Új Élet, 1977 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1977-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) József nevet kapott a késői uitódoktól. ״ Jauszéf Hácáddik. József az Igaz”-nak hívja őt a Jaum kippur kótan költője. Erkölcsi érdemeit, tehetségét, emberi kiválóságát az utókor is nagyra becsüli. Napjaink értékítélete is benne foglaltatik a ״ Birkász Jáákauv”ban Jákob áldásában. Az apa, ki mindenkinél jobban ismerte fiát, látomásában meghatározta és megörökítette kedves gyermekének jelentőségét a zsidóság történetében. ״ Termőfa csemetéje József: Termőfia csemetéje forrás mellett, Ágai felkúsznak a falra. Atyád áldásai Hatalmasabbak az én szüleim áldásainál, Födémek az örök halmok csúcséig, Szánjanak József fejébe.” Jákob jövendölése beteljesedett. A zsidóság termőfájának egyedülálló ága volt ő. József gyakran álmodott csillagokkal. Nem véletlen. ő is csillag volt. Nem hulló, hanem állócsillag, amelynek fénye máig is világít. Kórushangverseny Debrecenben Az Országos Rabbiképző Intézet énekkara Ádám Emil karnagy vezetésével a szegedi nagy sikerű hangverseny után a debreceni hitközség kultúrtermében is előadást tartott. A december 12-i hangversenyen a közelgő hanukka ünnepekre való tekintettel a műsorban danokkai dallamok is elhangzottak. Kiemelkedő sikert aratott Blumenthal— Ádám Emil kompozíciója, valamint S. Alaman: Attiro száma és Ádám Emil kórusszvitje. A szólisták sorából kiemelkedett Fischer Anikó, Beregi Vilmosné, Fillern Ágnes, Tóth Emil, Fischer Éva és Gara István. A közönségnek nagyon tetszett Verdi: Nabuccó-jának előadása. Deutsch László és Feher Zsuzsa—Báron Katalin énekkettőse. Műsorközlő volt Landeszman György rabbi. Külön kell megemlékeznünk dr. Scheiber Sándor professzornak magas színvonalú előadásáról, amelyet a középkori zsidóság szellemi életének két kiemelkedő képviselőjéről Juda Chaszidról és Rabbi Méirről tartott. A műsor keretében Almási Miksáné a Menóra mesél című költeményét Ács Gábor, Grósz Zsuzsa és Mészáros József adták elő és nagy sikert aratott Vihar Béla. A visszatért dal című verse is. László Endre kultúrelöljáró tartotta az előadás megnyitó beszédét, amelyben köszöntötte dr. Scheiber Sándor professzort, Ádám Emil karnagyot és a kórus tagjait A nagy sikerű rendezvény a fiatalok ismerkedő estjével fejeződött be. Chanukka-ünnepségek A NAGYFUVAROS UTCAI templom kultúrtermében december 19-én tartották meg a hagyományos chanukka ünnepséget, amelyen a Talmud-Tóra növendékek szerepeltek. Az ünnep jelentőségéről Deutsch László rabbinövendék, majd dr. Singer Ödön főrabbi és Jakab Sándor elnökhelyettes beszéltek. A ZUGLÓI KÖRZET a Thököly úti templomban tartott danukka-ünnepséget, amelyen Éber Jenő körzeti elnök üdvözlő szavai után Bihari Andor gyújtotta meg a gyertyát. Kardos Péter körzeti rabbi ünnepi beszédében az aktív hitélet fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezután Kardos Ági, Frachter Tamás, Hegyi Tibor, Járy Zoltán, BihariAndor szerepeltek a műsorban. Ezt követte a fővárosi művészek nívós előadása. A házigazda szerepet a Nőcsoport tagjai látták el. A GYÖNGYÖSI IZRAELITA HITKÖZSÉG december 19-i Chanukkaünnepségén zsúfolásig megtelt a kultúrterem. Protovil Ármin elöljáró megnyitó beszéde után Weisz Dávid főrabbi gyújtotta meg az ünnepi gyertyákat és beszélt az ünnep jelentőségéről. Ezután dr. Járy Péter tartott előadást a gyöngyösi zsidóság múltjáról és jelenéről. A rendezésben a Nőcsoport részéről Vajda Irén és munkatársai működtek közre. A HEGEDŰS GYULA UTCAI TEMPLOMKÖRZET december 20-án tartotta meg a hagyományos danuk־ ka-ínnepséget. A zsúfolásig megtelt kultúrteremben megjelent dr. Harsányi László a BIH elnökhelyettese. Vándor Frigyes körzeti kántor gyújtotta meg a gyertyákat, majd Lowbeer Sándor a körzet elnöke mondott megnyitó beszédet, utána pedig dr. Dér István főrabbi tartott előadást banukkáról. Ezt követte a kitűnően öszszeállított műsor. A szépen sikerült est megrendezése Halper Dezső és Hevesi Sándor elöljáró, valamint a Nőcsoport érdeme. December 19־ én vasárnap rendezte meg a BIH VII. Belső Körzete Chanukka ünnepélyét, a központi székház dísztermében. Serényi Endre körzeti elnök köszöntötte a zsúfolásig megtelt teremben levő vendégeket, majd Kovács Sándor főkántor gyújtotta meg a chanukka-gyertyákat. Dr. Salgó László főrabbi méltatta ünnepi beszédében chanukka jelentőségét. Az ünnepség fővárosi művészek előadásával folytatódott. December 23-án csütörtökön, délután rendezte meg a körzet Talmud- Tórája Zoldán Sándor hitoktató vezetésével szokásos ünnepségét. A kisdiákok gyújtották meg a gyertyát, énekelték el a hagyományos éneket, majd dr. Salgó László főrabbi beszélt nekik a Chanukka jelentőségéről. A biztosítás olyan biztosíték, amely megóvja Önt attól, hogy egy pillanat alatt tönkremenjen. a lakásbiztosítási biztosíték * Dr. Kerényi Ármin vasdiplomás ügyvéd Jogi szakkönyvek és a magyar irodalom remekei közt egyedül, és szép budai lakásában dr. Kerényi Ármin vasdiplomás ügyvéd. A 91 éves öregúr elegáns öltönyben, hófehér ingén szépen megkötött nyakkendővel fogadta látogatásunkat. 1886. február 4-én született Miskolcon. Akkor 32 ezren éltek ott, ma az ország második legnagyobb városa. 1909-ben szerzett jogi doktorátust a pesti egyetemen. Már felnőtt emberként élte át a Monarchia utolsó évtizedét. Az I. világháborúban orosz fogságba került gyermekkori barátjával, Münnich Ferenccel együtt. A tomszki fogolytáborban rajta keresztül kötött ismeretséget, majd barátságot Kun Bélával, aki Ady verseire, Reánitz Béla dalaira tanítgatta a fiatal tisztet. Amikor 1921-ben visszatért a fogságból, megnyitotta irodáját. A főváros legismertebb ügyvédjei közé tartozott. Híres írók, nagy színésznők ügyeit, pereit intézte. 1944-ben az országra zúdult apokalipszis megszakította pályáját. A nyilas terror idején későbbi felesége, Hável Edit pangóraművésznő lakásán bujkált, akivel a felszabadulás után 15 évig élt boldog házasságban. A felszabadulás után ismét találkozott ifjúkori barátjával, dr. Münnich Ferenccel és barátságuk dr. Münnich haláláig tartott. Ügyvédi gyakorlatát 1967-ig, 81 éves koráig folytatta. Vasdiplomája átvételekor a rektor még sok nyugodt esztéidőt, jó egészséget kívánt neki. Ugyanezt kívánjuk mi is. (k. m.) Kulturális hírek A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Zelk Zoltán kétszeres Kossuth-díjas költőnek több évtizedes irodalmi munkássága elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét adományozta. Németh Gyula professzor, akadémikus 85. születésnapja alkalmából hatalmas Emlékkönyv jelent meg Káldy-Nagy Gyula egyetemi tanár szerkesztésében (Hungaro-Turcica. Studies in Honour of Julius Németh. Bp., 1976.). Ebben negyven belföldi és külföldi orientalista írt tudományos cikket. Scheiber Sándor egy nemrég talált budai törökkori sírkőről értekezik és bemutatja a hódoltság korabeli budai zsidókról előkerült újabb adatokat. Németh Gyula akadémikus december közepén elhunyt. Andres Segovia 83 éves andalúziai gitárművész Zürichben és Bernben vendégszerepelt nagy sikerrel. A művészt a zenei világban a klasszikus gitár legjobb megszólaltatójának tartják. Az argentin származású neves zongoraművész, Daniel Barenboim a zürichi nagy koncertteremben szerepelt. A Nobel-díjas Paul Ehrlichről, a Salvarsan feltalálójáról (1854— 1915) a Höchst művek Frankfurt-a/Maini szakiskoláját nevezték el. Az épület a szakoktatáshoz szükséges legmodernebb felszerelésekkel van ellátva. A bécsi zsidó templom fennállásának 150. évfordulójára az osztrák posta decemberben 1,50 S értékű bélyeget adott ki. A külön kiadású bélyegen a zsinagóga belseje látható. Gustav Mahler életéről, munkásságáról képekkel illusztrált könyve jelent meg Kurt Blaukopfnak, a bécsi Verlag Universal Edition kiadásában. A 365 kép között nemcsak fényképek, vázlatok, feljegyzések, címlapok, koncertprogramok találhatók, de Mahler művei dokumentumai, kritikák, levelezései, pályamunkái, közlemények találkozásairól, amerikai útjáról tett vallomásai. A frankfurti Fischer Verlag kiadásában a ״ Világ meséi” sorozatban dr. Israel Zwi Kramer gyűjtésében megjelent egy kis könyvecske „Zsidó mesék” címmel. A könyvecskében nagy szakértelemmel, néprajzi, folklórelemekkel gazdagított tudományos módon összeállított meséket gyújtott egybe a szerző. Két aranydiplomás orvos Dr. Weisz Mátyás Néhány évvel ezelőtt már találkoztak olvasóink a Pest megyei Dány község kiváló orvosával, dr. Weisz Mátyással, abból az alkalomból, hogy hivatalosan is elnyerte a „kiváló” kitüntető címet. Most ismét felkerestük, miivel decemberben vette át a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorától az arany diplomát. Neve már a harmincas-negyvenes években is többször szerepelt az újságok hasábjain. Nem mint tudományos cikkek szerzője, hanem a gödöllői főszolgabíró, Endre László atrocitásainak szenvedő alanyaként. A már akkor hírhedt Endre 1934-ben öt évre akarta a járásból kitiltani a dányiak fiatal orvosát, ezt azonban még megakadályozta a fáim népe által az alispánhoz benyújtott, ezerötszáz aláírással ellátott tiltakozás. 1941-ben viszont hat hónapra Garanyba internálták, majd a deportálások idején a zsid ottanítáj teljhatalmú államtitkára ״ különös kegyéből” a legelsők közt indult Auschwitz felé. Nemsokára a maréknyi dányi zsidó-sággal együtt családja is követte ezen az úton, melyen számukra nem volt többé visszatérés. — Nálunk, a faluban soha nem volt antiszemitizmus — mondja dr. Weisz Mátyás, aki most, 73 éves korában sem gondol még arra, hogy nyugdíjba menjen.. Naponta gyalogol 7—8kilométert. — Még a zsidóktól elvett 2—3 hold földeket sem akarták elfogadni az emberek, így visszatérésemet nagy örömmel fogadták. Azóta hívtak már a fővárosba, kórházi főorvosnak, de nem tudtam otthagyni a falut, ahol 1929 óta gyógyítom az embereket. Szeretnek, becsülnek, s ez nekem elég. Szeretik, becsülik — méltán. Mert nemcsak gyógyít, de azt vallja, nem lehet jó orvos az, aki a közügyekkel nem törődik. A községi tanácsnak megalakulása óta tagja, a szociálpolitikai és egészségügyi állandó bizottság titkára, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának választanányi tagja. Vezetője a községi Vöröskereszt mozgalomnak, szervezi a véradást — szóval még sorolhatnánk... Ajtaja mindig nyitva áll a község lakód előtt. Kormányunk a „Kiváló orvos” címen túl Szocialista Munkáért Érdeméremmel és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntette ki — A felszabadulás után új családot alapítottam — folytatta beszigetesünket. — Ortodox kóser háztartást vezetünk és gyermekeimet is a vallás szeretetére, a hagyományok ápolására neveltem. A fiam is orvos lett, a lányom — Landeszman György rabbi felesége — szintén egészségügyi pályát választott magának. Erre büszke vagyok. És tudja... minden kitüntetésnél többre értékelem azt a kapcsolatot és kölcsönös szeretetet, amely a falu népével kialakult, amely túlélt minden gyűlöletet, és hiszem, hogy engem is túl fog élni. Dr. Sipos Gyula Nyolcvan éve, olyan idő, melyen túlhaladva egy ember felteszi magának a kérdést: mit cselekedtem életem során, s amit tettem, helyesen tettem-e? Nos, dr. Sipos Gyula nyugalmazott főorvos, ha visszatekint eddigi életére 80. születésnapján, az aranydiploma birtokában, nyugodt szívvel mondhatja ki: amit tettem, helyesen tettem! 1896. december 26-án született Jászberényben. Alighogy befejezte a gimnáziumot, kitört a háború és behívták katonának. A fiatal hadnagy sebesülten fogságba került, s csak hosszú évek múltán tért vissza Szibériából. 1926- ban szerezte meg fogorvosi diplomáját. Abonyban működött 1944-ig, bár már 1941-ben hat hónapra Garanyba internálták. Életéről, és eddigi működéséről az aranydiplomás főorvos többek között ezeket mondotta: — A deportálásig nyugodtan folytattam orvosi pályámat és soha nem hittem volna, hogy ez megtörténhet velem. Szüleim textilkereskedők voltak, vallásos emberek, üzletük felett fehér zománctábla hirdette: „Szombaton és ünnepeken zárva”. Tizenegy gyermeket neveltek fel, négy leányt és hét fiút. Édesanyámat és négy testvéreimet Jászberényből deportálták Auschwitzba, egyikük sem tért vissza. Én Auschwitzból Dachauba kerültem, ahonnan 1945. július 9-én 41 kg súllyal tértem haza. Nem akartam tovább abban a községben élni, ahol emberi méltóságomban megaláztak és így szülővárosomban telepedtem le és ott folytattam orvosi hivatásomat. Negyvenöt évig szolgáltam az államot, három évvel ezelőtt, 77 éves koromban vonultam nyugdíjba. A jászberényi SZTK- rendelőintézet szakfőorvosa voltam és emellett huszonöt éven keresztül a városi iskolai fogászatot is elláttam. Dr. Sipos Gyula hazatérése óta a jászberényi hitközség elöljárósági tagja és a közösség iránt a kötelesség tudatával látja el feladatát. December 10-én a Zeneakadémián vette át a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorának kezéből ötvenéves orvosi tevékenységre elismeréseképpen az aranydiplomát. Ez alkalomból és 80. születésnapjára kívánunk mi is dr. Sipos Gyulának még sok örömteli, sikeres esztendőt. (kardos) Epigrammák Ha a tudomány mélyére nézek, mindent kicsinynek, paránynak érzek; bölcsek, tudósok semmivé válnak; nem fénylő napok, csak szürke árnyak. Mikor megszületsz családi körbe, sietve felnősz múló örömre, titokban szeretsz, nyíltan vétkezel, s végül, ha meghalsz, egyedül leszel. Tegnap örvény, ma már törvény, tegnap homály, ma már szabály, tegnap rejtett, ma megfejtett, tegnap titok, ma nyílt dolog, tegnap még vágy, ma már itthágy, tegnap még fűt, ma már lehűt, tegnap lényeg, ma már részlet, tegnap csoda — ma természet! Célom céltalan, de visz a lélek, még nem is sejtem, hová is érek, nem is remélek, csak az a vágyam, egyetlen egyszer, de tisztán lássam: sok vérben bűnös e világ felett diadalt ül még majd a szeretet! Dr. Frankl József