Breznay Béla szerk: Religio, 1889. 2. félév

34. szám

: Megjelenik e­gp heten- : ként kétszer : §­j szerdán és szombaton. ] [ Előfizetési dij: [ : félévre helyben s posta- : küldéssel ] frt. : Szerkesztő lakása:Buda- : j­pest, VIII., Pál­ utcza : Előfizethetni minden : kir. postahivatalnál ; : Budapesten a szerkesz­­­­őnél, és Rudnyánszky [ A. könyvnyomdájában,­­ IV., Papnövelde-utcza I 8. sz. alatt, hova a ne­m­taláni reclamatiók 1». : bérmentes nyitott levél­ben, intézendők. : Budapesten, október 26. 34. II. Félév. 1889.­ ­ 2., hova a lap szellemi : : részét illető minden kü­l- : : demény czimzendő. ; RELIGIO. KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT. NEGYVENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. TARTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok: Franczia katholikus munkások ezrei XIII. Leo pápa előtt a Vatikánban. — Egyházi Tudó­sítás: Budapest: Kongrua, katholikus egyetem s kath. autonomia czimü czikkünk vége. — Kath. Egyleti Élet: A Szent-István-Társulat választmányának ülése. — Irodalom: Bibliai Föld- és Országisme. — A rabszolgaság az ó­korban. — De Lasalle János. — Felhivás a fr. magyar kath. papsághoz. — Irodalmi jelentés. — Vegyesek. Franczia katholikus munkások ezrei XIII. Leo pápa előtt a Vatikánban. A „primogenita Ecclesiae filia," a franczia kath. egyház elül jár a világegyházban nemcsak hitélete által, otthon, hanem vér és pénzáldoza­tokban is a ker. vallás külső terjesztésére. Most elénk kezd lépni századunk nagy pro­blémájánaak, a socialis kérdés megoldásának is erélyes megkezdésével. Körökbe, egyletekbe, testületekbe gyűjti a munkás osztályt és Krisztus helytartója elé viszi hódolatra, oktatásra, áldásra. 15,000 kath. munkás indult Rómába zarán­dok-utra. Három csoportban fognak hazáj­okból egymásután elindulni. Az első csoportot múlt vasárnap fogadta a pápa. Voltak a Rómában tartózkodó francziákkal együtt vagy háromm­ezeren. Audienczia előtt Langénieux rheimsi érsek szent misén pontifikált Te Deummal szent Péter confessiója felett. Mise közben a munkások ezrei szent áldozáshoz járulának. Négy püspök alig győzte megáldoztatni a sokaságot. Templomból a hatalmas Loggia-terembe vonult fel a zarán­dokok hosszú-hosszú sora, szent Péter óriás bazilikájának előcsarnoka fölé. Zászló­erdő borí­totta el a fejek fölött a szemhatárt. Figyelmez­tették a zarándokokat, hogy tartózkodjanak a zajos kitörésektől. Nem használt semmit. Mikor a pápa, mennyei mosolygással arczán, a terem ajtajában látható len,­­ „leírhatatlan” lelkesedés szállta meg az embereket s a „pápa-király" éljeneztetése a szó teljes értelmében meg nem szűnt, mig csak a szentatya helyet nem foglalt a mennyezetes trónon. Ekkor előlépett Langénieux rheimsi bíboros­, érsek s hódoló feliratot olvasott fel, mely ko­runk legégetőbb kérdései egyikének, a munkás­kérdésnek siralmas állapotát tünteté fel az egy­házon kivül, rámutatva egyúttal a reménysuga­rakra, melyek e kérdés üdvös megoldására nézve­­ a kath. egyház isteni tanaiból és kegyszerei­nek csillagrendszeréből ragyognak ki az embe­riség fölé. A hódolat szónoklata után megszólalt a pápa — a francziákhoz francziául —­ és beszélt oly hosszan, bőven és kimerítően, mint tenni az ékesszólás e nagymestere maga is csak ritkán szokta. Beszéde teljes félóráig tartott. Kifejtette benne a társadalmi kérdés megoldásának teljes­­ programmját, melyben a világ üdvössége , békéje, haladása, virágzása, garancziáinak kulcsa rejlik, s­ ez a Jézus szent keresztje. E bámulatos beszédet, természetesen, nem sokára egész szövegében fogjuk közölni. Most csak annak félemlítésére szorítkozunk, a­mit egy elsőrangú diplomata, e beszéd varázs­hatása alatt állva, a „Moniteur de Rome" egyik vezérpolitikusának mondott. „Azt kérdem én magamtól, úgymond, hogy mi lenne a világból, ha ez a hang, mely a tár­sadalmaknak a resignatio vagy az erény útját mutogatja szüntelenül," valaha, elfojtatva az erő­szak vagy a ravaszság diadala által, elnémulna ?" 34

Next