Új Élet, 1977 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1977-07-15 / 14. szám
Mártír-istentiszteletek Rákospalota, Pestújhely és Szentendre környékének mártírjaira július 5־ én emlékeztek a hozzátartozók. A rossz idő ellenére zsúfolásig megtelt a mártíremlékmű előtti tér, ahol Steinberger Sándor, az újpesti körzet elnökhelyettese, az egykori rákospalotai közösség elnöke mondotta el a gyászimát. Az újpesti mártír-istentiszteletre ezután került sor, és az onnan elhurcolt 18 ezer mártírról a zsinagógában emlékeztek meg a deportálások 33. évfordulója alkalmából, az áldozatok hozzátartozói, az egykori üldözöttek. . BIH képviseletében megjelentek Héber Imre elnök, dr. Harsányi László, dr. Kulcsár Imre, Bárdi Dezső alelnök, dr. Kéri Lajos szertartási elöljáró, valamint a többi egyházak és testvérkörzetek delegáltjai, és Illés Vilmos vezetésével a körzet elöljáróságának tagjai. Kovács Sándor, a Dohány utcai templom főkántora gyászénekével kezdődött az istentisztelet, amelyet a Somló Andor karnagy vezette kórus kísért. A mártírmécsesek ünnepélyes meggyújtása után Schöner Alfréd, a körzet rabbija tartotta a gyászbeszédet. Emlékeztetett a kataklizma szörnyűségeire, a munkaszolgálat szenvedéseire ,ártatlan tízezrek mártíriumára, akik e templom falai között tiszta lélekkel imádkoztak a Világ Alkotójához. A márványtáblákon levő nevek — mondotta — nem bevésett betűk csupán, hanem fájó, szomorúsággal telített egykori történelem. Beszéde végén azoknak a szovjet hősöknek állított emléket, akik a legdrágábbat, életüket áldozták a magyar nép, s köztük a magyar zsidóság szabadságáért. A gyászistentisztelet után a zsinagóga kertjében levő mártír emlékműhöz vonultak, ahol az El mol rachamim elhangzása után Maarivot imádkoztak, s közös kaddissal zárult a kegyeletes ünnepség. Debrecenben a mártírünnepség a temetőben június 26-án folyt le. Az ünnepélyen megjelentek dr. Kulcsár Imre, a MiOK és BIH alelnöke és dr. Albert Béláné a Hazafias Népfront titkára, továbbá a debreceni és körzetébe tartozó hittestvérek nagy számban. A mártírünnepélyen Deutsch Sándor rabbik bevezető gyászéneke után dr. Schweitzer József pécsi főrabbi tartotta meg gondolatokban gazdag gyászbeszédét, majd dr. Kulcsár Imre fejezte ki a MIOK elnöksége képviseletében együttérzését a mártírok iránti kegyeletben. Deutsch Sándor Él mólé rahamimja után közös kaddismával fejeződött be az ünnepség. Ezután a munkaszolgálatosok parcellájához vonultak, ahol Deutsch Sándor rabbik tartotta meg az istentiszteletet a munkaszolgálatban meghaltak emlékére. A szegedi hitközség június 24־ én tartott mártír-istentiszteletet. A zsinagógai ünnepségen Klein Márton gyászéneke után Zucker István rabbi mondott beszédet. Ezt követően a templom előterében levő Mártírok Csarnokában felhangzó Él mólé ráchámim után Varró Ármin, a szegedi hitközség elnöke emlékezett meg az elhurcoltakról. A sárbogárdi mártírok emlékére július 3־ án a budapesti Hősök Templomában tartottak istentiszteletet. Beszédet mondott dr. Salgó László, főrabbi, a kántori teendőket Zoldán Sándor látta el. Szolnokon június 26־ án a templomban gyűltek össze a hívek, hogy az 1500 mártírról megemlékezzenek. Itt megjelent Héber Imre, a MIOK és a BIH elnöke, dr. Sándor Pál nyugalmazott közjegyző Jászberényből, Rádai László és Weisz János Törökszentmiklósról, Pick Pál Abonyból és Steiner Károly Szajolból. Az ünnepséget Köves Artúr elöljáró nyitotta meg, üdvözölte a református és az evangélikus egyház képviseletében megjelent személyeket. Ingber Miklós főkántor gyászéneke után Kardos Pét körzeti rabbi mondott beszédet. A MIOK és a községterület nevében At- Jasz Miklós községkerületi főtitkár, a református egyház nevében Kalácska István lelkipásztor, az evangélikus egyház megbízásából Szabó László szólalt fel. Dombóváron június 26־ án du. emlékezni gyűltek össze, a deportálás szomorú évfordulóján a hittestvérek. Előjöttek a most is gyászolók Budapestről, Pécsről, Kaposvárról, Bonyhádról is. Megtelt a kis templom az emlékező hozzátartozókkal. Landeszmann György rabbi Él mólé radamimja után beszédőben szólt az és emlékeztetett az 1944־ es évek tragikus eseményeire. A közös kaddisma után a gyászolók megkoszorúzták a templom udvarán elhelyezett emlékművet. A kaposvári temetőben június 26־ án gyűltek össze a résztvevők, hogy megtartsák a városból s a környékről elhurcolt mártírok gyászünnepét. Timár Károly főkántor gyászzsoltára után Landeszmann György nagykanizsai és kaposvári rabbi mondott beszédet. Stern István elnök, a nagykanizsai hitközség, Lipkovics Tibor alelnök, a Dél-dunántúli községkerület és a kaposvári hitközség kiküldöttjeként koszorúzták meg a mártíremlékművet. Az ünnepségen megjelent és virágot helyezett el a katolikus egyház képviselője is. Az ünnepség közös kaddismával ért véget. Gyulán július 26-án volt martírünnepség. Itt a kántori teendőket Klein Márton látta el. Beszédet mondott: Zucker István rabbi. Békéscsabán június 26־ án emlékeztek meg a mártírokról. A kegyeletes szertartást Klein Márton gyászéneke és Zucker István rabbi beszéde foglalta keretbe. Az Orosházáról és környékéről elhurcolt vértanúkra június 26-án emlékeztetett Klein Márton Él mólé ráchámimja és Zucker István rabbi beszéde. A szegedi hitközség vezetőségének nevében Kővári Imre elnökhelyettes rótta le kegyeletét az ünnepségen. A szombathelyi templom július 3״ án zsúfolásig megtelt. A városból, a környékről és az ország minden részéből jelentek meg a résztvevők a mártíristentiszteleten. Müncz József kántor gyászzsoltára után Landeszmann György kaposvári és nagykanizsai rabbi tartott emlékbeszédet. Steiner Gyula, az Észak-dunántúli Községkerület nevében, a Megyei Tanács, a Városi Tanács s az Egyházügyi Hivatal nevében Dancs János osztályvezető, a református és evangélikus egyházak nevében pedig Sokoray Miklós mondott gyászbeszédet. Beszédében emlékezett meg a mártírokról a katolikus egyház küldötte, Vörös Ferenc kanonok. Megjelentek az emlékünnepségen Görbicz Gyula és Kajdócsi Sándor presbiterek is. Jászberényben július 3־ án kegyeletes ünnepségen emlékeztek meg a mártírokról. A szép számmal összegyűlt hit־ testvéreket — közöttük két, a tengerentúlról hazalátogató családot — s a más felekezetek képviselőit dr. Sándor Pál köszöntötte. A szertartást Deutsch László rabbijelölt végezte. Karcagon július 3־ án volt a mártírünnepség, amelyen Ingber Miklós főkántor Siviszi imája után Schöner Alfréd budapesti körzeti rabbi tartott beszédet. A zsinagógai szertartás után a temetőben levő mártíremlékműnél Fodor László, a karcagi hitközség elnöke emlékezett meg a mártírokról, Robitsek Gyula, a debreceni hitközség alelnöke az emlékeztetés szükségességéről beszélt és szólott a magyar zsidóság szabadságát is elhozó szovjet hadseregről. Beszédet mondott a baptista felekezet lelkésze is. A gyásezszertartás közös kaddismával ért véget. Szentesen július 3־ án volt mártíristentisztelet. A temetőben felállított emlékmű előtt Klein Márton gyászzsoltára után Zucker István rabbi mondott emlékbeszédet. A szegedi hitközséget Kővári Imre elnökhelyettes képviselte. Kiskunfélegyházán július 3-án tartottak kegyeletes megemlékezést. Előbb Klein Márton énekelte el az El mólé ráchámimot, majd Zucker István rabbi szólott a mártírokról. A szegedi hitközség nevében Kővári Imre elnökhelyettes rótta le kegyeletet. Kecskeméten július 3-án emlékeztek meg a mártírokról. A temetői emlékmű előtt Klein Márton gyászénekét követően Zucker István tartott emlékbeszédet. Az ünnepségen Kővári Imre elnökhelyettes képviselte a szegedi hitközséget. Értékes szép ajándékokkal tartós örömet szerezhet Faragott cigaretta kínálók és likőrös készletek Szőttes falvédők, párnák, térítők Népi hímzéssel díszített blúzok gazdag választékban kaphatók a Népművészeti boltokban fővárosban és vidéken ispo Zsidó katakombák Rómában A Rómába látogatók általában csak keresztény katakombákról tudnak és a legtöbb útikönyv is csak ezeket említi. Holott az 1929. évi úgynevezett Lateráni Konkordátum egyik pontja öt katakombát helyezett a Vatikán felügylete alá, három keresztény (S. Domitilla, S. Callisto és S. Sebastiano) és két zsidó katakombát, utóbbiak a Vatikánt érthető módon kevéssé érdekelték. Pedig az a két zsidó föld alatti temetkezőhely, mely több mint százezer zsidó sírját tartalmazza, pár évszázaddal korábbi, mint a keresztény katakombák, és az i. e. első évszázad idején keletkezett, amikor is Palesztina már római fennhatóság alá tartozott, és igen sok zsidó élt a római birodalomban, az anyaországban és főleg a fővárosban, Rómában. Az egyik zsidó katakomba a várostól délnyugatra, a Via Appia Antiqua közelében van, és miután megtisztították az évszázadok alatt rárakódott törmeléktől és szeméttől, felszínre került a mozaik padlózatú udvar, mely a föld alá vezet egy főfolyosóra, melyből számos mellékfolyosó ágazik el. Ez a katakomba jómódú zsidók temetkezési helye lehetett, mert előkerültek igen jó állapotban levő freskók, eredeti, élénk színeikkel. Az egyik sírbolt falán nyitott szentély látható, kétoldalt menórákkal gazdagon díszítve, egy másik falon állatképek vannak (páva, galamb, víziló stb.), sőt egyik faliképen egy női alak koszorút helyez egy ruhátlan férfira. Érdekes volna megtudni, hogy e pogány festmények mikor, hogyan és miért kerültek a zsidó kripták falaira. A másik zsidó katakomba sokkal nagyobb, és nyilván a szegényebb zsidók temetkezési helye lehetett. A várostól délre, a sok négyzetkilométer terjedelmű Villa Torlonia területén van. (Ez volt Mussolini kedvenc lakhelye.) Síka növényzet és bokrok borítják és mohafedte lépcsők vezetnek le a sírokhoz. A sírhelyekszűk folyosókon vannak, meglehetősen takarékosan méretezve (kb. 30 cm mély, 65 cm széles és a felnőtt vagy gyermek testhossznak megfelelő hosszúságban). A köveken latin vagy görög feliratok vannak. Az egyik azt mondja: „Itt fekszik Pagaianos, a Törvény ismerője és tisztelője.” A két zsidó katakombát rövidesen újabb konkordátum keretében a Római Zsidó Hitközség kezelésébe adják át, és így újabb, nagyobb mérvű feltárások várhatók. A római főrabbi, Elio Teaff szerint a zsidó sírboltok feltárása nem annyira az idegenforgalom szempontjából fontos, hanem azért, mert olyan korszakban keletkeztek, amikor a zsidóságból alakult ki a kereszténység. . Tekintve, hogy zsidó sírokba — ellentétben más, korabeli sírokkal — nem helyeztek el díszruhákat, ékszereket vagy kincseket, a sírrablók kártevő látogatásai elmaradtak. Brámer Frigyes Anyámhoz Azt zengem én csak szakadatlan ... Anyám nekem Te vagy halhatatlan . .. Tudod Te szív, tudod Te lélek, Anyám emlékének élek. Azt mondom a földnek és az égnek, Isten után Ő a teremtője kezdetnek és lélnek, A virágok és fák azért oly szépek, Mert Anyám mondott gyermekének. Napok, a fények is azért élnek, Hogy hirdetői legyenek Anyám emlékének. A kék ég millió mécsest azért gyújt az égen, Hogy az ő emléke örökké éljen. Minden szépet, jót Tőle elvettem, Mégis szép, hogy gyermeke lehettem. Az egész világ is ezért szép, Édesanyám szelleme benne él. Lelkével felszállott az aranyló égig, Mily jó, hogy élt, és él Itt, Ott zeng a minden zenében és dalban, Ő a legszebb és legigazibb dallam .. • Így zengem tovább szakadatlan Anyám nekem Te vágj halhatatlan ... Tudod Te szív, tudod Te lélek. Anyám emlékének élek . . . Szekszárdi Molnár István IV. Látogatás a tatai hitközségben A vészkorszak után a tatai hitközség fájdalmasan megfogyatkozott lélekszámúnál, újjáalakult és ma is működik. A tatai közösség ugyan nem „nagy” hitközség, de mégis kifejti alapszabályszerű tevékenységét. ... Tata ma szebb, mint valaha. Az erdőövezetű Tata-tó a napfényben hívogatóan csillog, új szállodák, nyaralók, strandok sora épült. A sokszázados várépület tartalmas helytörténeti kiállításnak ad otthont A város rohamosan iparosodik, lendületesen folyik a lakásépítés, az egykori kissé álmos kisvárosból mozgalmas, új Tata alakult ki. ... A tatai hitközség múltja is több századra nyúlik vissza. Hiteles feljegyzések már az Árpádkorból is tanúsítják a zsidóik jelenlétét. A török uralom megszűnése után egyre több zsidó települ Tatára és,óvárosban a két helység 1838-ban egyesült) rituális fürdő, pászkasütöde létesült, a Dohány utcai budapesti templom mintájára kicsiben épült meg 1861-ben a zsinagóga. 1878-ban a Nőegylet, majd jótékonysági egyletek alakultak. A tatai hitközség szülöttei közül nevezetes személyek voltak, többek között Farkasházy Fischer Mór, a herendi porcelángyár alapítója. Singer Ödön zeneszerző és hegedűművész, aki 1854-től Liszt Ferenc ajánlatára Weimarban volt koncertmester. A fasiszta törvények, majd a deportálás majdnem teljesen elpusztította a tatai és környékbeli zsidóságot, de a kevés túlélő már 1945-ben újjászervezete a hitközséget. Ha a városban sétálunk, elénk tárul a tatai hitközség kis zsinagógája, amelynek előkertjében beszélgetünk Korda László elnökkel, Bíró Lászlóné elnökhelyettessel, Singer Ede elöljáróval, dr. Sebestyén Miklósné komáromi és Spielmann Jenő tatabányai szórványmegbízottakkal, Berger István és Weisz Jenő vezetőségi tagokkal, valamint Steiner Gyulával, az Észak-dunántúli Községkerület elnökével a tatai hitközség életéről Természetes, hogy a kis hitközségtől nem lehet sokat kivánni, de erejéhez mérten megteszik, amit a zsidóság szolgálata megkíván.. Korda László elnök rendkívül agilisan vezeti a hitközséget, a vezetőséggel és tagsággal együtt tartja a kapcsolatot a helyi zsidósággal, a szórványokkal, az Észak-dunántúli Községkerülettel és a MIOK-kal is. Az újévi és engesztelőnapi ünnepeket a saját erejükből rendezik meg, kiváló kántorok lemezeit is felhasználják az ünnep szépségének erősítésére. Az ünnepek közötti időben a hívek díszítik a templomukat, az elnök irodája pedig naprakészen rendben tartja az adminisztrációt, bizonyítva a tagság áldozatkészségét is, igazolva Rabbi Jochanan, a varga mondását, aki szerint minden zsidó gyülekezet, amelynek célja önzetlen, mindig fenn fog állni. A hitközség tagsága nem vonja ki magát a magyar zsidóság egyetemes feladatai teljesítése alól. Számosan olvassák az Új Életet, a közel fekvő Budapestre pedig ellátogatnak egyes nagyobb rendezvények alkalmából, s résztvesznek az Észak-dunántúli Községkerület közös munkájában is, s látogatják a szórványokat. A tatai zsidók részt vesznek a város gazdasági, társadalmi életében is. A kis zsinagógától átsétálunk a szép fekvésű temetőbe, ahol minden évben nagy számú és együttérző lakos részvételével mártírmegemelékezést rendeznek. A sírkövet — bár az ott fekvők közül soknak nem élnek a hozzátartozói sem — a hitközség rindben tartja a temető lelkiismeretes gondnokai segítségével. Szépen kezelt az első világháború áldozatai, valamint a mártírok emléktáblája és a mózesi Trparancsolat itt elhelyezett hagyományos táblája is intve, hogy a túlélők legyenek hűek az ősök szelleméhez. A szertartási terem is megfelelően tatarozott, mindez tanúsítja a tatai élő hitközség jelenlétét. ... A tatai és környékbeli hitközségi tagság mindent elkövet, hogy a zsidó élet folyamatossága — igényeikhez és aránylag kis létszámukhoz képest — biztosítva legyen. (Járy) A Budapesti Izraelita Hitközség gyakorlott gyors- és gépírót keres 8 órai elfoglaltsággal lehet nyugdíjas is, írásbeli ajánlatokat az Tfj Étek k kiadóhivatalába kér. Bp. 1075 Síp u. 12. I. 16. A ZSIDÓ MÚZEUM (Bp. VII., Dohány u. 2.) Hétfőn és csütörtökön 10 és 13 óra között, kedden és pénteken 14 és 18 órakor várja a látogatókat TEMPLOMÜLÉSEK KIADÁSA A Budapesti Izraelita Hitközség elöljárósága közli, hogy az idei főünnepekre a templomok üléseinek belépőjegyeit augusztus 22-től adja ki. Nyomatékosan felkérjük az örökülés tulajdonosokat és a régi bérlőket, hogy jegyeiket legkésőbb augusztus 31-ig vegyék át, mert azon túl azokat más jelentkezőknek adjuk bérbe. Szeptember 1-től kezdve az elővételi jog megszűnik és a belépőjegyeket szabadon új bérlők részére kiadjuk. A jegykiadás naponta délelőtt 8—13 és délután 16—18 óráig (péntek és vasárnap délelőtt 9—13 óráig) tart. Felhívjuk t. hittestvéreink figyelmét, hogy az ülések bérletdíjára kedvezmény nem adható. Budapest, 1977. július havában 5737 AV havában *. . . BUDAPESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG ELÖLJÁRÓSÁGA i Felhívás A Budapesti Izraelita Hitközség Chevra Kadisa Osztálya felkéri mindazokat, akik 1945. év előtt vásárolt ún. fenntartott sírhellyel rendelkeznek, hogy igényüket legkésőbb 1977. szeptember 15-ig a Chevra Kadisa Osztálynál, 1075 Bp. VII., Síp u. 12. jelentsék be. Ellenkező esetben igényük elévül. Bejelentésüket írásban visszaigazoljuk. BIH CHEVRA OSZTÁLYA