Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből

Az Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből sorozata jellemzően a Magyar Tudományos Akadémián, 1868 és 1949 között felolvasott értekezéseket tartamaz, 117 jeles szerző 282 dolgozatát, a Nyelv- és Széptudományi Osztályhoz tartozó tudományágak és tudományterületek köréből: irodalomtörténet, irodalomelmélet, filológia, komparatisztika, textológia, poétika, művelődéstörténet, könyvtörténet; magyar nyelvészet, finnugor nyelvészet, anglisztika, germanisztika, romanisztika, szlavisztika, alkalmazott nyelvészet, általános nyelvtudomány, nyelvművelés; kulturális antropológia, vallási néprajz, orientalisztika.Egyebek mellett Arany László, Asbóth Oszkár, Ábel Jenő, Ballagi Mór, Bartalus István, Brassai Sámuel, Budenz József, Eckhardt Sándor, Finály Henrik, Fogarasi János, Förster Aurél, Goldziher Ignác, Hunfalvy Pál, Kunos Ignác, Melich János, Pecz Vilmos, Simonyi Zsigmond, Szabó Károly, Szarvas Gábor, Szily Kálmán, Szinnyei József, Szász Károly, Thewrewk Emil, Toldy Ferenc, Vaszary Kolos, Vikár Béla, Vámbéry Ármin, Zichy Antal, Zlinszky Aladár, Zsigmond Ferenc, Zsirai Miklós előadásait olvashatjuk olyan témákról, mint pl. A keleti török nyelvről; A török-tatár nép primitív culturájában az égi testek; A hunok és az avarok nemzetisége; A csuvasokról; A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet; A ciliciai Oppianus Halieutikájának kézirati hagyománya; Klasszika-filológiánk; Gáti István steganographiája; Báthori László és a Jordánszky-codex biblia-fordítása; Kitől tanult a magyar írni, olvasni? (A régi magyar ortographia kulcsa); Tanulmány a japáni művészetről; A Boro-Budor Jáva szigetén; Q. Horatius satirai. Ethikai tanulmány; Lessing; Psychiatria és politika; Petőfi és a zseni-elmélet; A si képző eredete; Mondatátszövődés; Orosz hatások irodalmunkban; Az obi-ugor igekötők; stb.