Zalai Hírlap, 2008. december (64. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-01 / 280. szám
2008. DECEMBER 1., HÉTFŐ KULTÚRA Kisiskola, csengő nélkül... FALUJÁRÁSNemesapátiban korszerű eszközökkel, módszerekkel tanítják a gyerekeket Sinkovics Eta sinkovics.etelka@zh.plt.hu Nemesapáti- A több mint 220 éves iskolaépületben az alsó tagozatos kisdiákok tanulnak. Hogy milyen körülmények között, arról az egy héttel ezelőtti Falujárásunk során is meggyőződhettünk. Pénteki látogatásunkkor a negyedikesek - 12-en vannak - németet tanultak Vargáné Gáspár Lívia tanítónővel. A kilencfős harmadik osztályban három csoportot alkotva dolgoztak a gyerekek a magyarból kapott feladatokon, Kőszeginé Vígh Ildikó tanítónő instrukciói alapján. - Eleinte furcsa volt ilyen kisiskolában tanítani, hiszen 15 évvel ezelőtt nagyobb intézményből jöttem ide. De szeretek itt lenni, minden segítséget megkapunk a munkához. A kisiskola hátránya, éppen a létszámból adódóan, hogy a megszűnés veszélye fenyegeti, azonban a tanítás szempontjából az itteni körülmények ideálisak. Minden gyerekkel, a lemaradókkal is, külön tudunk foglalkozni - fejtette ki a tanítónő. Ebben egyetértett vele kolléganője, Szigetváriné Söjtöri Andrea is, akinek másodikosai éppen kijöttek az osztályból - véget ért a Semenek István plébános által tartott hittanóra. Szünetet jelző csengőszót viszont nem hallottunk, noha egy igazi régi darab ott díszeleg az egyik tanterem ajtaján. - Megszokták már, hogy nincs csengetés... Kilencvenperces blokkokban zajlik az oktatás, a tanító nénik ismerik a gyerekeket, pontosan tudják, látják, mikor fáradnak el. Mivel nincs aulánk, a szünetekben általában a tágas udvaron vagy a hatalmas tornateremben mozognak a gyerekek - mondta Szabó Katalin, az általános iskola és óvoda intézményigazgatója. Az alsó tagozatban 37 gyermek tanul, az elsősök most heten vannak, ám jövőre várhatóan tizenegyen ülnek majd ezekben a padokban (az ovisok száma itt 16, Alsónemesapátiban 21 fő. A tantermeket a legkorszerűbb iskolabútorokkal rendezték be, mindegyikben található mese- vagy pihenősarok is. A gyerekek játékos formában ismerkedhetnek a számítógépekkel, de a „teremnyi” eszközpark segítséget jelent a pedagógusoknak is az egyéni fejlesztő foglalkozásaik során. Egy most elnyert uniós pályázat jóvoltából pedig hamarosan interaktív táblával is gyarapodnak. A kisiskolába 12 halmozottan hátrányos helyzetű diák jár, a sajátos nevelési igényű gyerekekkel pedig logopédus, gyógypedagógus foglalkozik. - Azt vallom, minden gyerek valamiben tehetséges - hangsúlyozta az iskolaigazgató. - Igyekszünk mindenkit a saját képességeihez mérten fejleszteni. Az alacsony létszám és az integrált pedagógiai rendszer egyaránt alkalmat ad a lemaradók felzárkóztatására, és a tehetségek kibontakoztatására. Nem is tudom, mikor kellett valamelyik kisdiáknak itt maradnia az alsóban - utalt arra, hogy nem igazán jellemző a bukás. Abból kell kiindulni, hogy minden gyerek tehetséges valamiben Szabó Katalin előbb az óvodában dolgozott, majd itt az iskolában tanított, s '96 óta tölti be az igazgatói tisztet. Büszkén említette a roma programjukat. Fontosnak tartják, hogy intézményük a toleranciát, a megértést közvetítse, s a tanulók megismerjék egymás kultúráját. Mint mondta, a szabad iskolaválasztás kétségtelenül visz el tőlük gyerekeket, azt viszont sajnálja, hogy sokan nem is nézik meg iskolájukat, óvodájukat. Pedig ha bejönnének, látnák, milyen körülmények között tanulnak a gyerekek. A kisdiákok népi- és moderntánc, valamint rajz- és vizuális művészeti oktatásban vehetnek részt. Pályázati pénzből sok mindent megvalósítanak, többek közt így táboroztak a nyáron Celldömölkön a gyerekek. Az általános iskola - amely 2007-től az óvodával egy intézményt alkot - 2003-ban vette fel Cserfán Sándor nevét, akit az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos Zala megye kormánybiztosának nevezett ki. A jeles férfiú Nemesapátiban élt ezen időszakban, családot is itt alapított. A szabadságharc bukása után a pesti hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amit valószínűleg Deák Ferenc közbenjárására sikerült hat év várfogságra enyhíteni. Cserfán Sándor szabadulása után Nemesapátiban, majd Gelsén élt és gazdálkodott. Dédunokája, Cserfán Ferenc Zalaegerszegen él. Az iskolai, óvodai szülői munkaközösséggel jó kapcsolatot ápolnak, ezt erősítette meg Fehérné Simon Piroska elnök is. Tőle azt is megtudtuk, ők rendezik a pedagógusnapot. A felsősök időtlen idők óta Alsónemesapátiban tanulnak, a két helyen, ám egy intézményként működő általános iskola diáklétszáma 94 fő. Szabó Katalin szerint evvel még nincs igazán baj, sokkal nagyobb gondot jelent most számukra a költségvetési törvény azon pontja, amely a kistérségi normatívát a székhelyközségben lévő 1-8. évfolyamos általános iskola működéséhez köti... Márpedig egyik helyen sem tudják egy épületbe költöztetni az iskolásokat... ialaihírlap.hu A tizenkét diákot számláló negyedik osztályban Vargáné Gáspár Lívia tanítónő éppen németórát tart, a gyerekek láthatóan élvezik Mátyás napja Mesemondó verseny a reneszánsz év jegyében Zalaegerszeg (mh) - Tíz egerszegi és hét városkörnyéki iskola részvételével rendezték meg szombaton a 32. mesemondó versenyt az alsó tagozatosok részére a József Attila könyvtárban. A versenyt Mátyás napja címmel hirdették meg, s a gyerekek ennek szellemében e jeles királyról szóló mesékkel indulhattak. A szervezők örömmel tapasztalták, hogy a kevéssé ismert mesék is előkerültek, többen is elmondták például A cinkotai nagyke, A cigányok, a légy és Mátyás vagy A részeges huszár című történetet. Az első osztályosok közt Major Fanni Napsugár (Eötvös-iskola) végzett az élen, a másodikosoknál Somogyi Laura (Ady) bizonyult a legjobbnak. A harmadikos mezőnyben Rumi Anna Sára (Ady) lett az első, a negyedikesek közt pedig Tokár Mátyás (Eötvös). Ez utóbbi korcsoport különösen erős volt, kitűnően szerepelt még Boncz Barnabás (Bagod) és Lendvai Petra (Salomvár) is. Zalaegerszeg (adzs) - A civil szervezetek hatékony szakmai együttműködésének támogatására kiírt NCA-pályázat segítségével a Gála Társastáncklub Egyesület és az osztrák HSV Zwölfaxing táncosai szakmai továbbképzésen vehettek részt. Az edzőtáborban, melynek a Keresztury ÁMK és a Deák Ferenc Szakközépiskola adott otthont, a formációs világbajnok német csapat másodedzője, Sven Emmrich tartott kurzust A sikert jelzi, hogy a klub a következő egerszegi edzőtábort szervezi ZALAI HÍRLAP *7 RÖVIDEN Női akadémia az önismeretről Zalaegerszeg (adzs) A Zalai Nők Egyesülete által szervezett Női Akadémia második programjára december 2-án (kedden) 16 órakor kerül sor a TESZ Zala Megyei Szövetsége (Dísz tér 7.) 333-as termében. Az érdeklődők ezúttal Örömeink és bánataink , ami foglalkoztat címmel hallhatnak előadást Borbélyné dr. Török Mária szupervizor, adjunktustól. Szabó István pozsonyi díja Prága (mti)- Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező szombaton este Pozsonyban átvette a 10. nemzetközi filmfesztivál különdíját. A kitüntetést a fesztivál rendezőbizottsága ajándékozta neki életműve elismeréseként. Ismét lesz Jászolkönyv Zalaegerszeg (adzs) Második alkalommal jelenik meg a zalai betlehemi kiállítás anyagára épülő Jászolkönyv, mely a tavalyi tárlat kollekciójának fotóit adja közre kötet formájában. A könyvet a Keresztury ÁMK városi hangverseny- és kiállítótermében december 4-én délután öt órakor mutatják be a szerkesztők. A találkozó hangulatát emeli a Németfalusi Vadvirág Népdalkor regölős műsora. Mit üzenne a szultáni hadinapló? Cseh Valentinnal beszélgettünk Nándorfehérvár ostroma 1456 című könyvének bemutatóján Sinkovics Era sinkovics.etelka@zh.pl.hu Zalaegerszeg - A József Attila Városi Könyvtárban a minap mutatták be Cseh Valentin Nándorfehérvár ostroma, 1456 című könyvét. Az alkalmat megragadva beszélgettünk a szerzővel. A fiatal zalaegerszegi történész-muzeológus két éve dolgozik a megyeszékhelyi Magyar Olajipari Múzeumban, korábban pedig Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeumhoz kötötte a munkája. Ez az első könyve, ám szakmai cikkeket, tanulmányokat publikált már különböző lapokba. Szabadkán 2006-ban pedig megjelent a tollából egy Emlékfüzet, mely ugyancsak a nándorfehérvári diadalról szólt. - Hogy miért érdekel ez a történelmi esemény ennyire? - kérdezett vissza. - Mondhatnám azt is, mert megtetszett a vár, de eredetileg dacból jött a dolog. Nem volt kedvem az egyetemi szakdolgozatomban XX. századi témával foglalkozni, s mivel másodévben szemináriumi előadást tartottam a XVI., illetve XV. századi végvárakA törökök felett aratott győzelem tiszteletére zúg a déli harangszóról, ebből született az ötlet, hogy feldolgozzam valamely délvidéki vár építésének történetét. Amennyire addigra meg tudtam ítélni, hazai szakirodalom nem foglalkozott a nándorfehérvári várral, így ebből írtam a dolgozatomat. - Mindez hogy vezetett el a könyvhöz? - 2005-ben a keszthelyi kollégáknak említettem, akiket egyébként sikerült kicsit megfertőzni Nándorfehérvárral, hogy a következő évben, a történelmi jelentőségű csata 550. évfordulójára kellene valamit alkotni. Kérdezték, miért nem írsz róla könyvet? Jó, feleltem, de hol találok kiadót...? Végül eljutottunk a beszélgetésben és a valóságban is a keszthelyi Compactor Könyvkiadóhoz. Az általam tudományos ismeretterjesztőnek aposztrofált kötet idén januárban került ki a nyomdából. - Mennyiben tér el a korábban e témában írt munkáktól? - Azt tudni kell, Magyarországon Nándorfehérvárral kapcsolatban főleg cikkek, tanulmányok jelentek meg, illetve 1985-ben látott napvilágot Barta Gábor Nándorfehérvár 1456 című könyve. Természetesen az eseményekkel kapcsolatban túlzottan sok újdonságot nem lehet elmondani, ismertek a történések. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek hangsúlyosabban szerepelnek a könyvemben. Többek közt egész fejezetet szentelek a várnak, hiszen felépítése döntően befolyásolta, meghatározta a II. Mehmed vezette oszmán sereg elleni védekezést. Evvel korábban nem foglalkozott a történetírás, de szerencsére számos információforrás áll rendelkezésre erről is. Ezek egyike Giovanni da Tagliacozzo ferences szerzetes 1460-ban készített munkája, amely bemutatja, milyen volt a vár 1456-ban, az ostrom idején. Cseh Valentin felvetette, az sem kizárt, idővel előkerülhetnek olyan források, nevezetesen a szultáni hadinapló, amely más megvilágításba helyezheti az eseményeket. Ám a Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette védősereg történelmi jelentőségű diadalán ez semmit sem változtatna, a törökök felett aratott győzelem tiszteletére zúgó déli harangszó is ezt juttatja eszünkbe. Cseh Valentin a továbbiakban is hadtörténeti jellegű, főként a XV. századi déli határvédelmi rendszerrel kapcsolatos eseményekkel szeretne foglalkozni. A Nándorfehérvár ostroma 1456 kötet még kéziratos formája két éve a honvédség vezérkari főnökének különdíját érdemelte ki a Honvédelmi Minisztérium és az írószövetség Kard és kereszt irodalmi pályázatán. A szerző, Cseh Valentin A könyvborító részletén a nagy jelentőségű csata helyszíne