Danielik János szerk.: Religio, 1850. 1. félév
32. szám
nagyobb áradással csapódtak vissza. Miért is mindenekelőtt a' gondot ide kell fordítani's az ifjuság'nevelésének olly irányt adni, hogy az illyetén merényletektől szivének belsejében visszaborzadni tudjon. Szomorú szánakodással kellett ugyanis tapasztalnunk, hogy a' pólyából alig kinőtt gyermek okosabbnak hitte már magát, a' mult század' bölcseinél, vagy az őszbecsavarodott, 's tapasztalás által megedzett öregeknél. Szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy az olvasni alig megtanult iskolás-gyermekek pajzánon nevették ki, 's nézték le az előttük isteni 's akár szentirási tekintélyt emlegetőket; hogy már törvényeket, intézményeket birálgatni merészkedtek, 's azokat nem helyeselve gyakran föl sem vették, sőt tanitó- 's elöljáróikat, és a' törvényekhez hiven ragaszkodókat fenyegetésekkel illetni már vétségnek sem tartották. Igy lett korunknak ama' ferde iránya, hogy parancsolni ugyan mindenki, de magánál felsőbb hatalomnak hódolni senki sem akart, 's hogy a' felsőség iránti engedelem és tisztelet' érzete a' szivekben mintegy kihalni látszott. Sokat lehetne itt szólanunk a' házi nevelésről, a' fenyiték- és engedelmességről, mellyre jókor kell szoktatni a' gyermeket, de ez czélunktól távolabb elvezetne. (1) Itt csak a' felsőbb intézetekbeni tudományos nevelésre kívánunk futó pillanatot vetni. Az Európát ismét iszonyú convulsiokba hozott 1848-diki franczia forradalom előtt több évekkel, a' tanitási rendszer vallástalan szint öltvén, a' nemzetre revolutiot hozott, mellynek kárhozatos fuvallata Europa' csaknem minden országait által járta. A' felsőbb intézetekben, a' lázadás előtt néhány évvel, hirtelen 's istentagadó tanítók foglalván el az oktatói széket, a' forradalomban részt vett nemzedéket már eleve megvesztegették, és pedig annál könnyebben, minthogy az akkori kormány az ilyeneket nemcsak pártfogolta, sőt a' vallástalan elveket elhintő tanítók' munkáit még jutalomra is érdemeseknek tartotta. Ugyanis Laroche-nak, a' cahorsi egyetem' igazgatójának, Graen-Arnold toulousei, és Damiron sorbonnei tanítóknak munkáit, kik közül az első a' büntetések' örökkévalóságáról tant istentelennek állitá ; a' másik a' katholicismus' halálát, egy nem sokára támadandó uj religio' születését, Montagne 's Robespierre' apotheosisát hirdeté, a' harmadik pedig egy uj revelatioról álmodozik, ezen tanítóknak és ilylyetén munkáit a' közoktatás' hivatalos lapja 1843-ban, mint jutalomra méltókat számlálá elő; Parisban pedig a' lengyel szökevények' egyike, mint nyilvános intézeti tanító, 's a' ,College de France'-nek tagja, zavaros és pantheistikus eszmékkel teli felolvasásokat tarta egy új messiás' érkeztéről, a' lélekvándorlásról 'stb . a' mindezeknek gátat vetni törekvő clerus' felszólalásának ellenére. A' gyászos következmény már most megmutatta, hogy a' tanitási rendszer, minő ott lábra kapott, milly fanyar gyümölcsöket termett. Azonban az egyetemi vallástalan tanítók 's tanitási rendszer ellen, a' clerus' részéről történt felszólalásnak mi lett eredménye? Mit nyert az egyház és *2) Parisban, Bécsben és Pesten a' forradalmi mozgalmakban a' ki első részt vett, az ifjúság volt. A' pesti eseményekről az azon időbeli tudósítások mart. 15-kéről ezeket közlék : ,A' franczia forradalmat megelőzött reformlakomák' magvai termékeny földre találtak hazánkban is. A' középponti ifjuság'lelkesbjei' (bizonyára nem a' legerényesbjei) ,fölkarolták a' reformlakomák eszméjét, melly csak hamar viszhangra találván, csaknem az egyetemes ifjúság által melegen pártoltatott', (természetes, mert azokban tanulni nem kellett) • • • 's e' lakomára mintegy 80 aláirási iv bocsáttatván ki ,történt, hogy az egyetemi tanárok' egyike egy illy aláirási ivet egy jogásztól erőszakosan ( ! ? ) elvett, 's azt nézetei szerint pártos irányúnak találta',de már ekkor az ifjúság többet tudott tanítójánál, azért annak szavára mitsem adván, a' gyülekezetet megtartotta és) ,Petőfi Sándor elszavalá nemzeti dalát, hol az esküszü nk szavaknál a' jelenlévők' (körülbelül 60— 70-en) ,mindannyiszor megesküvének , hogy rabszolgák lenni többé nem akarnak." (Egy pesti akadémikus és rabszolga ! !) . Azután a' fönebbiek az orvosnövendékekhez indulának. Az orvosnövendékek épen leczkéken valának. A' lelkesült ifjúság benyitván az egyik iskola' ajtaját, oda tömegesen betódult' (természetes egész illedelemmel, ugy hogy a' tanítónak ki kellett mennie) a' növendékek pedig az ifjúsághoz csatlakozának, 's az egyetem' udvarán Jókay ujolag felolvasá a' proclamatiot, valamint Petőfi is elszavalá nemzeti dalát, hol a' jelenlévők ujolag megesküvénék, hogy rabszolgák többé lenni nem akarnak (szegények, utoljára csakugyan elhitték, hogy rabszolgák.) .Midőn a' lelkesült sokaság az egyetem' udvarából kiindult, a' tömeg már 3—400 főből állott, kik a' legszebb jogok' (! ?) kivivásának büszke érzetében valamennyien a' bölcsészek- és jogászokhoz menének ... az iskolák megnyittattak, és a nemes érzelmű (e tettben, bizonyára nem) ifjúság rögtön kezet fogva a többiekkel a seminarium előtti téren már mintegy 2000 főnyi tömeg zajos iljenekben nyilatkoztatá a korszerű mozgalmak iránti rokonszenvét. Itt ismét ... a fölül emlitett eskü 1500 ajkon zengett el. L. Nemz. Ujs. 1848. 661. szám. Illy képviselé magát a' pesti ifjúság, melly egy kárhozatos pártnak szánandó eszközeül magát könnyelmüleg felhasználtatni engedte. Hány atyát és anyát ejtett ez kétségbe, és döntött a' sírba. *3) Többnyire a' szüléktől függ, hogy azon örömöt, melylyel természetnél fogva sajátjaik iránt viseltetnek, a' jó példa és nevelés által koronázzák is. Itt beteljesedik ama' példabeszéd : mindenki úgy alszik, a' mint vetette ágyát ; a' gyermekből az, és ollyan lesz, a' mivé a' szülők és nevelők által képeztetik. A' nevelés által építik hanyatló koruknak örömét, 's magzatjaik' jövendő boldogságát. A' gyermek' évei, a' vetésnek ideje, ugy aratnak, a'mint vetettek. A' felsőbb tudományos nevelésnek is talpköve itt tétetik le. *4) Bel. és Nev. 1834. II. 71. lap.