Zalai Hírlap, 2004. október (60. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-11 / 238. szám

A ZALAI HÍRLAP ZALAEGERSZEG ÉS KÖRNYÉKE 2004. október 11., Hu­­­u Eltűntek a táskák a gépkocsikból Zalaegerszeg (sz. j.) - Elfogták a rendőrök azo­kat a tolvajokat, akik egy­­egy táskát tulajdonítottak el két nyitva hagyott gép­kocsiból az Újtemetőnél. A három gyanúsított egyi­ke ellen korábban ugyan­csak lopás miatt adott ki el­fogatóparancsot a Zala­egerszegi Rendőrkapi­tányság. Körözött személyeket fogtak el Zalaegerszeg (sz. j.)­­ Több körözött személyt fogtak el a rendőrök a hét végén. Zalaszentgróton egy 32 éves egerszegi nő, Keszthelyen egy magán­laksértés miatt keresett 49 éves helybeli férfi, Zala­egerszegen egy 35 éves megyeszékhelyi férfi ke­rült rendőrkézre. Véget ért a balato­ni hajózási évad Balatonfüred (mti) — Fonyód nevű motoros ér­kezik Balatonfüredre, mi­előtt a siófoki útjával véget ér a Balatoni Hajózási Rt. hajózási évadja a Balato­non. Zalaegerszeg A MEGYE SZÉKHELYE Sportöltöző: Dr. Mesterházy Attila avatta fel a 18 millió forintból felújított létesítményt Teskánd (sz. j.)­­ Felavatták tegnap a felújított sportöltö­zőt Teskándon.A csaknem 18 millió forintos beruházás­hoz a sportminisztériumtól, a Bozsik-program keretében nyert 9,5 millió forintot a község önkormányzata. A zalaegerszegi fúvószene­kar hangjaira gyülekező vendé­geket Tóth Istvánné polgármes­ter köszöntötte, aki elmondta: a kábelrendszer és a park létreho­zása után, a tanuszoda kialakítá­sának előkészítése mellett fon­tos lépés a község fejlődésében a hatvanas években készült sportöltöző felújítása. A Csá­szár János tervei alapján és a Cseke Kft. kivitelezéséban zajló beruházás során tetőteret kapott az épület, a korábbi három he­lyett négy öltöző áll a sportolók rendelkezésére, kialakítottak egy bírói öltözőt, egy iroda- és egy közösségi helyiséget, és ki­cserélték a közművezetékeket. Az egyik öltözőt mozgáskorlá­tozottak is használhatják. A létesítményt dr. Mester­házy Attila, a sportminisztérium politikai államtitkára avatta fel. Hangsúlyozta, hogy a sportléte­sítmények több mint fele kiste­lepüléseken található, számukat ugyanakkor növelni kell, a meg­lévők műszaki állapotát pedig javítani. A kor­mány ezért vi­szi tovább a sportlétesítmé­nyek átfogó fel­újítását célzó programot, hangoztatta, s felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nemrég a 2500-nál kisebb lélekszámú te­lepüléseknek hirdettek pályá­zatot ebben a té­makörben. Teskánd cél­ja jelenleg a tó­­Fotó: P. U. megsport élén­kítése, közölte Sipos László, a helyi sportegye­sület elnöke. Jövőre is megszer­vezik az utcai kosárlabda- és futballbajnokságot, s ha kapnak hozzá állami támogatást, egy te­nisz- és egy kézilabdapályát is kialakítanak majd. A fúvósok az öltöző előtt Továbbvinni, ami ősi Megnyílt az Élő Népművészet kiállítás megyei tárlata Zalaegerszeg (sz. j.) - Meg­nyílt szombaton a zalai nép­­művészeti élet legnívósabb seregszemléje, a XIV. Élő Népművészet országos kiállítás megyei tárlata a Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézetben. Korábban kétévente, majd háromévente rendezték meg az országos népművészeti kiállí­tást, most pedig kereken öt éven át kell nélkülöznünk e jeles kul­turális eseményt: 2000-ben volt az utolsó, 2005 nyarán lesz a kö­vetkező. A lényeg azonban, hogy meghirdették, és Zalából ismét szép számmal jelentkez­tek a népművészek: 88 alkotó és tíz közösség csaknem ezer mun­kával nevezett a seregszemlére. A zsűri által kiválasztott kétszáz legszebb alkotás versenghet majd a fővárosban a Gránátalma Díjért, az arany-, ezüst- és bronzplakettekért. Ez a kétszáz munka is megte­kinthető a megyei tárlaton, me­lyet Garamvölgyi György or­szággyűlési képviselő, a megye­gyűlés alelnöke ajánlott az ér­deklődők figyelmébe, majd Prokné Timer Gyöngyi, a zalai tárlat rendezője méltatta a nép­művészet különböző szakágai­ban jeleskedő zalai alkotókat. A kiállítás újdonságai a mo­numentális kovácsmunkák és a Dunántúlon talán egyedülálló Pályázat Ezer alkotással jelentkeztek Zalából ütőfás mézeskalácskészítés re­mekei. Szemet gyönyörködtető darabok a hímzések is, többek között a Török Eta vezette eger­szegi és két szlovéniai szakkör munkái. Török Eta elmondta: büszke arra, hogy az egyik csen­tes tanítványa, Horváth Margit a szlovéniai magyar hímzők kö­zül elsőként kapott nemrég Népi Iparművész címet. - Az erdélyi hímzéssel kezd­tem, aztán jött a hetési, zalai és a többi. Készítek ágyterítőt, füg­gönyt, díszpárnát... Mindent a szakkörben tanultam, ahová 1995 óta járok, azelőtt csak egy kicsit tudtam horgolni és hímez­ni. Az alkotómunkára ma már napi 4-5 órát szánok - vallott szenvedélyéről Horváth Margit. A kiállított tárgyak kavalkád­­jában ugyancsak figyelemre méltók az idén Népművészet Mestere címmel kitüntetett Be­­reczky Csaba fafaragó szobabú­torai, aki elmondta: a hagyomá­nyokhoz kötődő, s a ma embere számára is használható tárgya­kat szeret készíteni, mégha szűk réteg is, amelyet ez a világ meg­érint. Hozzátette: őt a tradíció továbbvitele motiválja, nem pe­dig a piac felvevőképessége. Fafaragók és nemezelők is bemutatják munkáikat október végéig az MMIK-ban Fotó: P. U. A művészet helyét keresi a médiában A Csokonai társaság díjakat adott át Hévíz (s. l.) - Csak a jövő adhatja meg a választ arra a kérdésre, hogy a média és a művészetek kapcsolata hogyan alakul, miként, milyen irányba változik. Ezt Zalán Tibor író, a Csoko­nai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság volt elnöke, jelenlegi tagja egyfajta össze­foglalásként hangsúlyozta a Hé­vízi Irodalmi Napok „Árt-e a média?” című kérdésére vála­szolva. Úgy vélte, a probléma­­felvetések, beszélgetések során kétségtelenül az derült ki, hogy jelen pillanatban a művészet nem találja a helyét a médiában, ugyanakkor a média nem is na­gyon akarja biztosítani számára e helyet. A legfőbb kérdés szerinte nem más, mint az, hogy egyál­talán kell-e a művészetnek valamilyen he­lyet keresni a médiában, vagy azon kívül he­lyezve magát, inkább a saját túlélését kelle­ne biztosítania. A program második nap­ján, vagyis szombaton az előadások nyi­tányaként Van­­csura Miklós, a Szent András Reumakórház főigazgatója átadta a Lilla­­díjat a költőver­seny győztesé­nek, a budapesti Balogh Róbert­­nek. Ehhez kap­csolódva el­mondta, hogy az eddigi évek költeményeit szeretnék kötetbe foglalni, s ki­adni. Ezután Borókai Gábor volt kormányszóvivő, televízió­igazgató tartott előadást „Hír, televízió, művészet” címmel. Beszédében kiemelte: a keres­kedelmi televízióknak csupán a reklám jelenti a fix pontot, min­den más csak töltelék, a mű­vészet ebben a világban nem na­gyon kap szerepet. Pedig a kul­túrát szerinte el kell adni, ha másként nem, akkor piaci embe­rek bevonásával, ám ennél a pontnál megint a pénz kerül elő­térbe. A körforgásból nehéz ki­törni, de próbálkozni kell. Nehéz kitörni, de próbálkozni kell A témához kapcsolódó to­vábbi előadásokat követően a Csokonai-társaság közgyűlése tartotta, melyen az elnöki poszt­ra továbbra is dr. Horváth Béla kapott bizalmat, munkáját Zalai Tibor és Alexa Károly segíti. Ez után a keszthelyi Festetics-kas­télyban került sor a hagyomá­nyos irodalmi estre, melyne keretében átadták a Csokonai díjat. Az elismerést a párizsi ma­gyar irodalmi újságot szerkesz­tő Nagy Pál író vehette át mun­kásságáért, európaiságáért. A Lilla-díjat idén a budapesti Balogh Róber író (jobbról) érdemelte ki A mozgáskorlátozottaknak is Új számítógépek az Új képzéshez Megszépült az iskolaudvar, jövőre pedig a fűtést korszerűsítik Zalaegerszeg (sz. j.)­­ Főző- és sportversenyek színesítették a Béke Ligeti Általános Iskolában szom­baton tartott rendezvényt, melynek keretében átadták az új számítógépes termet és az udvar térburkolatát. Az iskola ötmillió forintos önkormányzati forrásból felújí­tott, térkővel burkolt udvarát Gyulai Csaba alpolgármester adta át a gyerekeknek. Az ün­nepségen - amelyen részt vett Török Zoltán, a kulturális bi­zottság és Dékány Endre, a mű­szaki bizottság elnöke - elisme­réssel szólt az alpolgármester az intézményben folyó magas színvonalú oktató munkáról, melynek köszönhetően az itt ta­nuló, nehezebb helyzetben lévő gyerekek is megállják a helyü­ket az életben. A megszépült ud­varon műsort adott az iskola aerobic- és bábcsoportja, fellé­pett az énekkar, majd megtekin­tették a vendégek az új számító­gépes termet. Nadrai László igazgató elmondta, hogy az in­formatikai bázist 2,2 millió fo­rintból hozták létre, megteremt­ve ezzel a szeptemberben indult új szakiskolai oktatás, a számí­tógép-kezelői bizonyítványt nyújtó képzés tárgyi feltételeit. Megoldandó feladat még Béke Ligeti Általános Iskola f£ tési rendszerének korszerűsíté­se, amelyhez pályázati támoga­tást nyert az önkormányza Gyutai Csaba ígérete szerint következő tanév elejére megva­lósul a tervezett beruházás. Az aerobicosok is felléptek az avatóünnepségen Fotó: P. I

Next