168óra, 2012. január-március (24. évfolyam, 1-13. szám)

2012-03-08 / 10. szám

Könyv Dőlő dominók Milyen a kommunista Rubik-kocka? - kérdez­ték Pesten a hetvenes évek végén. Mind a hat oldala piros, és mégsem lehet kirakni. (A fekete humor is gyógytényező volt.) Hogy a Birodalom 1989 után ösz­­szeomlott (szinte magától), abban szerepe volt a helsinki megállapodás „harmadik kosarának” (emberi jogok, utazás, vallásszabadság), valamint néhány technikai eszköznek: sokszo­rosítónak, faxgépnek, szövegszer­kesztőnek, televíziónak. (Az NDK délkeleti megyéiben nem lehetett fog­ni az NSZK televízióját. Ezt a térsé­get a „Mit sem sejtők völgyének” hívták.) Jelentős része volt a „fellazításban” (ahogy akkor nevezték) a Deutsche Marknak. Az automata gépfegyvere­ket leszerelik a határon az NDK-sok a milliárdos hitel ellenében. Romániá­ból kiváltanak vagy százezer svábot és szászt — fejenként 11 ezer már­káért. Tegyük mellé a tudomány­technika blöffjét (?) is, a Teller-féle csillagháborús tervet, a bolsevik párt herva­dó főtitkárainak fogyó élet­erejét, ezzel szemben Bush dinamizmusát, Gorbacsov felismeréseit. A perifériá­kon a lengyel „önmegszál­lást”, a román személyikul­­tusz-giccset („a titánok ti­tánja”), amelynek napjai­ban csak sertésláb volt a hentesnél (Adidasnak hívta a nép), a gulyáskommunizmus receptjének változó arányait (melyikből legyen több a mixben?), az apokalipszis hazai operettvál­tozatát, a Goren­­je-ragályt, s lát­ható: egy világbi­rodalom bomlik elemeire, s azok tovább, más poli­tikai matériákra. Nem szilárdí­totta a „vörös­bőrű” útlevél iránti elkötele­zettséget a nyu­gati tapasztalás. A reykjavíki tár­gyalások alkalmával a szovjet publi­cista feljegyzi: „Csodálatos ország. Nincs hadserege. Az állami börtönben összesen hét hely van. Több gyü­mölcs, zöldség és virág kapható, mint egész Moszkvában.” Sapienti sat. Kétféle olvasónak kínálja magát ez a könyv. Olyanoknak, akik akkor még nem éltek, ezért rászorulnak, és olya­noknak, akik éltek, de rendbe rakva az eseményeket, szívesen átgondolnák. Van mit. (Dalos György: Viszlát, elvtársak! A szocializmus végnapjai Kelet-Euró­­pában. Corvina.) Erdélyi S. Gábor Kultúra A vér és méz földjén Mézből kevés csurran­­csöppen, vérből sok zu­bog. És a földet beterítik a romok. Mélységes mély a múlt­nak kútja, és szennyezett. A bosnyák Handzsár SS hadosztályért is most, fél évszázad múltán akarnak bosszút állni. Az unokákon. Mert volt, aki Tito partizánjaként harcolt régen, más pe­dig a fegyveres SS katonájaként. Folytatólagosan él és fertőz a sérelmi politika, ami visszanyúlik egészen 1389- ig, az első rigómezei csatáig. A tömegsírokba sem fért be­le a múlt. Csináljunk újabbakat? Nem a logika, a kegye­lem, nem a túlélők bölcsessége vezette a politikát, hanem a zsigeri gyűlölet, amit a jugoszláv szövetségi állam kor­látozott, de — lám — meg nem gyógyított. A film tobzódik az erőszak ábrázolásában. (Van össze­hasonlításunk, hisz nem ez az első film e háborúról.) Az alaphelyzetet is láttuk már: vegyes nemzetiségű szerelme­sek szerencsétlenségéről szól a történet. Úgy emlegetik: ez a „balkáni Rómeó és Júlia”. Durvult ugyan a kor a fé­nyes középkor és a reneszánsz óta, a minták nem passzen­tosak, de azért meg kell kérdezni: vajon hányszor erőszakolta meg a külön­ben nem épp finnyás Shakespeare tragédiájában Júliáját Rómeó? És Vero­nából mind a többiek? A konkrét történet kap­csán pedig felteendő a kér­dés: lehet-e őszinte szere­lem foglár és foglya közt? Vagy törvényszerűen nyúl­nak a végén fegyverhez? Azok a jelenetek jók, amelyek nyitottak, kétesélyesek. Amikor a szerb tábornok felindulva meglátogatja fia sze­retőjét, a bosnyák festőnőt, s finom kezét látva bolsevik agitációba kezd a dolgos kézen megjelenő bütykök maga­­sabbrendűségéről, ebből még minden lehetne. A kimene­tel aztán a szokásos. Erőszak. Amikor főhősünk, a szerb kapitány végül térdre rogy a kéksisakosok előtt, azt mondja: háborús bűnös vagyok. Holott csak egy hasadt lelkű gyilkos. Épp ez a distinkció közte és a többi katona közt: neki megremegett a keze, amikor a célkeresztben megjelent egy muszlim. Aztán összeroppant, és ölt. (Írta és rendezte: Angelina Jolie. Főszerepben: Goran Kostic és Zana Marjanovic.) Bölcs István A Vesd bele magad! programról Szemléletformálás vetőmaggal. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségnek ügyvezető elnökével beszélgetünk. 168 Óra Rádió­­: Dr. Mikula Lajost kérdezi Pásztor Magdolna. www.168ora.hu/radio 168 Óra 33

Next