Zalai Hírlap, 1993. október (49. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

4 ZALAI HÍRLAP Sokféle Hogyan szoktam le 5 nap alatt a dohányzásról Az emberi test a világ legbo­nyolultabb, legfinomabb és leg­kényesebb szerkezete. Hogyan képzelhető el, hogy egy gondol­kodó, értelmes ember nap mint nap képes e pompás szerkezetét, működését rendszeresen tönk­retenni úgy, hogy telerakja ni­kotinnal, kátránnyal s még mint­egy 27 féle ismert méreggel, ami a dohányban található? Jelenleg a dohányzás világ­szerte a legtöbb áldozatot köve­telő szenvedély. Régebben a férfiasság, az erő jelképének te­kintették a dohányzókat. A nők körében rosszul értelmezett emancipációs folyamat része­ként terjedt mind nagyobb mér­tékben. Az egészségesebb életre vágyó korunkban ellenkezőkép­pen fordul a cigarettázás meg­ítélése: a dohányosok is mindin­kább restellik káros szenvedé­lyüket. Sokan már régebben foglal­koznak a gondolattal: hogyan szokhatnának le a dohányzásról. De milliónyi dohányos­társ mondhatja Mark Twainnal: „Abbahagyni a dohányzást? Hát mi sem könnyebb. Magam is sokszor próbálkoztam már.” Az idő múlásával a dohányos egyre többet szív, s aztán embertelen erőfeszítést kíván a leszokás. Miért? Mert nincs rá alaposan kidolgozott programja. Abba kell tehát hagyni a dohányzást, s visszanyerni a megtépázott ön­bizalmat, önbecsülést. El kell érni a jobb életminőséget, me­lyet az egészség, a kiegyensú­lyozottság biztosíthat. A leszo­káshoz szükség van egy gondo­san kiválasztott időpontra és rendíthetetlen elszántságra. Dr. J. Wayne McFarland és Elman J. Falkenberg könyve segítségé­vel 5 nap alatt megszerezhető az indítóerő, amire szükség van ah­hoz, hogy valaki végleg leszok­jon e szenvedélyről. A cigarettázás vagy a nikotin­élvezet bármilyen formája lé­nyegileg nem különbözik az egyéb szenvedély-betegségek­től, például a kábítószer-fo­gyasztástól. Az ember, aki rá­gyújt, megnyugvást, bátorságot, önbizalmat vár a hatástól, de va­lójában épp az ellenkezője törté­nik. Függő helyzetbe kerül a ci­garettától, mely rossz szagú és ízű, piszkos, sok veszély forrá­sa, rossz közérzetet, majd beteg­séget is okoz, ráadásul elég sok­ba kerül. A könyvben szereplő prog­ram kidolgozásában orvosok, papok, pszichológusok vettek részt. Éveken keresztül széles körben alkalmazták az Egyesült Államokban, átütően nagy si­kerrel. Módszerük két alapvető tényezőn alapul: Egyrészt meg­tanít arra, hogyan kell a saját akaraterőt összeszedni és fokoz­ni, mely aztán hozzásegít a niko­tinrabságból való szabadulás­hoz; másrészt megmagyarázza, hogy miként lehet a nikotinéh­séget jelentősen csökketeni. A programot bárki sikerrel használhatja. Még munka köz­ben is betarthatók tanácsai. Aki úgy dönt, hogy le akar szokni a dohányzásról, csak az ajánlható, hogy napi olvas­mánya legyen ez a kis könyv ezekben a napokban. Minden fejezet végén gyakorlati taná­csok olvashatók. S az erős dohá­nyosok, akik megfogadják a könyv tanácsait, tapasztalni fog­ják, hogy nagyot javul közérze­tük és elmúlik fáradékonysá­guk. A könyvből csak hasznok származhatnak. Ugyanis sok dohányos attól fél, hogy fölösleges kilókat szednek magukra. Erre az a ta­nács, hogy­­ néhány napra fe­lejtsék el a félelmet és ne is fog­lalkozzanak a súlyukkal, amíg az ajánlott kúrán sikeresen át nem esnek. A könyv vége felé azok, akik hízásra hajlamosak, segítséget kapnak ahhoz is, ho­gyan lehet súlyukat kordában tartani. Az okos bokszoló csak akkor száll ringbe, ha jó formában van. Tehát nem akkor kell harcba in­dulni az ellenséggel, a dohány­zással, amikor valaki éppen fá­radt vagy lehangolt. Jobb kezdé­si időpont mondjuk a vasárnap, amikor éppen pihen az illető, avagy szabadnapján, esetleg egy kellemes elfoglaltság ide­jén. — Ha eldöntötte, hogy né­hány nap alatt leszokik a do­hányzásról, ne sajnáltassa ma­gát — hangsúlyozzák a könyv szerzői —, hanem töltsön el pár napot spártai körülmények kö­zött, hisz ezzel elkerül sok kelle­metlenséget, hosszas betegsé­get, és a cigaretta utáni vágy kín­zó érzését. Aki a programot végigcsinál­ja, megtudja, hogyan kell és le­het megszabadulni a dohányzás szenvedélyétől és elkezdhet egy jobb, szebb életet. Egészsége nem csupán azért javul, mert ab­bahagyta a cigarettázást. Az öt nap elég ahhoz is, hogy felfe­dezze az élet nagy törvényeit, amit sok ember a kiegészítő jó­tétemény kategóriájába sorol. A meggyőzően érvelő könyv beláttatja és megérteti mindazo­kat az érveket és igazságokat, amelyeket a szerzők a dohány­zás lélektanáról is felsorakoztat­nak. A jelölt akaraterejére is ap­­pellálnak, hogy ő pedig nem en­ged a cigaretta képében leselke­dő csábításnak. A könyv elsősorban magán­­használatra való. A dohányzás­ról leszokni kívánóknak érde­mes ajánlani. (Top Trading Kiadó, Buda­pest) Domonkos János A Panem Kiadó megjelentette Geoffrey Regan Döntő csaták című történelmi kötetét. A könyv segítségével jó­ DÖNTŐ CSATÁK 22. Nándorfehérvár ostroma 1456 A törökök első betörései Eu­rópába az 1320-as években kez­dődtek, a század közepétől pe­dig tartósan megvetették lábu­kat a Balkánon. 1418-tól ismét megszaporodtak a török portyá­zások Magyarország területén. 1427-ben viszont Zsigmond, a szerb despotával történt meg­egyezés értelmében, megsze­rezte Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát. Szinte a teljes is­meretlenségből lépett ekkor színre a korabeli Európa egyik legnagyobb hadvezére, Hunya­di János. Elegendő hatalommal és anyagi háttérrel rendelkezett ahhoz, hogy komolyan hozzá­láthasson a török elleni harc megszervezéséhez. Röviden si­került kivernie őket Erdélyből, de tudta, hogy hosszabb távon csak úgy érezheti az országot biztonságban, ha az egész Bal­kánt megszabadítja tőlük. Gon­dos előkészületek után 1443- ban megkezdte balkáni téli hadjáratát. Magyarország és Szerbia számára kedvező felté­telekkel tízéves béke jött létre Drinápolyban 1444-ben. A béke azonban nem bizonyult hosszú életűnek. Hunyadi János 1448- ban indult el újabb hadjáratára egy jól felszerelt „nemzetközi” sereggel, amelyből azonban hiá­nyoztak a szerbek. A szerbek­nek nagy árat kellett fizetniük azért, hogy nem nyújtottak segítséget. Miután Bizánc 1453- ban elesett, rövidesen török kéz­re került Szerbiával együtt csak­nem az egész Balkán, s Magyar­­országnak előbb-utóbb közvet­len török támadással kellett számolnia. A hatalmi harcokkal elfoglalt magyar főnemesi pár­tok azonban vajmi keveset tö­rődtek a veszéllyel. Ilyen körül­mények között érkezett el az 1456-os esztendő, amelyben a fenyegetés valósággá vált: II. Mohamed szultán hatalmas, kö­zel százezer főt számláló serege megindult Magyarország ellen. Elsődleges célja az „ország kul­csának”, Nándorfehérvárnak a bevétele volt, azután követke­zett volna az egész ország elfog­lalása. A főkapitányi tisztet be­töltő Hunyadi kormányzóságá­nak lejárta után is rendelkezett a királyi jövedelmek jó részével, így az ország védelmének fő ter­hét tulajdonképpen ő viselte. Meg is tett minden tőle telhetőt: ötezer főnyi zsoldos sereget kül­dött Nándorfehérvárba, amely­nek főkapitányává sógorát, Szi­lágyi Mihályt nevezte ki. Az ost­rom július 4-én heves török ágyúzással kezdődött. A szultán tüzérségére és ostromgépeire bízta a védőfalak lerombolását. Hunyadi csak az ostrom meg­kezdése után érkezett seregével a vár alá. Most viszont nehéz feladat várt rá: valahogyan be kellett jutnia az ostromlott vár­ba. Július 14-én indult meg a Szalánkeménnél összegyűlt vízi haderő. Hunyadi a folyóparton nehézlovassággal fedezte a tá­madást, így a törökök nem küld­hettek segítséget hajóiknak. Az egymáshoz egyre közelebb ke­rülő két flotta előbb heves tűz­­párbajt vívott, majd ember em­ber elleni küzdelem kezdődött, így tartott a kemény harc a fo­lyón öt óra hosszat. A harc vé­gén három nagy gálya emberes­tül elsüllyedt, négy foglyul esett. A többi pedig sietve elme­nekült előző kikötőjébe, csak­nem egész legénységük halálra volt sebezve, több mint ötszáz török vízbe fúlt. Hunyadi tehát a hajózár szétverésével bejutha­tott a várba. A már szinte a föl­dig lerombolt vár ellen a szultán július 21-én hajnalban rendelte el az általános támadást. A ro­mos házak között és a szűk ut­cákban a támadók létszámfölé­nye kevésbé érvényesült. Hiába kényszerítették azonban a vé­dők a törököt újra meg újra meg­hátrálásra. A török zászlósok az­zal akarták növelni a támadók harci kedvét, hogy kitűzik a falak tetejére a lófarkas-félholdas zászlót. Egyiküknek már majd­nem sikerült is a haditett, amikor a szerb Dugovics Titusz saját élete feláldozásával magával rántotta a mélységbe. A törökök aznap három rohamot indítottak a vár ellen, de mindháromszor meg kellett hátrálniuk. Amikor pedig hajnalban Hunyadi a fel­legvár főkapuján át maga is ki­tört a védősereggel, a támadók jobbnak látták a gyors visszavo­nulást. Reggelre már csak a török hullák sokasága és elszórt fegy­verek tanúskodtak a támadás ku­darcairól. Az előző nap harci si­kerein felbuzdult védők azonban nem bírták a tétlen várakozást, és egyre népesebb csoportokban kezdtek a visszavonuló törökök nyomába eredni, anélkül, hogy erre parancsot kaptak volna. Hu­nyadi látta, hogy eljött a pillanat egy meglepetésszerű akcióra. Kitört a várból, és a fedezetlenül hagyott török ágyúkat elfoglalva lövetni kezdte velük a szultáni hadat. Ez lett a csata igazi fordu­lópontja: a szultán két tűz közé került. A törökök a kétnapos harcban erőik legjavát elvesztet­ték. A csata hosszú időre elvette a török kedvét attól, hogy újabb hódító hadjárattal próbálkozzék, tékot ajánlunk olvasóinknak. Ha elolvassák a csaták kivo­natát, akkor bizonyára tudnak válaszolni kérdéseinkre. Hunyadi János teljes fegyverzetben. 1993. október 27., SZERDA /-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ Kubai maszekok Mostantól újabb 18 szakmában válthatnak ki iparengedélyt a kubaiak, s ezzel már 135-re emelkedett a magánmunka keretében is gyako­rolható foglalkozások száma. A szeptember 9-i államtanácsi rendelettel le­hetővé tett magánvállalkozások főként a ha­gyományos javító-szolgáltató kisipari és házi­ipari szakmákat ölelik fel, s most ezeket bőví­tették néhány speciális, ezután saját számlára is űzhető foglalkozással. Az új szakmák némelyike jól tükrözi azt a tö­rekvést, hogy a kisiparosok tevékenységével próbálják enyhíteni az ellátás és az alapvető szolgáltatások súlyos hiányosságait: a kibőví­tett listán szerepel a motoros vagy kerékpáros teherszállító, a szappankészítő és a kerékpárőr­ző foglalkozás is. Ez utóbbi már amúgy is meg­jelent az utóbbi egy-két hónapban Havanná­ban: a szinte teljesen megbénult havannai tö­megközlekedés miatt egyre elterjedtebb—és a lopások egyik fő célpontjává vált — biciklik őrzésére élelmes kisvállalkozók szakosodtak. Főként a devizás boltok környékén tűntek fel, hiszen mióta a helyiek is szabadon elkölthetik dollárjaikat, nagyon sokan érkeznek két keré­ken ezekbe az üzletekbe. A magánkisipar engedélyezésével más terü­leteken is az eddig feketén végzett munka lega­lizálását szeretnék elérni, emellett törvényes kereseti lehetőséget teremteni a — különböző _____________________________________ becslések szerint — 300-500 ezres munkanél­küli rétegnek. A vállalkozók havi fix adót fizet­nek, 20-80 peso közötti összeget (az átlagfize­tés 200 peso). Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a vártnál jóval kevesebben élnek a lehetőséggel. Az engedély kiváltásával ugyanis még nem jut­nak alapanyagokhoz, alkatrészekhez, szerszá­mokhoz, márpedig ezek nélkül a legtöbb szak­ma bajosan űzhető. S mindezek a kellékek — éppúgy, mint minden más árucikk — egyre in­kább hiányoznak a kubai gazdaságból, hiszen éppen az energia- vagy anyaghiány miatt leállt üzemek teremtették a több százezres munka­­nélküli réteget. Akik pedig engedély nélkül be­­lekezdtek az autószereléstől a saját lakásban nyitott étkezdéig terjedő, igen változatos skálá­jú vállalkozások valamelyikébe, azok a fekete­piacon szerezték és szerzik be a hozzávalókat. Ha legálissá, ezzel ellenőrizhetővé válik a mű­helyük, hogyan számolnak el kétes beszerzési forrásaikkal? Az eddigi adatok ezért mérsékelt vállalkozói lelkesedést mutatnak: összesen 19 ezren kérel­mezték az engedélyt, s közülük már 6500-an kapták meg. Mindenesetre ők az első fecskék egy olyan társadalomban, ahol az egyéni kez­deményezés évtizedekig a bűnös kapitalizmus fogalomkörébe tartozott. Császár Tibor ____________________________________/ Kamatmentes hitel a vállalkozóvá váláshoz A kormány az elmúlt héten hagyta jóvá a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő­ támogatási programot. A program részleteiről Vörös István, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Térségi Gazdasági Főosztályának vezetője tájé­koztatta az MTI-t. A szakember elmondta: a tá­mogatás lényege, hogy azok a regisztrált munkanélküliek, akik termőfölddel, illetve annak használati jogával rendelkeznek és főfoglalkozásként mezőgaz­dasági tevékenységet kívánnak végezni, 200 ezer forint kamat­mentes támogatásban részesül­hetnek a Foglalkoztatási Alap terhére. A támogatás odaítélésé­nek további feltétele, hogy a pá­lyázó a Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alap, vagy a Reorganizáci­ós Kormányprogram hitelkere­tét is igénybe vehesse, valamint ingatlanjára a hitelnek megfele­lő összegű jelzálog legyen beje­gyezhető. A 200 ezer forint ka­matmentes tőkejuttatást három év türelmi idő után négy év alatt egyenlő részletekben kell visz­­szafizetni. Tekintettel arra, hogy sok munkanélküli már ki­merítette a járadékfolyósítás időtartamát, indokolt vállalko­zóvá válásuk esélyeit növelni. A pályázatokat legkésőbb jövő év február 28-ig lehet benyújtani. A program 1994 végéig tart. A támogatást a feltételek megléte esetén azok a megyei munka­ügyi központok folyósítják, ahol az igénylőt munkanélküli­ként nyilvántartják. Az igénybe­vétel feltételeiről a kormány­­rendelet mellett — amely napo­kon belül a Magyar Közlönyben megjelenik—részletes tájékoz­tatók és útmutatók is készülnek az érintettek számára. Kérdés: Melyik volt az a délszláv állam, amely saját érdekei ellenére nem állt Hunyadi János mellé a török elleni harcban? (A Döntő csaták című kötet megyénkben a következő könyvesboltokban kapható: Zalaegerszeg, Simon István Könyvesház, Áfész Könyvesbolt — Nagykanizsa, Deák Könyvesház, Zrínyi Könyvesház— Keszthely, Frida és Frida Könyvesbolt, Pelso Könyves­ kávézó.)

Next