Új Élet, 1975 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1975-06-01 / 11. szám
is. Emlékezés Gózon Gyulára Ha élne, úgy április 19-én ünnepeltük volna kilencvenedik születésnapját. Érsekújváron született. Rákosi Szid iskolájának elvégzése után délvidékre szerződött, itt négy évet töltött, majd a Nagyváradi Színház tagjai sorába került és rövidesen a város kedvence lett. A Holnaposok, Ady Bölönyi, Ernőd Tamás barátokká fogadták. Ernőd így írt Gózonról: ״ Üde, vidám, megifjítóan kedves egyéniség. Torkában, szívében az éneklő madarak dalos kis sípja. Csak örömet derít, ha kilép a színpadra. Énekelt olasz operát, bécsi operettet, táncolt, fütyült, mókázott, nótázott. Egy-egy ötlettel a sikert parancsolta be, de legkisebb színpadi rebbenését is egész lélek fűtötte át. Borsikor báját mély alakító ösztön és friss megfigyelőkészség teszi színesebbé. Nem kell beérkeznie. Akkor érkezett be, amikor első szerződésébe ment a színitanodából. Mint magánember, tiszta életű, korrekt, szókimondó. Otthon is lélek, az uccán is szív, az életben is embertárs.” Gózont Nagyváradról Nagy Endre szerződtette a kabaréjához. Itt tréfákat, egyfelvonásos vígjátékokat játszott bőséges humorral, kis drámákat, lírai jeleneteket belülről jövő átéléssel, és sanzonokat énekelt a magyar költészet megzenésített gyöngyszemeit: Ady, Kosztolányi, Juhász Gyula, Szép Ernő, Emnőd Tamás verseit Reinitz Béla, Buday Dénes, Nádor Mihály zenéire. A kabaréból a Népopera (mai Erkel Színház) szerződtette. Zerkovitz Béla Aranyeső című operettjében a partnere Berky Lili volt. A színpadi szerelem folytatódott az életben is és ezerkilencszáztizenhétben feleségül vette Berky Lilit, akivel a legharmonikusabb, példamutató házaséletet élte. Büszkén dicsekedett avval, hogy mennyire figyelmesek egymás iránt, mennyire tiszteletben tartják egymás vallását. Lili miatt tartom a nagypénteket, Lili miattam tartja a hosszúnapot. Így éltek együtt félévszázadot, hevesebb összezördülés nélkül. Zsörtölődés időnként előfordult, mint Gózon mesélte, ez is csak azért, mert néha-néha elkvaterkázott barátaival és ifjú színészekkel. Nagyon szerette a fiatalokat. Ilyen alkalmak után, ha későn ment haza,az előszobában levetkőzött és lábujjhegyen, óvatosan ment be a hálószobába, hogy fel ne ébressze feleségét. Egyik éjszaka a sötétben megbotlott egy székben, az felborult. A zajra felriadó Berky Lili megkérdezte: — Gyula! Te vagy az? — Miért? — kérdezte Gózon. — Talán mást vártál? A Népoperából a Király Színház szerződtette, majd az Apolló Kabaré (a Corvin Áruház helyén működött). Gózon itt is növelte népszerűségét. Ezerkilencszáztizenkilencben Muskátli néven kabarét nyitott, ám ez rövidesen megszűnt. Ezt követőleg az Új Színházhoz, majd a Belvárosi Színházhoz szerződött. Itt régi vágya, színészi álma teljesült: drámát játszott. Akik látták a Torockói menyasszony falusi zsidójában, vagy Szép Ernő Aranyóra című drámájának öreg munkanélkülijében, azoknak örök élmény marad Gózon alakítása. Jóval több volt, mint alakítás, hiteles emberábrázolás, mint az egykori kritikus írta. ״ Sugárzott belőle elhivatottságának hite, az emberi közvetlenség fölényes ereje”. Ha megkérdezlek tőle, mi volt legnehezebb szerepe, így válaszolt: — Nyolcéves koromban már a zsinagóga kórusában énekeltem. Anyám kérésére gyakran énekeltem kedvenc nótáját. Nyári estén furulyaszó hallatszik, Pásztorfiú panaszolja keservű... Egyik délelőtt új darabot próbáltunk a Belvárosi Színházban, amikor táviratot kaptam, ez állt benne: Mama súlyos beteg, látni akar, azonnal gyere. Az igazgatónak megmutattam a sürgönyt. — Este játszol, vissza tudsz jönni az előadásra? — Igen — feleltem és máris rohantam a pályaudvarra. Esztergomban, a házunk előtt az orvossal találkoztam, anyámtól jött: — Menj be fiam, búcsúzz el anyádtól... Anyámat megöleltem, ő rám nézett és így szólt: — Gyulám, énekelj... Könny szökött a szemembe, sírás fojtogatta a torkomat... Erőt véve magamon belekezdtem a régi dalba. Nyári estén furulyaszó hallatszik ... Énekeltem, nagyon nehéz volt, de énekeltem ... Aztán elbúcsúztam, hogy időben érkezzem Pestre. Este végigjátszottam az előadást. Másnap délelőtt táviratot kaptam: — Mama jobban van, túl van a veszélyen ... A második világháború előtt a Nemzeti Színház szerződtette a Gózon—Berky házaspárt. Rákosligeten laktak. Gózon ebben az időben elnöke volt az ottani hitközségnek. Rákosligetről indultak el első társulati ülésükre, de a helyiérdekű vonat késett. Berky idegeskedett: — Elkésünk az első társulati ülésről. A Nemzeti Színházban rend van, pontosság. Mit szólnak a késésért? Gózon legyintett: — Ne izgulj Lilikém. Negyven évig mi vártunk a Nemzetire, most várjanak ránk ők ... A nehéz időkben Gózont is leparancsolták a színpadról. Szerető felesége befalazta a rákosligeti villába és egy rejtett nyíláson át etette-itatta ... 1944. december 28-án szabadították fel a szovjet csapatok Rákosligetet. Gózon legyengülve elhagyhatta rejtekhelyét. Egyik délután egy ember jött Rákoskereszttúrról. Elmondta, hogy nála lakik egy szovjet alezredes és művészemberrel szeretne találkozni. El is küldött két katonát, akik elkísérik. Az alezredes éppen telefonon adott parancsokat, majd letette a kagylót, kezet nyújtott Gózonnak és hellyel kínálta. Németül kérdezte: — Kicsoda ön? — Színész, a budapesti Nemzeti Színház tagja. — Kérem, adjon elő valamit, Fuxcsal különös helyzet volt. Egy petróleumlámpa fényénél, ágyúdörgés közepette Gózonszavalni kezdte a Sasfiókból a wagrami monológot: ״ Fogadj el engem, Wagram! Itt vagyok! Fogadj el! Bennem váltságdíj ragyog!” A monológ befejezése után az alezredes elismerően megszorította Gózon kezét, majd ő kezdett egy monológba. Közben énekelt és táncolt. A monológ végén Gózon megkérdezte: — Ön kicsoda civilben? — Színész vagyok Moszkvában ... A felszabadulás után Gózon Gyula a Nemzeti Színházban folytatta sikerekkel teli pályafutását. Egyik legnagyobb sikerét Schiller Ármány és szerelem című drámájában az idős udvari muzsikust, Millert játszotta. Közel száz filmben szerepelt. Kiváló alakításait kormányunk is elismerte és Kossuthdíjjal tüntették ki, majd érdemes és kiváló művész lett. Igaz művész és igaz ember volt. Kolozsvári Andor Látogatás Lázár Máriánál A Várban lakik. Mintha ez az antik díszlet az ő egyéniségének épült volna. Több évtizede él itt. Mindenki ismeri. Vadidegenek megszólítják az utcán. Érdeklődnek hogylétéről, szerepeiről. Az idősebbek emlékeznek a némafilmben, a régi Magyar Színházban aratott sikereire — a fiatalok ma is láthatják otthonában, a Madách Színházban. — Úgy tudom, itt is jubilál. Mióta tagja a Színháznak? — Harminc esztendeje vagyok a Madách Színházban, amióta felszabadulásunk után az első téglát leraktuk és helyrehoztuk a kis Madáchot. —* Hogyan vélekedik az ifjú művészekről ? — Több generációval szerepeltem már színpadon, mindig egyetértésben a pályatársaimmal. A mai fiataloknak több az önbizalmuk, ée nekem még mindig kevés. Egyéniséget fiatalon úgy kapunk, ha az igyekezet több, mint az önbizalom. A színész lehetőleg mindig hordja tenyerében a szívét, attól minden emberibb lesz. — A legnehezebb éveiről, amelybe a történelem beleszólt, nem nyilatkozik. Miért? — Megpróbálom elfelejteni a sok rosszat. Nem szívesen beszélek ezekről az évekről. Férjem az üldözöttek közé tartozott, ezért engem is leparancsoltak a színpadról. Vidéki színpadokon léptem fel. Országjáró színész lettem. — Látom, nehezére esik a keserves múltról szólni, ezért arra kérem, hívjuk be Kató nénit, a művésznővel együttlakó és a nehéz években is mellette álló, öltöztetőnőjét és hűséges kísérőjét. — Kató néni, mi történt az ostrom napjaiban? — Itt, idegen, üldözött gyerekek bújtak a mamájukkal, az első csoportban 18 zsidó gyerek. A második csoportban 50 gyerek szülőkkel. Végigkínlódtuk ezeket a csúnya heteket. A művésznő egy barátnőjével és velem együtt éjjel főzött a pincébe bújtatott emberekre. — Lázár Mária szól közbe, mintegy feloldódva: A Vöröskereszt segítségével „Jó pásztor” Gyermekotthon néven védett házat létesítettem otthonomból. De a németeknek mitsem értek az okmányok. Körülbelül kilenc hétig voltak itt a menekültek. A házból valaki feljelentett. Egyszercsak csikordult egy nagy teherautó és felpakolták a védenceimet. — Ezt a fékcsikordulást felszabadulás után a színpadon is átélhette az Anna Frank naplója előadásain. — Igen. Akkoriban a szerep felkészülésekor sokat emlegettük Katóval az átélt szörnyűségeket, a rettegést. A szituáció ugyanaz volt. Nem nagyon kellett kielemezni. Bennem volt a valóság szörnyű élménye. A védencek nevére már nem emlékszik. Ki tudja, hányann maradtak életben közülük , hányan lettek mártírok? Az éves Lázár Mária gyönyör zöld szemében a hit és a bizalom ragyog. Köszönjük a beszélgetést. Sós Zsuzsann Műszaki tömítés, lakatos és vastömegcikk KTSZ Budapest, Xni., Huba utca 2 Telelőn: 408—74S Gyárt: műszaki 66 autótömítéseket, mezőgazdasági víz-gőz armatúrákat és alugratikat Bp. V.׳ Felszabadulás tér 5. sz. alatti vagy központunkban IX., KINIZSI U. 12. Telefon: 189105־ 329 .646־ BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. STYL CSILLÁRSZALON ELADÁS JAVÍTÁS Üveg-, bronz-, facsillárját romosan is megvesszük. Díjtalan kiszolgálás Szaktanácsadás ELEKTROMOS KTSZ VI., Népköztársaság útja 13. Tel.: 428,992. Magas áron KÉSZPÉNZÉRT is VÁSÁROLUNK, ill. bizományba átveszünk KELETI és MAGYAR SZŐNYEGEKET, ÖSSZEKÖTŐKET Nagyobb méretű szőnyegeket LAKÁSON is vásárolunk Kérjük lakcímét lead ״־ SZŐNYEGBOLTUNKBAN táblákat. Csibi Az idén még nagyobb szeretettel és tisztelettel vesszük körül a nőket, mint általában.., A NŐK ÉVE van! ״ Készíts riportot valaki olyannal, akire egy életen át büszke vagy!” — szólt a megbízás. Mint sporttudósítónak, újságírónak, azonnal Csibi jutott eszembe, — azaz Elek 110- na, a berlini és londoni olimpia női tőrbajnoka. Számtalan világverseny és magyar bajnokság verhetetlen nagysága, s amit külön is számon tart róla a sportvilág, fair-play díjat is kapott. A megbeszélés szerint indultam el a Buday László utcába, gyönyörű májusi reggelen. Csöngetek. Boszkó, a boxer csöngetésemre felfigyel, barátságosan jön felém gazdájával, Elek Ilonával együtt. Megszokta a vendégeket. Hisz Csibinek sok jó barátja, tisztelője van. Elek Csibi friss és kellemes vendégfogadó. De riporter, ki riportot készíteni jössz a Buday László utcai házba, — hagyj fel minden reménnyel! Rabja leszel egy hihetetlen ritmust kivívó és gazdag fantáziájú, izgalmasan szellemes asszonynak, ki mintha, minden szép szóért boldog volna, — nem amit mond, hanem —, amit mondanak neki. Műveit, kitűnő társalgó és kifogyhatatlan a sziporkázó parázs riposztokban. Mint akkor, — ott Berlinben —, majd később Londonban. — Hát igen, — tűnődik el Csibi —, de is rég volt ugye? S most rám néz. S érzem, — én leszek a riportalany pillanatokon belül. ״ Miért pont engem választott?” — kérdezi és mosolylyal vár válaszomra. Mert minden sportolók példaképének tartom. — felelem. Vívásában a plasztikus mozgás, a ritmus dinamikája, — a győzni akarás, a sportszerűség egyaránt csodát váltott ki a legyőzöttekből éppen úgy, — mint barátaiból. 1936. Berlin. Az utolsó „békés” találkozása a világ ifjúságának. A megnyitó ünnepségen magabiztosan, büszkén áll a ״ Führer” Galambok rebbennek szét, „ a ״ béke” hirdetői. A Krupp Művekben, pedig ugyanezen órákban, végeláthatatlan mennyiségben fegyverkezik a fasizmus ördögi serege — hogy alig három év múlva megkezdjék a viágtörténelem legaljasabb háborúját, azt az emberirtást —, melynek hatvanmillió áldozata lett, Csibi messze tekint. Talán egy pillanatra Helene Mayer jut eszébe, — a szép szőke Heenk, aki kivándorolt a fasizmus elől Amerikába, de Hitler az olimpiára meghívta, s üzenetül hagyta számára: ״ ha nyer, még azt is megbocsájtja, — hogy zsidó!” Nincs ember Németországban, aki merné hinni, hogy Helene nem lép fel a győztesnek kijáró legmagasabb fokra. S Mayer tisztességgel küzd a német dicsőségért, — de mindhiába... A győztes: Elek Ilona (Csibi) s a második: Helene Mayer — aki fáradtan áll a dobogón, s tisztelegni kénytelen az előkelőségek páholya felé —, holott pöffeszkedik Hitler__micsoda anakronizálus ..ל szinte befelé mondja Elek Ilona. S azután jött a háború .. Édesapámat drága jó Anyám mentette meg a gettótól. A háború után nemsokára meghaltak. Maca (Margit) és én újra kezdtünk vívni. Margit! A legdrágább testvér a világon! A londoni olimpián is úgy küzdött értem — hogy nyerjek —, ezt nem lehet elmondani — csak leírni —, ez hősköltemény! Ő is döntős volt! Segítségével lettem 12 évi szünet után ismét olimpiai bajnok! Ülök szemben a hatalmas vitrinnel. Ezüst serlegek, vázák, hány és hány dicsőséges nap, óra, vagy talán egy-egy pillanat néz velem farkasszemet... ? S az olimpiai, világbajnoki „aranyak”. — S mellettük szerényen egy ezüstérem. ״ Hát igen — ez Helsinki, a harmadik olimpiám —, itt csak második lettem!” Camber, az olasz kislány egy vitatható találattallegyőzött. — Nemrég egy listát készítettek, minden idők legeredményesebb női tőrvívója így is én vagyok ...!” — Mi a hobbyja — kérdeztem. A zongorához ül. Remek indulókat írt, sanzonokat, sőt egy fesztiválra még sikeres táncdalt is. Most énekel, s kiséri magát. Bensőséges előadással énekli el kedvenc szerzeményét Édesanyjáról S most megtelik a szoba az emlékekkel. Az Elek család így találkozik a dalokban, régmúlt idők szárnya rebben, vagy ta , tán csak a szél játszik a függönnyel... ? Az olimpiák hőse dúdol —s rajong az övéiért. — Harmónikus házasságban él — s Maca is jön, a ״ drága kis húgom!” Köszönöm a riportot, Csibil Mit üzen az Új Élet olvasói- nak? ״ Először is köszönöm a lapnak, hogy megtisztelt — s olvasói ne feledjék, velük együtt soha nem feledem el, a régi lázakat, — melyeket a felszabadult élet adott harminc évvel ezelőtt. Legyenek az egész néppel nagyon boldogok!” Apropó: Születésnap is közrejátszott, hogy találkozhattam Csibivel, Elek Ilonával. Legyen hát még sokáig boldog elégedett, — mint vele volt az egész magyar közvélemény három olimpián! Viszontlátásra Csibi! Hónai Egon Szabad idővel rendelkező nőket kézikötő és horgoló bedolgozó munkáraelveszünk, korhatár nélkül csökkent munkaképességűeket és mellékfoglalkozásként dolgozókat is JELENTKEZÉS AZ ALÁBBI FELVÉTELI HELYEKEN: XVII., Baross u. 4. (Rákoshegy) XVIII., Ungvári u. 2. (Pestlőrinc) XIX., Vöröshadsereg útja 132. XX., Marx Károly út 106. (Pesterzsébet) XX., Dobsina u. 3. (Soroksár) XXII., Vörösmarty u. 11. (Budafok) V., Semmelweis u. 17. II., Pesthidegkúti út 2. II., Szépvölgyi út 40. III., Szentendrei út 313. (Csillaghegy) XV., Gőgös u. 3. (Pestújhely) XVI., Marx sétány 34. (Sashalom) XVII., Kossuth u. 113. (Rákoscsaba) 0