Zenetudományi Dolgozatok, 1988
Zenetörténet — zenei muzeológia — zeneszociológia - Körmendy Kinga: Az ún. Zalka Antiphonale töredékei
37 problémájával a későbbiekben foglalkozunk. Debrecenbe Kazay Sámuel gyűjteményével került számos középkori, elsősorban liturgikus kódex, de a Zalka Antiphonale 11 lapjának semmi nyomát nem találjuk Kazay gyűjteményében. Valószínű, hogy egy másik gyűjteménnyel került ide, ma már azonban nem lehet azonosítani a töredékek Debrecenbe kerülésének módját.5 Jankovich Miklós gyűjteményét a XIX. század elején olyan tudós felvidéki lelkészek és tanárok kézirat- és könyvgyűjteményeiből gyarapította, akik külföldi tanulmányútjaikon vásárolták azokat.Ő így kerülhetett Magyarországra az a kézirat is, amelynek kötése a 17. sz. kódextöredék. Ez a kézirat 1663-ban még egy németországi domonkos kolostorban volt, és kötetlenül került magyarországi tulajdonosához. Itthon kötötték be a győri kódexcsalád egyik kötetének lapjába. Jankovich 1830-ban már kötve vásárolta. Tőle került az OSzK-ba. Hasonló lehet az eredete annak a Jankovich-levéltárból származó kódexlapnak is, amivel egykor ma már nem azonosítható kéziratot vagy nyomtatott könyvet kötöttek be (24. sz.). A Nagyszombat — Pozsony — Győr — Németújváron könyvborítónak felhasznált kódexlapok esetében nyomdai, illetve könyvkötési problémák kísérik a töredékek útját. Pázmány munkáinak pozsonyi kiadásai Némethi Jakab jezsuita páter ottani nyomdai tevékenységével függnek össze. A Pázmány-műveket tartalmazó kötet (22. sz.) bekötése 1711 után történt. A lőcsei nyomtatvány (23. sz.) pozsonyi jezsuita possessora a pozsonyi nyomda könyvkötő tevékenységére irányítja a figyelmet. A jezsuiták könyvköttetési szokásainak kérdését veti fel a győri és a németújvári jezsuita nyomtatvány, illetve possessor ténye (4., 9. sz.). Az 1641-ben alapított németújvári ferences rendház könyvtárának alapja a kolostort létrehozó Batthyány Ádám nagyapjának, Batthyány Boldizsárnak a kézirat- és könyvgyűjteménye volt. A dunántúli pálos és ferences kolostorokból származó könyveken, kéziratokon kívül Pozsonyból, Váradról is kerültek kéziratok Németújvár- 5A Kazay-gyűjtemény katalógusa OSzK Fol. Lat. 11. Vö: Fekete Csaba-Szabó Botond: A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) kéziratkatalógusa. Bp. 1979. Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai 1. 13., 87. Berlász Jenő: Jankovich Miklós pályaképe és könyvtári gyűjteményei. In: Belitska-Scholtz Hedvig: Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás. Tanulmányok. Bp. 1985. Művészettörténeti füzetek 17. 33. 7MTAK Kézirattár Irattár 4344/1964. 8Holl Béla: Ferenczffy Lőrinc. Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Bp. 1980. 176-177. A magyarországi nyomdák könyvkötési tevékenységének feldolgozása még várat magára, pedig számos könyv-, könyvtártörténeti probléma tisztázásához segítenének hozzá a konkrét kötészettörténeti adatok. A jezsuita irányítás alatt álló pozsonyi nyomda Pázmány kiadásai közül a lo nemes Váradnak... (Pozsony, 1630. RMK I. 595. RMNy 1485.) 37 példánya 23 könyvtárban található. Dissertatio c. műve (Pozsony, 1631. RMK II. 472. RMNy 1512.) 4 példányban ismeretes. A budapesti Egyetemi Könyvtár és az OSzK példányai nem kódexlapokba kötöttek. A MTAK RM I. 81 662 jelzetű kötetében e két Pázmány-művet egy 1626-os bécsi Pázmány-kiadással 1711 után kötötték egybe a győri kódex lapjába. A nyomda kötésvizsgálati lehetőségeire példa még: a Pázmány által összehívott esztergomi zsinat határozatait 1629-ben nyomtatta ki a pozsonyi jezsuita nyomda. (RMK II. 454. RMNy 1448.) A 67 példány 40 könyvtárban található. A MTAK 4 példánya közül (RM II. 50a-c.) 3 kódexlapba volt kötve (MTAK T 304, 305, 306.). XV.századi antiphonale-lap kötése van az OSzK példányának (RMK II. 454. Sz. 123.).