AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 2. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1953)

1953 / 1. sz. - PAP ENDRE: Heterózisos kukoricanemesítés

2 PAP , N11H F, termőképesség öröklött hajlama, de életképesség híján ezt a hajlamot nem érvé­nyesítheti. Viszont a legéleterősebb növény sem adhat maximális termést, ha nincs meg benne öröklődő nagy termőképesség. Látni fogjuk, milyen hasznos ez a felismerés a h­eterózisos nemesítés számára.­­ A növénynemesítők korán felismerték a heterózisban rejlő lehetőséget. E század eleje óta foglalkoznak hasznosításával, az eredmények nagybani fel­használása a 30-as években kezdődött. Közismert a hibridkukoricák észak­amerikai gyors elterjedése, de a Szovjetunióban is, bár ott a kukoricatermelés­csak másodrendű fontosságú, már 1932-ben elismert, sőt fagonírozott heterózis­kukorica volt termesztésben. A szovjet nemesítők ezen a téren is példát mutató munkát végeztek. Hazánkban, a Szovjetunión kívül Európában elsőnek, néhai Fleischmann Rudolf állított elő heteróziskukoricát, melyet nagyban is termesztettek siló­kukoricának. Heteróziskenderrel is kísérletezett. Nemesítésünk e téren ma is az elsők között jár. Fajtaheterózis kukorica nagy területeken van köztermelésben, Sedlmayer akadémikus világviszonylatban is ,élenjáró répanemesítésénél a heterózis módszert nagy sikerrel alkalmazza. Beltenyésztéses kukoricahibridek idén már országos fajtaversenyben szerepelnek, nemesítőink pedig a hibrid­kombinációk százait állították kísérletbe. Összehasonlításul megemlítem, hogy a Plant Breeding Abstracts, mely a Marshall-terv államok nemesítését bizonyára jól ismeri, 1951-ben még azt közölte, hogy Európában csak amerikai hibridkukorica üzemi vetőmagelőállítása és termelése folyik és eredeti európai törzsekkel csak egy nyugati telepen vannak kísérletek aránylag előrehaladott állapotban. Más növényeink h­eterózisos nemesítése is folyik, búzával Lelley, rozzsal Rédei, ken­derrel Bócsa, lucernával Böjtös dolgoznak és ez a felsorolás aligha teljes. Külföldön kukoricán kívül már nagyban termesztenek heterózisos dohányt, paradicsomot, tojásgyümölcsöt, lucernát, hagymát, dinnyét, és tökféléket, igen nagy területen cukornádat és különböző erdei faféléket, főleg nyárfát. Eszerint legtöbb kultúrnövénynél megindult a heterózisos nemesítés, sok­nál már komoly eredményt is ért el. Legátütőbb sikere mégis a hibridkukoricá­nak volt, mely a fő kukoricatermelő országokban gyorsan elfoglalja a szabad beporzású fajták helyét, sőt nagyobb terméshozama világviszonylatban is érezteti hatását. Az, hogy az eredmény éppen kukoricánál volt leggyorsabb és legnagyobb, két okra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogy a kukorica meg­termékenyülési viszonyai és csekély vetőmagszükséglete rendkívül kedvezőek mind a kísérleti munka, mind a hibridek tömegelőállítása tekintetében. A hím-és nővirágzat elkülönítettsége szükségtelenné teszi a kasztrálást, a bő pollenterme­lés és a kötegesen megjelenő bibeszálak pedig a virágonkénti beporzást. Begyako­rolt munkaerő a keresztezést néhány mozdulattal elvégezheti és kb. 10 perc alatt könnyen előállít egy keresztezésből annyi vetőmagot, amennyi egy 4 ismét­léses mikrokísérlet szántóföldi viszonyok közötti beállításához elég. Ez lehetővé teszi, hogy évente a kombinációk százait állíthassuk kísérletbe, sok más növény-

Next