. És rajta! Támaszd égnek a jákobi létrát. Zala megye ------------''várai A megye déli felének a török időkben játszott szerepe folytán az egyik legjelentő­sebb erődítménye Kiskomár vára. He­lye a mai napig fel­ismerhető sáncok és az ott végzett próba­ásatás alapján jól meghatározható — a Zalakomárhoz tartozó — Kisko­­márom déli szélén, a mocsárvidék pe­remén fekvő észak­dél tengelyű ki­emelkedésen. A vár kialakulá­sának körülményei forrásaink tükrében nem egészen vilá­gosak. Lehetséges­nek tűnik, hogy Zalakomárban több erődítmény is létezett. 1444-ben Roz­­gonyi Rajnáld emelt itt erődítményt az I. Ulászló trónra lépését követő bel­­háborúk során. 1537-ben a Palatych család keríti be kastélymódra itteni házát. 1546-ban Nagykomár mező­város váráról van szó, amit Bornem­issza Pál óbudai prépost építtetett a török veszedelem miatt, a prépostság itteni birtokainak védelmében. Erről az erődítésről a következő években is tudunk. 1557-ben már csak Kisko­­már­om) váráról esik szó az itteni haj­dúk kapcsán. 1566-ban már ismertek őrség adatai, 1568-ban pedig Thury György kanizsai főkapitány építteti, hogy a török kézre került Marcalit el­lensúlyozza. 1574-ben, amikor a ka­nizsai főkapitányság somogyi erődei már jórészt elestek, mint a „legspic­­cen való véghely ”-et emlegetik, Kis­­serényi Gábor kapitány írja ekkor: , „zomárra tizenegy végház néz, sok az ellenség körülöttünk és szüntele­nül rabol...”. A vár állapotáról szin­tén a kapitány levelei tudósítanak: „Rohadtan rohad az a vár...”. A Ha­ditanács 1577-ben a helyzetet felis­merve 6000 forintot a kanizsai épít­kezés pénzéből utal át ide. 1588-ban Kapra Ferenc kapitány építi tovább. A vár ekkor téglalap alakú, belsővá­ra délen, külsővára tőle északra he­lyezkedik el, bástyás palánkfalak ke­rítik. Szilárd anyagból emelt épület csak a belső várban van. Ez utóbbia­kat zsindelyeztetni kéne, és legalább 400 főnyi őrséget kér a kapitány a fel­adatok ellátásához. 1600-ban a Kanizsa ellen felvo­nuló Ibrahim nagyvezér elfoglalja, de 1601 -ben sikerül visszavívni, s 1607- ben 300 fő az őrség létszáma. Kisko­­márnak ettől az időtől kulcsszerepe van a megalakult Kanizsával szem­beni főkapitányság várai között. Mi­vel gyakorlatilag a török kézen lévő Kanizsa hátában feküdt, innen lehe­tett a török mozgásokat ellenőrizni, itt alakult ki a magyar végvárrend­szer központja. Ide és innen mennek a jelentések a török hadmozdulatai­ról. Kémeket tartanak magában Ka­nizsában is, akik minden fontos ese­ményt jelentenek. Természetesen a török minden tö­rekvése arra irányult, hogy Kiskomárt megsemmisítse. Már 1619-ben karó­­bahúzással fenyegeti a falvak népét, hogy ne menjenek a várban végzen­dő munkálatokra dolgozni. Soroza­tosan támadják a várat és a település lakosságát, embereket és jószágokat hurcolnak el. Természetesen a komá­nok sem tétlenek. 1641-ben Bat­thyány I. Ádám vezetésével részt vesznek az igali török vásár kirablá­sában, melynek „kótya­vetyéjét” (a zsákmány elárverezését) április 6-án ebben a várban tartották. A török bosszú adataira jellemző, hogy ezek­ben az években 235 személyt vágtak le és vittek el a vár alól. 1651-ben a török nagy erővel megkísérelte a vár bevételét, az őr­ség azonban Petheő László kapitány vezetésével keményen ellenállt. A támadók felgyújtották a külső kerí­tést és a belső vár is égett. Bár az ost­rom nem sikerült, a vár nehezen tud­­ta a pusztítást kiheverni. A török vesz­teségről a tudósító írja: „...beszélik, hogy csak kanizsaiakban többen két­száznál vesztek el, és hogy öt ága ve­szett volna el.” A Kiskomárom elleni támadás bé­ke idején országos pánikot keltett. Az egyesült végbeli seregek felvonultak a vár alá és török területre léptek. A magyar hadakat maga Puchaim ge­nerális, az udvari haditanács alelnö­­ke vezette, a török erők élén Murád budai pasa vonult fel. A Segesd kör­nyékén felvonult két sereg végül is nem ütközött meg, az ügyet sikerült békésen lezárni. Kiskomár őrségét ekkor tovább erősítik. 1652-ben 444 főre emelik, akik között 215 huszár van, ebből 100-at újonnan rendelnek ide. 1661 nyarán Zrínyi Miklós a Mura északi partján megkezdi Új-Zrínyivár épí­tését, melynek feladata—Kiskomár-­ ral együttműködve — Kanizsának a hátországtól való elvágása. Ez volt a vár utolsó nagy korszaka, amikor kulcsszerepet kapott Kanizsa vissza­foglalási kísérletében. 1664-ben a si­keres téli hadjárat után Zrínyi Mik­lós kezdeményezésére megkezdődik Kanizsa ostroma. Június 2-án a felvonuló nagyve­zér elől az ostromlók a Muraközbe vonulnak vissza. A felbőszült török kemény ostrom után június 30-án be­veszi Zrínyi-Újvárt és július 7-én fel­robbantja. Ezután Köprülü nagyve­zér Kiskomár ellen fordul és július 18-án lerombolja a Kanizsát fenye­gető másik magyar erősséget is. Ez­zel a nevezetes szerepet játszó erő­dítmény sorsa beteljesedett. Nem sza­bad azonban szó nélkül elmenni amellett a fontos szerep mellett sem, amit a hadieseményeken túl Kisko­már ebben az időszakban játszott. A nagy létszámú őrséggel bíró vár és a mellette fekvő mezőváros reformá­tus egyházmegye székhelye is volt, ahol a reformáció olyan jeles egyé­nisége is működött, mint Kanizsai Pálfi János. Az egyházmegyei szék­hely sorsa a várral együtt teljesedett be. Vándor László (Következik: Bér vára) Kiskomár vára Zala, 1891 november A delegációkkal foglalkozik ve­zércikkében a lap, melyek Bécsben tárgyaltak a közös ügyek vezetésé­ről. Nem szabad szem elől téveszte­ni „... hogy egy hatalmas ellen áll ve­lünk szemben, az orosz hatalom, melynek egyeduralkodása nem kímél semmi költséget, hogy hadi erejét tö­kéletesítse, el kell nekünk is mindent követnünk (Osztrák—Magyar Biro­dalom, a szerk.) hogy túlsúlyra ne ver­­gődhessék felettünk az orosz biroda­lom.” Országos vagy világkiállítás? Zichy Jenő gróf röpiratban foglalko­zik az ezredéves ünnepséggel. A röp­iratban a gróf „...cáfolja a világkiál­lítás ellen emelt kifogásokat s... poli­tikai és nemzeti szempontból világít­ja meg a kérdést... óhaját fejezi ki, hogy a közvélemény foglalkozzék behatóan e kérdés minden részleté­vel s ez alapon döntsön a parlament.” Keszthelyi jelentés. A hajójárata­ Száz éve Zalában... kat „...nem úgy mint eddig hetenkint négyszer, hanem minden másod­nap...” közlekedtetik. A tanév indu­lásával megérkeztek a gazdászok is a városba. „A derék fiúk első ismer­kedési estélye... megtörtént... mely­nek célja, hogy az első éves növen­dékek megismerjék Keszthely höl­gyeit... (így) a jelen volt ifjú hölgyek csakhamar ismerve lettek az ország különböző részeiből idesereglett el­ső éves gazdák előtt.” A főgimnázium épülete „...csak­nem teljesen be van fejezve, a tetőzet kész s az épület jobb szárnyán emel­kedő torony már áll, csupán befedés­re vár még.” A téli estéket a Wolner testvérek lovardája igyekezett rövidíteni. ....számos kiváló taggal s harminc idomított lóval (áll rendelkezésre)... négy kályha által van fűtve... az elő­adások sok látogatót vonzanak a desz­ka alkotmányhoz.” A balatoni halászat gondjairól ír a lap. „...nem sokáig lesznek látha­tók piacunkon a Balaton halai... már ma is érezzük a hal hiányát, főleg fo­gasokban... ami a hálóba kerül is, azonnal Budapestre, Bécsbe sőt Pá­rizsba is elküldik. „Volt angolna is a Balatonban.” Az angolna hal, mely eddig nem került ki a Balatonból, úgy látszik meghonosult... az első angol­­nát.. Márkusz Henrik szárszói halász­bérlő halászai fogták... s azt elküld­ték fajának meghatározása végett Herman Ottónak.” Félévszázados a sümegi kaszinó. A Kisfaludy Sándor alapította kaszi­nó december 5-i jubileumára készült. Istentisztelet után megkoszorúzták Kisfaludy sírját, majd a kaszinó nagy­termében ebéd volt. „Egy teríték ára borral 2 ft.” A népkonyhában csak tíz krajcár volt egy ebéd, ahol „...étkezni lehet 11 órától 1 óráig... ízletes leves, hús, főzelék, esetleg tészta és kenyér lesz kiszolgálva.” Ney Dávid hangversenye. No­vember 15-én adott az operaénekes hangversenyt Tapolcán „...ahol 21 év előtt még mint szerény temploméne­kes működött.” Zalaszentgróton megszólalt a fonográf, melyet „...egy borotvált arcú ánglius”... mutatott be. „...az ördöngős masinéria látásáért az intelligensebb elemek között egész forrongás támadt: sietett mindenki a nagyvendéglőbe, hogy saját fülével győződjék meg a nagy Edisonnak eme világra szóló korszakot alkotó műve hatásáról.” Tűzesetek. Aranyodon november 8-án leégett Stern Lipót pálinkafőz­­déje. Búcsú napján történt. Novemberi időjárás. Olyan sze­szélyes volt „...mint valami első ran­gú színházi díva”. November első he­tében hó esett, de 13-ára az idő meg­enyhült, akár csak május lett volna. Majd megeredt az eső. (Folytatjuk) Ezt írta az újság (Benkő Károly összeállítása) Megelevenedett rémálom: Dallas gyilkos asszonya Pánikhangulat nyomasztja Dallast Ezúttal azonban nem a tévések írták,rendezték a törté­néseket, hanem egy rejtélyes színes bőrű asszony, bizonyos C. J. tartja rettegésben a várost. Róla ír­nak az újságok, beszél a rádió, csak éppen nem is­merik. A történet két éve kezdődött. W. Johnson rádióriporter levelet kapott egy ismeretlentől a kö­vetkező szöveggel: „Amikor megbizonyosodtam afelől, hogy AIDS-es vagyok, azóta biszexuális kap­csolatot folytatok. Úgy döntöttem, hogy ha már meg kell halnom ebben a szörnyű betegségben, nem egyedül távozom.” C. J. levelét beolvasták a rádióban, majd a ri­porter telefonon beszélhetett a hölggyel, aki azt mondta: „Hetente öt, vagy hat férfival megyek ágy­ba, a legtöbbnek felesége és gyermeke van. Meg akarok büntetni minden férfit azért, amit velem tett egyikük. Boldogít az a tudat, hogy tönkretehe­tem a családi életüket, gyermekeiket, mert én is családot szerettem volna valamikor.” C. J.-ről hosszú időn át csak a rettegés hírei hallatszottak, aztán amikor a vihar elcsendesedett, egyetlen al­kalommal felfedte kilétét, gyönyörű, kreol bőrű nő, hosszú, fekete hajjal, aztán megint eltűnt. „Az a nő, akinek nehezen tud ellenállni bármely férfi” — mondták róla. A rendőrség az egészségügyi szakemberekkel nyomoz, de egyelőre nem tudnak arcot és hangot kapcsolni a rejtélyes monogramhoz. Ha elfogják, súlyos büntetés várja, Texas államban ugyanis 10 évig terjedhető börtönnel sújtják, aki szándéko­san terjeszti az AIDS-fertőzést. Egyelőre azonban marad a pánik és a bizony­talanság. S eközben minden 25—30 év közötti szí­nes bőrű nő gyanús... 1991. NOVEMBER 9.]

Next