Zalai Hírlap, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

— A visszajelzések sze­rint időnként talán túl szi­gorú kép alakul ki rólam. Az MSZP-frakcióban szoktam is mondani, ne hozzanak engem nehéz helyzetbe, ne kelljen le­csengetni senkit — mondta lapunknak nyi­latkozva dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke a 7. oldalon. Két terv, 16,5 millió forint Az adósok közül 93 tar­tozik több, mint 100 ezer forinttal, a legnagyobb hátralék 1 millió forintos. (4. oldal) Hangdobozok Angliába A 200 milliós beruhá­zást a letenyei üzem szá­mára egy új termék beve­zetésére alapozzák. (6. oldal) Eredménnyel gyógyítani Az emlőrák kialakulása több tényező függvénye, a helytelen életmód éppen úgy szerepet játszik benne, mint a génhiba. (7. oldal) Újra faragóként Csatlakozott a MÁV Kodály Zoltán Művelődé­si Házban reneszánszát élő dél-zalai fafaragókörhöz. (9. oldal) Látogatóban Ferenczi István, bár az MLSZ szabályai szerint az egerszegiek futballistája, nem edzett, sőt délután visszautazott Győrbe. (15. oldal) I­ii min...... 9770133 050043 00016 Mai számunkban: FÓKUSZ , 2000. január 20., CSÜTÖRTÖK Zalai Hírmp­in LVI.évfolyam 16.szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára:35 Ft Új nyom milliárdokért Bemutatták a Zalalövő—Zalaegerszeg vasútvonal terveit Tegnap délelőtt a környékbe­li polgármesterek jelenlétében a MÁV Rt. szakemberei bemutat­ták a Zalalövő—Zalaegerszeg közötti vasútvonal új nyomvo­naltervét. A házigazda Kozma János zalalövői polgármester köszöntője után elsőként Tőke László, a MÁV Rt. szombathe­lyi beruházás-lebonyolító irodá­jának helyett­es vezetője többek között elmondta, mivel a kor­mány kezében egyelőre nincs annyi forrás — 16-20 milliárd forint —, hogy a Zalalövő utáni vasútvonalat Zalaegerszegig teljes egészében most átépítsék, egyelőre marad a szakaszos megerősítés. Készülhet viszont az egerszegi delta is szeptem­bertől, és eredményt hirdettek a második szakasz földmunkáira is. (Továbbiak, Új nyomon cím­mel, a 3. oldalon.) A polgármesterek érdeklődéssel szemlélték a meglévő és az új vasúti nyomvonalterv rajzait A főváros hátraléka Haszonélvezet életfogytig a külföldinek A körzeti földhivatalok ügy­forgalma igen jelentősnek mu­tatkozott az elmúlt fél évben. E megállapításra jutott az a vizs­gálat, melyet a megyei fő­ügyészség folytatott le a külte­rületi ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésével kap­csolatos eljárások terén. Tavaly ugyanis a hivatalokhoz 5- 17.000 ügyirat érkezett. A leg­többet, 17.000-et Zalaegersze­gen fogadták. Jelentős hátralék halmozódott fel a körzeti hivata­loknál, melynek oka, hogy a fő­városban elintézetlenül maradt ügyeket testálták rájuk. Emiatt Keszthelyen például tavaly a második félévben december kö­zepéig egyetlen tulajdonjog-be­jegyzésről rendelkező határoza­tot sem hoztak. A fővárosi hátra­lék miatt a kanizsai és a letenyei körzeti földhivatal is egy-más­­fél hónapos késésbe került. Ne­hezíti a helyzetet: az ügyinté­zőknek az ügyiratok feldolgozá­sán túl számos egyéb feladatot is el kell látniuk. (Egyebek, hason­ló címmel, a 3. oldalon.) Csak, ha sürgős Kisebb zökkenőkkel teltek az első hetek — Csak azt tudjuk megismé­telni, amit a legelején kértünk, az jöjjön új igazolványt csinál­tatni, akinek sürgős — fogadott tegnap délelőtt Bodáné Szant­­ner Csilla, az egerszegi ok­mányiroda vezetője. Két héttel ezelőtt hasonló kérést fogalma­zott meg, ám úgy tűnik kevesen hallgatták meg. Ottjártunkkor, alig két órával nyitás után, már túl voltak nyolc személyi azono­sítón és tucatnyi lakcímigazol­ványon. Az eltelt bő két hét alatt pedig már 160 személyazonosí­tó igazolványt és 337 lakcímiga­zoló lapot állítottak ki. — Úgy látjuk, mintha divat­cikk lenne az új okmány. Nem tudjuk mással magyarázni azt, ha valaki hét éve lejárt személyi­jét most akarja sürgősen kicse­réltetni, mert ilyen is előfordult. Sokan azzal jönnek, ellopták az okmányaikat. Nekik azt taná­csoljuk, ha megmaradt az útle­velük, hozzák el, mert olcsóbbá, egyszerűbbé válik az eljárás. Az irodavezető elmondta, munkájuk jelentős részét az te­szi ki, hogy az utolsó hónapok­ban a rendőrség félgőzzel intéz­te ezeket az ügyeket. Erre abból következtetnek, hogy olyan anyagok kerülnek hozzájuk fel­dolgozásra, amiket még szep­temberben küldött át az anya­könyvi hivatal. (További részle­tek az okmányirodák tevékeny­ségéről a 4-5. oldalon.) Kettő már célba ért Szakértők már a múlt év szeptemberében, a szer­vezett bűnözés elleni tör­vénycsomag megjelené­sekor figyelmeztettek: a szabályozók nemcsak az embercsempészeket, ha­nem az általuk szállított, nehéz sorsú migránsokat is bűnözőként kezelik. S hogy mit mutatnak az el­múlt hónapok tapaszta­latai? (A 3. oldalon, ha­sonló cím alatt olvashat­nak erről.) Akár a fehér... őz! Hiába a mondás, biztos, hogy a fehér őz még a fehér hollónál is ritkább. Statisztika ugyan nem létezik, ám a szakemberek szerint nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a vadászok ilyen példánnyal találkoznak. A zalaszentgróti Bohár Norbertnek sikerült: a 24 éves fiatalember, az Új Ba­rázda Vadásztársaság tagja hétfőn este fehér őzet kapott puskavégre az úgynevezett Karika-tetőn. Az állatnak egyébként nem csak a szőre, de a körmei és az orra is majd­nem teljesen fehér színű volt. — Két hete már láttuk az őzet, csak a szerencsének kö­szönhetem, hogy éppen én lő­hettem ki — mesélte az ifjú vadász, hozzátéve: —Az idő­sebb vadászok mesélték, hogy még soha nem láttak ilyen pél­dányt, s a szakkönyvek is azt ír­ják, hogy fehér őzet csak nagyon elvétve lőttek. A szakirodalom azt is írja, hogy a fajjal teljesen ellentétes színű albínó egyed minden bizonnyal pigmenthiá­nyos, az immunrendszere na­gyon gyenge, s előfordulhat, hogy a többiek nem fogadják maguk közé, kiközösítik. Főző László, a társaság va­dászmestere szerint a ritka vad elejtése a társaság és a terület hí­rét is öregbíti. (Folytatás, ha­sonló címmel, a 3. oldalon.) A szerencsés vadász a nem mindennapi zsákmánnyal Határozatlan időre hirdettek sztrájkot A három reprezentatív vasutas szakszervezet általános, orszá­gos vasutassztrájkot hirdet 2000. február 1-jén 0.00 órától kez­dődően határozatlan időre, ha addig nem jön létre megállapo­dás a munkáltatóval a kollektív szerződésről, az idei bérfejlesz­tésről és a munkaügyi kapcsolatokról. Ezt jelentették be az érdek­­képviseletek elnökei testületi döntésként szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszerve­zetének alelnöke elmondta, hogy küldöttközgyűlésük szer­dán egyhangúlag döntött a sztrájk mellett. A Mozdonyve­zetők Szakszervezetének kül­döttközgyűlése elítélte a MÁV magatartását, amely megakadá­lyozta a tárgyalások előrehala­dását, és a kialakult helyzetért a vasúttársaság menedzsmentjén kívül a tulajdonost is felelős­nek tartja - hangoztatta Borsik János. (Folytatás a 2. oldalon, Még bíznak a megállapodásban címmel.) Sikerült elfojtani? A laktanyákban már nincs meningitiszes A jelek szerint sikerült elfoj­tani a fertőző agyhártyagyulla­dás-járványt a kalocsai és a sza­badszállási honvédségi lakta­nyához kötődő gócokban, habár a tél folyamán még újabb szór­ványos megbetegedésekre lehet számítani az országban - közöl­te Molnár Ilona országos tiszti főorvos szerdán Budapesten tar­tott sajtótájékoztatón. A tiszti főorvos az agyhártya­­gyulladásos megbetegedések­kel kapcsolatban hangsúlyozta: mint más baktériumok, az agy­hártyagyulladást kiváltó kór­okozók sem számolhatók fel véglegesen, így - mint minden évben - februárig, márciusig szaporodhat a fertőzések száma. (Egyebek a 2. oldalon, Közeleg az influenzajárvány címmel.) Surányi optimista Az MNB becslése, előzetes adatai szerint az elmúlt év negyedik negyedévében öt százalék fölötti volt a gazdasági növekedés Magyarországon, így a jegybank azt várja, hogy az 1999. évben az év egészére nézve a magyar GDP 4,2-4,3 százalékkal bővült - mondta Surányi György, az MNB elnöke szerdai sajtótájékoz­tatóján kérdésekre válaszolva. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdai sajtótájékoztatóján szo­katlan mértékű, ám szakmailag tökéletesen megalapozott lépés­nek minősítette a repokamat 1,5 százalékpontos csökkentését. A makrogazdasági mutató­számok kedvező alakulása, a piaci szereplők növekvő bizal­ma és a kockázati kamatprémi­um mérséklődése együttesen adta meg a lehetőséget arra, hogy viszonylag nagyobb mér­tékben csökkentsük a jegybank irányadó kamatát - mondta Su­rányi György. Az MNB elnöke hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a piacok is úgy értékelik: a magyar gazdaság túljutott azon a perióduson, amelyet az orosz, illetve a délkelet-ázsiai pénz­ügyi válság jellemzett. (A továb­biak Tűrhetetlenül magas ka­matok címmel a 2. oldalon.)

Next