Uj Élet, 1961 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1961-01-01 / 1. szám

2זיזז ו!. jhntmr . UJ ÉLET A fővárosi és vidéki zsidóság élete Chanukka-ünnepség a Hegedűs Gyula utcai körzetben Kiss Arnold-emlékest a budai körzetben Chanukka-ünnepség a Pécsi Izraelita Hitközségben A Hegedűs Gyula utcai körzet december 18-án, vasárnap délután nagy sikerű chanukka-ünnepséget rendezett dr. Flesch Jenő körzeti elnök vezetésével — a Fürst Sándor utcai kultúrteremben. A chanukkai gyertyagyújtás szertartását dr. Sándor László kántor végezte és a Talmud- Tóra növendékei ünnepi dalokat énekeltek. Dr. Benoschofsky Imre országos főrabbihelyettes, a Hegedűs Gyula utcai körzet rabbija, mélyenszántó előadást tartott „Vallás és kultúra” címmel. A közönség feszült figyelemmel hallgatta a vallásos és irodalmi példákban bővelkedő fejtegetéseket. Feleki Rezső énekművész és Ungár Imre Kossuth-díjas zongoraművész számai tették még emlékezetessé az ünnepséget Este a Hegedűs Gyula utcai templomkörzet dísztermében ünnepi vacsorára jöttek össze a körzet vezetői. Dr. Beneschofsky Imre, országos főrabbihelyettes, a körzet rabbija, elvégezte a danukkai gyertyagyújtás szertartását, majd sor került a vacsorára, amelynek keretében dr. Flesch Jenő körzeti elnök meleg szavakkal köszöntötte a megye A Budai Körzet december 17-én rendezte Chanukka ünnepélyét. Ekkor áldozott dr. Kiss Arnold volt budai vezető főrabbi emlékének is halála húsz éves évfordulóján. Sirota Sándor főkántor a templomi és gyermekkórus kíséretével gyújtotta meg a Chanukkagyertyákat, majd dr. Végházi István beszélt Chanukkának a ma embereihez szóló tanításáról. Lakos Zsuzsa és Végházi Judit Talmud Tóra növendékek szavalatai után Kelen Dóra adott elő nagy művészi átéléssel zsidó költők, verseiből. A műsor második részében dr. Végházi István emlékezett Kiss Arnoldról, mint rabbiról, mint imaköllent központi vezetőket és a körzet képviselőit Sós Endre, a MIOK és BIH elnöke, méltatta a körzet egyházi és világi vezetőinek érdemeit. Azután elismerését fejezte ki a nagyszerű zsidó aszszonyoknak, Eichmann Mátnénak, Heller Simonnénak, dr. Weiss Sámuelnénak, Róna Ferencnének, Weiss Sándornénak és Schönweiter Oszkárnénak, továbbá a vacsora megrendezése körül nagy szerepet játszó Wirtschafter Ferencnének és Wiesinger Izrvrénének. Az elnök ismertette a hitközség tevékenységét majd rámutatott arra, hogy a magyar zsidóságnak hazafias kötelessége részt venni a szocializmus építésében és a béke megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Nagy hatású beszédét többször szakította félbe a megjelentek hosszas tapsa. Dr. Harsányi László, a BIH pénzügyi elöljárója a hitközség feladatairól beszélt nagy hatással. Eichmann Mórné a zsidó asszonyok bizalmáról és a Hegedűs Gyula utcai körzet ragaszkodásáról biztosította Sós Endre elnököt, akit lelkesen követ a fővárosi zsidóság. Lóránd Márton főkántor éneke után dr. Weiss Sámuel rabbi mondott beszédet. tőről, mint a magyar zsidó kebilla-élet egyik legkiválóbb ábrázolójáról. Sós Endre, a MIOK és a BIH elnöke, Kiss Arnoldról, a költő-papról beszélt, majd felelevenítette azt a budai zsidó légkört, amelyben Kiss Arnold papi munkássága lezajlott. Rámutatott arra, hogy a Kiss Arnold működése nyomán támadt budai zsidó szellemet, ezt a gyökeréig demokratikus zsidó szellemet az egységes fővárosi zsidó közösség tradíciói közé kell iktatni. Külön kiemelte, hogy Kiss Arnold mennyire együttérzett az elnyomott kisemberekkel és mennyire szót emelt a szociális igazságok érvényesülése mellett. (A beszédet lapunk egyik legközelebbi számában tárca formájában közöljük.) A nagy tetszéssel fogadott emlékezés után Schweitzer Katalin zongoraművésznő játszott Liszt-műveket, megérdemelt sikert aratva. Kertész Zoltán körzeti elnök köszönő és zárószavaival fejeződött be a jól sikerült összejövetel. A körzet Talmud-Tóra növendékei számára december 18-án volt műsoros Chanukka öszszejövetel, amelyen a Talmud- Tóra növendékek szerepeltek Kardos Péter tanár és Sirota Sándor főkántor irányításával. Dr. Fisch Henrik beszéde a nagykőrösi Chanukka-esten A Budapesti Izraelita Hitközség Rabbiságának tagjai egy-egy vidéki hitközség patronálását vállalták. Ennek keretében dr. Fisch Henrik, a Dohány utcai templom főrabbija december 19-én meglátogatta a nagykőrösi hitközséget, a hívek szép számban jelentek meg az istentiszteleten. A Chanukkáról mondott beszédében a főrabbi a magyar December 18-án nagyszámú közönség jelenlétében tartotta a Pécsi Izraelita Hitközség idei Chanukka-ünnepélyét, amelyen megjelent és beszédet mondott dr. Seifert Géza, a MIOK alelnöke, és dr. Péner Tibor főtitkár. A művészi műsorban Kálmánné Hónig Erzsébet operaénekesnő, a szegedi zsinagóga szólóénekese szerepelt, Sebestyén Ferenc kíséretével. Mindhárom vendégelőadó nagy sikert aratott. Az ünnepség a gyertyagyújtási szertartással kezdődött. A liturgikus és a magyar nyelvű ünnepi énekeket a Talmud- Tóra növendékeiből alakított kórus, illetve a gyertyagyújtást egy Talmud-Tóra növendék végezte. Az ünnepi gyertyák meggyújtása után dr. Schweitzer József főrabbi az ünnep morális tanításairól beszélt. Ezután dr. Seifert Géza, a BIH elnökhelyettese és a MIOK alelnöke tartott ünnepibeszédet a Chanukka jelentőségéről. — Josephus Flavius művéből olvassuk, hogy Nagy Sándor hadserege i. e. 332-ben megjelenik Jeruzsálem előtt és kivonulnak elébe a Szentély papjai, élükön Jadduta főpappal. Nagy Sándor megpillantva a zsidó küldöttséget, leugrik lováról és meghajtja magát a zsidó főpap előtt. Későbbelbeszéli környezetének, hogy egy korábbi álmában megjelent Jaddita főpaphoz hasonló férfi, aki megjósolta neki, hogy hódító hadjárataiban győzelmet fog aratni. Nagy Sándor meghagyta a zsidóságot abban a szabadságukban, melyet a perzsa uralkodók alatt élveztek és országuk kormányzóját a zsidókkal való barátságás bánásmódra utasította. Bár Nagy Sándor Palesztínát elfoglalta, mégis, a zsidók afeletti hálájukból, hogy vallásszabadságukat meghagyta, a hódítás évében született fiúgyermekeknek az Alexander nevet adták. A zsidóság hálás volt Nagy Sándornak, amiért a körülményekhez mért szabadságot adott és békét biztosított részükre. Nagy Sándor halála után hadvezérei osztozkodtak a nagy birodalmon. Jeruzsálemért megindult a vetélkedés a Ptolemaiosok és a Szeleuki Idák között, változó Szerencséve. Végül is III. vagy Nagy Antiochus lett Juda országénak szeleukida uralkodója. Rövid uralkodása után bekövetkezett halála folytán a trónt testvére, IV. Antiochus foglalta el, akit a görögök ״ Epiphanes” (megtestesült isten) névvel ruháztak fel, mások azonban ״ Epimanes” azaz őrültnek neveztek. A zsidók között gonosz Antiochus néven lett ismeretes. Uralkodása alatt a zsidókat görögösíteni, hellenizálni akarta, a görög vallás terjesztésével, a zsidó vallás megszüntetése végett Mikor Antiochus látta, hogy a jámbor zsidók szembenállása folytán célját nem éri el, haragjában i. e. 170-ben maga vonult be hadseregével Jeruzsálembe és a Szentélyt újból kifosztotta. Ezzel a győzelmével azonban nem elégedett meg, hanem most már egyenesen a zsidó vallás, gyökeres kiirtására tört. Halálbüntetés terhével eltiltotta a zsidó templomok és iskolák látogatását szombat és más ünnepek, valamint az étkezési törvények megtartását. A zsidóság állhatatos maradt vallásáért kiállt Ekkor lépett fel i. e. 167-ben a Hasmaneus családból származó öreg pap, Matisztachus fiával, akik az általuk szervezett szabadcsapatokkal szálltak szembe a szír—görög zsoldos hadsereggel. Matisztachu halála után fiai álltak a szabadságharc élére és e szabadcsapatokat legbátrabb fia, Juda Makkabi vezette tovább. Harcukat siker koronázta és Jeruzsálemet a Szentéllyel viszszafoglalták. A legenda szerint a Szentély kivilágításához egyébként egy napra elegendő egykis , korsó olajat találtak, mely zsidóság aktuális problémáival is foglalkozott. Több jelenlevő kérdésére a főrabbi felvilágosítást adott. A megjelentek nevében dr. Feldmáyer György köszönte meg az élményt, amelyet a községnek ez a látogatás okozott , csodálatos módon 8 napig égett. Azóta a zsidóság minden évben megemlékezik e napról a Chanukka-ünnep keretében és 8 napon át meggyújtja a Chanukka lángjait. — Mit jelentenek e lángok? E lángok Juda Makkabi seregének győzelmét hirdetik. E győzelem időtálló jelentősége nem Jeruzsálem visszafoglalásából állott — hiszen Nagy Sándor is elfoglalta az országot és a zsidóság mégis békésen élt —, hanem e győzelem a vallás és lelkiismereti szabadság kivívásának diadalát jelentette. Ebben található meg a Chanukka-ünnep igazi jelentősége . A világ minden részén meggyűlő Chanukka-gyertyák fényei hirdetik a lelkiismereti és vallásszabadság diadalát, a haladó gondolat örök világosságát és győzelmét a reakció sötétsége felett. Dr. Péner Tibor főtitkár: A Talmud-Tóra növendékeinek most elhangzott chanukkai éneke, boldog gyermekkorúnkat idézi elénk, az előttünk égő chanukka-gyertyák fénye a drága szülői ház édesbús emlékét lobbantják fel előttünk. Sajnos, legtöbb hittestvérünknek nem is jelent ennél többet és a Chanukka náluk olajcsodává gyengül. Elmondják ugyan az aktuális imát a csodálatos harcokról, de legtöbben nem is értik a szöveget és azoknál is, akik értik, nem hatnak lelkesítő történelmi tényekként, hanem szinte mitológiai visszaemlékezéssé halkultak, szimbólummá erőtlenedtek, nincs lelkesítő hatásuk és átütő erejük. Holott a történelmi igazság az, hogy a zsidóság rettenthetetlen védelmi harcával, aminek emlékére a Chanukkát ünnepeljük, beszólt a világtörténelembe, megfordította annak menetét és évezredekre irányt adott annak, megszabva a világ nagy részének gondolkodását és erkölcsi elveit.• Ott, a makabeus szabadsághősök hulló vérével öntözött csatamezőkön dőlt el, hogy a pogány világ erkölcsei, a rabszolgaság intézménye, a kizsákmányolás, a gyengék elnyomása uralkodik-e a világon, vagy meg tudják-e védeni e hősök a Szentírásunkban lefektetett magas erkölcsi ideálokat, az emberi szabadságot, egyenlőséget és minden ember testvériségét. — A makabeusi győzelemnek ez a jelentősége. És Ina a magyar zsidóság ezt a tanulságot vonja le a Chanukka ünnepéből és ha áldozatkészségében követni igyekszik a makabeusi nősök mindent feláldozó odaadását, akkor semmi sem tudja megállítani a felemelkedése nagyszerű útját. Chanukka ünneplése a Józsefvárosban December 17-én, szombaton este ünnepi vacsora keretében ünnepelte meg a Nagyfuvaros utcai körzet a Chanukkát. Stern László főkántor gyertyagyújtása és éneke után Kővári Izsó körzeti elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük a központi vendégeket, Sós Endre elnököt, dr. Seifert Géza elnökhelyettest és dr. Péner Tibor főtitkárt. Dr. Salgó László főrabbi emlékezett meg ünnepi beszédében a Chanukka jelentőségéről, történelmi viszszapillantás kapcsán elmondotta, hogy az egyes korokban hogyan ünnepelték meg a Chanukkát és hogyan alakult ki az ünneplés mai formája. Beszéde befejező részében a „mindennap eggyel több lány gyújtása” tanításával kapcsolatosan az egész világot betöltő igazi szeretet és béke fényeiről beszélt és megemlékezett a moszkvai kiáltványról, amely visszhangra talált a zsidóság szívében és egy szívvel, egy lélekkel dolgozik a zsidó közösség minden egyes tagja a békéért és vágyja és !Folytatás a 1. oldalon)) A magyar zsidóság békedeklarációja (Folytatás az 1. oldalról) eszme, amely jobban hozzátartozna a zsidóság lényéhez, mint a béke eszméje, amely végigkísérte sokezer éves történelmén és most egybeolvadva a békét szerető népek vágyával és óhajával, felemeli az emberi szívet és akaratot a legnagyobb jóért, a világ békéjéért való együttműködésre. Kérem, szíveskedjenek az alábbi deklarációt elfogadni és határozattá emelni. Dr. PÉNER TIBOR a MIOK és BIH főtitkára, a következő szavakkal terjesztette elő a határozati javaslatot: " A világ kommunista és munkáspártjai által kibocsátott békekiáltvány tárgyában folyó e békegyűlésen a magyar zsidóság vezető embereinek lelkük mélyéből fakadó megnyilvánulása felemelő és méltó ahhoz, ahogy a zsidóság a béke eszméje iránt mindig viselkedett. Nincs Felhívás a magyar zsidósághoz! A MAGYAR IZRAELITÁK ORSZÁGOS KÉPVISELETE az egyetemes magyar zsidóság minden vallási árnyalata nevében, a BUDAPESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGA a fővárosi zsidóság nevében, az ORSZÁGOS RABBITANÁCS és az ORTODOX RABBITANÁCS az ország valamennyi rabbija nevében együttes ülésen a következő határozatot hozta. A Moszkvában ülésezett kommunista- és munkáspártok kiáltványa hatalmas szózattal fordul minden emberhez, függetlenül politikai és vallási meggyőződésétől, mindazokhoz, akik szeretik hazájukat és gyűlölik a háborút és felszólít minden jóakaratú embert szerte a világon, hogy küzdjön velük együtt a béke védelmében, a leszerelésért, a hidegháború ellen, a tömegpusztító fegyverek termelése és e szörnyű fegyverekkel való kísérletezés ellen. Azt tűzi ki közös cél gyanánt, hogy a tudomány és a technika ne a halál és a pusztítás eszköze legyen, hanem az emberek boldogságát és szebb életét szolgálja. Azt a magasztos feladatot írja a közös küzdelem elé, hogy egyik nép ne nyomja el, ne tartsa gyarmati rabságban a másikat, egyik nemzet ne fenyegesse pusztulással a másikat, hanem a népek békében és barátságban éljenek egymás mellett. A magyar zsidóság képviseletében meghatottan és lelkes örömmel fogadjuk ezeket a célkitűzéseket és ünnepélyesen kijelentjük: valamennyien együtt akarunk küzdeni minden jóakaratú emberrel ezeknek a mélységesen emberi céloknak, ezeknek az életet jelentő feladatoknak megvalósításáért. Szívvel-lésekkel csatlakozunk a kiáltványhoz először is azért, mert az igazság és az emberség igéit hirdeti, mert az emberiséget halálos veszedelmekből az élet útjára igazítja, mert világos meggyőző erővel szólnak lelkünkhöz. Csatlakozunk a kiáltványhoz azért is, mert mi, hivő zsidók, egyben hitünk tanításait, vallásunk parancsát követjük akkor, amikor a békéért küzdünk. Prófétáink, bölcseink nagy tanítóink egyként a béke igéit hirdették. Minden hívő zsidó az emberiség évezredes vágyainak megvalósulását köszönti akkor, amikor azt látja: nem költők és álmodozók, de reálpolitikusok, nem gyengék és veszélyeztettek, de felmérhetetlen tömegek, óriás hatalmat jelentő szervezetek küzdenek azért, ami évezredes vágyakozásunk célja. Csatlakozunk végül azért is, mert a háború mindenki számára szörnyűséges veszedelem, de az iszonyat minden útját megjárt zsidóságra még sokszorosabb, még végzetesebb halálvészt jelentene. , A felénk is, mint minden jóakaratú és hazáját szerető, a háborút gyűlölő ember felé kinyújtott hatalmas kezet boldog örömmel, áldozatra, küzdelemre való készséggel ragadjuk meg. Hirdessük mi is a reménység és az élet igéjét: ״ A béke legyőzi a háborút!” Az egybegyűltek egyhangú a deklarációt és ezzel az imhelyesléssel tették magukévá | pozáns békegyűlés véget ért Ez a furcsa, klasszikusnak ható szó bizonyos anekdotakört jelent Azokat az anekdotákat, amelyeket a század elején Báron Jónásról, a pesti Zsidókórház híres-neves sebész-főorvosáról jegyeztek fel. A szegénysorból származó Báron már 29 éves korában a kórház sebészeti osztályának élére került. Sebészi ügyessége, sikerei országszerte bizalmat ébresztettek iránta. Csakhamar a legkeresettebb, legfelkapottabb operatőr-tanára lett a fővárosnak. Ritka éles esze, kitűnő megfigyelőképesége, rendkívül gyors gondolkozása, érzéke a komikum iránt szellemes mondásai — az évek folyamán szállóigék tömegét, anekdoták zaját kristályos!־ tották személye köré. Nem volt magyar orvos, akiről annyi jóízű anekdota járta volna széltében-hosszában, mint Báron Jónásról. A ״ bároniádák nagy része nemcsak a pompás orvost, de a nagy pénzkeresőt is jellemzi. Jellemzi pedig oly módon, hogy rámutat arra az iróniára és öngúnyra is, amellyel a híres sebész a századforduló konjunkturális világának pénzbálványozását szemlélte. B. I. Nőkkel általában szeretett Báron csipkelődni. Egyik arisztokrata hölgy betegéről hallotta, hogy a dáma rendkívül sokat ad ősi családfájára, de a professzor erről egyáltalán nem vett tudomást. Mikor első ízben hívták konzultációra a palotába, jókedvűen és fesztelenül köszönt: — Nos, hogy vagyunk, kedves asszonyom? — Bocsánat — tiltakozott a beteg —, grófnő vagyok! — Igazán sajnálom — tárta szé kezét Báron —, de ebből a bajából nem tudom kigyógyítani. * Egy gazdag gyöngyösi kereskedő konzíliumra hívta le Báront tífuszban szenvedő feleségéhez. Báron szabadkozott, hogy ס nem belgyógyász, de a kereskedő nem tágított. Azt mondta, hogy az ő vidékükön Báron Jónást tartják a világ legokosabb emberének — a tanár Gyöngyösről származott — kifizeti előre a tisztelet Bároniádák ... díjat, tessék azonnal velejönni. Mind a két érv hatott. Báron nem tudott ellentmondani és a leközelebbi vonattal elindult Gyöngyösre. A vagonban ült már, mikor elfogta a lelkiismeretfurdalás, maga elé bámult és önfeledten felkiáltott: — Jónás, Jónás, eddig mindig becsületes ember voltál és most egyszerre belgyógyász akarsz lenni.« Szellemes élceinek egyikét valamelyik asszisztense jegyezte fel. A kórházban, vizit közben, a vizsgált beteg párnájáról egy bolha ugrott a keze fejére. Az egész asszisztencia elsápadt. A főápolónő a szája szélét rágta. Az osztályos nővér szeme könnybe lábadt — Bolha, bolha — csípte két körme közé a profeszor a vérszomjas állatot —, ha beteg vagy, mit ugrálsz, ha pedig egészséges vagy, mit keresel itt a kórházban? Hetekig járt egy súlyosan beteg lipótvárosi bankárhoz. Minden látogatása után a bankár fia kikísérte, megkérdezte, milyennek találja a papa állapotát és a hallban — búcsúzás előtt — megkínálta egy drága, üvegbe forrasztott havanna-szivarral. A beteg állapota napról napra javult. Már felkelt az ágyból, már napközben a karosszékben üldögélt. A bankárfiú most is kikísérte a látogatás után a tanárt, de már nem havannával, hanem egyszerű trabukkóval kínálta meg. Báron mosolyogva forgatta ujjai között a szivart: — No, azért annyira jól nincs még a beteg! Még legalábbis Regália Média-szivart kellene kapnom.« A honorárium biztosítására egyébként csodálatos ötletei voltak. Egy másik páciense, aki az életét és a pénzét egyként féltette, a fizetés tekintettel már előre igen gyanúsan viselkedett. — Majd meglátjuk, tanár úr — mondta Báronnak. — Élni is kell addig. Utólag majd megalkuszunk. — Nézze, uram — szólt végre türelmét vesztve Báron —, ha annyira félti a pénzét, forduljon az asszisztensemhez, az olcsóbban megoperálja. — De mikor a tanár úrnak olyan biztos a keze — erősködik a beteg. — Már hogy volna magánál biztos a kezem — csóválja fejét a jeles sebész —, amikor reszketnem kell a pénzemért. És a beteg nyomban előre kifizette a honoráriumot. Társaságban kedélyes társalgó volt és egyáltalán nem zárkózott el a töméntelen orvosi szakkérdés elől, amit jeles orvosok jelenlétében fel szoktak vetni. Úgyszólván ingyenes ambulanciát tartott, s mikor már mindenki kipanaszkodta magát, következtek az elvi kérdések. — Mondja, tanár úr — kérdezte egy kíváncsi hölgy —, igaz, hogy a vakbél fölösleges szerv és meg lehet élni nélküle is... ? — Nem igaz — hangzott a válasz. — Illetve önök, páciensek meg tudnának élni vakbél nélkül, de mi, sebészek nem. ,6 SZEMÜVEGET ÍJBALBp., Veres Pálné u. 7. Telefon: 384—064 KVARCLÁMPA Orvosi elektromos készülék és rádiójavítás garanciával. ZSELLÉR 0116 01 1 2. Telefon: 138—40• Zománcozott tűzhely I, II, III akriás kályhák készítése és szakszerű javítása. Budapest, vm., Futó u. *3 lakatosmester.