Új Élet, 1989 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-01 / 1. szám
ÚJ ÉLET2 Judaisztikai Kutató Csoport megnyitó ünnepsége (Folyt, az 1. oldalról) béremmel, azaz a könyvnek ״ megölésével, megsemmisítésével” a jó vagy a rossz ideákat nem lehet elnyomni. Gondolatokat csupán dialógussal, párbeszéddel lehet megvédeni, megcáfolni vagy elutasítani. A zsidóság eljutott arra a felismerésre, hogy nincs nagyobb erő a világon, mint a szólásszabadság. A tudományos ülésszak következő előadását az ELTE tanári klubjában Pinhas Artzi profeszszor tartotta, aki A Biblia mint a nemzetközi kapcsolatok forráskönyve című előadásában a zsidó történelemnek az i. e. 2.és 1. évezredei egyes eseményeit az ókori Elő-Ázsia történeti forrásanyaga felől mutatta be. Az ékírásos szöveganyag Izrael e korai történetét élesen világítja meg s a nemzetközi kapcsolatok új minőségéről, a diplomáciai aktusok kialakulásáról tájékoztat. Az ókeleti események fényében a Biblia egyes ,kifejezései, alaphelyzetei, szokásai új megvilágítást nyernek. A tudományos ülésszak záró előadására ismét a Tudományos Akadémia székházában került sor. Vermes Géza oxfordi professzor A holt-tengeri tekercsek: 40 év távlata című előadását Peter Schäfer berlini professzor bevezetője előzte meg, aki maga is szinte külön előadásban ׳ ismertette a judaisztikai kutatások állását az NSZK-ban. Vermes professzor a qumráni töredékek alapján kívánt magyarázatot nyújtani a héber Biblia szöveghagyományának három típusára nézve. Ez a három típus a régi palesztinai változat, a második egy bővebb szövegtípus, amely a görög szentírás jellegzetességeit tükrözi, míg végül a protamasszorisztikus változatra emlékeztető babilóniai szövegtípus. E felfogás mélyreható kritikai elemzése után következtet az előadó arra, hogy a masszoretikus bibliai kéziratok egységes volta a Javne-i Akadémia szerkesztői tevékenységének a műve, amely a kereszténység első évszázadának végén a judaizmus újjáépítése szolgálatában egy megtisztított szöveget emelt ki a szövegváltozatok közül és azt emelte kánoni rangra. Előadása során megállapította, hogy a holttengeri tekercsek kutatása soha nem látott távlatokat nyitott, feltárva a judaizmus változatosságát és gazdagságát a második templom korszakának végén. Az eseményekhez kapcsolódóan az Országos Rabbiképző Intézet dísztermében a Gold Smark kórus nagysikerű hangversenyt adott — Fekete László vezényletével — a vendégek tiszteletére. A MIOK és a BIH elnöksége a Páva utcai Gál György Sándor Kultúrközpontban vacsorán látta vendégül a tudományos ülésszakra külföldről érkezett előadókat és a rabbikar tagjait. A vacsorán Berend T. Iván, az MTA elnöke is részt vett. Dr. Losonci András, a MIOK és a BIH elnöke üdvözölte a vendégeket, akiknek nevében Sarah Jafet professzornő, a jeruzsálemi egyetemen működő zsidó tudományok intézetének igazgatója szólalt fel. A rabbikar részéről dr. Schweitzer József főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Ennek során bemutatta azt a jegyzőkönyvet, amely 1926-ban készült arról a magyar rabbikból álló tudományos testületről, amely annak a jeruzsálemi zsidó tudományos intézetnek a támogatását volt hivatott szolgálni, amelynek nevében Sarah Jafet üdvözlő beszédét mondotta. Mindebből világosan kitűnik, hogy a magyar rabbikar akkori vezetői és a jeruzsálemiegyetem között már annak megalapításaóta fennáll a tudományos kapcsolat. A fent említett jegyzőkönyvet (az A Magyar Zsidó Levéltár őrizetében van) erre az alkalomra Landeszman György főrabbi, a Levéltár vezetője bocsátotta rendelkezésre. Az események záróaktusa a Magyar Tudományos Akadémia Tudós Klubjában megtartott fogadás volt, ahol Hajdú Péter professzor, az Akadémia I. osztályának elnöke mondott üdvözlő beszédet, majd szavaira Ephraim E. Urbach professzor válaszolt,, melegen méltatva a judaisztikai kutatócsoport létrejöttének és a tudományos ülésszakon elhangzott előadások jelentőségét az egyetemes és a zsidó tudomány szempontjából. A kétnapos tudományos ülésszakkal egyidőben több kiállítás is nyílt. Az ELTE Tanári Klubjában Dávid Katalin művészettörténész nyitotta meg Engel Tevan István kamarakiállítását, Dávid király történetéből címmel. Ugyancsak kamarakiállítás keretében láthatták az érdeklődők az MTA Székházában a Bacher Vilmos professzor kézikönyvtárából származó értékes anyagot, saját munkáinak példányait, halálának 75-ik évfordulója alkalmából. Az Országos Rabbiképző Intézet dísztermében az intézet könyvtárának gyűjteményéből rendeztek tárlatot. Mózes elhivatása (Folyt, az 1. oldalról) megkeseríti. Ismét a régi bölcsek tanítása legyen az útmutatónk: ,Nem a munkakör emeli az embert magasra, hanem a munkáját becsülettel végző ember teszi nemessé a munkáját, — emeli a hivatás magaslatára.” Mózes egyénisége örök példakép marad, akár, mint nyáját terelgető hűséges pásztor, aki elégedett munkájával, hivatásnak tekinti, akár, mint a továbbiakban népének szabadítója, aki töretlen hittel küzd Fáraóval, Egyiptom királyával, de saját népének kishitűségével, ezernyi hibájával is. Halad a Mindenható által ׳ kijelölt úton, mégha őmaga nem is egyszer megbotlik, hibázik, hiszen ő is ember. De méltó marad a küldetésre. A bölcsek ezt így magyarázzák: ״ Én Hakodaus Boruch Hu pauszén gödaulo ad sebödokau bödovor kotaun.” Isten csak akkor bíz nagy feladatot az emberre, ha előzőleg kicsiny feladata és munkája végzésében méltónak találta. Nemcsak a vezető, a törvényadó Mózes legyen példaképünk, hanem az egyszerű pásztor Mózes is, hogy bármilyen legyen a munkánk, végezzük azt mindig tiszta szívvel, szeretettel és hűséggel, akkor Istenünk szeretete, felebarátaink megbecsülése fog kísérni bennünket életünk minden munkájában. Egy európai királyfi fél évszázad viharairól Isten akaratából... Színes magyar portréfilm dr. Habsburg Ottóról Rendezte: Bokor Péter ״ Kérem szépen, először azt szeretném mondani, hogy én európai vagyok, mindenek előtt. Nézze, én európaivá lettem Amerikában ..., mert láttam, hogy a különbség egy görög és egy ír, egy portugál és egy dán között kisebb, mint az, ami bennünket egyesít: a közös európai kultúra, a közös európai szabadság. Azonban beismerem, hogy vannak egyes országok, ahol jobban érzem magamat, otthon, mint más országokban, ilyen lenne Ausztria, Magyarország.. Budapest Filmstúdió Vállalat MTV - "Századunk" Történelmi Interjúk Videótéra- Soros Gyűjtemény - MOKÉP Bemutató: január 5. A Dohány utcai főtemplom két körzete a Goldmark teremben tartotta hagyományos ünnepségét. Reich Ferenc elnök üdvözlő szavai után Klein Ervin kántor végezte az ünnepi gyertyagyújtást, Lisznyai Mária zongorakíséretével. A közönség, valamint az Anna Frank kórus együttesen énekelték el a Moauz curt. Ezután dr. Schöner Alfréd főrabbi Lőw Lipót és a Chanukka címmel tartott előadást, majd Klein Ervin liturgiai énekeket adott elő. Ezt követte az Anna Frank kórus és zenekar műsora, Lisznyai Mária vezényletével és Mandler Dávid zongorakíséretével. Nobl Xénia szólója ismét vastapsot aratott. Az egyházi műsor után Nyertes Zsuzsa, Böröndi Tamás, Kibédi Ervin, Keleti Pál, Gyurkovics Zsuzsa, Virágh József, Kovács Brigitta, Forgács László és Heller Tamás műsora, Spann Gábor konferansziéja és Gyarmati István megszokott művészi kísérete aratott nagy sikert. Az ünnepség megszervezéséért és megrendezéséért Reich Ferenc körzeti elnök, — Bánk Zoltán láthatatlan közreműködését és intencióit külön megköszönve — vállalja a teljes felelősséget és ezúton is köszöni munkatársainak segítségét, akik a zavartalan lebonyolításban őt mindenben támogatták. A budai és a Károli Gáspár téri körzet december 5-én rendeztemeg a hagyományos Chanukka ünnepséget. A megjelenteket dr. Singer Ödön főrabbi köszöntötte, majd a gyertyagyújtást Tóth Emil főkántor végezte. Ezt követően Lisznyai Mária zongorakíséretével a főkántor héber dalokat énekelt. Kedves éslátványos epizódja volt az ünnepi estnek, amikor a Talmud Tóra !növendékek mindegyike külön -külön gyújtotta meg a Menorákban elhelyezett gyertyákat, miközben elmondották a brochokat, s azokat lefordították magyarra is, hogy a termet zsúfolásig megtöltő ünneplők valamennyien megértsék. Dr. Singer Ödön főrabbi szólt ezután az egybegyűltekhez. Ismertette a Chanukka történetét és méltatta jelentőségét, majd az est művész vendégei léptek a színpadra. A műsort Bözsöny Ferenc, a közkedvelt rádió bemondó és népszerű kolléganője, P. Debrenti Piroska vezette, illetve konferálta. Közreműködtek: Mayer Aranka, Kisztl László, Csere László, Mucsi Sándor, valamint Udvarias Katalin ének, zene és táncszámokkal. Zongorán kísért Bíró Attila. A műsort Tarnainé Bán Magda szerkesztette, aszszisztense Bán Zoltán volt. Az est lelkes közönsége a műsorvezetőket, a szereplőket csakúgy, mint a szerkesztőt és aszszisztensét sok-sok tapssal jutalmazta. A zuglói körzet temploma ismét megtelt mindazokkal, akik hosszú esztendők óta ebben a templomban ünnepük Ohanukkát. Lazarovits Ernő elnök üdvözölte a megjelenteket, közöttük Hochberger Lászlót, a Hunyadi téri templom főrabbiját, Zoltai Gusztávot, a MIOK Kulturális Központ igazgatóját, valamint Sájevics Adolfnét, a moszkvai főrabbi hitvesét. Az ünnepi beszédet vendégként Hochberger László főrabbi tartotta, majd Kardos Péter zuglói főrabbi emlékeztetett Chanukka jelentőségére. Ezt követően a Talmud Tóra növendékei közül Kurcz Péter és Gábor, Fülöp Péter és Gergő, Gotesmann Norbert, Köves Gábor, Bachrach Bálint és Ildikó, Bobella Violetta és Kardos László adott nagy tetszéssel fogadott műsort. A Fővárosi Operett Színház művészeinek koncertje előtt Kardos László gyújtotta meg az ünnepi gyertyákat, majd Bihari Andor kántor liturgias dalai színesítették a műsort, amelynek megrendezése Földvári Ármin és segítője, Köves Gábor érdeme. A gyermekek megajándékozását követően a hagyományos tombolával ért véget a rendezvény. A Hunyadi téri körzetben uzsonnadélután keretében ünnepelték Chanukkát. László Miklós elnök üdvözölte a vendégeket, közöttük Szirtes László rabbit (USA), aki Chanukkáról tartott előadást, Kardos Ágnest, az Anna Frank gimnázium növendékét, aki szavalt, Kardos Péter zuglói főrabbit, aki az európai zsidóság egy elszáradt ágáról, a göteborgi zsidóságról tartott előadást. Ezt követően Friss Pál (zongora), Orosz Klára (előadóművész), Bajor Klára (vers), Fóti Márton ,és Bihari Andor (kántorok) műsora következett. A . délután László Miklós elnök zárszavával fejeződött be ....1. A Vasvári Pál utcai körzetben december 5-én tartották a Chanukka ünnepséget, amelyet a körzet Nőcsoportja rendezett A zsúfolásig megtelt tanácstér remiben a gyertyákat a körzet kántora gyújtotta meg, majd a közönség együtt énekelte el a Monsz cárt. Ezután a Nőcsoport alelnöknője, Bobella Tamásné üdvözölte a megjelenteket, és a vendégeket. Gordon Zsuzsa Kossuth-díjas művésznő klaszszikus költeményeket szavalt nagy átéléssel. A Talmud Tóra növendékei énekkel, prózával és szavalatokkal járultak hozzá az est sikeréhez. Dr. Domán István főrabbi az ünnep jelentőségéről és az ezzel kapcsolatos néhány aktuális kérdésről beszélt. Majd héber dalokat énekelt a közönség D. Felder Katalin zongorakísérete mellett. A jól sikerült összejövetel a Nőcsoport elnöknőjének, dr. Kertész Araikának zárszavaival ért véget, aki megköszönte a szereplőknek az önzetlen közreműködést és a Nőcsoport tagjainak áldozatos munkáját azelőkészítés terén. Az Ortodox Tagozat ünnepélyén Fischer Miklósné, a Talmud Tóra vezetője üdvözölte a megjelenteket. Külön köszöntötte Fixter Hermant, az Ortodox Tagozat elnökét, Kelle Lászlót, az MZSVSZ elnökét Slomo Maront, Izrael Érdeképviseleti Hivatalának vezetőjét, valamint dr. Haim Gordont, z Érdekképviselet tanácsosát. A gyertyákat Fried Tamás, Cheszed Leávrohom növendék gyújtotta meg. Az óvódásos versben, (Folyt, a 3. oldan) Chanukka ünnepségek A Reform Könyv- és Lapkiadó Rt. gondozásában jelent meg Szálasi Ferenc és hat vádlotttársa 1946-osnépbírósági perének csaknem teljes anyagát felölelő, vaskos, 766 nyomtatott 0l dalas könyv. A kötet koncepcióját Karsai Elek dolgozta ki, a kézirat első félezer oldalát ő rendezte sajtó alá. Kórházi halálos ágyán !1986 tavaszán, amíg ereje engedte, ennek ■javításán dolgozott. Jegyzeteit, vázlatát felhasználva könyvét én fejeztem be. Édesapámmal 1985—1986 folyamán többször i® —, hogy kedvelt szójátékát idézzem — ״ téveszmét cseréltünk"’ a Szálasi-perről. Nagyon lelkesen és őszinte örömmel vállalta a 36vaskos kötetnyi nyomozati és peranyag feldolgozását és a nagyközönség számára egy kötet sajtó alá rendezését. Úgy érezte, hogy azt a munkát, amelyet Szálasi ún. Hungarista Naplójának közzétételével 1978- ban elkezdett, most a Szálasi-per jegyzőkönyvének és a „Nemzetvezető” börtönnaplójának közzétételével fejezheti be. Őszintén remélte, hogy nem azoknak lesz igazuk, akik megpróbálták lebeszélni a teljes anyag, főleg Szálasi börtönnaplójának közzétételéről, arra hivatkozva, hogy „mártírt csinál” ily módon a Nyilaskeresztes Párt — Hungarista Mozgalom vezéréből. Szálasibörtönnaplóját édesapám többek között azért is akarta közzétenni, ,mert ebből a naplóból talán minden más forrásnál jobban ׳ meg lehet ismerni és érteni nemcsak Szálasit magát, hanem az egész népbírósági eljárási módot is. Szálasi börtönnaplójából nemcsak az derül ki, hogy őszintén és mélyen vallásos katolikus volt, hanem az is, hogy az Újszövetséget nem ismerte elég alaposan. A ״ Nemzetvezető” börtönnaplójában Péter Gábort, az ÁVH majdani rettegett főnökét ״ előrelátó, igen megfontolt, meggondolt, megértő és hozzáértő ember”-ként" jellemzi. Ami több mint érthető, ha meggondoljuk, hogy Péter Gábor és pribékjei Szálasit és a többi főnyilast az Andrássy út 60-ban nem verték, nem ,kínoztak. Sőt, Péter Gábor 1945 őszén, 1946 elején hosszú, tartalmas beszélgetéseket folytatott a börtönben a volt Nemzetvezetővel... Szálasi perében igen nagy súllyal szerepeltek azok a vádak, amelyek a zsidónak minősített magyar állampolgárok ellen elkövetett bűnökkel voltak k kapcsolatban. Nagy Vince dr. a Sála- Siper politikai ügyésze vádbeszédében — többek között —a következőket mondotta és gondolataival szeretném, Karsai Elek nevében is, az Új Élet olvasóinak figyelmébe ajánlanikönyvünket: ״ Dehadd beszéljek most, mélyen tisztelt Népbíró Uraim, a zsidó kérdésről. Meg kell mondanom, hogy mint keresztény magyar embernek bizonyos objektivitást kell erőszakolnom magamra és ki kell jelenttenem a zsidók és antiszemiták fölé, hogy a Szálasi-ügy, s mindz, amit Szálasiék elkövettek, nem zsidó ügy. Mindaz a brutális kifosztás, megkínzás, gyilkolás, amit ők itt Magyarországon és külföldön végrehajtottak vagy végrehajtottak, vagy elnéztek, vagy eltűrtek a zsidósággal szemben, mindaz a sok szenvedés, amit a zsidóság ártatlanul elszenvedett, mind csak része az egész magyar ügynek, annak a gonosz hazaárulásnak, amelyet ez a kis csoport az egészmagyarság ellen követett el. A főkérdés és a főbűn itt az,Hogy elárulták és ledöfték saját édes hazájukat, Magyarországot. A Szálasi-kérdést sem a szenvedő zsidóknak, sem az antiszemita gondolkodású embereknek nem szabad ezen az alacsony nívón, egy állampolgárcsoport méltatlan meghurcoltatásának és szenvedéseinek nívóján tartani. Amíg egyrészről kiemelem, hogy ez a Sálasi-per hazaárulási per, hogy a vádlottak fő beűncselekménye a nemzethűség ellen való vétés, teháta hűtlenség és lázadás, ugyanakkor a zsidókérdést, a magyar zsidók ártatlan szenvedését fel akarom emelni erről az eddig állandóan ezen az alacsony síkon kezeltnívóról, egy állampolgárcsoport kérdésének nívójáról. Én azt mondom, mindaz, ami a zsidók ellen történt, nemcsak a zsidók elleni merénylet, hanem a magyar nemzeti becsület és presztízs ellen elkövetett komisz támadás és sérelem is volt, amellyel ezt az országot a semleges külföld előtt a legsúlyosabb, a legrosszabb hírbe taposták bele, és amely a békeszerződések során amúgy is nagyon rozoga és gyenge sanszainkat nagyon, de nagyon ,megrontották, ők a zsidók felé akartak ütni, "a zsidókat akarták úgy fejbevágni, hogy abba talán egészen ׳ beepusztuljanak, de az ütés nemcsak odaért, hanem fejbevágta az egészmagyarságot és fejbevágta az egyetemes emberiességet ". Az általános ihumanizmuson ütöttek sebet és azok a külföld fejedelmek, egyházfők és társadalmiegyesületek, amelyek Hondynál felemelték figyelmeztető és tiltakozó szavukat a magyar zsidóüldözések ellen, nem azért tették ezt, mert ezek zsidók voltak. Nekeressenek hát itt a vádlottak és elbolondított nyilas társaik valami zsidó összefogást és szövetséget, ne higgyék, hogy a zsidók fajtestvérei mozdultak meg. Nem kellett megmozdulniuk a külföldi zsidóknak, mert megmozdult a szív minden józan és emberséges érzésű keresztényben, megmozdult itthon is. Csak itt a német fegyverek miatt nem lehetett a megmozdulásnak eredménye, sem általános egyetemes magyar érdekből, sem a zsidók védelme érdekében, de külföldön megmozdultak a keresztények. Egyháziak és világiak. Kifejezték tiltakozásukat és ■kifejezték volna ezt akkor is, ha itt nem 200 000 zsidóról, hanem 200 000 vagy 100 000 vagy 50 000 rhás felekezetű vagy bármilyen más ok miatt üldözött ember sorsáról lett volna szó. A magyarországi zsidók üldözése tehát sérelme a magyar becsületnek és az egyetemes humanizmusnak. Ezt így kell megítélni és ezt nem engedem más megvilágításba helyezni.” Karsai László Zsidó kérdés ־ wsm kérdés Chanukka ünnepségek képei A zuglói körzet A Vasvári Pál utcai körzet (Rácz Vera fói) A Dohány utcai templom körzete Az Ortodox tagozat 1989. január 1.