Zalai Hírlap, 2007. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-10 / 159. szám

2007. JÚLIUS 10., KEDD FÓKUSZ Ahol Cziffra György kezdte látásromlás Immáron húszesztendős múltra tekint vissza a kastélybeli mesterkurzus Horányi Árpád horanyi.arpad@zh.pl­.hu Keszthely - Mára im­már húszesztendős hagyománnyá vált a Helikon Kastélymú­zeumban az a mester­fokú zenei képzés, ami a világhírű zongoramű­vész, Cziffra György ven­dégeskedésével indult el. Attól fogva minden nyáron egymást követik a múzeum muzsikus életét adó kurzu­sok és hangversenyek. E ha­gyaték is hozzátartozik a ne­ves művész halhatatlanságá­hoz. - A híres mestertől van egy dedikált kötetem - így Szabó Orsolya zongoraművész, aki ezekben a napokban dolgozik a ma este koncertező növen­dékeivel a kastélymúzeum­ban. - Rajongója vagyok an­nak a művészetnek, amit Cziffra megteremtett: előadá­saiban mindig benne volt az a szabadságérzet, amit a művek megszólaltatásával kimunkált módon, könnyedén és impro­­vizatív játékkal tudott átadni a hallgatóságának. Szabó Orsolyát az immár hat év óta zajló keszthelyi kur­zusai is kötik korai pályatár­sának emlékéhez. - Egyszer csak jött a felké­rés, meghív engem dr. Czoma László, a Helikon Kastélymú­zeum igazgatója ide, ahol Cziffra György kezdte ezt az egész mesterkurzust... Szinte az ő nyomaiba lépve folytatni a tanítást, csodálatos érzés. A professzor asszony sajá­tos pedagógiával tanít. - Az én oktatási metódu­som a zenére és a mozdulatok­ra épül, lényege a művészi ki­fejezésben való szabadság. Az ember minden érzékszer­vének a kifejlődése révén tud­ja élni a teljes életét, s ez a mű­vészethez is kapcsolódik. A látvány ott van magában a kottaképben, az akusztikai törvények szerint fejti ki ha­tását a tér, ennek a kapcso­latnak a harmóniájához kell a mozdulatok tanulmányozá­sa. Mozgás nélkül nem lehet zenét megszólaltatni. A zene képe olyan zseniálisan van megszerkesztve, hogy min­den információja emberi ér­zelmeket, gesztusokat, gon­dolkodásmódot, formát, tar­talmat hordoz - beszélt szen­vedélyesen ars poeticájáról a művésznő. Amerikából, Angliából, Spanyolországból is érkeztek résztvevők a kurzusra, a ma­gyarokkal együtt összesen ti­zenegy növendék. - Már másodgenerációs ez a kör: diákjaim közt vannak zenepedagógusok, akik ilyen­kor hozzák a saját növendé­keiket. Itt a keszthelyi zeneis­kolában is dolgozik volt tanít­ványom, s már ő is hozza az újabb generációt. Szép ez a szimbiózisban való képzés. Mindehhez a házigazda dr. Czoma László hozzáteszi: az itt megfordulók lerakták az alapjait annak, hogy akár egy felsőfokú zeneművészeti kép­ző intézményt is létre lehes­sen hozni. - Legalább ezer növendék fordult itt meg az utóbbi két év­tized alatt - így a múzeumigaz­gató. - Ez egy óriási szakmai háttér. Goldmark szülőháza le­hetne az otthona is egy új isko­lának. Kevés olyan ország van Európában, ahonnan még ne lettek volna résztvevői az itt zajló nyári képzéseknek. A rendszeresen visszatérő kur­zusvezetők neve pedig a szín­vonal fémjele, folytatva a sort a zongoraművészek közt Szoko­­lay Balázzsal, Gulyás Mártá­val, Kukorelly Györggyel, Körmendy Klárával, aztán Szabadi Vilmos hegedűmű­vésszel, Onczay Csaba Kos­­suth-díjas csellistával, Felber Gabriella operaénekessel, a régizene újrateremtőinek nagy mestereivel: Kállai Gáborral, Párkai Istvánnal, Széll Ritá­val, Bodza Klárával, Lorenz Dáviddal. Emlékezünk azokra -jö, ClIVih .’ujuv, .. ...iXi . .*.«1- köztünk: Nelly Seregi Wun­derlich hegedűművésznőre, Würtzler Arisztid hárfamű­vészre, a reneszánsz és barokk muzsika jeles képviselőjeként Czidra Lászlóra. Szabó Orsolya növendékei ma esete 20 órakor adnak gá­lahangversenyt a kastélymú­zeumban.­­ Mindenki játszani fog, aki ezen a képzésen részt vesz. Szeretném ezzel azt is felvál­lalni, hogy én egy hét alatt min­denkinek segítek lépni egyet annak a darabnak az előadásá­ban, amit a növendék hoz. Mi­den hallgatót úgy készítek fel, hogy ez idő alatt ünneplőbe öl-A város is profitál belőle, alapjain akár egy felsőfokú képz­ő intézményt is létre lehet hozni töztön a lelkük, érezzék a fon­tosságát annak, hogy itt min­denkinek muzsikálnia kell - mondta a művésznő. A következőkben pedig már a reneszánsz és barokk zenei hetekkel folytatódik tovább a kurzussorozat. Szabó Orsolya zongora­művész (nagy képünkön jobbra, kis képünkön kö­zépen) sajátos pedagógiá­val tanít. A professzor asz­­szony metódusa a zenére és a mozdulatokra épül, lé­nyege a művészi kifejezés­ben való szabadság. Úgy tartja, hogy az ember min­den érzékszervének­­ kifej­lődése révén tudja élni a teljes életét, s ez a mű­vészethez is kapcsolódik Fotó: A szerző Újratermelődő szeméthegyek Önkormányzati beruházásból is került építési törmelék az utak mellé Pásztor András pasztor.andras@zh.pk­.hu Nagykanizsa - Az illegá­lis hulladéklerakás terén bekeményített a közte­rület-felügyelet. A ható­ság munkatársai tucat­nyi ügyet göngyölítettek fel az elmúlt hetekben, köztük az elmúlt idő­szak egyik legkirívóbb esetében feljelentést tettek a rendőrségen. „Szemétügyileg” furcsa el­lentmondás tapasztalható Nagykanizsán. Miközben az elmúlt pár évben jelentős elő­relépés történt a hulladékgaz­dálkodás terén - megépült az új hulladéklerakó, megkezdte működését a válogatócsar­nok, bevezették a szelektív gyűjtést addig elszaporod­tak az illegális lerakók. Ma­napság már nem lehet úgy vé­gigmenni a környező hegyhá­takon, hogy az ember ne talál­kozna legalább egy hatalmas szemétkupaccal. Pedig a köz­­területesek időről időre el­szállíttatják, felszámolják a „hegyeket”, ám a szemét vala­hogy újratermelődik. Egye­sek tudatos, szervezett kör­nyezetkárosítást folytatnak. A közterület-felügyelet nemrég megunta a „szemétkedést”, s harcot indított az illegális hul­ladékelhelyező brigádok el­len. Az akciónak meg is lett az eredménye. - Az elmúlt két hétben a munkatársak jó pár tetten érést produkáltak - mondta Bakonyi Tamás, a közterület-felügyelet vezetője. - Valójában csak ez, mármint a tet­tenérés az egyetlen hatékony fegyverünk, utólag ugyanis rop­pant nehéz bizonyíta­ni a szabálysértést. Hi­ába találunk árulkodó nyomo­kat a szemét között, a feltéte­lezett elkövetők általában megússzák a büntetést. Volt már olyan, aki elismerte, hogy a szemét az övé volt, ám azt mondta: valaki biztos ellopta a háza elől. S hasonló arcátlan magyarázatból akad bőven... Múlt hét pénteken mi is a közterületesek mellé szegőd­tünk. Abban reménykedtünk, hogy szerencsénk lesz, s a helyszínen kérdőre vonhatjuk a szemetelőket. Merthogy az elkövetők adatait bizony nem adhatják ki, a személyiségi jogok védelme azokat is meg­illeti, akik építési törmelék­kel, veszélyes anyagokkal szennyezik a környezetet. - Tényleg nem tudtam, hogy tilos lerakni ezt a kis tör­meléket, alig pár tégla az egész - szabadkozott Hor­váth János, aki az irodája át­alakításából származó anya­got próbált elhelyezni saját te­rületén. - Fel akartam tölteni ezt a földet, nem is gondol­tam, hogy szabályt sértek. A vállalkozónak ezúttal szerencséje volt, egyrészt ke­vés volt a lerakott törmelék, másrészt együttműködőnek bizonyult. Vállalta: azonnal megszünteti a jogsértő állapo­tot, s számlával bizonyítja, hogy a törmeléket a bagolai lerakóba helyezi el. Pár száz méterrel odébb egy jóval na­gyobb illegális lerakót is talál­tunk. Több tonnányi bontott tégla, hatalmas betondarabok és tört aszfalt fogadott minket közvetlenül az út mellett.­­ A múlt héten csíptünk fü­lön egy brigádot ezen a terü­leten - így Papp Atti­la, az illegális lera­kókra szakosodott közterület-felügyelő. - Éppen butították le az építési törmeléket, mikor előjöttünk a fák mögül. Mivel ez ipari mennyiségnek számított, azonnal feljelentést tettünk a rendőrségen. Sajnos, sok ilyen ügyünk van, az el­múlt két hétben legalább két tucat eljárást kezdeményez­tünk. A legnagyobb fogásunk azonban nem ez volt, hanem a Csengery utca végén, a hű­tőház mögötti magánterüle­ten, ahol egy óriási illegális lerakót tártunk fel. Termé­szetesen abban az ügyben is feljelentést tettünk. Mint utóbb kiderült, érde­mes volt kilátogatni a terület­re, a látvány magáért beszélt. Már az oda vezető út is építési törmelékből készült, a fa épü­let közelében pedig hegyek­ben állt a beton, a tégla, az asz­falt. Miután jobban körülnéz­tünk, olajos kannával, mű­anyag palackokkal bővült a lajstrom. Kíváncsiak voltunk, kik­nek a jóvoltából került a sok törmelék a területre, ám a köz­terület-felügyelet - hivatkoz­va a törvényre - nem adhatott információt. Tegnap aztán a rendőrsé­gen is érdeklődtünk, hogy áll az ügy. Mint azt Takács Csa­ba, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense el­mondta: elindult a nyomo­zás, az adatok alapján már tudható, hogy a törmelék egy része a HSMK munkálatai­ból - önkormányzati beruhá­zás! - származik. Tovább göngyölítve a szálakat egy helyi vállalkozóhoz jutot­tunk. - A törmelék egy részét va­lóban mi szállítottuk oda, ám azt kifejezetten a tulajdonos kérésére tettük, az erről szóló befogadási nyilatkozatot be is tudom mutatni - hangsúlyoz­ta Mórácz József, a Tabán- Bau Kft. vezetője. - A többi törmelékhez semmi közünk sincs. Úgy érzem nem követ­tünk el bűnt, hiszen mi csak a leendő út alapját készítettük el. Pár telefon után a terület gazdáját is utolértük. Dobri Lajos azt mondta: nem volt tudomása arról, hogy az út mögötti területre is került építési törmelék, való­színűleg azt egy ismeretlen személy hordta oda, ő ugyanis csak a leendő út alapjára adott engedélyt, az óriási betonda­rabokra nem. Nos, mint kiderült, a rend­őrség már nyomoz az ügyben, a hulladékgazdálkodás rend­jének megsértéséért egyéb­ként 3-5 év szabadságvesztés is kiróható. A rendőrségen azt is megtudtuk, hogy az idei évben eddig 25 hasonló ügy­ben vizsgálódtak, melyből há­rom esetben már vádat is emeltek. S egy utolsó adat a témá­hoz. A bagolai hulladéklerakó területén 2 forintért lehet el­helyezni egy kilónyi építési törmeléket. Tudják, hogy ki szállította oda, ám kérdéses, hogy ki szállítja majd el onnan A Csengery utca végén hegyekben áll az építési törmelék ZALAI HÍRLAP *5 Budapest (mti) - Az idős­kori látásromlásban (ma­­kula degeneráció) szen­vedő betegek látását ja­vító injekciós kezelés Magyarországon elér­hető, azonban ezt a fajta eljárást a társada­lombiztosítás egyelőre nem finanszírozza. Handzsa Gyula, a Retina Magyarország Egyesület el­nöke ezzel kapcsolatosan tar­tott sajtótájékoztatón elmond­ta, hogy a 65 év feletti lakos­ság mintegy 25 százaléka szenved időskori makula de­generációban (AMD). Az egyesület azt szeretné elérni, hogy azt az injekciót, amely a betegek kisebb részét érintő nedves időskori makula de­generációt megállítja és ja­vítja az érintettek látását, min­den páciens megkapja. Az injekció - kezelésenként - 300 ezer forintba kerül - tette hozzá az elnök. A gyógy­szert tavaly törzskönyvezték, kapható a patikákban - mond­ta. Seres András, a Semmel­weis Egyetem szemészeti kli­nikájának szakorvosa el­mondta: a betegség kialakulá­sában az életkornak és a do­hányzásnak egyaránt nagy szerepe van. A látóhártya vakságot is okozó elöregedésének egyik - eddig alkalmazott - kezelé­si módja az úgynevezett fo­­todynámiás kezelés, amely lézer és infúzió kombinációja. Ez a fajta gyógymód lassíthat­ja a látás romlását, de azt javí­tani nem tudja. Az új innovatív kezelés - amelyet nem támogat a társa­dalombiztosítás - az esetek 90 százalékában megállítja a romlást, ezen belül pedig 40 százalékban látásjavulást eredményez, azonban a ké­szítmény drága, és többszöri ismétlés szükséges az ered­mények javulásához. A szakember elmondta: a betegség tünetei a torzlátás és foltlátás, az éleslátás gyors és jelentős romlása.

Next