ZeneSzó, 2009. (19. évfolyam, 1-10. szám)

2009 / 1. szám

J.XXL . ■ i__m__I_I_L­ EMBER 16. KODÁLY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA A MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG HANGVERSENYE Hosszú évtizedek szép hagyománya december 16-án Kodály Zoltán születésének megünneplése. A nap délutánján a Magyar Kodály Társaság hívó szavára gyülekeztek barátok és tisztelők nagyszámban a Régi Zeneakadémia épülete előtt, hogy a - Varga Imre szobrászművész készítette - bronz domborművön helyezzék el az emlékezés koszorúit. Ezt követően a Fasori Református templomban tartották az ünnepi megemlékezést. E rövid kitérő oka most 2008-ban, hogy a koszorúzás megszokott helyén a Kodály-köröndön az egykori lakóházat tatarozzák, így ott nem nyerhettünk bebocsátást. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Énekkara és az Ifjú Zenebarátok Központi Énekkara nagylétszámú együt­tese gyönyörű karácsonyi dallamokkal köszöntötte a vendégeket. Ugrin Gábor ihletett vezényletével hangzott fel Kodály Zoltán két műve, a Karácsonyi pásztortánc - Volly István gyűjtése nyomán, Drahos Rebeka fuvola közreműködésével - ezt követte az Angyalok és pásztorok kórusmű előadása. A megjelenteket Szőnyi Erzsébet a Magyar Kodály Társaság elnöke köszöntötte, majd Végh Tamás lelkipásztor mon­dott rövid áhítatot. Bach­ Kodály: Gordonkára és zongorára írott korálelőjátékából adott elő három darabot: Rohmann Ditta és Kovalszki Mária. A megemlékező előadást Kollár Éva a MKT társelnöke tartotta. Befejezésül Kodály Zoltán, Balassi Bálint elfelejtett éneke­­ Gazdag Erzsi verse, majd az Adventi Ének hangzott el. A templom hatalmas termében felhangzó kórus telt hangzása, átélt előadása Ugrin Gábor vezetésével, a kodályi kórusművészet kiemelkedő élményét jelentette. „ANNYI ÁLDÁS SZÁLLJON...” e mottót választva szólt a meghívó Kodály Zoltán születésének 126. évfordulóján 2008. december 16-án este tartott ünnepi hangversenyre a Zeneakadémián. Rendező a KÓTA és az LFZE Az alma mater koncert sorozat méltó keret, az elmúlt század legkiemelkedőbb zenészének aki tanítványa és felejt­hetetlen tanára volt az alma maternek, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiának. Kodály Zoltánné Péczely Sarolta köszöntését követően Batta András rektor megnyitójában felsorolta és megerősítette azon tényeket, melyek bizonyítják, hogy Kodály útján járva az ő tanításait követve miként fejlődik és növekszik az intézmény. Az ifjú tehetségek, a hangszeres zene neves versenyeinek győztesei mutatkoztak be elsőként. A Marosszéki táncok gyönyörű dallamai mély átérzést és belső erőt szólaltattak meg az ifjú zongorista Fülei Balázs játékában. A gordonka ifjú tehetsége Várdai István, Kodály: Szólószonátáját és az Op.4 Szonáta gordonkára és zongorára írt művét adta elő és szólaltatta meg mélyen átérzett játékában a zeneszerző ihletett melódiáit. A Mester dícséretét költők: Kányádi Sándor és Csoóri Sándor szavai foglalták Ünnepi versbe, mely Bánffy György zen­gő orgánumában hangzott fel. A műsor összeállítása méltóképp reprezentálta a kodályi oeuvre-öt. A műsor második részében a kórusművészet reprezentánsai mutatkoztak be. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a KÓTA, művek és előadók válogatásában mindig élenjáró, remek szervezéssel állítja össze és mutatja be az ország legjobb együtteseit, így ez alkalommal is. Az egyneműkari művek közül a 150. genfi zsoltár; Ének Szent István királyhoz, és a Táncnóta került előadásra. Az egyesített kórus, a Pataky Nőikar, az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Zoltán Nőikara és a Miraculum Gyermekkar együt­tesei voltak. Karnagyaik vezényelték egymást követve a műveket: Fazekas Ágnes, B. Horváth Andrea, Durányik László. A daléneklés kedvelt műsorszámai közé sorolhatók Kodály dalai, ezek közül Szerdahelyi Pál előadásában hangzott el a Berzsenyi Dániel versére írott Közelítő tél, majd a Bordal a Háry Jánosból, Budai Márta zongora kíséretével. Ezt követően a vegyeskari művek előadói vonultak a színpadra: a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus, az Egri Can­tus Agriensis Kamarakórus, a Budapesti Ifjúsági Kórus és a Pécsi Református Kollégium Vegyeskara. Vezényelt: Gergely Péter Pál, Gerenday Ágnes és Hoppál Péter. Műsorukon szerepelt az Adventi Ének, a Szép könyörgés és befejezésül A 114. genfi zsoltár, Erdélyi Dávid orgonakíséretével. A közönség lelkes tapsa kifejezte az előadók iránti elismerést és azt az örömet, hogy Kodály műveinek méltó előadása igazi ünneppé emelte e megemlékező születésnapi hangversenyt.­ ­HávkusnéNatlev-Nát) KLláva 8 ZeneSzó

Next