Zalai Hírlap, 2007. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-06 / 31. szám

--------------------------------------------------------------------------- SZOLGÁLTATÁS ------------------------------------------------------------------------______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 2007. FEBRUÁR 6., KEDD Nagyjaink étkei Deák Ferenc a sült csirkét, Jókai Mór a tiroli májat szerette Budapest (mti) - Vajon mi­lyen ételeket szeretett Má­tyás király, vagy Petőfi Sándor, Jókai Mór? Melyik magyar specialitásra vá­gyott József Attila Párizs­ban? - erről is közzétett összeállítást a Magyar Die­tetikusok Országos Szövet­sége Táplálkozás és Tudo­mány című hírlevelében. A legkorábbi magyar étke­zést bemutató gasztronómiai beszámolók Mátyás király idejéből származnak. Az élet­írók tudósításai alapján el­mondható, hogy a királyi ud­varban szerették a válogatott, finom ételeket. Különösen kedvelték a halakat és a kü­lönböző húsféléket. A zöld­ségfélék fogyasztása mellett nagy gondot fordítottak a ko­vászos magyar kenyér és a sajtok elkészítésére. Jellemző volt a - kiváltképp sáfrányban - gazdag fűszerezés, a bortól, ecettől, tejföltől sa­­vanykás, illetve az édesbe hajló ízesítés, valamint a sokféle mártás. Állítólag a nagyobb vendégfo­gadások alkalmával Mátyás személyesen is benézett a konyhá­ba, kedvenc ételeit megkós­tolta, és véleményt mondott a fűszerezésről. Beatrix érdeme volt a nagyevés, nagyivás felszámo­lása, ő inkább a nyugati, első­sorban az olasz ízléshez iga­zodó új étkezési és borfo­gyasztási szokásokat részesí­tette előnyben. A király felesége saját konyhát tartott fenn, ahonnan nápolyi recep­tek alapján készített ételek és cukrászsütemények kerültek ki, amelyek szépsége néha a szobrászi alkotásokéval vete­kedett. Még fagylalt is szere­pelt a királyi étlapon, amelyet Pesten csak jóval később, az 1760-as években kezdtek el árusítani. A következő évszázadok Petőfi a hagyományos magyar ételeket kedvelte, így például a túrós császár étkezéséről nem sok feljegy­zés maradt fent, viszont arról már találhatók írások, hogy a 19. és a 20. században élő közismert magyarok milyen ételekért lelkesedtek. Déryné, a híres színésznő például naplójában részlete­sen megemlékezett arról a ku­lináris élvezetről, amikor elő­ször kóstolta a kolozsvári ká­posztát. Petőfi Sándor a ha­gyományos magyar ételeket kedvelte, mint a túrós csusza vagy a pecsenyehús. A nagy mesélőnek, Jókai Mórnak kedvence a tiroli máj volt és több más kedvelt étele közül talán a legismertebb a nagy szemű babból és füstölt malackörömből készült leves, amit az író saját írásaiban „gö­rög olvasó arany- vagy an­­gyalbakkancs” kifejezéssel il­letett. Jókai felesége, Laborfalvy Róza, a gyönyörű, ünnepelt színésznő sokat időzött a tűz­hely mellett, aszalt szilvás or­­jalevese, sertésbordája nagy népszerűségnek örvendett vendégei körében. A pazar la­komák végén kedvelt cse­mege volt a Jókai-háznál a jégbe hűtött dinnye rummal és tejszínhabbal. Deák Ferenc nagyon sze­rette a sült csirkét paradi­csommal, amely hajdan a Vö­rösmarty tér sarkán található Angol királynő szálló specia­litásai közé tartozott. Kossuth Lajos kedvelte a citromos kolbászt, valamint a pozsonyi kifli Palugyay Jakab Vasforrás nevű vendéglőjé­ben kínált, speciális formáját, amely Kossuth-kifli néven vált ismertté. Széchenyi István nagy ra­jongója volt az akkoriban „fa­gyosnak” vagy „hideg nyalat­nak” nevezett csemegének, a fagylaltnak, ami szép tálalás­ban, tisztára mosott tengeri kagylóban került­ a nagykö­zönség elé. A palóclevest 1892-ben Gundel Károly apja, Gundel János készítette először Mik­száth Kálmánnak, „a nagy pa­lócnak” üruhúsból (ivartalaní­­tott juhból), zöldbabból és csi­petkéből. Krúdy Gyula, aki igazi ínyenc volt, regényeiben is nagy figyelmet szentelt étel­­nek-italnak, s utánozhatatlan hangulatot varázsolva, tűnőd­ve elmélkedett a különböző fo­gások élvezetéről. Az író a rác­ponty, marha- és körömpörkölt mellett a tányérhús (levesben főtt marhahús) nagy kedvelője volt. József Attila a házias jellegű ennivalók híve volt. 1926-ban, a gasztronómia egyik legna­gyobb szentélyéből, Párizsból írt levelében testvérétől, Jolántól azt kérte, hogy küldjön ne­ki csomagban bable­vest csipetkével és kol­bászreszelékkel. Az író Molnár Fe­renc rajongott a rétese­kért. Fennmaradt, hogy a Lon­don Szálló vezetője (Molnár­nak ez volt a törzshelye) annak idején vidékről rétes-sütő asz­­szonyokat alkalmazott, és az író monogramjának megfelelő formájúra süttette velük a tész­tát. Az író felesége, Fedák Sári színésznő egyaránt szeretett fi­nom desszerteket enni és sütni - nevét dicséri a Fedák-lepény és a Fedák-torta. Érdekes, hogy tortája receptjének közlé­sét több szakácskönyv szer­kesztőjének is engedélyezte, viszont a korabeli források sze­rint lepényét csak Móráné tud­ta igazán az ízlése szerint elké­szíteni, ezért egyedül az ő sza­kácskönyvébe kerülhetett be ennek a süteménynek a recept­je. ZH-ESEMÉNYNAPTÁR RENDEZVÉNYEK Zalaegerszeg Városi Hangverseny- és Kiállítóterem: Pincehelyi Sándor grafikusművész kiál­lítása (február 23-ig) Göcseji Múzeum: Kisfalu­­di Strobl-gyűjtemény (állan­dó); Központok a Zala men­tén; „Mindenki szem a lánc­ban” - így éltünk az ötvenes években című kiállítás (április 30-ig) Magyar Olajipari Múze­um: Szabadtéri műszaki em­lékkiállítás; Iparbemutató ki­állítás; Olajipari szobrok Gönczi Galéria: Arcok és terek címmel Karvalits Fe­renc zalai származású gyűjtő képzőművészeti kollekciójá­ból tárlat (február 24-ig) Móricz Galéria: A Dienes festő kör munkáiból kiállítás (február 14-ig) Liszt-iskola: Zafír György­­né festményeinek kiállítása (február közepéig) Zrínyi-gimnázium: Szényi Zoltán művésztanár tárlata (február 16-ig) Nagykanizsa Thúry György Múzeum: Emberek, utak, kapcsolatok, Dél-Zala évezredei (állandó kiállítás) Képzőművészetek Háza: „Évszakok színei Z. Soós Ist­ván festészetében” című ka­marakiállítás (március 31-ig), Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festőmű­vész kiállítása, Z. Soós István festő kiállítása (állandó kiállí­tások) Magyar Plakát Ház: Az 1970-es '80-as évek filmpla­kátjai - gyűjteményes kiállí­tás - Válogatás Ludwig Zol­tán filmplakát-gyűjteményé­­ből és retrospektív kézzel rajzolt filmplakátjaiból (már­cius 1-jéig); „Középkori templomok Magyarorszá­gon” címmel Deák Varga Dé­nes fotókiállítása (február vé­géig) Dr. Mező Ferenc Gimnázi­um: Harmónia című képző­­művészeti kiállítás (február 19-ig) Keszthely Helikon Kastélymúzeum: Bájos kicsinységek, avagy a hölgyek fegyverei, XVIII. századi legyezők című tárlat; Főúri életforma a 18-19. szá­zadban; Festetics-könyvtár, Lovas- és lóábrázolás a ma­gyar képzőművészetben, Az iszlám világ művészete, Négy földrész trófeái Balatoni Múzeum: Balaton és az ember; Halápy János festőművész emlékszobája; Római és középkori lapidári­­um (állandó kiállítások) Hévíz Festetics György Művelő­dési Központ, Muzeális Gyűj­temény; Simon József képző­művész kiállítása; Hévíz tör­ténete; Id. dr. Moll Károly or­vostörténeti emlékszoba; Hévízfürdői emlékek (állan­dó kiállítások) MOZI Zalaegerszeg, Art Ady te­rem: 18 A királynő (amerikai film) 20 A tökéletes trükk (amerikai film) Stúdió terem: 17.30 Rize (angol-amerikai film) 19.30 Friss levegő (ma­gyar film) Cinema City: 14, 16, 18 Táncoló talpak (amerikai film); 13.30, 15.45, 18,20.15 Éjszaka a múzeumban (ame­rikai film); 19.45 Apocalypto (amerikai film); 13.15 Arthur és a villangók (amerikai­francia film); 15.15 Step Up (amerikai film); 20 Déja Vu (amerikai film); 13.15 Eragon (amerikai film); 17.30,20 Ho­liday (amerikai film); 17 Ca­sino Royale (amerikai film) Nagykanizsa, Palace: 14.30 Táncoló talpak (ameri­kai film); 14.45 Arthur és a villangók (amerikai film); 15, 17.30, 20 Lóra (amerikai film); 15,15, 18 A tökéletes trükk (angol-amerikai film); 16.45, 19 Éjszaka a múzeum­ban (amerikai film); 17,19.30 Konyec (magyar film); 20.45 Az ember gyermeke (an­gol-amerikai film); 21.15 Apocalypto (amerikai film) Hévíz, Fontana: 18 Az em­ber gyermeke (angol-ameri­kai film) 16 Táncoló talpak (ausztrál-amerikai film) 20 Konyec (magyar film) VÉRADÁS Zalaegerszegi Területi Vérellátó: 8.00-15.00; Nagykanizsa, Vöröske­reszt: 101­0-16.00; Pető­fi Sándor Általános Iskola: 15.30-17.30; Keszthelyi Vértranszfúziós Osztály vérvételei: Vérellátó: 16.00-19.00 TRAFFIPAX 08.30-18.30 Keszthely, Alsópáhok, Zalavár, Bala­ton­magyaród, Sármellék; 08.30-16.30 Nagykanizsa, Bocska, Zalaszentbalázs, Hahót; 08.30-19.30 Lenti, Lovászi, Tornyiszentmik­­lós, Csesztreg, Kálócfa, Zalabaksa, Nova: 08.45-19.00 Nagylengyel, Gellén­­háza, Bak, Baktüttö­s, Zala­­tárnok KÖZÜZEMI ÜGYELETEK Dél-zalai Vízmű, Nagyka­nizsa: 06-80/314-019 Észak-zalai Vízmű, Zala­egerszeg: 06-80/202-178; Lenti: 06-80/204-206 E.on Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Rt. Nagykanizsa: 06-40/545-545; Keszthely: 06-80/205-020 E.on Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt., Zala­egerszeg: 06-40/220-220 Nyugat-dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőség: 06- 80/401-111 SEGÉLYHÍVÓK Mentők: 104 Tűzoltóság: 105 Rendőrség: 107 Általános segélyhívó: 112 8900 Zalaegerszeg, Ady u. 62., Telefon: (92) 502-200, fax: (92) 502-240, e-mail: zalaihirlap@zh.pl­.hu Nagykanizsa (hv) - A Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgaz­dasági Szakközépiskola galériájában február 19-ig tekinthető­ meg Ambus Márta, Horváth Györgyi, Péntek Zsófia és Péntek Brigitta képzőművészek Harmónia című kiállítása Gyógyszer, interneten Budapest (mti)­­ Interneten is lehet gyógyszert rendelni a patikákból - jelentették be hétfőn a Magyar Gyógysze­rész Kamarában tartott sajtó­­tájékoztatón, ahol azt is el­mondták: a megrendelt gyógyszerek között nem le­hetnek támogatott, illetve vényköteles termékek. Jelenleg az ország mintegy 2.400 gyógyszertárából 81 re­gisztráltatta magát a rendszer­ben. További 95 gyógyszertár most teszi meg az előkészüle­teket, hogy rövid időn belül szintén belépjen a rendszerbe. További 106 gyógyszertár­ban informatikai fejlesztés fo­lyik, a szélessávú ADSL-kap­­csolat kiépítése és hardver­­fejlesztés. A rendszer első­sorban területi alapú, a bejelentkezés után a legköze­lebbi gyógyszertárakkal lehet kapcsolatba lépni. ZALAI HÍRLAP • 13 írja be a ZVFEJT szót, majd szóközzel adja meg megfejtését, nevét és címét. (PL: ZVFEJT Megfejtés Név Cím) Küldje el az sms-t! Az sms díja: 91 Ft. Info: 06-91-33-10-33 Szombati rejtvényünk megfejtése:­­ Hogyan tudunk lemenni? Nyertes: Kanta Bernadett, Ormándlak Nincs utas, tehát nincs is szükség a járatokra? Nehezen oldható meg a közlekedés a kisebb településekről Lenti (kt)­­ Utazási prob­lémával fordult lapunk sms-véleményvonalá­­hoz Kiss Károly, mivel falujából, Kerkakutasról és a környező legalább tíz településről szinte le­hetetlen elérni Lentit vagy Zalaegerszeget. A környező települések so­rába tartozik még egyebek közt Kerkafalva, Alsó- és Fel­­sőszenterzsébet, ahonnét ugyancsak nehézkes elérni a nagyobb városokat. Az itteni települések az elmúlt években elnéptelenedtek, s a panaszos szerint amiatt költöznek el a fiatalok, hogy a ritkán, napon­ta háromszor közlekedő bu­szok indulási ideje egyáltalán nem teszi lehetővé az egy-, il­letve a kétműszakos munka­rendbe való bejárást. Ha még­is sikerül eljutni, akkor a ha­zajutás kérdése vet fel ha­sonló problémákat, mivel visszafelé is csak a délutáni órákban van buszjárat, este pedig egyáltalán nincs. A hét végén, vasárnap és ünnepnapokon teljesen szü­netel a közlekedés, egy busz sem indul az adott település­ről és oda sem. A Zala Volán menetrendi csoportvezetője, Ács Balázs lapunk kérdésére elmondta, sohasem volt példa arra, hogy Kerkakutasról, vagy a kör­nyékén lévő kistelepülésekről akár egy-, akár kétműszakos munkarendbe megoldható lett volna az utazás Zalaegerszeg­re. Ez még csak átszállással sem működött. A Szent­­györgyvölgy-Csesztreg vo­nalról el lehet jutni a reggeli műszakba Zalaegerszegre, de a délutániból nem biztosított a hazajutás. Csesztregről Lenti­be mindkét műszakra be lehet járni, és a megyeszékhelyre is több közvetlen járat van. Ezek egyike Kerkakutason át Ker­­kafalváról, és ezek lehetővé teszik a hivatali munkarendbe való bejárást. Hozzátette: a járatok meg­szüntetése és a meglévők fenntartása azzal függ össze, hogy mennyire van rájuk igény. A Volán akkor szüntet meg járatot, ha nincs rendsze­res utas, mert így egyértelmű, hogy nincs rá igény. Ez ügy­ben a közlekedési társaság előzetesen egyeztet az adott települések polgármesterei­vel, hiszen ehhez az ő bele­egyezésük is szükséges. Borotva, öt pengével Budapest (mti)­­ A borotvál­kozási termékeket gyártó egyik leghíresebb cég olyan borotvát állított elő, amelynek elülső és hátsó oldalán is talál­hatók pengék. Az új borotva öt, szorosan egymás mellé helyezett pengé­vel rendelkezik. A hatodik, precíziós penge a borotvafej hátoldalán található, ennek használatához a borotvát meg kell fordítani. Ebben a helyzet­ben a mozgófej rögzül és így könnyebben elérhető az oldal­szakáll vagy az orr alatti rész. Az újfajta borotva haszná­latánál a speciális vágási fe­lületen megoszlik a vágási erő, csökken az irritáció és a borotválkozás kényelmeseb­bé válik. Az elemes változat nyelé­ben egy mikrochip található. Ez jelzi az elem állapotát, ha alacsony a töltöttség, villogni kezd. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYELET Mai számunkat szerkesztette: Dr. Fincza Zsuzsa Zalaegerszeg Hajdú Péter Telefon: 92/502-200 Üzenetrögzítő: 92/314-152 Fax: 502-240 Nagykanizsa Pásztor András Telefon/fax: 93/310-814 (Üzenetrögzítő: 19.00-től 8.00-ig). Keszthely, Kossuth u. 33. Tel.: 83/311-431 Előfizetői ügyfélfogadás: Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Zalaegerszeg, Ady u. 62. Tel.: 92/502-201, fax: 502-208 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. Tel.: 93/310-676 Ingyenes zöldszám: 80/331-487 Lapunk bármely részének má­solásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásá­val és feldolgozásával kapcso­latos minden jog fenntartva. A lap információi, képei kizá­rólag előzetes és írásos enge­déllyel jeleníthetőek meg inter­netes portálokon, tárolhatók adatbázisokban, a meg nem en­gedett felhasználásért kiadónk jogi úton érvényesíti kártérí­tési igényét. Értesüléseket át­venni még átdolgozott formá­ban is csak lapunkra hivatkoz­va lehet.

Next