Zalai Hírlap, 2007. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-27 / 148. szám

4­ ZALAI HÍRLAP RÖVIDEN Z­ala megye MNON EUItÉGIÓ­­UGA Civil Balaton Aranykora Siófok (mti) - Az idén harmadik alkalommal szervez nyaralást nagy­­családosoknak a Bala­ton Aranykora Alapít­vány; segítségükkel ezen a nyáron már száz család, összesen hatszáz felnőtt és gyermek üdül­het ingyenesen a tónál. Májbetegek összejövetele Zalaegerszeg (mh)­­ Jú­nius 28-án, csütörtökön 15 órakor tart összejö­vetelt a Vírusos Májbe­tegek Egyesülete (VI­­MEZ) a megyei kórház­ban. Ez alkalommal dr. Lengyel Gabriella a he­patitis C fertőzés és a depresszió kapcsolatá­ról, dr. Ribiczey Pál pedig a hepatológiai konferenciáról tart elő­adást. Amíg még megvan Egykori és mai iskolák emlékeit gyűjtötték össze Szalabán Attila szalaban.attila@zh.pl­.hu Nagykanizsa - Egy kiállí­tás keretében számos már megszűnt vagy még mű­ködő oktatási intézmény­ből szár­ímazó tárgyi emlé­kekből összeállított gyűj­teményt vett át tegnap a Thúry György Múzeum, Kun Béla Általános Iskola, Teleki úti elemi iskola, Bartók Béla úttörőcsapat - megannyi szervezet, melyek ma már nem léteznek, ám a kanizsaiak emlékeiben még szerepelnek. S a jelenleg is működők: a Zrí­nyi Miklós Általános Iskola, a Cserháti SZKI, a Pannon Egyetem és a többiek. Mind­ezen oktatási intézmények­nek állít emléket az a gyűjte­mény, melyet néhány hét alatt állított össze Tarnóczky Attila helytörténész. A bizonyítvá­nyokat, szórólapokat, kitűző­ket, csapatzászlókat és szá­mos egyéb tárgyat tartalmazó kollekcióból tegnap nyílt kiál­lítás a Haris István Városi Könyvtárban. - Mindannyiunknak van­nak emlékei az oktatási intéz­ményekről - így Szmodics Jó­­zsefné, a nagykanizsai polgár­­mesteri hivatal művelődési osztályvezetője. - Itt egyszer­re találkozhatunk a múlttal és a jelennel. Ezek a kiállított tárgyak jelzik, mennyire erő­sítik az iskolák az adott város­hoz kötődésünket. Az osztályvezető emlék­lappal honorálta Tarnóczky Attila fáradozását, majd jel­képesen átadta a kiállított kol­lekciót Száraz Csilla­ _____ nak, a Thúry György Múzeum igazgatójá­nak - a jövőben ugyanis az intézmény helytörténeti gyűjte­ményének részeként gondozzák az okta­tási intézményekből származó tárgyakat. - Fél éve megkéri Kunics Zsu, múzeum munkatársát, hogy van-e olyan egyensapkájuk, mint amilyeneket diákkorom­ban viseltek a tanulók - idéz­te fel Tarnóczky Attila. - Mi­vel nemleges volt a válasz, ar­ra gondoltam, akkor kell min­dent begyűjteni, amikor még létezik. A gyűjtemény egyelőre korántsem teljes, ezt a tárlatot megtekintők könnyen konstatálhatják. Két azonnal szembeszökő hiány: nem találtuk nyomát a jó ideje meg­­­­szűnt Petőfi Sándor Általános Iskolának és a sánci iskolának sem. A gyűjtőmun­ka, tehát nem állhat meg... A gyűjtemény egyelőre korántsem teljes, több neves iskola hiányzik a sorból Tarnóczky Attila helytörténész (képünkön balra) pár hét alatt állította össze a gyűjteményt MEGKÉRDEZTÜK (Folytatás az 1. oldalról) Konkoly Lajos ugyanak­kor egyáltalán nem biztos ab­ban, hogy a népszavazás a várt eredményt hozná. - Akkor pedig sok lehe­tőség nem marad - jegyezte meg a nyugdíjas úr. Imre Norbertet egyáltalán nem foglalkoztatja a politika. - Az a tapasztalatom, ha az emberek tudnák, mit kellene tenniük, már megtalálták vol­na a megoldást. Abban re­ménykedem, mivel hiszek a Teremtőben, hogy ő tesz majd rendet, ő képes megváltoztat­ni ezeket az állapotokat - osz­totta meg velünk véleményét az egerszegi fiatalember. - Úgy gondolom, amiért sokan imádkoznak, vagyis hogy jöjjön el Isten országa, az lesz a megoldás az emberiség problémáira. Én erre várok, ezért nem politizálok és így jobban is érzem magam. Sok olyan dolog van az életben, amiben csalódtunk, a Terem­tőben és a Bibliában azonban nem. - Nem politizálok -bocsá­totta előre a sor­oni, ám Zala­egerszegen élő Simon Csaba, aki az 1980-as évek végétől Németországban dolgozott, ám nemrégiben hazatért. -Ennyi idősen, 41 évesen már nincsenek nagy reményeim. A lányom 13, a fiam 10 éves. Úgy vélem, ha nekik esetleg jobb lesz, az már gyors folya­matnak számítana... - Én jónak tartanám, ha sor kerülne a népszavazásra, min­denképpen élnék a lehetőség­gel és a családom is minden bizonnyal így tenne. Plusz problémát, nehézséget jelen­tenek ezek a díjak az emberek többsége számára - fogal­mazta meg gondolatait az ugyancsak megyeszékhelyi Szőkéné Szalai Rozália. - Fontos kérdésekről van szó, alighanem mindenkit érinte­nek, akár az egészségügyet vesszük, akár iskoláskorú gyermekei vannak valakinek. A szintén zalaegerszegi Polgár Szilárd nem különö­sebben bízik a népszavazás­ban. - Kelleni kellene, de úgy­sem lesz belőle semmi - bo­csátotta előre. - Ez a dolog nem a kisembereken múlik, sokkal­ inkább a politikuso­kon. Ők pedig sok mindent ígértek, mondtak eddig is... így aztán a politikától inkább távol tartom magam. Egyéb­ként jogvédelemmel foglal­kozom és jó az emberek érde­keivel törődni, mert nagyon sok téren tapasztalható visz­­szaélés... Szőkéné Szalai Rozália: - Fontos kérdésekről van szó Polgár Szilárd: - Sok min­dent mondtak, ígértek Van egy jó híre, fotója? Legszívesebben elmondaná ______ mindenkinek? Most megteheti: _____ legyen Ön is a Zalai Hírlap riportere! Keressen bennünket a zalaihirlap.hu oldalon! A közérdeklődésre számot­­tartó információkat, fotókat az interneten, a legjobbakat lapunkban is megjelentetjük. H­onismeret Veszprém (mti) - Veszprém­ben tartják meg július 2-a és 6-a között a 35. Országos Honismereti Akadémiát; a ta­nácskozássorozat fő témája a kulturális turizmus lesz - mondta a Honismereti Szö­vetség elnöke keddi sajtótájé­koztatóján Veszprémben. KRÓNIKA Rendőrhöz méltatlan viselkedés Szombathely (mti)­­ Rendőr­höz méltatlan viselkedés miatt megszüntette egy tiszt­­helyettes szolgálati és mun­kaviszonyát Hollósi Gábor, Szombathely rendőrkapitá­nya kedden. A felmerült gya­nú az, hogy a rendőr részt vett egy súlyos sérüléssel járó ve­rekedésben. 2007. JÚNIUS 27., SZERDA Miért emelkedtek a belépőjegyek árai? A kártya kedvezménye is csökkent Zalaegerszeg (haa) - Több olvasónk is szóvá tette a minap lapunk internetes fórumán, hogy a tavalyi­hoz képest jelentősen, esetenként duplájára nőttek a Gébárti-tó strandjának belépőárai. - Jómagam hosszú évek óta rendszeres vendége va­gyok a tónak, a környékbeli „vizes” lehetőségekből ez az egyetlen, ami úszásra is alkal­mas, emellett nyugodt és bé­kés a környezet. Ez évben vi­szont sokkal kevesebben él­vezhetjük a tó adta élményt. Június első napjaiban sokkolt a látvány a kapunál: felnőtt belépő 800, Egerszeg-kártyás 550 forint... - fogalmaz pél­dául „zols” nicknevű fórumo­­zónk. Többen azt kifogásol­ják, hogy a megemelt belé­pőárakkal párhuzamosan nem fejlesztették a strandfürdőt, a létesítmények állapota nem javult az elmúlt időszakban. Volencsik Zsoltot, a stran­dot üzemeltető Thermalplus Kft. ügyvezetőjét arra kértük, reflektáljon az észrevételekre. - Az áremelés elsődleges oka az, hogy az elmúlt évet veszteségesen zártuk. A strandhoz vezető út a szezon közben épült az önkormány­zat beruházásában, s bár a jobb megközelíthetőséget szolgáló, szeptemberre elké­szült létesítmény egy jelentős infrastrukturális fejlesztésnek tekinthető, így a jó idő elle­nére minimálisra csökkent a vendégforgalom. Idei újdon­ság amúgy az a 2, WC-ként és öltözőként funkcionáló kon­téner, amelyet ideiglenesen üzembe állítottunk a strandon - mondta el az ügyvezető. Volencsik Zsolt hozzátet­te: tavaly Egerszeg-kártyával 200 forint volt a belépő, ilyen árak és az alacsony vendég­szám mellett még a villany­­számlát sem tudták kigazdál­kodni. A kártyás belépő drá­gulása egyébként részben an­nak a következménye, hogy az önkormányzat rendeletben csökkentette a kedvezmény mértékét, tudtuk meg.­­ A strandra főleg zala­egerszegiek járnak, ám sok esetben azt tapasztaltuk, hogy nem élnek a kártya kínálta le­hetőséggel. Ennek okát nem ismerjük, de tény, hogy ha ki­zárólag a tóstrandon használ­nák fel az Egerszeg-kártyát, néhány látogatás után már ak­kor is megtérülne az ára. „A tavalyi árakkal és vendégszámmal a villanyszámlát sem lehetett kigazdálkodni"­­ A fórumozók felvetették: lehet, hogy a magas jegyárral az Aquacity-be akarják terelni a vendégeket. Van ilyen szán­dék? - kérdeztük. - Nincsen, és ez nem is len­ne logikus, hiszen a kiadások, a tóstrand üzemeltetésének költségei szinte állandóak, ha van vendég, ha nincs. Az az érdekünk tehát, hogy minél többen jöjjenek. Mi tavaly óta működtetjük a strandot, erre összesen 15 évre kaptunk le­hetőséget. Világos, hogy fej­leszteni szeretnénk - vála­szolta az ügyvezető, majd megjegyezte: éppen a héten folytat megbeszéléseket a ter­vezőkkel a strand jövőbeli beruházásaira, fejlesztéseire vonatkozóan. Ennek részleteiről, amint publikussá válnak, lapunk is beszámol. Rókainvázióra panaszkodnak Barlahidán idén már húsz csirkét vitt el egyetlen udvarból a vörös bundás tolvaj Varga Lívia gazdasag@zh.pl­.hu Barlahida - Az immunizá­­ció hatására egyre csak szaporodnak megyénk er­deiben a rókák. Mivel a megnövekedett populá­ciónak a vadon már nem biztosít elegendő táplálé­kot, sok esetben a házi­szárnyasok válnak a kiéhe­zett állatok áldozataivá. Gelencsér Lajos is hasonló problémával fordult lapunk­hoz. Mint mondta, Barlahidán élő idős szülei évek óta elke­seredett harcot folytatnak a rókák ellen. - Ebben az évben már kö­zel tíz tyúkunk és ugyanennyi csirkénk esett a rókák áldoza­tául. A szüleim nyugdíja ösz­­szesen nem éri el a százezer forintot, így nagy veszteség ez számukra. 83 éves édesapám ezért naphosszat az udvaron üldögél és őrzi a szárnyaso­kat, mert azok fényes nappal, zárt kertek­ mögött sincsenek biztonságban. - Ahogy hallom, nemcsak nálunk, hanem a környék ösz­­szes udvarában garázdálko­dik a vadállat, s mindenki te­hetetlen - veszi át a szót idő­sebb Gelencsér Lajos. - Itt van a nagy, füves udvar, még­is kénytelenek vagyunk zárva tartani a tyúkokat, különben napokon belül mindet elhor­daná a róka - mutat körbe az idős férfi, kasnak - teszi még _______ hozzá ifjabb Gelen­csér Lajos. - Teljesen tanács­talanok vagyunk, hogy mit le­hetne tenni ez ügyben. Koráb­ban jártunk már a polgármes­teri hivatalban is, ahol azt mondták, sajnos nem tudnak ebben a dologban segíteni, mivel lakott területen nem szabad lövöldözni. Süle Lajos, a megyei vadá­szati és halászati felügyelőség vezetője lapunk megkeresé­sére elmondta, Zala me­gyében évente körülbelül két­ezer darab rókát lőnek ki, ami már elég nagy mennyiségnek számít. - Ezen vadállatok ellen a vadászok és a tulajdonosok csak együtt, egymással össze­fogva tehetnek valamit. Az valóban igaz, hogy a vadá­szok kizárólag lakott területen kívül használhatják fegyverü­ket, következésképpen tele­pülésen belül a gazdáknak kell megoldani a védekezést. Fontos, hogy a baromfiudvar minden esetben jól be legyen kerítve, bár azért így is előfor­dulhat, hogy egy-egy szár­nyast elvisz a róka, hiszen itt ezt mindenféle komolyabb életveszély nélkül megteheti. Mint Süle Lajos elmondta, a vadak testi épségét veszé­lyeztető csapdákat tilos kihe­lyezni a portákon, ez ugyanis állatkínzásnak minősülne.­­ Megoldást jelenthet a problémára, ha a gazdák úgy­nevezett befogóládá­kat vásárolnak,­ majd az így foglyul ejtett ál­latokat lakott területen kívül­­ engedélyezett vadászfegyverrel­­ egy vadász agyonlövi, vagy a legközelebbi természetvédelmi kör­zetbe szállítják és ott szaba­don engedik. Az viszont sem­miképpen nem járható út, hogy fogom a vasvillát és agyonszúrom vele a ragadozót - tette még hozzá Süle Lajos. - Ráadásul a róka meglehetősen válo­gatós, tisztában van azzal, hogy a csirké­nek mennyivel jobb a húsa mint mondjuk a tyúknak vagy a ka­mala megyében évente mintegy kétezer darab rókát lőnek ki a vadászok­ ra ,a Gelencsér Lajosék közel húsz csirkéje esett már a rókák áldozatául

Next