ZeneSzó, 2005. (15. évfolyam, 1-10. szám)
2005 / 6. szám
XVII. KODÁLY ZOLTÁN NEMZETKÖZI GYERMEKKÓRUS FESZTIVÁL 2005. június 17-19. KOMLÓ, ahol töretlenül áll a "magyar zene zengő tornya"! Komlón 17. alkalommal öltözött ünneplőbe a város és lakossága. Kinyitották kapujukat, s otthont adtak a kodályi hagyomány ápolóinak, azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akik hisznek az értékes zene csodájában, összetartó erejében és nemzetünk kóruskultúrájának világszerte elismert hagyományaiban. A szívet-lelket melengető muzsikáló 3 napot életre szóló ajándékként kapta minden fellépő és érdeklődő, hiszen a határok nélküli közös éneklés öröme. Mesterünk, Kodály Zoltán tisztelete, s az általa utat mutató módszer segítségével megszólaltatott magas fokú kórusmuzsika élménye mindannyiunk számára feledhetetlen. Az első nap gondolatébresztő beszélgetéssel kezdődött zeneoktatásunk nehézségeiről, és a jövőbe vetett hit, a tenni akarás kapta a főhangsúlyt. Az értékes hozzászólásokkal gazdagított szakmai "kerekasztal" hamarosan megtelt tapasztalatokkal, elképzelésekkel, gyakorlatiasan építőjellegű ötletekkel, tervekkel. A délutáni napsütésben csodaszép látványt nyújtva vonultak a Fesztiválon résztvevő kórusok a Kodály Zoltán Általános Iskola udvarára. Dr. Szabó Szabolcs, a Komlói Pedagógus Kórus karnagya köszöntötte a vendégeket és az európai hírű zenei rendezvényt, melyet Kodály tanár úr álmodott meg, Tóth Ferenc karnagy, "mindenki Feri bácsija" idított el, Komló városa rendezett meg. A Kodály-szobor koszorúzása közben a magyar nép nemzeti kincsének gyöngyszemei csendültek fel. Az ünnepélyes megnyitóra a Városház téren került sor, ahol megható pillanatoknak lehettünk részesei. A komlói vendéglátó gyerekek vitték a térre a résztvevők nemzeti zászlóit, miközben a Kodály Iskola Kicsinyek Kórusa Pleszné Fényes Edit vezetésével énekelt az adott nemzet dalkincséből egy csokrot. A zászló felvonása alatt a kórusok szólaltatták meg saját himnuszukat. Páva Zoltán polgármester több nyelvű köszöntése után Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a Fesztivált a díszvendég, Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök jelenlétében. A program a Sportközpontban folytatódott, ahol a kórusok, a város apró és felnőtt népzenei és néptánc előadói mutatkoztak be színvonalas műsoraikkal. Hallhattuk a Komlóról elszármazott Sárkány Kázmér énekét is, aki az Állami Operaház magánénekese. A 2. napon kezdetét vette a Színházban a bemutatók sorozata. Hála a szervezőknek, a két koncerten nem a versenyszellem dominált. A Fesztivál alapgondolata nyugalmat, s önfeledt fellépést biztosított a kórusoknak. A cél: ismerjük meg más népek dalkincsét, a kortárs művek különleges világát, népszerűsítsük Kodály műveit, s adjuk hírül: "Amerre kerültök az életben, magatokkal viszitek a zenei műveltséget, az értékes zene szeretetét, s munkahelyeiteken, környezetetekben kigyullad a fény, a zenei műveltség fénye. Világosságot árasztva szebbé teszitek majd magatok és mások életét..." /Kodály-1959/. Kilenc kórus-5 külföldi és 4 hazai- készült izgalommal lépett dobogóra. Elsőként a Litvániából érkező LIEPAITES (Hárfácska) LEÁNYKÓRUS műsorát hallhattuk. A Vilnius Kórusének Iskola kórusa 1993-ban alakult. Az iskolában 4-6 éves gyerekek iskola-előkészítő zenei oktatásban vesznek részt, 12-14 évesen akadémiai szintű éneklést tanulnak, melynek ékes bizonyítéka volt a rendkívül kultúrált hangzás. Vezetőjük Dr. Lina Jukoniené, a litván kultúra kiemelkedő alakja. Az együttes gazdagon felépített programjából kimagaslott B. Britten műve, a Ceremony of Carols tolmácsolása, majd Kodály Isten kovácsa című szövegének pregnáns, kiváló magyar kiejtése. A szolnoki KODÁLY ZOLTÁN GYERMEKKÓRUS következett. Karnagyuk Juhászné Zsákai Katalin nagy gondot fordít a tiszta intonálás megvalósítására, komoly hangképző gyakorlatokkal indítja próbáit. A heti 3 órában történő felkészülés során a gyerekek állva gyakorolnak, majd további másfél órában tehetséggondozó foglalkozáson vesznek részt. Műsoruk felépítésével igazolták, hogy a zenetörténeti korszakok különböző műfajaiban jártasak, s könnyedén szólaltatják meg azokat. Bemutatójukból magasan kiemelkedett Kodály Zoltán Gergelyül járás c. műve. Hangulatos percek vártak a közönségre, amikor megjelent a színpadon az észtországi SAAREMAA (Sziget) FIÚKÓRUS, karnagyukkal az élen, Veikko Lehhtoval. A 35 fős fiúkat a 100 énekesből álló Stúdió tagja. A Stúdió egy koncert- és három előkészítő kórusból áll. A koncertkórus repertoárjában észt klasszikus művek, különböző nemzetek népdalfeldolgozásai és modern darabok találhatók. Céljuk a kórusirodalom mind több négyszólamú vegyeskari művének előadása. Ezen meggondolásból tűzték műsorukra Kodály Esti dal c. művét, amely a különleges tempója és kiejtése ellenére is feszült csendet, megható perceket eredményezett. Igazi közönségsikert aratott az észt kórus, hiszen túl a hangzás különlegességén, valódi kisugárzással bizonyították, hogy a muzsika mily örömöt tud nyújtani. Hazai kóruskultúránkat képviselve lépett színpadra a VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY GYERMEKKÓRUSA Debrecenből. A fiatal karnagy Pető István jó vezénylési technikájával és muzikalitásával szinte "megbabonázta" a kórusát, hallgatóságát egyaránt. Az egészséges gyermekkori hangzás megvalósítása példaértékű volt mindenki számára. Bárdos Lajos Szellő zúg távol c. művét szinte leheletszerűen, érzékenyen mutatták be. A délelőtti bemutatót az ÁRION GYÉR-