Uj Élet, 1961 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1961-01-01 / 1. szám

fii, famiri. I JELET 3 VILÁGHÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ Nyugat Németországban szabadlábra helyeztél 11,343 macedóniai és tráciai zsidó depotálóját A frankfurti büntetőbíróság tanácsa szabadlábra helyezte Adolf Heinz Beckerle volt szófiai náci követet, aki a vádirat szerint 1943-ban, követsége idején 11 343 tráciai és macedóniai zsidót deportáltatott Treblinkába, ahol valamennyit elgázosították. A volt szófiai náci követ, aki egyideig frankfurti rendőrfőnökként is működött, most a bíróság előtt azzal védekezett, hogy ártatlan a terhére rótt bűncselekményekben, mert nem sejtette, milyen sors vár a deportáltakra. A frankfurti törvényszék ezt az átlátszó védekezést fogadta el és ennek alapján helyezte szabadlábra a volt náci követet. Abraham Grafman tragikus búcsúja A varsói ״ Folks-Sztyme” írja. Szerkesztőségünk a rigai Állami Forradalmi múzeum Igazgatóságától a következő levelet kapta: A strasdenhofi volt náci haláltáborban (a rigai koncentrációs tábor fiókja) a közelmúltban, munkálatok közben, az egyik munkaszekrény falán a következő feljegyzést találták: ״ Figyelem! En Ábraham Grafman varsói lakos ■mij., 1944. augusztus 3-án kb. kilencszáz zsidóval együtt itt vagyok bezárva. Úgy hírlik, hogy lemészárlásunkra készülmük- Megkérek mindenkit, adja a közlést tovább akár a sajtó, vagy rádió útján, hogy az esetleg életben maradt rokonok tudomást szerezzenek erről." .־׳ Ötvenszeres gyilkos a fuldai törvényszék előtt Múlt év április 30-án letartóztatta a rendőrség Gottlieb Muzikant szanitéc-szakaszvezetőt, aki mérgezett injekcióval ötven deportáltat gyilkolt ■meg. A vádirat szerint egy foglyot ezen kívül le is lőtt, kettőt megfagyasztott a melki Láger hullaházában, egyet halálra öntözött, egyet pedig agyontaposott. Bár letartóztatása alkalmával bevallotta bűnét, most a tárgyaláson ״ csak a tizenkét deportált mérgezett injekcióval okozott haláláért vallja magát bűnösnek. A "borsói ״ Folks-Sztyme" a budapesti Történelmi Zsidó Múzeumról A budapesti zsidóságnak számos intézménye közül egyik legszebb létesítmény a Történelmi Zsidó Múzeum. Nagyon érdekes és tanulságos a zsidó múltnak e gazdag tárháza. Egyik legrégibb lelet, a sztálinvárosi sírkő, a III. századból származik. A cikk behatóan foglalkozik a nácinyilas rémuralom emlékeivel. A Múzeum képtárában levő festményekről írva megemlékezik Fényes Adolfról, Perlrott Csabáról, Mennheimer Gusztávról, Lakos Alfrédről, Scheiber Hugóról stb. A cikk megemlékezik a Múzeum vezetőiről, Grünwald Fülöp igazgatóról, Bátori Józsefről, dr. Benoschofsky Ilonáról és Halmadi Sáriról. A Múzeum kiadni készül a gyűjtemény illusztrált katalógusát. Az érdekes cikket Kwatterko Ádám, a ״ Folks-Sztyme”nek múlt nyáron itt járt főszerkesztője írta. ־ 4 A dublini zsinagógát az elmúlt napokban felelőtlen elemek horogkeresztekkel és antiszemita jelmondatokkal szennyezték be. A tetteseket nem fogták el Londonból jelentik, hogy nagy felháborodást váltott ki az a tény, hogy a hatóságok ismét betiltották ,A varsói gettó” című dokumentumfilm bemutatását A film, amely eredeti felvételek alapján nyújt képet, a hitleristák embertelenségéről, az angol cenzúra szerint a „Bemutatásra nem kívánatos filmek” listájára került című Az ״ Isten után az első” című jelenet az „Isten után az első” című filmből. A tengerészkapitány és a rabbi nézik a megmentett film legkisebb szereplője, a Ges- gyermekeket tapa elől megmenekült árva kis-Hollandiában élesen, tüntettek Strauss Imádkozó szoba a balassagyarmati Szeretetotthonban nyugatnémet hadügyminiszter ellen Arendong város, polgárai: Baden, a Német Demokratikus Köztársaság Zsidó Hitközségei Szövetségének elnöke Berlinben tárgyalásokat folytat Sós Endrével, a MIOK elnökével A Nagyberlini Zsidó Hitközség dísztermében dr. Fisch Henrik, a Dohány utcai templom főrabbija a nyugatberlini hitközség küldöttségének tagjaival beszélget Zsidó nő gyermekkel a karján Entschedeben (Hollandia) nemrégiben avatta fel az egykori koncentrációs tábor emlékművét. Az első képen a tábor lakói Rajz a buchenwaldi tábor maradványairól (Anton Refregier Vádoló filmkockák Jegyzetek az ״ Isten után az első* című filmről Ülünk a moziban és kint a körúton zajlik a mindennapos élet, gyerekek sétálnak szüleikkel, aszszonyok sietnek az üzemből vagy hivatalból haza, türelmetlen utasok zúgolódnak, hogy megint késik a hatos busz és közben a film pereg és a tegnap iszonyata dermeszti a szívünket. Már nem is filmet nézünk, már elfelejtettük, hogy a mozi kényelmes zsöllye ülésen terpeszkedünk el, mi is ott állunk a hamburgi kikötőben, bennünket is lökdösnek az SS-ek* a mi hátunkon is csattognak az ütések és a mi gyermekeink is ájult félelemmel húzódnak az emberbőrbe bújtatott, megvadult SS- vérebektől. Mert ez a jelenet indítja el ezt a filmet, amelynél becsületesebb, nemesebb szándékú történetet még alig rögzített racff az objektív. 1951-ben szinkronizálták magyarrá ezt a francia filmet, amelyet egy haladó és kivételes tehetségű rendező, I Luis Daquin és a francia színművészet egyik nagysága, Pierre Brasseur emelt ki az átlagos antifasiszta filmek sorából, hogy olyat alkosson, ami élesen és bátran és ami talán a legfontosabb, meggyőző erővel küzdjön a fasizmus és az antiszemitizmus ellen. Már maga ez a célkitűzés is olyan, amely minden elismerést megérdemel, de itt, az Isten után az első című filmnél több is történt. Ebben a filmben a célkitűzést olyan magas művészi színvonal követte, amely együtt meghozta azt az élményt, ami nemcsak xtgíliszmi tapsra ösztökéli a nézőt, hanem rádöbbenti, hogy a fasizmus ellen harcolni kell, ráért a fasizmus olyan méreg, amely megfertőzi azt is, aki csak közelségébe ér. Százötven, hazájából kiebrudalt német zsidó, közöttük egy túrás, kis, ijedt szemű, árva gyermek kálváriájáról és egy viharvert, apró szélhámosságot meg nem vető, iszákos és durva holland tengerészkapitányról szóló film története. A kapitány, ez a vén tengeri fóka, elvállalja az üzlet reményében a zsidók szállítását, de amikor látja az SS-ek embertelenségét, a véresre vert gyermekeket, felébred benne az ember és mindent megtesz, hogy a múlt szörnyűségeit elkergesse a gyermekek lelkéből. Álarcosbált rendez a gyermekek részére és a fáklyát a hamburgi rabbi kezébe nyomja, hogy azzal gyújtsa fel a halomba rakott sárga csillagokat. És a rabbi, akinek arca,« évezredes hajszoltság és a tegnapi SS-borzalom fájdalma lüktét, meggyújtja a sárga csillagokat, hogy ezzel a gesztussal jelképesen is visszaadja a 150 ember szabadságát. De a barna métely* a sárga csillag bélyege tovább«• kíséri az üldözötteket. A kapitány a parancs szerint Alexandriába viszi a szállítmányt, ahol azonban kiderül, hogy a Gestapo hamis vízumot adott a 150 embernek és a kikötői rendőrség nem engedi partraszállni őket. És a kapitány azt a parancsot kapja, vigye vissza Hamburgba az embereket. De tudja azt is, hogy ezzel a biztos halálba vinné, ezeket az öregeket és a gyerekeket. Előveszi a rabbi tanácsára az ősi bibliát és abból próbál erőt és útmutatást keresni arra, hogy miként mentse meg azokat, akik egy őrült és gonosz eszmének az áldozatai. Elhajózik Amerikába és ott próbálja partra csempészni az üldözötteket. De a büszke USA nem engedi a ,,nem kívánatos szállítmányt” kihajózni, még akkor sem, amikor a kapitány az amerikai tisztnek szemébe vágja, hogy ezzel halálra ítéli a százötven embert és gyermeket. És a kapitány perlekedik az ő külön, úristenével, vitatkozik a rabbival és keresi a kiutat, hogy megmentse azokat, akiket nemcsak Hitler, de a nyugati hatalmak is halálra ítéltek. És akkor megtudja, hogy az óceánon jachtparádé folyik, amelyen megjelennek az amerikai sajtó képviselői is. Most már tudja, mit fog cselekedni. Előkészíti a mentőcsónakokat, elhelyezi a gyermekeket, az aszonyokat, az öregeket, leadja a vészjeleket és elsülyeszti a hajót. Így kényszeríti ki, hogy az üldözötteket Amerika befogadja és ő felemelt fejjel megy a börtönbe, mert tudja, hogy a hajó elsüllyesztéséért legalább három évi börtön jár. Ez a mese és ami közben történik, az a legmagasztosabb humánum és a legharcosabb vádirat a fasizmus ellen. Az Isten után az első című francia filmet mindenkinek meg kell néznie. A volt üldözötteknek, hogy lássák, vannak erők, amelyek felveszik a küzdelmet a tegnap árnyaival, a múlt tanúinak, hogy végre érezzék, a fasizmus kérdésében senki sem lehet közömbös, mint ahogy a költő vallja: ״ Mert vétkesek közt cinkos, aki néma ..." Zsadányi Oszkár Karl Richard Baertet, az auschwitzi koncentrációs tábor legutolsó parancsnokát, az elmúlt napokban tartóztatták le Frankfurtban. Baert, ha lehet, még kegyetlenebb módon bánt a koncentrációs tábor szerencsétlen foglyaival és az utolsó pillanatokban is ezrével küldte a gázkamrákba az áldozatokat.