Uj Élet, 1961 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1961-01-01 / 1. szám

fii, f­amir­i. ­I JELET 3 VILÁGHÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ • VILÁGH­Í­RADÓ • VILÁGHÍRADÓ • VILÁGH­ÍRADÓ • VILÁGHÍRADÓ Nyugat Németországban szabadlábra helyeztél 11,343 macedóniai és tráciai zsidó depo­tálóját A frankfurti büntetőbíróság tanácsa szabadlábra helyezte Adolf Heinz Beckerle volt szófiai náci­ követet, aki a vádirat szerint 1943-ban, kö­­vetsége idején 11 343 tráciai és macedóniai zsidót deportál­­tatott Treblinkába, ahol vala­­mennyit elgázosították. A volt szófiai náci követ, aki egy­­ideig frankfurti rendőrf­őnök­­ként is működött, most a bí­­róság előtt azzal védekezett, hogy ártatlan a terhére rótt bűncselekményekben, mert nem sejtette, milyen sors vár a deportáltakra. A frankfurti törvényszék ezt az átlátszó vé­­dekezést fogadta el és ennek alapján helyezte szabadlábra a volt náci követet. Abraham Grafman tragikus búcsúja A varsói ״ Folks-Sztyme” írja. Szerkesztőségünk a rigai Állami Forradalmi múzeum Igazgatóságától a következő levelet kapta: A strasdenhof­i volt náci haláltáborban (a rigai kon­­centrációs tábor fiókja) a kö­­zelmúltban, munkálatok köz­­ben, az egyik munkaszekrény falán a következő feljegyzést találták: ״ Figyelem! En Ábra­­ham Grafman varsói lakos ■mij., 1944. augusztus 3-án kb. kilencszáz zsidóval együtt itt vagyok bezárva. Úgy hírlik, hogy lemészárlásunkra készül­­mük- Megkérek mindenkit, ad­­ja a­ közlést tovább akár a saj­­tó, vagy rádió útján, hogy az esetleg életben maradt roko­­nok tudomást szerezzenek er­­ről." .־׳ Ötvenszeres gyilkos a fuldai törvényszék előtt Múlt év április 30-án letar­­tóztatta a rendőrség Gottlieb Muzikant szanitéc-szakaszve­­zetőt, aki mérgezett injekció­­val ötven deportáltat gyilkolt ■meg. A vádirat szerint egy foglyot ezen kívül le is lőtt, kettőt megfagyasztott a melki Láger hullaházában, egyet ha­­lálra öntözött, egyet pedig agyontaposott. Bár letartózta­­tása alkalmával bevallotta bű­­nét, most a tárgyaláson ״ csak a tizenkét deportált mérgezett injekcióval okozott haláláért vallja magát bűnösnek. A "borsói ״ Folks-Sztyme" a budapesti Történelmi Zsidó Múzeumról A budapesti zsidóságnak számos intézménye­­ közül egyik legszebb létesítmény a Történelmi Zsidó Múzeum. Nagyon érdekes és tanulsá­­gos a zsidó múltnak e gazdag tárháza. Egyik legrégibb le­­let, a sztálinvárosi sírkő, a III. századból származik. A cikk behatóan foglalkozik a náci­­nyilas rémuralom emlékeivel. A Múzeum képtárában levő festményekről írva megemlé­­kezik Fényes Adolfról, Perl­­rott Csabáról, Mennheimer Gusztávról, Lakos Alfrédről, Scheiber Hugóról stb. A cikk megemlékezik a Múzeum ve­­zetőiről, Grünwald Fülöp igaz­­gatóról, Bátori Józsefről, dr. Benoschofsky Ilonáról és Hal­­madi Sáriról. A Múzeum ki­­adni készül a gyűjtemény il­­lusztrált katalógusát. Az érdekes cikket Kwatter­­ko Ádám, a ״ Folks-Sztyme”­­nek múlt nyáron itt járt fő­­szerkesztője írta. ־ 4 A dublini zsinagógát az el­múlt napokban felelőtlen ele­­mek horogkeresztekkel és antiszemita jelmondatokkal szennyezték be. A tetteseket nem fogták el Londonból jelentik, hogy nagy felháborodást váltott ki az a tény, hogy a hatóságok ismét betiltották ,A varsói gettó” című dokumentumfilm bemutatását A film, amely eredeti felvételek alapján nyújt képet, a hitleristák em­­bertelenségéről, az angol cenzúra szerint a „Bemuta­­tásra nem kívánatos filmek” listájára került című Az ״ Isten után az első” című jelenet az „Isten után az első” című filmből. A tengerészkapitány és a rabbi nézik a megmentett film legkisebb szereplője, a Ges- gyermekeket tapa elől megmenekült árva kis-Hollandiában élesen, tüntettek Strauss Imádkozó szoba a balassagyarmati Szeretetotthonban nyugatnémet hadügy­miniszter ellen Arendong város, polgárai: Baden, a Német Demokratikus Köztársaság Zsidó Hitközségei Szövetségének elnöke Berlinben tárgyalásokat folytat Sós Endré­­vel, a MIOK elnökével A Nagyberlini Zsidó Hitközség dísztermében dr. Fisch Henrik, a Do­­hány utcai templom főrabbija a nyugatberlini hitközség küldöttsé­­gének tagjaival beszélget Zsidó nő gyermekkel a karján Entschedeben (Hollandia) nemrégi­­ben avatta fel az egykori kon­­centrációs tábor emlékművét. Az első képen a tábor lakói Rajz a buchenwaldi tábor ma­­radványairól (Anton Ref­regier Vádoló filmkockák Jegyzetek az ״ Isten után az első* című filmről Ülünk a moziban és kint a kör­­úton zajlik a mindennapos élet, gyerekek sétálnak szüleikkel, asz­­szonyok sietnek az üzemből vagy hivatalból haza, türelmetlen uta­­sok zúgolódnak, hogy megint ké­­sik a hatos busz és közben a film pereg és a tegnap iszonyata der­­meszti a szívünket. Már nem is filmet nézünk, már elfelejtettük, hogy a mozi kényelmes zsöllye ülésen terpeszkedünk el, mi is ott állunk a hamburgi kikötőben, bennünket is lökdösnek az SS-ek* a mi hátunkon is csattognak az ütések és a mi gyermekeink is ájult félelemmel húzódnak az em­­berbőrbe bújtatott, megvadult SS- vérebektől. Mert ez a jelenet in­­dítja el ezt a filmet, amelynél becsületesebb, nemesebb szándékú történetet még alig rögzített racff az objektív. 1951-ben szinkronizálták ma­­gyarrá ezt a francia filmet, ame­­lyet egy haladó és kivételes te­­hetségű rendező, I­ Luis Daquin és a francia színművészet egyik nagysága, Pierre Brasseur emelt ki az átlagos antifasiszta filmek sorából, hogy olyat alkosson, ami élesen és bátran és ami talán a legfontosabb, meggyőző erővel küzdjön a fasizmus és az anti­­szemitizmus ellen. Már maga ez a célkitűzés is olyan, amely minden elismerést megérdemel, de itt, az Isten után az első című filmnél több is tör­­tént. Ebben a filmben a célkitű­­zést olyan magas művészi szín­­vonal követte, amely együtt meg­­hozta azt az élményt, ami nem­­csak xtgíliszmi tapsra ösztökéli a nézőt, hanem rádöbbenti, hogy a fasizmus ellen harcolni kell, ráért a fasizmus olyan méreg, amely megfertőzi azt is, aki csak kö­­zelségébe ér. Százötven, hazájából kiebrudalt német zsidó, közöttük egy túrás, kis, ijedt szemű, árva gyermek kálváriájáról és egy viharvert, apró szélhámosságot meg nem vető, iszákos és durva holland tengerészkapitányról szól­ó film története. A kapitány, ez a vén tengeri fóka, elvállalja az üzlet reményében a zsidók szállítását, de amikor látja az SS-ek ember­­telenségét, a véresre vert gyer­­mekeket, felébred benne az em­­ber és mindent megtesz, hogy a­ múlt szörnyűségeit elkergesse a­ gyermekek lelkéből. Álarcos­bált rendez a gyermekek részére és a fáklyát a hamburgi rabbi ke­­zébe nyomja, hogy azzal gyújtsa fel a halomba rakott sárga csil­­lagokat. És a rabbi, akinek arca,« évezredes hajszoltság és a teg­­napi SS-borzalom fájdalma lük­­tét, meggyújtja a sárga csillago­­kat, hogy ezzel a gesztussal jel­­képesen is visszaadja a 150 ember szabadságát. De a barna métely* a sárga csillag bélyege tovább«• kíséri az üldözötteket. A kapi­­tány a parancs szerint Alexandriá­­ba viszi a szállítmányt, ahol azon­­ban kiderül, hogy a Gestapo ha­­mis vízumot adott a 150 ember­­nek és a kikötői rendőrség nem engedi partraszállni őket. És a kapitány azt a parancsot kapja, vigye vissza Hamburgba az embe­­reket. De tudja azt is, hogy ez­­zel a biztos halálba vinné, ezeket az öregeket és a gyerekeket. Elő­­veszi a rabbi tanácsára az ősi bibliát és abból próbál erőt és út­­mutatást keresni arra, hogy mi­­ként mentse meg azokat, akik egy őrült és gonosz eszmének az áldozatai. Elhajózik Amerikába és ott próbálja partra csempészni az üldözötteket. De a büszke USA nem engedi a ,,nem kívánatos szállítmányt” kihajózni, még ak­­kor sem, amikor a kapitány az amerikai tisztnek szemébe vágja, hogy ezzel halálra ítéli a száz­­ötven embert és gyermeket. És a kapitány perlekedik az ő külön, úristenével, vitatkozik a rabbival és keresi a kiutat, hogy meg­­mentse azokat, akiket nemcsak Hitler, de a nyugati hatalmak is halálra ítéltek. És akkor meg­­tudja, hogy az óceánon jacht­­parádé folyik, amelyen megjelen­­nek az amerikai sajtó képviselői is. Most már tudja, mit fog csele­­kedni. Előkészíti a mentőcsóna­­kokat, elhelyezi a gyermekeket, az aszonyokat, az öregeket, le­­adja a vészjeleket és elsülyeszti a hajót. Így kényszeríti ki, hogy az üldözötteket Amerika befo­­gadja és ő felemelt fejjel megy a börtönbe, mert tudja, hogy a hajó elsüllyesztéséért legalább há­­rom évi börtön jár. Ez a mese és ami közben tör­­­ténik, az a legmagasztosabb hu­­mánum és a legharcosabb vád­­irat a fasizmus ellen. Az Isten után az első című francia filmet mindenkinek meg kell néznie. A volt üldözötteknek, hogy lássák, vannak erők, ame­­lyek felveszik a küzdelmet a teg­­nap árnyaival, a múlt tanúinak, hogy végre érezzék, a fasizmus kérdésében senki sem lehet kö­­zömbös, mint ahogy a költő vall­­ja: ״ Mert vétkesek közt cinkos, aki néma ..."­ Zsadányi Oszkár Karl Richard Baertet, az auschwitzi koncentrációs tá­­bor legutolsó parancsnokát, az elmúlt napokban tartóz­­tatták le Frankfurtban. Baert, ha lehet, még kegyetlenebb módon bánt a koncentrációs tábor szerencsétlen foglyaival és az utolsó pillanatokban is ezrével küldte a gázkamrákba az áldozatokat.

Next