Új Élet, 1980 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Az Országos Rabbiképző Intézet kórusa Miskolcon A MISKOLCI HITKÖZSÉG dísztermében december 23־ án nagyszabású valláskulturális elő­­adás volt. A díszteremben szo­­rongtak a helybeliek és számo­­san a környékről, sokan Egerből. Tepper Andrásné, a Nőcsoport elnöknőjének bevezetője után a kórus liturgiát és jiddis dalokat adott elő, közöttük most első íz­­ben Ádám Emil lakodalmas kom­pozícióját. Vezényelt Ádám Emil tanár, konferált, L­andeszman György főrabbi. Szólót énekelt: Beregi Vilmosné, Fekete László, Fischer Anikó, Rővár Zsuzsa és Tóth Emil. A kórust lelkesen ün­­nepelték. Fischer Éva prózai szá­­mot adott elő. Dr. Scheiber Sán­­dor professzor nagy figyelemmel fogadott előadást tartott. A sze­­replőknek Tepper Andrásné mon­­dott köszönetet. Chanukka ünnepségek A VII. Belső Körzet december 16־ án, vasárnap rendezte chanukka ünnepé­­lyét a Goldmark-teremben. A zsúfo­­lásig megtelt teremben a BIH elnök­­ség részéről dr. Seifert Gézáné főtit­­kár jelent meg. Reich Ferenc körzeti ügyvezető alelnök megnyitóbeszédé­­ben köszöntötte a megjelenteket és a közösségi élet jelentőségéről szólott. Ezután Kovács Sándor főkántor gyúj­­totta meg a chanukka gyertyákat és énekelte el a chanukkai dalokat. 2011- során kísérte Lisznyai Mária. Dr. Salgó László főrabbi tartott ün­­nepi beszédet és arról szólott, hogy mit jelent a chanukka a ma embe­­re, a ma zsidója számára. A szertar­­tási részt ünnepi műsor követte, ame­­lyen az Anna Frank Gimnázium ta­­nulói chanukka dalokat énekeltek, majd művészi műsor következett. Fo­­garasi György alelnök, kulturális elöljáró mondott köszönetet a műsor szereplőinek és zárta be a szépen si­­került ünnepélyt. A Budai Körzet talmudtórája de­­cember 16-án tartotta műsoros d­a­­nukka ünnepségét. Az ünnepi gyer­­tyákat Kerekes Gábor, a talmudtóra kórusának kíséretével gyújtotta meg. A növendékek közül Verő Tamás, Bermann Szilvia, Verő Anikó, Szán­­tó András, Sárosi Viktória és Appern Judit élőképet formált. Kerekes Judit, Kerekes Gábor, Schiller Gábor, Schöner Zsuzsanna, Cserba Veronika, Légrádi Tamás, Légrádi And­rea és Szántó György verseket adott elő. Schöner Alfréd főrabbi d­anokka ünnepének tanításairól beszélt. Ez­­után a gyermekek részére művészi műsor következett. A BIH részéről megjelent Héber Imre elnök, dr. Har­­sányi László elnökhelyettes és dr. Singer Ödön főrabbi-tanfelügyelő, akik nagy elismeréssel adóztak­ a gyermekek produkcióinak. A betaní­­tást Sándor Gyuláné végezte, a mű­­vészi műsor rendezéséért Bálint Mar­­cellt illeti a köszönet. A BUDAI KÖRZETBEN december 17-én tartották a hagyományos d­a­­nukka ünnepséget, amelyen a nagy­­számú hívők között megjelent dr. Harsányi László, a BIH elnökhelyet­­tese is. A gyertyagyújtást követően Schöner Alfréd a körzet főrabbija a „Fény ünnepének” erkölcsi tanításai­­ról beszélt. Ezután neves művészek nagy sikerű műsort adtak. Zárszavá­­ban a főrabbi megköszönte a hírek­­megjelenését és a szereplők közre­­működését. A műsor rendezése Bá­­lint Marcell érdeme. A HEGEDŰS GYULA UTCAI KÖR­­ZET december 16-án rendezte cha­­nukka ünnepségét, a Fürst Sándor utcai 81/b. alatti zeneiskola nagyter­­mében. Löwbeer Sándor körzeti el­­nök megnyitó beszédében üdvözölte Héber Imrét, a BIH elnökét, dr. Har­­sányi László alelnököt, valamint a vendégeket. A chanukka-gyertyákat Vándor Frigyes kántor gyújtotta meg, Doff Imre zongorakísérete mellett. Dr. Dér István főrabbi mondott ün­­nepi beszédet. Ezután neves fővárosi művészek felléptével művészi műsor következett. A sikeres műsor rende­­zése Hevesi Sándor érdeme. Segítő­­társai voltak: Egri Kálmán, Frisch Miklós, dr. Füzesi Pál és Mendel Jó­­zsef, valamint a Nőcsoport részéről: Komáromi Miklósné elnökasszony, Szende Jenőné, dr. Szigetvári Dénes­­né, Tóth Mihályné és Tasnádi Fri­­gyesné. A ZUGLÓI KÖRZET Thököly úti templomában megtartott d­anukka ünnepélyen megjelent Héber Imre, a BIH elnöke. Az ünnepély előkészíté­­se a Nőcsoport érdeme. A BETHLEN TÉRI KÖRZET Nő­­csoportja december 17-én rendezte h­anukka ünnepélyét. Somogyi Sán­­dorné elnökasszony köszöntötte dr. Seifert Gézáné főtitkár asszonyt és a szép számban megjelent hittestvére­­ket. Az ünnepi beszédet dr. Máté Miklós főrabbi tartotta, méltatva a fény ünnepének jelentőségét. Felszó­­lalt még Klein Vilmos, a Vasvári Pál utcai körzet elnöke. Liturgiai éneket adott elő Kálmán Tamás kántor és Révai Zsuzsa. Az est megrendezésé­­ben a körzet vezetősége és a Nőcso­­port tagjai buzgólkodtak. A VASVÁRI PÁL UTCAI KÖRZET­­BEN december 18-án este tartották meg a chanukka ünnepélyt a zsúfo­­lásig megtelt tanácsteremben. Klein Vilmos körzeti elnök üdvözölte a megjelenteket. A chanukka gyertyá­­kat Lefkovits Jenő főkántor gyújtot­­ta meg. Stavel Zsuzsa liturgiai dalokat adott elő. Majd dr. Scheiber Sándor professzor tartott előadást chanukka jelentőségéről. A körzet elnöke köszönte meg a professzornak az értékes előadást és az énekesnő­­nek a közreműködést. A HUNYADI TÉRI KÖRZET de­­cem­ber 17-én chanukka ünnepséget rendezett. A kultúrterem zsúfolásig megtelt ünneplő hívekkel. Siklós De­­zső, a körzet elnöke köszöntötte a BIH képviseletében megjelent dr. Kulcsár Imre elnökhelyettest és az egybegyűlteket. Goldberger Frigyes kántor gyújtotta meg a chanukka gyertyákat és Hochberger László fő­­rabbi méltatta az ünnep jelentőségét. Az ünnepi beszéd után a műsorköz­­lő Jávor László, a körzet kultúrelöl­­járója volt. Jeles fővárosi színészek léptek fel. Beer Noémi talmudtóra­­növendék szavalta a ״ Chanukka lángjai’* című verset. A jól sikerült ünnepség rendezésében nagy szerepe volt Frisch Gyulánénak, valamint a nőcsoport többi tagjának és vezető­­jének. Szerezzen örömet külföldi rokonainak! Fizessen elő az ÚJ ÉLETRE! üzen a szerkesztő Többeknek. Szíves türelmüket kérem, de az elmúlt két hét kö­­zött ann­yi ünnep volt, hogy a be­­küldött kérdésekre nem volt időm válaszolni. Sőt, ami fontosabb nem volt időm alaposan tájéko­­zódni sem. Anélkül pedig nem lenne semmi értelme az üzene­­teknek. Kulturális hírek A Magyar Hírek Kincses Ka­­lendáriumában az 1980-as évre Apostol András beszélgetést kö­­zöl az Országos Rabbiképző In­­tézetről Héber Imre elnökkel és Scheiber Sándor professzorral. A cikket gazdag illusztrációs anyag kíséri. A State University of New York Press a leideni Brill-céggel karöltve angolul is megjelenteti a Scheiber Sándor kiadta Gold­­ziher-naplót. Ebben a kiadásban benne lesz Goldzihernek eddig ismeretlen Keleti Utazása is. A Magyar Népköztársaság Mű­­vészeti Alapja­­Mezei András költőt irodalompublicisztikai munkásságáért jutalomban része­­sítette. Az 1740—1980. évi bélyegkiadá­­si programja keretében az izraeli posta hét különkiadású bélyeget jelentet meg. A bélyegek közül három jelentős személyiségeket ábrázol, a többiek között gyer­­mekrajzok és a nemzetközi gyer­­mekévre emlékeztető képek sze­­repelnek. Shalom Ben-Chorin írót — az ALLGEMEINE JÜDISCHE WO­­CHENZEITUNG hosszú évek óta munkatársát — és Inge Deutsch­­kron izraeli írónőt a Rudolf Küs­­termeier-díjjal tüntették ki. Sha­­lom Ben-Chorin 30 év óta a zsi­­dóság érdekében kifejtett mun­­kássága elismeréséül nyerte el a díjat. Inge Deutschkron a „Sár­­ga csillagot viseltem” című köny­­vét díjazták. Könyvében a hábo­­rú alatti élményeiről számol be. Egy pajtában bujkált, ahol nem zsidó barátai gondoskodtak róla. Abból az alkalomból, hogy a közelmúltban Yehudi Menuhin megkapta a német könyvkeres­­kedelem békedíját, meglátogatta őt svájci otthonában Jürgen Resting, a hamburgi Stern ma­­gazin szerkesztője. Yehudi Me­­nuhin többek között ezt mondta: ״ Mostanában úgy vélem, hogy csak hegedűvel és szép muzsiká­­val akarni békét és humanitást teremteni nem más, mint álmo­­dozó gyermeki elképzelés. Nem nagyon bízom a zene erejé­­ben .. A bukaresti Contemporanul­­ban Méhes György emlékezik meg Benedek Elekről születésé­­nek százhuszadik évfordulóján. Mielőtt vásárol, tekintse meg LEGNAGYOBB LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZUNKAT! Kitűnően vásárolhat MODERN és STÍLBÚTORT, Komplett SZOBABERENDEZÉSEKET ÜLŐ- ÉS FEKVŐGARNITÚKAT, EGYES BÚTORDARABOKAT, KONYHABÚTORT, KELETI SZŐNYEGET, AJÁNDÉK- ÉS DÍSZTÁRGYAKAT, FESTMÉNYEKET Gyorsított OTP-szolgáltatás! Házhoz szállítás a Boy Szolgálattal! Buda­pest VII., DOHÁNY UTCA 16. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. Tel.: 427-935. A Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottságának záróülése Aczél Györgynek, a Miniszter­­tanács elnök­helyettesének, az Ál­­lami Ifjúsági Bizottság elnökének vezetésével záróülését tartotta a Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottsága a Parlamentben. Ná­­dor György, a bizottság titkára el­­mondotta,­­hogy a hazai rendez­­vénysorozat rávetítette a közössé­­gek figyelmét a gyermekekért ér­­zett társadalmi felelősségre. Aczél György köszönte meg a bizottság tagjainak s rajtuk ke­­resztül azoknak a tíz- és százez­­reknek, akik a jövő nemzedéké­­nek ügyében eredményesen dol­­goztak. — A fiatalokban él a valódi kö­­zösség iránti igény — fejezte be beszédét Aczél György. — Ember­­hez méltó élményt adó közössé­gekre van szükségünk, amelyben természetesen hat és érvényesül az a pedagógiai elv, hogy nem fö­­lösleges ember az, akitől követel­­nek. A Nemzetközi Gyermekév Nem­­zeti Bizottsága ezután felhívást fogadott el, amelyben a hazai program keretében megrendezett tudományos konferenciák, a ve­­szélyeztetett gyermekek fokozot­­tabb védelméért hozott állami in­­tézkedések sorjáznak. A Magyar Népköztársaság adott otthont a „Nemzetközi Együtt­­működés a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért” el­­nevezésű nemzetközi fórumnak és az európai gyermektalálkozó­­nak. A gyermekév véget ért, de az irántuk érzett felelősség folytató­­dik tovább változatlanul. Szabadulás a ״ halál házából” Az Új Élet december 15-i szá­­mában ״ Mementó” címmel írá­­som jelent meg a hírhedt emlé­­kű Margit körúti fegyházról. Ez az írásom is első soraiban azzal kezdődik, mégpedig azzal a nap­­pal foglalkozik, amelyen a halál házából kiszabadultam, és az az­­után történtekkel folytatódik. Kiszabadulásom 1 órája, melyet oly nehezen vártam, 1943. május 3-án történt." Türelmetlen ideges­­séggel vártam minden zárkanyi­­tást, de főleg azt a pillanatot, amikor a nevemet mondják. Ez is bekövetkezett. Lekísértek a fegyház irodájába, ahol a zor­­donképű parancsnok a következő szavakkal fordult hozzám: — Bár a bíróság által kiszabott bünte­­tése lejárt, de politikailag meg­­bízhatatlannak tartjuk, a „törvé­­nyes rendelkezések” értelmében büntetőszázadhoz irányítjuk. — Két fegyveres őr megbilincselt, majd egy rabszállító kocsiba tüsz­­költ és Budapest egyik külső, rendező pályaudván álló vonatra tettek föl. őreim útközben meg­­lazították bilincseimet, azonban szóba már nem elegyedtek ve­­lem. Én viszont nekibátorodva megkérdeztem tőlük: Tizedes urak, tulajdonképpen hová visz­­nek? — Kuss! — volt az egyér­­telmű válasz. Harminchat órai gyötrelmes utazás után Máramarossziget érintésével Alsóvisóra érkeztünk, ahol egy szál tropikál ruhában, a magukkal hozott írásos pa­­ranccsal átadtak egy éppen ak­­kor Ukrajnába vagonírozó SS- alakulat büntetőszázad-parancs­­nokának. Újabb gyötrelmes, 48 órai utazás után érkeztünk meg ukrajnai támaszpontunkra, ahol azonnal munkába állítottak ben­­nünket. Lövészárkokat ástunk az akkor már „az ellenségtől rugal­­masan elszakadó” német alaku­­latok számára. A gyenge rab­­koszt erősen megviselte szerve­­zetünket. Hiába pattogott, harso­­gott a farkaskutyás munkafel­­ügyelő őrök nógatása: „Los... los ... los...”, munkatársaink közül egyre többen dőltek ki a sorból. Éreztük, nem sokáig lesznek ve­­lünk ilyen ,,kíméletesek” az SS- ek. Sejtelmeinkből tragikus való­­ság lett. Rövidesen elkezdődött a különböző válogatott módon vég­­rehajtott emberirtás. Egy alkalommal, reggel hat órakor gyanútlanul indultunk el mindennapi munkánkra A ka­­punál a munkásszolgálatosok szá­­molása alkalmával azt kérdezte az SS-őr: ״ Hány embered van?” — ״ Pontosan kettőszáz” — volt a válasz. ״ Na,­­ma ötven embe­­rednek meg kell halnia, tehát csak százötvennek szabad a mun­­kából beszállítania. Megértetted? — tette hozzá nyomatékkal. — Igenis. Az őr még néhány percig sugdolózott a bennünket munkába vivő SS-őrök­kel, majd útnak in­­dultunk. A hangulatunk valóban a siralomházéhoz volt hasonlatos. Nem tudtuk, ki lesz az áldozat, de egyben biztosak voltunk. ״ Itt kíméletről nem lehet szó, mert ezt a felsőbb helyről érkezett pa­­­rancsot végre­­ kell hajtani. A munkahelyre érve remegő kézzel vettük kezünkbe a csá­­kányt és lapátot, vártuk a ször­­nyű pillanatot, amikor orvul le­­terít bennünket a kíméletet nem ismerő, gyilkos golyó. És elkezdődött a gyilkolási or­­gia. Nem az SS-ek gyilkos golyói vetettek véget a kiszemelt áldo­­zatok életének, hanem. .. még kimondani is szörnyű­k­et, e célra soraink közül kiválasztott munkaszolgálatosnak kellett a halálos ítéletet végrehajtania. Pillanatnyi tétovázás nélkül, mert ez az ő halálukat jelentette vol­­na. Életem legborzalmasabb fél­­óráját éltem át. A temérdek ki­­ömlő vértől megittasodott SS-ek szinte tombolva követelték a to­­vábbi áldozatokat. A sorainkból kikerült ítéletvégrehajtók nem bírták tovább a gyilkolást, és összebeszélés nélkül odaálltak az SS-ek elé és kijelentették: — In­­kább a halált választjuk, sem hogy tovább ontsuk ártatlan baj­­társaink életét... öt géppisztoly­­lövés hallatszott, és a fegyverte­­lenek légiójából öt bajtárs bu­­kott hősként el. És még nem volt vége. A hátralevő tizenkettőnek el kellett pusztulnia, hogy kiala­­kuljon az ötvenes létszám. Ideg­­tépő percek következtek. — Még tizenkettőnek meg kell halnia! — mondta az SS-bróhér —, álljon elő az a tizenkettő, aki ma meg akar halni. És akkor kilépett a sorból tizenkét fiatal, büszkén és felemelt fővel várta a gyilkos go­­lyókat. És megtörtént a nem várt csoda... — Ezek szeretnének meghalni, maradjanak életben! — szólt a pokoli döntés. Jöjjenek olyanok, akikben még pislákol a halvány reménysugár, mely eh­­hez az élethez köti őket.­­ És a halálnak ezt a tizenkét önkén­­tesét felváltotta tizenkét kivá­­lasztott újabb áldozat, ötven ár­­tatlan bajtársunk utolsó sikolya túlszárnyalta a lapátok és csá­­kányok zaját. Somos István Most festessen, tapétáztasson! Rövid határidőre is vállal munkát a MINŐSÉGI SZOBAFESTŐ, TAPÉTÁZÓ FÉNYEZŐ SZÖVETKEZET VII., Wesselényi u. 60. T: 224-038. VIII.,״ Pogány József u. 9. T: 143-823. Nagy választék van külföldi tapétákból Részletfizetési kedvezmény.

Next