Uj Élet, 1967 (22. [23.]. évfolyam, 1-24. szám)
1967-08-15 / 16. szám
2 w0T »*ITI 1rp 1967. augusztus 15. LLIEJJET MÁRTÍRÜNNEPSÉGEK DEBRECENBEN július 23־ án tartották meg a mártíremlékünnepséget. A temetőben az emlékmű előtt nagyszámú közönség gyűlt össze, közöttük sok Debrecenből elszármazott hittestvér is. Megjelentek a MIOK és a Tiszántúli Közs£gkerület képviseletében dr. Kulcsár Imre, a MIOK alelnöke, a községkerület elnöke, a debreceni hitközség teljes elöljárósága, a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB képviseletében Kenderesi János megyei egyházügyi tanácsos, valamint a Hazafias Népfront megyei bizottságának képviselője. Katz Ernő főkántor gyászéneke után Lahn Imre és Deutsch Sándor rabbik tartottak kegyeletes emlékbeszédet. Utána a közönség a munkaszolgálatosok sírjaihoz vonult, ahol közös kaddismával fejeződött be az emlékező ünnep SOPRONBAN július 23־ án emlékeztek meg a mártírokról a temetőben levő emlékműnél. Morvai Miklós budapesti kántor imája után dr. Vértes Árpád győri főrabbi idézte fel a Sopronból és környékéről elhurcolt ezerhatszáz mártír emlékét. A MIOK együttérzését Steiner Gyula, intézőbizottsági tag, a győri hitközség elnöke tolmácsolta. A kegyeletes ünnepség az Él melé racamimmal és közös kaddis imádsággal fejeződött be. A mártírünnepséget megelőzően a hozzátartozók és a soproni hitközség tagjai a balfi munkaszolgálatos emlékműnél, a Balfon és környékén legyilkolt munkaszolgálatosok emlékének áldoztak. ZUGLÓBAN a Thököly út 85. szám alatt levő zsinagógában augusztus 6־ án egybegyűltek mindazok, akik hozzátartozóikat, szeretteiket vesztették el a fasizmus alatt. A mártíristentiszteletet Tordai Zsigmond gyászéneke vezette be, majd Raj Ferenc rabbi emlékezett meg a zuglói mártírokról, akiknek nagy részét a koncentrációs táborokban ölték meg, de több százat közülük a zuglói nyilasok végezték ki. Felhívta a gyászolók figyelmét, hogy a múlt szörnyűségei intő példát jelentenek és útmutatásul szolgálnak mindenkinek a neofasizmus elleni harcra. Az Él mólé racamim és a kaddis elhangzása után Éber Jenő, a körzet elnöke köszöntötte a megjelent dr. Selfort Gézát, a BIH és MIOK elnökét, majd arról beszélt, hogy a templom pincéjében volt az a kínzókamra, ahol a nyilasok hittestvéreinket meggyilkolták. ÚJPESTEN július 27-én, csütörtök este a gyászolók ezrei és ezrei gyűltek öszsze, hogy annyi év után ismét könnyet ejtsenek annak a hasáronkétezer elhurcolt és valahol Auschwitzban elpusztított újpesti, rákospalotai, pestújhelyi mártír emlékére, akiknek neve, mint örök memento az embertelenség korára ott ragyog a templom előtti mártírcsarnok márványtábláin. A gyászistentiszteletet Kovács Sándor főkántor, és a Dohány utcai templom kórusa Lisznyai Gábor orgonakísérete mellett gyászzsolozsmával vezette be, majd Raj Ferenc rabbi beszédében idézte a huszonkétezer ártatlanul megölt asszony, férfi és gyermek emlékét. A maradék újpesti zsidóság nevében az örökmécsest Hartmann János, a körzet elnöke gyújtotta meg. Az istentisztelet után, a többezres gyászoló közösség, amelynek soraiban a magyar zsidóság nevében ott volt dr. Harsányi László községkerületi elnök, és Ács József, a BIH főtitkára, az emlékcsarnok elé vonult és közös kaddissal fejezték be az emlékező szertartást. BÉKÉSCSABÁN július 16-án tartották meg a mártírünnepséget, amelyen a helyi, és vidéki hittestvérek nagy számban jelentek meg, hogy leróják kegyeletüket. Képviseltette magát a szegedi, hódmezővásárhelyi, békési és sarkadi zsidóság is, Varró Armin, az Alföldi Községkerület elnökével az élén. Raj Tamás szegedi rabbi emlékezőbeszéde után a magyar zsidóság gyászát Varró Armin fejezte ki, majd a kaddisma hangzott fel. Utána a hitközség termében böjtfeloldozó Szijumot tartottak. A megjelenteket Weisz Jenő köszöntötte, majd Schwarcz Jakab gondnok maagyarázta el a Szijum jelentőségét és Adorján Ede zárószavaival fejeződött be az ünnepség. DUNAFÖLD VÁRON nagyszámú közönség gyűlt össze a templomban július 16-án a mártírünnepség alkalmából. Pásztor László imája után Landesmann György rabbijelölt tartott beszédet, majd a temetőben felállított emlékműhöz zarándokoltak ki. A magyar zsidóság gyászát Schäffer Sándor tolmácsolta. CEGLÉDEN július 23-án tartotta meg a hitközség a mártíristentiszteletet, amelyen Fried Dezső elnök vezetésével felsorakozott a maradék ceglédi zsidóság. A Ceglédről elszámazottak és a környező hitközségek képviselői. Az emlékezőbeszédet dr. Máté Miklós főrabbi tartotta. A MIOK és BIH nevében dr. Harsányi László községkerületi elnök emlékezett meg a ceglédi mártírokról, majd Fried Dezső hitközségi elnök, a ceglédi zsidóság nevében mondott rövid beszédet. A kántori teendőket Ingber Miklós látta el. RÁKOSSZENTMIHÁLYON július 23-án rendezték meg a templomban a mártíremlékünnepséget. Pásztor László gyászéneke után Hochberger László rabbi emlékezett meg beszédében a mártírokról, majd dr. Boinitzer Pál, a BIH központi elöljárója rótta le beszédében a MIOK és BIH kegyeletes együttérzését. Az Él mólé racamim elhangzása után a részvevők közös kaddist mondottak a mártírok emlékezetére. A megjelentek ezután a templom udvarán álló, többszáz mártír nevét feltüntető márvány emlékműhöz járultak, a helybeli hitközség nevében Frank Rezső fogadta az emlékező ünnepségen megjelenteket. SZEKSZÁRDON július 23-án a zsinagógában rendezték meg a mártír istentiszteletet, amelyen Tímár Károly pécsi főkántor gyászéneke után dr. Schweitzer József pécsi főrabbi mondott emlékbeszédet. A Déldunántúli Községkerület képviseletében Ábrahám László alelnök helyezett el koszorút az emlékműre. A szekszárdi római katolikus egyház és református egyház —׳ mivel a mártírünnepség az ő istentiszteleteikkel azonos időben folyt le, — meleghangú átiratban fejezte ki kegyeletét az áldozatok iránt. BONYHÁDON július 26-án emlékeztek meg a mártírokról. A gyászistentiszteleten Kohn Miksa, a hitközség elnöke, és Warum Ignác elöljáró mondott beszédet, a kántori teendőket Guttmann Aladár a Szamuely utcai imaház kántora látta el. SIÓFOKON a templomban tartották meg július 30-án a mártírünnepséget. Felder Frigyes főkántor gyászéneke után dr. Domán István rabbi mondott emlékező beszédet, majd közös kaddissal fejeződött be az istentisztelet. KARCAGON július 23-án tartották meg a mártírünnepséget, amelyen a Karcag és környékbeli hittestvéreken kívül Cseh Lajos, az Állami Egyházügyi Hivatal főelőadója, Tóth István, a karcagi Tanács V. B. elnökhelyettese, Bihari Imre és Vas Bertalan református lelkészek, Fodor József baptista lelkész is eljöttek, hogy részvétüket kifejezzék. A Tiszántúli Izraelita Községkerület képviseletében Gábor Dezső főtitkár jelent meg, Kunhegyesről Győző Imre és dr. Reiner Bertalan, Kisújszállásról Strasser Sándorné jöttek el kegyeletüket leróni. A templomban megtartott istentiszteleten Berger Jenő kántor gyászéneke után dr. Dér István főrabbi tartott emlékbeszédet, majd Gábor Dezső, főtitkár a kerület nevében fejezte ki együttérzését. A kántor El mólé racamim imája után az ünnepség a temetőben felállított mártír emlékműnél folytatódott, ahol a karcagi közösség nevében Fodor László hitközségi elnök, majd a megjelent egyházi képviselők mondottak rövid beszédet. Dr. Reiner Bertalan, a kunhegyesi közösség nevében szólott néhány szót és a kegyeletes ünnepség közös kaddissal fejeződött be. TAPOLCÁN július 16-án tartották meg a Tapolca és környékéről elhurcolt mártírok gyászünnepségét. Felder Frigyes kaposvári főkántor Liviszt éneke után dr. Domán István rabbi mondott emlékbeszédet. A MIOK képviseletében dr. Harsányi László, intézőbizottsági tag idézte fel az 1919־ es és 44־ es tapolcai mártírok emlékét. Az ünnepség a temetői emlékműnél folytatódott, ahol az El mólé radamim elhangzása után a rabbi mondott rövid beszédet és a szertartás közös kaddissal fejeződött be. KESZTHELYEN július 16-án a mártíristentisztelet alkalmából egyúttal a keszthelyi hitközség új márvány emlékművet avatott fel az ősi keszthelyi zsinagóga középső bejáratánál. A gyászünnepségen a magyar zsidóság együttérzését dr. Harsányi László intézőbizottsági tag tolmácsolta beszédében és dr. Domán István nagykanizsai rabbi idézte a keszthelyi mártírok emlékét. A gyászéneket Felder Frigyes kaposvári főkántor intonálta. Az új emlékmű avatásán Stern István, a nagykanizsai hitközség elnökhelyettese mondott beszédet. Az emlékező ünnepségen megjelent a keszthelyi városi Tanács Végrehajtóbizottság elnöke Ács László, az Evangélikus Egyházközség képviseletében Szalay József, valamint a helyi hitközség tagjai Bíró Sándor elnök vezetésével és képviseltették magukat a környékező hitközségek is. Bár nem egy időben folyt le, az a megható tiszteletadás, amelyet a keszthelyi volt premontrei rendgimnázium egykor érettségizett öreg diákjainak 141 élő tagja rendezett, mégis itt emlékezünk meg erről is. Június 18-án, Neumark Sándor, a hitközség alelnöke, maga is egykori öregdiák, és volt tanáruk. Klempa Károly kíséretében a Keszthelyen megjelent öregdiákok teljes létszámban felvonultak a templomhoz és a falakon elhelyezett emléktáblák előtt tisztelegtek a fasizmus áldozatainak. Ezen a tiszteletadáson Neumark Sándor alelnök mondott beszédet. SARBOGARDON július 16-án tartotta meg a helyi és környékbeli volt hitközségek mártírjainak megemlékezési ünnepségét. Fischer Henrik kántor éneke után Domán Ernő rabbi tartotta az ünnepi beszédet, majd az egybegyűltek közös kaddismát mondottak. KISPESTEN július 16־ án a templomban tartották meg a mártíristen tiszteletét. Vádnál Alfréd körzeti elnök szavai után Kardos Péter gyászéneke hangzott el, majd Hochberger László körzeti rabbi mondott emlékező beszédet. Serényi Endre központi elöljáró, a hatszázezer mártírt idézte és kifejtette, hogy azok emléke teszi kötelezővé mindenkinek a béke védelmét. A közös kaddismával fejeződött be a gyászistentisztelet. PESTLŐRINCEN a zsinagógában július 16-án tartották meg a mártíristentiszteletet. Kardos Péter gyászéneke után Hochberger László rabbi emlékezett meg a pestlőrinci mártírokról, majd Serényi Endre központi elöljáró, a magyar zsidóság részvétét tolmácsolta. Utána Schusdek László, körzeti vezető felolvasta a mártírok névsorát. A közös kaddis elmondásával vonultak a hívők az emléktábla alá és gyújtották meg a kegyelet gyertyáit. VÁCOTT július 30-án tartották meg a mártíristentiszteletet. A kegyeletes emlékezést Szolidousz istentisztelettel kezdődött, Ungár Aladár kántor közreműködésével. Az egykori Silberstein-templom udvarán a váci és környékbeli maradék zsidóság előtt Schück Jenő főrabbi, az Ortodox Rabbitanács elnöke mondott emlékbeszédet. Utána a gyászolók átvonultak a Pollák-féle romos templomba és itt dr. Harsányi László, községkerületi elnök fejezte ki a BIH és MIOK részvétét. A Tanács VB képviseletében dr. Károly Géza városi főügyész jelent meg a gyászünnepségen. PÁSZTÓN július 1-án tartották meg a mártírünnepséget, amelyre Salgótarjánból és a környékező szórványokból, valamint Budapestről számosan jöttek el. .A megemlékező beszédet dr. Szálkai Géza, a salgótarjáni hitközség elnöke és Bogdány Ferenc, a pásztói maradék zsidóság egyik vezetője mondották. A kántori teendőket Ehrmann Elemér látta el Százezreket öltek a náci orvosok (Folytatás a 2. oldalról) drasztikus módszerekkel arra vonatkozóan is, hogy meddig bírják a sűrített levegőt. (Ekkor már folytak az interkontinentális és kozmikus rakétakísérletek.) Ezek a kísérleti áldozatok is mind elpusztultak. Borzalmas kísérleteket végeztek áldozataikon hidegvízzel. Mesterségesen fertőzték meg a foglyokat májgyulladással, majd a tengervíz emészthetőségét és fogyaszthatóságát vizsgálták az áldozatokon. Később, amikor a tuberkulózis elhatalmasodott a foglyokon, az SS orvosok egész sor tüdőműtétet, mellkasplasztikát végeztek. Az orvosok egyáltalán nem rendelkeztek elméleti ismeretekkel, a sebészetben pedig teljesen analfabéták voltak. Műtéteiknek csaknem minden áldozata meghalt. Az életbenmaradt betegek további sorsával sem törődött senki. Ezek később fokozatos vérmérgezésben, mérhetetlen szenvedés után pusztultak el. Amikor 1944. őszén a kiütéses tífusz a foglyok tízezreit ölte meg, az SS orvosok nem voltak hajlandók elismerni a járványt. A jegyzőkönyvekbe a halál okaként parancs szerint influenzát kellett beírni. Amikor a front közeledett, csak akkor voltak hajlandók az SS-ek tudomásul venni, hogy Dachauban több tízezer foglyot a kiütéses tífusz pusztított el. A náci orvostudomány hallatlan bűneiről rántotta le a leplet e bátor cseh orvosprofesszor a későbbi felelősségrevonás során. Zsidók százezrei, politikai foglyok megszámlálhatatlan tömege esett áldozatul a szadista SS orvosok bűncselekményeinek. Frantisek Blaha könyve nyomatékkal figyelmeztet: e nácik hordtak bár SS uniformist, Wehrmacht egyenruhát, diplomata frakkot, vagy fehér köpenyt — mindannyian gyilkosok voltak! Dömötör László A szerkesztőség, postájából Lövy Zsuzsa kedves olvasónk Kőműves Imre Ünnepség Terezinben című cikkéhez írt kiegészítését az alábbiakban foglaljuk össze. Kőműves Imre cikkében említés történik arról, hogy a németek képmutatása ״ a mintatáborban” milyen nagyfokú volt és milyen körülményeket teremtett. Lövy Zsuzsa megírja azt is, hogy tulajdonában van egy Terezinben, illetve Theresienstadtban kiadott 1 koronás papírpénz, 1943-ból. Ennek az 1 koronás papírpénznek a története is igen érdekes. Nem Lövy Zsuzsa hozta magával Theresienstadtból, hanem az ötvenes évek végén egy varsói férfitől kapta Miskolcon, aki egy küldöttség tagjaként a Miskolci Városi Tanács vendége volt. Beszélgetésbe elegyedtek vele és az elmondotta, hogy ő egyike azon keveseknek, akik a varsói gettó felkelésénél életben maradtak. Theresienstadtba került és azóta őrizte ezt az egykoronást, amelyet Lövy Zsuzsa tolmácsolásáért emlékbe adott neki. Így került tehát hozzá a pénz, amit mint emlékeztetőt őriz és igen nagy becsben tart. Az egykoronás bankjegyet abban a gyűrött állapotában, ahogy Lövy Zsuzsa rendelkezésünkre bocsátotta, fascimilében itt közöljük. Alain de Rothschild lett a Consistoire új elnöke A zürichi Israelitisches Wochenblatt jelenti, hogy a Consistoire Central, a francia Országos Iroda, új elnökévé, a meghalt Kahn admirális helyébe, Alain de Rothschild bárót választották meg. Alain de Rothschild eddig a párizsi hitközség elnöke volt. Néhány francia zsidó lap rámutat arra, hogy a francia zsidóság felekezeti életének demokratizálási folyamata évek óta megszűnt. Sőt, visszafejlődés tapasztalható az egész vonalon. Ahogy a francia közéletben megint, néhány gazdag család kezébe került a vezetés, a francia zsidóság körében sem volt már régen ekkora a Rothschild-család befolyása. Lakosság és közület részére ragasztott padló gumi, petrozit, mozaik csempe kőanyaglap padló burkolat készítését rövid határidőre vállaljuk. Épületszakipari KTSZ Bp. VI. Dalszínház u. 1. Tel.: 227—226. 421—156 Buló sluszkulcs, zárjavítás, lift kulcs azonnal megvárható. Simon, VÉL Kertész u. 48. Búcsú dr. Pogány Ödöntől Kevés embernek sikerült ifjú évei és férfikora álmait valóra váltani. Dr. Pogány Ödön egyetemi magántanár, az ONO (Ötoneurológusok Egyesülete) elnöke, aki most élete 82. évében, de tragikus hirtelenséggel befejezte földi útját, a ritka kivételek közé tartozott. A maga számára elgondolt tudományos területen, a fül-szem ideggyógyászat tudományágának világviszonylatban kiemelkedő jelentőségű művelője volt, s ott láthattuk az elnöki székben az ONO két, drezdai és budapesti nemzetközi kongresszusán. Megadatott érnie, hogy kitűnő képességű orvosok álltak tanítványai közé, s már négy, az általa felállítotthoz hasonló otoneurológiai szakrendelő működik Budapesten. S ami legnagyobb elégtétellel töltötte el, hogy egyre általánosabban elfogadott lett az általa felállított teória, mely szerint a fülészetnek mind nagyobb szerep jut az ideggyógyászat területén. Pogány Ödön professzor hatvan éven át gyógyított, folytatott tudományos munkásságot, de jelentős szerepet vállalt az orvostársadalom szociális helyzetének javítása körül is, azokban az évtizedekben, amikor az orvosi diploma még nem feltétlenül biztosított vajat a kenyérre. Pogány Ödön fáradhatatlanságának is köszönhető, hogy megalakult 1930-ban „Az orvosokat, özvegyeket és orvos-árvákat segélyező egyesület”, s nem sokkal később a „Munkaképtelen orvosok otthona” is. Szakkönyvein és tudományos közleményei egész során kívül megírta a világ első otoneurológiai monográfiáját. Érthető, hogy munkássága új világunkban egyre fokozódó elismerésben részesült: 1947-ben egyetemi magántanár, 1952-ben az orvostudományok kandidátusa, 1953-ban az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet osztályának vezetője, 1955-ben kiváló orvos lett, nyolcvanadik születésnapján pedig a Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntette ki a kormány. De nem kitüntetéseit tartotta élete legnagyobb eredményének, hanem — mint ennek nem egyszer kifejezést adott — azt, hogy a felszabadulás után újra ember és orvos lehetett... Felekezetével való kapcsolatai működésének évtizedei alatt egyre elmélyültek. Hiszen sokáig vezette a régi zsidó Szeretetkórház fülosztályát, majd 1945-ben az el-ősók közt volt, akik vállalták, hogy segítenek romjaiból újjáépíteni a Chevra Szeretetkórházát. Ennek orvostársai bizalmából dr. Pogány Ödön lett az igazgatója, s ebben a felelősségteljes pozícióban dolgozott mindaddig, míg a Szeretetkórház új, a megfogyatkozott magyar zsidóság igényeihez alkalmazkodó épületbe költözött. Ekkor kezdte meg működését az újonnan felállított fül-szem ideggyógyászati rendelésen. Most már nem gyógyít, tanít többé. De eszméi, tudományos elgondolásai tovább élnek és hatnak tanítványai szívében munkájában. L.* Mély részvéttel kísérték el Pogány Ödön professzort utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőben. Dr. Fisch Henrik főrabbi búcsúztatta, sírjánál dr. Zoltán Imre egyetemi tanár méltatta munkásságát, majd dr. Alföldy Jenő a tanítványok nevében mondott utolsó istenhozzádot az orvostársadalom „nagy öreg”-ének. Venetianer Lajos és Lichtmann Mór rabbik hamvait a rákoskeresztúri temetőben helyezték el Július 31־ én exhumálták Újpestről a rákoskeresztúri temetőbe, a rabbik parcellájába dr. Venetianer Lajos újpesti főrabbit és Lichtmann Mór újpesti rabbit. Az exhumáláson megjelentek a Venetianercsaládon kívül az újpesti körzet képviseletében Raj Ferenc rabbi és az Országos Rabbiképző Intézet hallgatói. Stern Béla kántor éneke után dr. Scheiber Sándor igazgató méltatta az Intézet egykori tanítványai életművét. Venetianerről azt mondotta többek között: ״ Szabad óráit nem pihenésre, hanem az íróasztal mellett kutatómunkára fordította. Asszíriológia, krisztológia, bölcsészet és történelem voltak búvárkodásának területei. Tudományunk máig számontartja és idézi munkássága érett termését: az egyházi liturgia zsidó vonatkozásait kutató tanulmányait, az európai zsidóság szervezetét és a magyar zsidók történetét bemutató könyveit, valamint az első zsidó orvos terminusait és forrásait boncoló monográfiáját. Szóbeli tanítását az utána következő rabbik egész nemzedékének adta át; ajkukon újjáélednek szavai. Amíg egyetlen ember idézi őt, amíg egyetlen tudós leírja nevét, a márványkőnél is maradandóbban fog élni emléke.” Lichtmann Mórt meg így jellemezte: „A lelkiismeretességet, fáradságot, utánajárást igénylő ezer apró munka mögött névtelenül húzódott meg; beérte az eredmény, a kész mű szótlan dicséretével.” Bárhová hívja Mindenhol gondos munkát végez Takarító KTSZ A lakosság részére soron kívül vállal ablaktisztítást, féregirtást, falladírozást, légelzárást Budapest, VTI. Majakovszkij u. 77—79. Telefon: 220—059 Takarítás: Budapest VI. Majakovszkij u. 73. Telefon: 223—852. Budapest III. Bécsi út 111—112. Telefon: 686—527. Budapest XIX. Kossuth Lajos u. 36. Telefon: 271—962 Kifogástalan minőség Asszonyok kálváriája Akiktől elrabolták a szerelmet Szélesvásznú román film Csak 16 éven felüliek látogathatják Bemutató: augusztus 24