Uj Élet, 1967 (22. [23.]. évfolyam, 1-24. szám)

1967-08-15 / 16. szám

2 w­0­T »*IT­­I 1rp 1967. augusztus 15. LLIEJJET MÁRTÍRÜNNEPSÉGEK DEBRECENBEN július 23־ án tartották meg a már­­tírem­lékünnepséget. A temetőben az emlékmű előtt nagyszámú kö­­zönség gyűlt össze, közöttük sok Debrecenből elszármazott hittest­­vér is. Megjelentek a MIOK és a Tiszántúli Közs£gkerület képvise­­letében dr. Kulcsár Imre, a MIOK alelnöke, a községkerület elnöke, a debreceni hitközség teljes elöl­­járósága, a Hajdú-Bihar megyei Tanács VB képviseletében Kende­­resi János megyei egyházügyi ta­­nácsos, valamint a Hazafias Nép­­front megyei bizottságának kép­­viselője. Katz Ernő főkántor gyászéneke után Lahn Imre és Deutsch Sán­­dor rabbik tartottak kegyeletes emlékbeszédet. Utána a közönség a munkaszolgálatosok sírjaihoz vonult, ahol közös kaddis­­mával fejeződött be az emlékező ünnep­ SOPRONBAN július 23־ án emlékeztek meg a mártírokról a temetőben levő em­­lékműnél. Morvai Miklós buda­­pesti kántor imája után dr. Vér­­tes Árpád győri főrabbi idézte fel a Sopronból és környékéről elhur­­colt ezerhatszáz mártír emlékét. A MIOK együttérzését Steiner Gyu­­la, intézőbizottsági tag, a győri hitközség elnöke tolmácsolta. A kegyeletes ünnepség az Él melé rac­amimmal és közös kaddis imádsággal fejeződött be. A mártírünnepséget megelőzően a hozzátartozók és a soproni hit­­község tagjai a balfi munkaszol­­gálatos emlékműnél, a Balfon és környékén legyilkolt munkaszol­­gálatosok emlékének áldoztak. ZUGLÓBAN a Thököly út 85. szám alatt levő zsinagógában augusztus 6־ án egy­­begyűltek mindazok, akik hoz­­zátartozóikat, szeretteiket vesz­­tették el a fasizmus alatt. A már­­tíristentiszteletet Tordai Zsig­­mond gyászéneke vezette be, majd Raj Ferenc rabbi emléke­­zett meg a zuglói mártírokról, akiknek nagy részét a koncentrá­­ciós táborokban ölték meg, de több százat közülük a zuglói nyi­­lasok végezték ki. Felhívta a gyá­­szolók figyelmét, hogy a múlt szörnyűségei intő példát jelente­­nek és útmutatásul szolgálnak mindenkinek a neofasizmus el­­leni harcra. Az Él mólé rac­amim és a kaddis elhangzása után Éber Jenő, a körzet elnöke köszöntötte a megjelent dr. Selfort Gézát, a BIH és MIOK elnökét, majd arról beszélt, hogy a templom pincéjé­­ben volt az a kínzókamra, ahol a nyilasok hittestvéreinket meggyil­­kolták. ÚJPESTEN július 27-én, csütörtök este a gyá­­szolók ezrei és ezrei gyűltek ösz­­sze, hogy annyi év után ismét könnyet ejtsenek annak a hasáron­­kétezer elhurcolt és valahol Ausch­­witzban elpusztított újpesti, rá­­kospalotai, pestújhelyi mártír emlékére, akiknek neve, mint örök memento az embertelenség korára ott ragyog a templom előtti mártírcsarnok márványtábláin. A gyászistentiszteletet Kovács Sándor főkántor, és a Dohány ut­­cai templom kórusa Lisznyai Gá­­bor orgonakísérete mellett gyász­­zsolozsmával vezette be, majd Raj Ferenc rabbi beszédében idézte a huszonkétezer ártatlanul megölt asszony, férfi és gyermek emlékét. A maradék újpesti zsidóság ne­­vében az örökmécsest Hartmann János, a körzet elnöke gyújtotta meg. Az istentisztelet után, a többezres gyászoló közösség, amelynek soraiban a magyar zsi­­dóság nevében ott volt dr. Harsá­­nyi László községkerületi elnök, és Ács József, a BIH főtitkára, az emlékcsarnok elé vonult és kö­­zös kaddissal fejezték be az emlé­­kező szertartást. BÉKÉSCSABÁN július 16-án tartották meg a már­­tírünnepséget, amelyen a helyi, és vidéki hittestvérek nagy számban jelentek meg, hogy leróják kegye­­letüket. Képviseltette magát a sze­­gedi, hódmezővásárhelyi, békési és sarkadi zsidóság is, Varró Armin, az Alföldi Községkerület elnöké­­vel az élén. Raj Tamás szegedi rabbi emlékezőbeszéde után a ma­­gyar zsidóság gyászát Varró Ar­­min fejezte ki, majd a kaddis­­ma hangzott fel. Utána a hitköz­­ség termében böjtfeloldozó Sziju­­mot tartottak. A megjelenteket Weisz Jenő köszöntötte, majd Schwarcz Jakab gondnok maagya­­rázta el a Szijum jelentőségét és Adorján Ede zárószavaival fejező­­dött be az ünnepség. DUNAFÖLD VÁRON nagyszámú közönség gyűlt össze a templomban július 16-án a már­­tírünnepség alkalmából. Pásztor László imája után Landesmann György rabbijelölt tartott beszé­­det, majd a temetőben felállított emlékműhöz zarándokoltak ki. A magyar zsidóság gyászát Schäffer Sándor tolmácsolta. CEGLÉDEN július 23-án tartotta meg a h­itköz­­ség a mártíristentiszteletet, ame­­lyen Fried Dezső elnök vezetésé­­vel felsorakozott a maradék ceglé­­di zsidóság. A Ceglédről elszám­a­­zottak és a környező hitközségek képviselői. Az emlékezőbeszédet dr. Máté Miklós főrabbi tartotta. A MIOK és BIH nevében dr. Har­­sányi László községkerületi elnök emlékezett meg a ceglédi mártí­­rokról, majd Fried Dezső hitköz­­ségi elnök, a ceglédi zsidóság ne­­vében mondott rövid beszédet. A kántori teendőket Ingber Miklós látta el. RÁKOSSZENTMIHÁLYON július 23-án rendezték meg a templomban a mártíremlékünnep­­séget. Pásztor László gyászéneke után Hochberger László rabbi em­­lékezett meg beszédében a mártí­­rokról, majd dr. Boinitzer Pál, a BIH központi elöljárója rótta le beszédében a MIOK és BIH ke­­gyeletes együttérzését. Az Él mólé rac­amim elhangzása után a részvevők közös kaddist mondot­­tak a mártírok emlékezetére. A megjelentek ezután a templom udvarán álló, többszáz mártír ne­­vét feltüntető márvány emlékmű­­höz járultak, a helybeli hitköz­­ség nevében Frank Rezső fogadta az emlékező ünnepségen megje­­lenteket. SZEKSZÁRDON július 23-án a zsinagógában ren­dezték meg a mártír istentiszte­­letet, amelyen Tímár Károly pécsi főkántor gyászéneke után dr. Schweitzer József pécsi főrabbi mondott emlékbeszédet. A Déldu­­nántúli Községkerület képvisele­­tében Ábrahám László alelnök he­­lyezett el koszorút az emlékműre. A szekszárdi római katolikus egyház és református egyház —׳ mivel a mártírünnepség az ő is­­tentiszteleteikkel azonos időben folyt le, — meleghangú átiratban fejezte ki kegyeletét az áldozatok iránt. BONYHÁDON július 26-án emlékeztek meg a mártírokról. A gyászistentisztele­­ten Kohn Miksa, a hitközség elnö­­ke, és Warum Ignác elöljáró mon­­dott beszédet, a kántori teendőket Guttmann Aladár a Szamuely ut­­cai imaház kántora látta el. SIÓFOKON a templomban tartották meg jú­­lius 30-án a mártírünnepséget. Felder Frigyes főkántor gyászéne­­ke után dr. Domán István rabbi mondott emlékező beszédet, majd közös kaddissal fejeződött be az istentisztelet. KARCAGON július 23-án tartották meg a már­tírünnepséget, amelyen a Kar­­cag és környékbeli hittestvéreken kívül Cseh Lajos, az Állami Egy­­házügyi Hivatal főelőadója, Tóth István, a karcagi Tanács V. B. elnökhelyettese, Bihari Imre és Vas Bertalan református lelké­­szek, Fodor József baptista lel­kész is eljöttek, hogy részvétüket kifejezzék. A Tiszántúli Izraelita Községkerület képviseletében Gá­­bor Dezső főtitkár jelent meg, Kunhegyesről Győző Imre és dr. Reiner Bertalan, Kisújszállásról Strasser Sándorné jöttek el ke­­gyeletüket leróni. A templomban megtartott istentiszteleten Berger Jenő kántor gyászéneke után dr. Dér István főrabbi tartott em­­lékbeszédet, majd Gábor Dezső, főtitkár a kerület nevében fejezte ki együttérzését. A kántor El mó­­lé rac­amim imája után az ün­­nepség a temetőben felállított mártír emlékműnél folytatódott, ahol a karcagi közösség nevében Fodor László hitközségi elnök, majd a megjelen­t egyházi képvi­­selők mondottak rövid beszédet. Dr. Reiner Bertalan, a kunhegye­­si közösség nevében szólott né­­hány szót és a kegyeletes ünnep­­ség közös kaddissal fejeződött be. TAPOLCÁN július 16-án tartották meg a Ta­­polca­ és környékéről elhurcolt mártírok gyászünnepségét. Felder Frigyes kaposvári főkántor Livi­­szt éneke után dr. Domán István rabbi mondott emlékbeszédet. A MIOK képviseletében dr. Harsá­­nyi László, intézőbizottsági tag idézte fel az 1919־ es és 44־ es ta­­polcai mártírok emlékét. Az ün­­nepség a temetői emlékműnél folytatódott, ahol az El mólé ra­­d­amim elhangzása után a rabbi mondott rövid beszédet és a szer­­tartás közös kaddissal fejeződött be. KESZTHELYEN július 16-án a mártíristentisztelet alkalmából egyúttal a keszthelyi hitközség új márvány emlékmű­­vet avatott fel az ősi keszthelyi zsinagóga középső bejáratánál. A gyászünnepségen a magyar zsidó­­ság együttérzését dr. Harsányi László intézőbizottsági tag tolmá­­csolta beszédében és dr. Domán István nagykanizsai rabbi idézte a keszthelyi mártírok emlékét. A gyászéneket Felder Frigyes ka­­posvári főkántor intonálta. Az új emlékmű avatásán Stern István, a nagykanizsai hitközség elnökhe­­lyettese mondott beszédet. Az emlékező ünnepségen megjelent a keszthelyi városi Tanács Végre­­hajtóbizottság elnöke Ács László, az Evangélikus Egyházközség kép­­viseletében Szalay József, vala­­mint a helyi hitközség tagjai Bíró Sándor elnök vezetésével és kép­­viseltették magukat a környékező hitközségek is. Bár nem egy időben folyt le, az a megható tiszteletadás, amelyet a keszthelyi volt premontrei rend­gimnázium egykor érettségizett öreg diákjainak 141 élő tagja ren­­dezett, mégis itt emlékezünk meg erről is. Június 18-án, Neumark Sándor, a hitközség alelnöke, ma­­ga is egykori öregdiák, és volt ta­­náruk. Klempa Károly kíséretében a Keszthelyen megjelent öregdiá­­kok teljes létszámban felvonultak a templomhoz és a falakon elhe­­lyezett emléktáblák előtt tiszteleg­­tek a fasizmus áldozatainak. Ezen a tiszteletadáson Neumark Sándor alelnök mondott beszédet. SARBOGARDON július 16-án tartotta meg a helyi és környékbeli volt hitközségek mártírjainak megemlékezési ün­­nepségét. Fischer Henrik kántor éneke után Domán Ernő rabbi tartotta az ünnepi beszédet, majd az egybegyűltek közös kaddis­­mát mondottak. KISPESTEN július 16־ án a templomban tar­tották meg a mártíristen tisztele­­tét. Vádnál Alfréd körzeti elnök szavai után Kardos Péter gyász­­éneke hangzott el, majd Hoch­­berger László körzeti rabbi mon­­dott emlékező beszédet. Serényi Endre központi elöljáró, a hat­­százezer mártírt idézte és kifej­­tette, hogy azok emléke teszi kö­­telezővé mindenkinek a béke vé­­delmét. A közös kaddis­­mával fejeződött be a gyászistentisztelet. PESTLŐRINCEN a zsinagógában július 16-án tar­tották meg a mártíristentisztele­­tet. Kardos Péter gyászéneke után Hochberger László rabbi emléke­­zett meg a pestlőrinci mártírok­­ról, majd Serényi Endre központi elöljáró, a magyar zsidóság rész­­vétét tolmácsolta. Utána Schusdek László, körzeti vezető felolvasta a mártírok névsorát. A közös kad­­dis elmondásával vonultak a hí­­vők az emléktábla alá és gyújtot­­ták meg a kegyelet gyertyáit. VÁCOTT július 30-án tartották meg a már­­tíristentiszteletet. A kegyeletes emlékezést Szolid­ousz istentiszte­­lettel kezdődött, Ungár Aladár kántor közreműködésével. Az egy­­kori Silberstein-templom udvarán a váci és környékbeli maradék zsidóság előtt Schück Jenő főrab­­bi, az Ortodox Rabbitanács elnöke mondott emlékbeszédet. Utána a gyászolók átvonultak a Pollák-féle romos templomba és itt dr. Har­­sányi László, községkerületi elnök fejezte ki a BIH és MIOK rész­­vétét. A Tanács VB képviseleté­­ben dr. Károly Géza városi fő­­ügyész jelent meg a gyászünnep­­ségen. PÁSZTÓN július 1­-án tartották meg a már­­tírünnepséget, amelyre Salgótar­­jánból és a környékező szórvá­­nyokból, valamint Budapestről számosan jöttek el. .A megemlé­­kező beszédet dr. Szálkai Géza, a salgótarjáni hitközség elnöke és Bogdány Ferenc, a pásztói mara­­dék zsidóság egyik­ vezetője mon­­dották. A kántori teendőket Ehr­­mann Elemér látta el Százezreket öltek a náci orvosok (Folytatás a 2. oldalról) drasztikus módszerekkel arra vonatkozóan is, hogy meddig bírják a sűrített levegőt. (Ek­­kor már folytak az interkon­­tinentális és kozmikus rakéta­­kísérletek.) Ezek a kísérleti áldozatok is mind elpusztul­­tak. Borzalmas kísérleteket végeztek áldozataikon hideg­­vízzel. Mesterségesen fertőz­­ték meg a foglyokat májgyul­­ladással, majd a tengervíz emészthetőségét és fogyaszt­­hatóságát vizsgálták az áldo­­zatokon. Később, amikor a tuberku­­lózis elhatalmasodott a fog­­lyokon, az SS orvosok egész sor tüdőműtétet, mellkas­­plasztikát végeztek. Az orvo­­sok egyáltalán nem rendelkez­­tek elméleti ismeretekkel, a sebészetben pedig teljesen analfabéták voltak. Műtéteik­­nek csaknem minden ál­­dozata meghalt. Az életben­­maradt betegek további sor­­sával sem törődött senki. Ezek később fokozatos vérmérge­­zésben, mérhetetlen szenvedés után pusztultak el. Amikor 1944. őszén a kiüté­­ses tífusz a foglyok tízezreit ölte meg, az SS orvosok nem voltak hajlandók elismerni a járványt. A jegyzőkönyvekbe a halál okaként parancs sze­­rint influenzát kellett beírni. Amikor a front közeledett, csak akkor voltak hajlandók az SS-ek tudomásul venni, hogy Dachauban több tízezer foglyot a kiütéses tífusz pusz­­tított el. A náci orvostudomány hal­­latlan bűneiről rántotta le a leplet e bátor cseh orvospro­­fesszor a későbbi felelősség­­revonás során. Zsidók százez­­rei, politikai foglyok meg­­számlálhatatlan tömege esett áldozatul a szadista SS orvo­­sok bűncselekményeinek. Frantisek Blaha könyve nyomatékkal figyelmeztet: e nácik hordtak bár SS unifor­­mist, Wehrmacht egyenruhát, diplomata frakkot, vagy fehér köpenyt — mindannyian gyil­­kosok voltak! Dömötör László ­A szerkesztős­ég, po­stájából Lövy Zsuzsa kedves olva­­sónk Kőműves Imre Ünnep­­ség Terezinben című cikkéhez írt kiegészítését az alábbiak­­ban foglaljuk össze. Kőműves Imre cikkében említés törté­­nik arról, hogy a németek képmutatása ״ a mintatábor­ban” milyen nagyfokú volt és milyen körülményeket terem­­tett. Lövy Zsuzsa megírja azt is, hogy tulajdonában van egy Terezinben, illetve Theresien­­stadtban kiadott 1 koronás papírpénz, 1943-ból. Ennek az 1 koronás papírpénznek a tör­­ténete is igen érdekes. Nem Lövy Zsuzsa hozta magával Theresienstadtból, hanem az ötvenes évek végén egy varsói férfitől kapta Miskolcon, aki egy küldöttség tagjaként a Miskolci Városi Tanács ven­­dége volt. Beszélgetésbe ele­­gyedtek vele és az elmondot­ta, hogy ő egyike azon keve­­seknek, akik a varsói gettó felkelésénél életben marad­­tak. Theresienstadtba került és azóta őrizte ezt az egy­ko­­ronást, amelyet Lövy Zsuzsa tolmácsolásáért emlékbe adott neki. Így került tehát hozzá a pénz, amit mint emlékeztetőt őriz és igen nagy becsben tart. Az egykoronás bankjegyet abban a gyűrött állapotában, ahogy Lövy Zsuzsa rendelke­­zésünkre bocsátotta, fascimilé­­ben itt közöljük. Alain de Rothschild lett a Consistoire új elnöke A zürichi Israelitisches Wochenblatt jelenti, hogy a Consistoire Central, a francia Országos Iroda, új elnökévé, a meghalt Kahn admirális helyé­­be, Alain de Rothschild bárót választották meg. Alain de Rothschild eddig a párizsi hitközség elnöke volt. Néhány francia zsidó lap rá­­mutat arra, hogy a francia zsidóság felekezeti életének de­­mokratizálási folyamata évek óta megszűnt. Sőt, visszafejlő­­dés tapasztalható az egész vo­­nalon. Ahogy a francia köz­­életben megint, néhány gazdag család kezébe került a vezetés, a francia zsidóság körében sem volt már régen ekkora a Rothschild-család befolyása. Lakosság és közület részére ragasztott padló gumi, petrozit, mozaik csempe kőanyaglap padló burkolat készítését rövid határidőre vállaljuk. Épü­letszakipari KTSZ Bp. VI. Dalszínház u. 1. Tel.: 227—226. 421—156 Buló sluszkulcs, zárjavítás, lift kulcs azonnal megvárható. Simon, VÉL Ker­­tész u. 48. Búcsú dr. Pogány Ödöntől Kevés embernek sikerült ifjú évei és férfikora álmait valóra váltani. Dr. Pogány Ödön egyetemi magántanár, az ONO (Ötoneurológusok Egyesülete) elnöke, aki most élete 82. évében, de tragikus hirtelenséggel befejezte földi útját, a ritka kivételek közé tartozott.­ A maga számára el­­gondolt tudományos terüle­­ten, a fül-szem ideggyógyá­­szat tudományágának világvi­­szonylatban kiemelkedő jelen­­tőségű művelője volt, s ott láthattuk az elnöki székben az ONO két, drezdai és buda­­pesti nemzetközi kongresszu­­sán. Megadatott érnie, hogy kitűnő képességű orvosok áll­­tak tanítványai közé, s már négy, az általa felállítotthoz hasonló otoneurológiai szak­­rendelő működik Budapesten. S ami legnagyobb elégtétellel töltötte el, hogy egyre általá­­nosabban elfogadott lett az ál­­tala felállított teória, mely szerint a fülészetnek mind nagyobb szerep jut az ideg­­gyógyászat területén. Pogány Ödön professzor hatvan éven át gyógyított, folytatott tudományos mun­­kásságot, de jelentős szerepet vállalt az orvostársadalom szo­­ciális helyzetének javítása kö­­rül is, azokban az évtizedek­­ben, amikor az orvosi diplo­­ma még nem feltétlenül biz­­tosított vajat a kenyérre. Po­­gány Ödön fáradhatatlanságá­­nak is köszönhető, hogy meg­­alakult 1930-ban „Az orvoso­­kat, özvegyeket és orvos-árvá­­kat segélyező egyesület”, s nem sokkal később a „Munkaképte­­len orvosok otthona” is. Szakkönyvein és tudományos közleményei egész során kí­­vül megírta a világ első oto­­neurológiai monográfiáját. Érthető, hogy munkássága új világunkban egyre fokozódó elismerésben részesült: 1947-ben egyetemi magántanár, 1952-ben az orvostudományok kandidátusa, 1953-ban az Or­­szágos Idegsebészeti Tudomá­­nyos Intézet osztályának ve­­zetője, 1955-ben kiváló orvos lett, nyolcvanadik születés­­napján pedig a Munka Érdem­­rend aranyfokozatával tüntet­­te ki a kormány. De nem ki­­tüntetéseit tartotta élete leg­­nagyobb eredményének, ha­­nem — mint ennek nem egy­­szer kifejezést adott — azt, hogy a felszabadulás után újra ember és orvos lehetett... Felekeze­tével való kapcso­­latai működésének évtizedei alatt egyre elmélyültek. Hi­­szen sokáig vezette a régi zsidó Szeretetkórház fülosz­­tályát, majd 1945-ben az el-ő­sók közt volt, akik vállalták, hogy segítenek romjaiból új­­jáépíteni a Chevra Szeretet­­kórházát. Ennek orvostársai bizalmából dr. Pogány Ödön lett az igazgatója, s ebben a felelősségteljes pozícióban dol­­gozott mindaddig, míg a Sze­­retetkórház új, a megfogyat­­kozott magyar zsidóság igé­­nyeihez alkalmazkodó épület­­be költözött. Ekkor kezdte meg működését az újonnan felállított fül-szem ideggyó­­gyászati rendelésen. Most már nem gyógyít, ta­­nít többé. De eszméi, tudom­á­­nyos elgondolásai tovább él­­nek és hatnak tanítványai szí­­vében munkájában. L­­.* Mély részvéttel kísérték el Pogány Ödön professzort utolsó útjára a rákoskeresztú­­ri temetőben. Dr. Fisch Hen­­rik főrabbi búcsúztatta, sírjá­­nál dr. Zoltán Imre egyetemi tanár méltatta munkásságát, majd dr. Alföldy Jenő a ta­­nítványok nevében mondott utolsó istenhozzádot az orvos­­társadalom „nagy öreg”-ének. Venetianer Lajos és Lichtmann Mór rabbik hamvait a rákoskeresztúri temetőben helyezték el Július 31־ én exhumálták Újpestről a rákoskeresztúri te­­metőbe, a rabbik parcellájába dr. Venetianer Lajos újpesti főrabbit és Lichtmann Mór újpesti rabbit. Az exhumálá­­son megjelentek a Venetianer­­családon kívül az újpesti kör­­zet képviseletében Raj Ferenc rabbi és az Országos Rabbi­­képző Intézet hallgatói. Stern Béla kántor éneke után dr. Scheiber Sándor igazgató mél­­tatta az Intézet egykori tanít­­ványai életművét. Venetianer­­ről azt mondotta többek kö­­zött: ״ Szabad óráit nem pihe­­nésre, hanem az íróasztal mel­­lett kutatómunkára fordította. Asszíriológia, krisztológia, böl­­csészet és történelem voltak búvárkodásának területei. Tu­­dományunk máig számon­­tartja és idézi munkássága érett termését: az egyházi li­­turgia zsidó vonatkozásait ku­­tató tanulmányait, az európai zsidóság szervezetét és a ma­­gyar zsidók történetét bemu­­tató könyveit, valamint az első zsidó orvos terminusait és for­­rásait boncoló monográfiáját. Szóbeli tanítását az utána kö­­vetkező rabbik egész nemzedé­­kének adta át; ajkukon újjá­­élednek szavai. Amíg egyetlen ember idézi őt, amíg egyetlen tudós leírja nevét, a márvány­­kőnél is maradandóbban fog élni emléke.” Lichtmann Mórt meg így jellemezte: „A lelkiismeretes­­séget, fáradságot, utánajárást igénylő ezer apró munka mö­­gött névtelenül húzódott meg; beérte az eredmény, a kész mű szótlan dicséretével.” Bárhová hívja Mindenhol gondos munkát végez Takarító KTSZ A lakosság részére soron kívül vállal ablaktisztítást, féreg­irtást, falladírozást, légelzárást Budapest, VTI. Majakovszkij u. 77—79. Telefon: 220—059 Takarítás: Budapest VI. Majakovszkij u. 73. Telefon: 223—852. Budapest III. Bécsi út 111—112. Telefon: 686—527. Budapest XIX. Kossuth Lajos u. 36. Telefon: 271—962 Kifogástalan minőség Asszonyok kálváriája Akiktől elrabolták a szerelmet Szélesvásznú román film Csak 16 éven felüliek látogathatják Bemutató: augusztus 24

Next