168óra, 2012. január-március (24. évfolyam, 1-13. szám)
2012-03-08 / 10. szám
Könyv Dőlő dominók Milyen a kommunista Rubik-kocka? - kérdezték Pesten a hetvenes évek végén. Mind a hat oldala piros, és mégsem lehet kirakni. (A fekete humor is gyógytényező volt.) Hogy a Birodalom 1989 után öszszeomlott (szinte magától), abban szerepe volt a helsinki megállapodás „harmadik kosarának” (emberi jogok, utazás, vallásszabadság), valamint néhány technikai eszköznek: sokszorosítónak, faxgépnek, szövegszerkesztőnek, televíziónak. (Az NDK délkeleti megyéiben nem lehetett fogni az NSZK televízióját. Ezt a térséget a „Mit sem sejtők völgyének” hívták.) Jelentős része volt a „fellazításban” (ahogy akkor nevezték) a Deutsche Marknak. Az automata gépfegyvereket leszerelik a határon az NDK-sok a milliárdos hitel ellenében. Romániából kiváltanak vagy százezer svábot és szászt — fejenként 11 ezer márkáért. Tegyük mellé a tudománytechnika blöffjét (?) is, a Teller-féle csillagháborús tervet, a bolsevik párt hervadó főtitkárainak fogyó életerejét, ezzel szemben Bush dinamizmusát, Gorbacsov felismeréseit. A perifériákon a lengyel „önmegszállást”, a román személyikultusz-giccset („a titánok titánja”), amelynek napjaiban csak sertésláb volt a hentesnél (Adidasnak hívta a nép), a gulyáskommunizmus receptjének változó arányait (melyikből legyen több a mixben?), az apokalipszis hazai operettváltozatát, a Gorenje-ragályt, s látható: egy világbirodalom bomlik elemeire, s azok tovább, más politikai matériákra. Nem szilárdította a „vörösbőrű” útlevél iránti elkötelezettséget a nyugati tapasztalás. A reykjavíki tárgyalások alkalmával a szovjet publicista feljegyzi: „Csodálatos ország. Nincs hadserege. Az állami börtönben összesen hét hely van. Több gyümölcs, zöldség és virág kapható, mint egész Moszkvában.” Sapienti sat. Kétféle olvasónak kínálja magát ez a könyv. Olyanoknak, akik akkor még nem éltek, ezért rászorulnak, és olyanoknak, akik éltek, de rendbe rakva az eseményeket, szívesen átgondolnák. Van mit. (Dalos György: Viszlát, elvtársak! A szocializmus végnapjai Kelet-Európában. Corvina.) Erdélyi S. Gábor Kultúra A vér és méz földjén Mézből kevés csurrancsöppen, vérből sok zubog. És a földet beterítik a romok. Mélységes mély a múltnak kútja, és szennyezett. A bosnyák Handzsár SS hadosztályért is most, fél évszázad múltán akarnak bosszút állni. Az unokákon. Mert volt, aki Tito partizánjaként harcolt régen, más pedig a fegyveres SS katonájaként. Folytatólagosan él és fertőz a sérelmi politika, ami visszanyúlik egészen 1389- ig, az első rigómezei csatáig. A tömegsírokba sem fért bele a múlt. Csináljunk újabbakat? Nem a logika, a kegyelem, nem a túlélők bölcsessége vezette a politikát, hanem a zsigeri gyűlölet, amit a jugoszláv szövetségi állam korlátozott, de — lám — meg nem gyógyított. A film tobzódik az erőszak ábrázolásában. (Van összehasonlításunk, hisz nem ez az első film e háborúról.) Az alaphelyzetet is láttuk már: vegyes nemzetiségű szerelmesek szerencsétlenségéről szól a történet. Úgy emlegetik: ez a „balkáni Rómeó és Júlia”. Durvult ugyan a kor a fényes középkor és a reneszánsz óta, a minták nem passzentosak, de azért meg kell kérdezni: vajon hányszor erőszakolta meg a különben nem épp finnyás Shakespeare tragédiájában Júliáját Rómeó? És Veronából mind a többiek? A konkrét történet kapcsán pedig felteendő a kérdés: lehet-e őszinte szerelem foglár és foglya közt? Vagy törvényszerűen nyúlnak a végén fegyverhez? Azok a jelenetek jók, amelyek nyitottak, kétesélyesek. Amikor a szerb tábornok felindulva meglátogatja fia szeretőjét, a bosnyák festőnőt, s finom kezét látva bolsevik agitációba kezd a dolgos kézen megjelenő bütykök magasabbrendűségéről, ebből még minden lehetne. A kimenetel aztán a szokásos. Erőszak. Amikor főhősünk, a szerb kapitány végül térdre rogy a kéksisakosok előtt, azt mondja: háborús bűnös vagyok. Holott csak egy hasadt lelkű gyilkos. Épp ez a distinkció közte és a többi katona közt: neki megremegett a keze, amikor a célkeresztben megjelent egy muszlim. Aztán összeroppant, és ölt. (Írta és rendezte: Angelina Jolie. Főszerepben: Goran Kostic és Zana Marjanovic.) Bölcs István A Vesd bele magad! programról Szemléletformálás vetőmaggal. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségnek ügyvezető elnökével beszélgetünk. 168 Óra Rádió: Dr. Mikula Lajost kérdezi Pásztor Magdolna. www.168ora.hu/radio 168 Óra 33