Breznay Béla szerk: Religio, 1889. 2. félév

33. szám

272 hogy e tekintetben mindennemű zeneműnek példaképül szolgálhat. 5 fejezetre osztva 80 leczkében úgy kezeli tárgyát, hogy a tanítvány észrevétlenül és szellemképző módon nekierősödik és képessé válik, saját zenegondola­tainak is kifejezést adni. Szerzőnk szakított az eddig dívott biablonszerű eljárásokkal és ezek helyébe egy a paedagogia és methodika elvein nyugvó módszert ál­­tott, mely minden izében eredeti és önálló. És mivel se­m­­féle előismereteket föl nem tételez, magyarázataiban ed­ig igen világos: azért magántanulásra is fölöttébb alkalmi­snak ítélem Németh „Orgonajáték"-át, melynek a helyesk­ínyu orgonatanitás minél szélesb körben való előmezés érdekében minél nagyobb elterjedést tiszta szivből kiv. n .. Schultz lm­i VEGYESEK. Főm. Simor János bibornok, Magyaros v. g lg-primása, f­. hó 24-ére hívta össze a püspöki kart kon­ferencziára. — Lutheránus zsinat lesz Magyarországban 1­1-ben, az 1790/1-ki interkonfesszionális törvényben z­­­rt protestáns vívmányok emlékére. Az imént tartott evr k..t­­e­likus konvent mondotta ki ezt határozatképpen. A kon­­it e határozatát egyúttal ünnepélyes átiratban adta tudtára a sz ev. ref. „testvér" felekezetnek. A dunamelléki református egyházkerület szintén a napokban tartott közgyűlésén vette tudomásul az üzenetet. Ezen a gyűlésen Szász Károly és Tisza Lajos gróf, „katholikus reakczió"-ról, „egyre sűrű­södő vallási sérelmekéről dikczióztak s a mumus jó sötét s ijesztő alakban "­ll­t lő odafestésével a falra, a refor­mvöz­gyülést óhajtott hangulatba hozták, a mely hangulatnak azután a hégeli államomnipotenczia egyik legtypikusabb képviselője, Kerkápoly Károly valóságos belső titkos taná­csos úr adott nyilvánulást, azt indítványozván, hogy az 1868. LIII. t.-czikk novelláris uton való magyarázata egyúttal „szankcziót” is kapjon. Nevezetes az egész dolog­ban az, hogy az evangélikusok konventjén Horváth buda­pesti lelkész mosolyogva vallotta be négyszem között az egész konventnek, hogy hiszen a­mit „illetéktelen elke­resztelés"-nek szokás nevezni, azt ők is bizony ország­szerte gyakorolják.­­ Szilágyi, Dezső igazságügyminiszter egy levelében a dunamelléki ref. egyházkerület közgyűléséhez kijelen­tette, hogy felekezeti működését hitközségben, egyház­megyében és egyházkerületben oly buzgósággal fogja folytatni mint eddig. Nem vesszük neki rossz néven. Ezt ő kötelességének tartja. Ez az ő vallási meggyőződése.. Csakis azért hozzuk fel az esetet, mert kath. államfér­fiaink ellenkező eljárást szoktak követni. A viszonyok oly ostobák, hogy protestáns államférfiú protestantizmusának egész súlyával helyezkedhetik el az állam hajójának rud­jánál, ellenben a kath. államférfiú nem bírja leküzdeni azt a nyomasztó előítéletet, mintha az által valami kár esnék benne vagy az országban, ha ő is egész erővel katholikus lenne. — A jövendő pápáról. Mint a londoni Cath. Times jelenti, egy mindent tudni vágyó journaliszta meginter­viewálta Langerie bíborost, azt kérdezve tőle, igaz-e, hogy ő, Lavigerie bíboros lesz a pápa, a­mint, beszélik, vagy ha nem, ki lesz az az ember. Afrika bíboros primása természetesen erre azt felelte, a­mit a kíváncsi úr magá­tól is tudhatott volna már régen, t. i., hogy ő nem tudja, mert nem tudhatja, ki lesz a jövendő pápa , de annyit mondhat, hogy tekintve az olasz bíbornokok nagy számát és Olaszország valamint a pápaság mostani helyzetét, előtte nem látszik valószínűnek, hogy más, mint olasz eredetű legyen a jövendő pápa. — A franczia kath. jogtudósok XIV. közgyűlését, f. hó 9-én nyitotta meg Arrasban az­ ottani püspök. — Az angol katholikusok a világ legéletrevalóbb katholikus népe közé emelkedtek. Pedig csak az 50-es évek elején állította fel köztük IX. Pius pápa a hierarchiát. Az angol katholikusok egy országos Katholikus Egyletet szerveztek a katholikus igazság kifejtésére és védelmére. Neve: The „Catholic Truth Society", a ZaZ • 81 katholikus igazság szövetsége. Ez az egylet f. hó 14. és 15-én tar­totta konferencziáit Manchesterben három püspök elnök­lete alatt. E három püspök, kiknek arczképét a „Catholic Times” legutóbbi számában kaptuk: right Jevs, Vaughan, Knight és O'Reilly. Erről az angol katholikus kongresz­szusról az imént idéztük londoni katholikus lap azt jegyzi meg, hogy az nem csekély súlylyal fog bírni az egész katholikus világban. Szavai ezek : „The confe­rence of the „Catholic Truth Society" . . . was an event of no little importance in the Catholic world, both as regards the attendance, which included a large portion of the elite of the Catholic elergy and laity of England, and the wide range of subjects which came under discus­sions." Vagyis : ez az angol­ katholikus kongresszus igen messzevágó dolog az egész katholikus világban a remé­nyeknél fogva, melynek hozzá fűződnek, azon körülmény­nél fogva, hogy benne részt vett Anglia kath. papságának és híveinek „éliteje" és a felölelt tárgyak széles körénél fogva. Ez az angol kath. kongresszus sokban elüt a más országbeli kath. nagygyűlésektől, sokban igen hasonlít a német katholikusok nagygyűléseihez. Templomi ájtatos­ság, sűrű egyházi szentbeszédekkel, népes értekezletek hatalmas beszédekkel, melyeknek tárgya a vallást, az egy­házat, az angol katholikusokat érdeklő angolországi vi­szonyokból vannak merítve, milyenek például: a lelki olvasmányok, az egyházi zenekarok, vasárnapi iskolák, a szentatyák és a protestáns reformáczió, a katholiczizmus állásának erőssége és hogyan kell vele élni, az anglikán egyház és a reformáczió előtti egyház, a katholikusok miképp viseljék magukat a ritualistákkal szemben, kath­o­likikus magatartás a protestánsokkal szemben, az agnosti­cismusról, a szentírás magyarázatáról, a népbe becsempé­szet rationalismusról, a szegényházakról, a katholikusok és a tudományos és irodalmi társulatok, a socialismus, a katholikus bölcselet népszerűsítése, katholikus védelem stb. Bámulatos hódító erővel működnek az angol katho­likusok, mert tudják a protestantizmust gyenge oldalainál megfogni és a katholiczizmust hódító erejének teljességé­vel előtérbe állítva működtetni ! Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő . Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1889. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából. (Papnövelde­ utcza 8. sz.) RELIGIO. .

Next