A Hon, 1875. február (13. évfolyam, 25-48. szám)

1875-02-01 / 25. szám, esti kiadás

gének teljes számbavételével egy bizonyos időpontra : — teszem három évre — meghatározni a teendő kiadásokat, a törléseket, a megtakarításokat, úgy hogy ez időszak e három év leteltére az egyensúly helyreállítása ne csak kivíva, hanem annak fentar­­tása biztosítva is legyen. Csak ezen feltétel mellett lehet szó új áldoza­tokról, s a­mint kijelenti, hogy e czél eléréséért minden okszerűen követelhető új terhet is kész megszavazni, úgy másrészt e czél kijelölése s szaba­­­­tos körvonalazása nélkül nem szavaz meg semmit. Csak ily biztosítás, ily előre kijelölt terv mellett le­het könnyíteni a tárgyalásokat; csak ez által emel­hetjük hitelünket, mert egy ily terv létéből s szaba­tos foganatosításából hitelezőink megtérésünk ko­moly voltát láthatják s az adózó népet is csak en­nek, a kibon­takozás bizonyosságának látása bír­hatja az áldozatok könnyült lelkű viselésére. Az elvek, melyek szerint a normál budget meg­állapítását óhajtja : a nép anyagi ereje legyen mérv­adó ; a jövedelmek, csak olyan költségekre fordítha­tók, melyeket a közérdek s nem magán vagy vidéki érdek követel, harmadszor minden körül a lehető legkisebb költséggel akarják az eredményeket elérni. Kijelenti, hogy fő okát látja financziális romlá­sunknak abban is, hogy soha nem feküdtek államház­tartásunk megállapításakor a ház előtt, nettó számok. Mindig nagy összegek forogtak szóban s azzal szem­ben aránylag kis összegek megszavazása mindig mellékesnek tűnt fel s ez vezetett a budget megron­tására. Nettó jövedelmünk most­­ 50 millió. Ezzel szemben a következő, rendelkezés alá nem is jöhető terhek állanak. A királyi udvartartás költségei 4.700,000 ál­lamadóssági kamatok 70 millió, horvátországi költ­ségek 3 millió, közös költségi járulék 29 millió, közös nyugdíj 234 ezer, a nyugdíj itthon 2­30 millió, a­mihez bízva vevén a vasutakra fizetendő garancziá­­kat, leszen az évi elmaradhatlan kiadás összege 125 millió Igen de ehez még hozzá veendő az adóbehaj­tás költsége, mely 7 millióra rúg. S így kiadás — az összes beladminisztráczió­s belszükségletek nélkül — 132 millió, úgy hogy a beligazgatás fedezésére 26, 27 millió frt jut összesen. Mi pedig költünk 50 milliót, tehát kétannyit. A ház egy szónoka (Pulszky) igyekezett bebizonyítani, hogy mi nem költünk sokat, mert hisz e 25 milliónyi defi­citben­ben van az előlegkép adott vasutgaranczia, s a státus adóssági törlesztés, mely kettő együtt e 25 millióval fölér. Ez jó számítás lehet ott, a­hol az ál­lam hitellel bír, s a­hol a­mit így kifizet, azt hason kamatú pénzben kölcsön veheti. De nálunk nem így van. S míg amaz államok­nál legfőlebb az előrehaladás elmaradása lehet az ily gazdálkodás eredménye, nálunk egyenesen romlásra vezet az. Mikép fedezzünk tehát 25 millió rendelkezésre álló jövedelemből két annyi kiadást, ez a kérdés. El­fogadja Ghyczy azon szándékát, hogy az ez évi de­­fic­itre a kölcsönből 12 millió fordittassék. De az itt idézett különnemű számokból azon meggyőződésre jutott, hogy az 1876-oi évre a kölcsönből 6 milliónál több nem marad. Úgy kell tehát gazdálkodni, hogy 1876-ra ez összegnek, 1877-re azonban tisztán csak a jövedel­meknek fedezésével a kiadások beérjék. Erre nézve mondja el nézeteit s legelőször az országgyűlési kiadásoknál vél szükségesnek megta­karításokat, a mit úgy vél eszközölni, ha a napi dij helyett — mi az ülésszak hosszabitására vezet — pausálé hozatik be a képviselők részére. Horvátországi kiadásaink le nem szállíthatók, s e három millió ben marad budgetünkben , de a polgárosított határőrvidékre szánt kiadások kevés­­bíthetők egy millióval az által, ha az adóviselésben adott privilégiumok megszüntettetnek, a­mit a jövő évben eszközölhetőnek tart. A belügyminiszteri költségvetés összegeit nem találja nagyoknak, ha itt-ott lehetők is abban meg­takarítások, az adminisztrác­ió jobbítása, az állami rendőrség szervezése stb. legalább a jelenlegi mérve­ken fogja e­z V2 milliónyi kiadást fentartani. A pénzügyi kezelés 7 millió, s itt azt hiszi 1 millió megtakarítása nem lehetetlen, s a számvitelnél Prileszky adataira támaszkodván, ki bővebben fog­lalkozott ez ügyekkel, ugyanennyit vél megtaka­ríthatni. Az ő felsége személye körüli minisztérium meg­szüntethető, a kereskedelmi közmunkaminisztérium egyesíthető, s itt is — e két minisztériummal — megtakarítható két millió. Az igazságügyi minisztériumnál nem akar egy­szerre rendszerváltoztatást; a békebírói intézmény behozatalától sokat remél, s a minisztériumra az ed­digi 5 millió helyett 2 */» milliót e­légnek talál. A közös költségeknél­­ a hadsereg fenntartá­sát a védelem érdekeihez képest szükségesnek tartja, de a vámjövedelmet fokozandónak véli, úgy hogy fe­­jenkint ne 48,hanem 78 krajczár vámjövedelem, essék reánk, s ebből közösügyi terheink viselésére 11 mil­liót remél, a­mi az eddiginél jóval jelentékenyebb. Különben a védelmi költségeknél — honvédelem s közös hadsereg — szintén megtakaríthatónak vél 2 milliót. A honvédségre nézve elégségesnek véli az eddigi fejlesztés mérveit s utal Ausztriára, hol ko­rántsem költenek annyit mint itt. Megtakarítást remélne­k pedig nagyot a ka­taszter elmaradásától, a melyből nem vár — külö­nösen az illető törvény hiányai folytán — nagy ered­ményeket. Az egyenetlenségek egyszerű megszünte­tése — tán úgy mint Francziaországban történt — ily nagy kiadások nélkül is fölemelné a földadó jö­vedelmét 36 millióról 40 millióra. Utalva azután hogy 1868-tól jövedelmeink 1875-ig csak 28 %-al, kiadásaink azonban 76. 5 °­ C -al szaporodtak, hogy különösen ezek közül a tőlünk nem függő kiadások 48 % -al, a beligazgatás tőlünk függő költségei azonban 110% al növekedtek, ebből azt vonja következtetésül,hogy segítni itt­ is jövedel­meink fokozásával kell. E részben utal a vámszerződés módosítására, s nagy mulasztásnak mondja, a­mit a kormány e részben nem tett; a czukornál magánál 3 millió lett volna szerezhető. A sóprivilégiumok megszüntetése 9­17 ezer­ért lenne, s kérdés nem lehetne-e a só árának átalános fölemelésére is gondolni, a­mit azonban ő nem indít­ványozna. A földtehermentesítési kötvények törlesztését szintén föl lehetne néhány évre függeszteni ebből is jelentékeny lenne az eredmény. Áttér ezután az adóképesség fokozására. 12­ óra. Elnök néhány perczre felfüggeszti az ülést. A továbbiakról reggeli lapunkban. KÜLÖNFÉLÉK. — A pesti kaszinó tegnap d. e. 10 órakor tarta rendes közgyűlését. Elnök: gróf Mikes János. Jelen volt mintegy 150,tag. A bevétel 292,857 ft 18 kr, a kiadás pedig 284,089 ft 66 kr,­az 1875. évre átviendő pénztármaradvány 8767 frt 52 krt tesz. A műcsarnok­­ épületére 1000 frt lett egyhangúlag meg­szavazva. Ötven tag aláírásával inditványoztatott, hogy Rottfeld Samu, a »N. Fr. Presser levelezője a Casinóból kizárassék. Ez indítványt Mihálovics Já­nos nyújtotta be s körülményesen indokolta. Ez in­dítvány ellen felszólalt Pázmándy, Beöthy A., Mo­csonyi, báró Messnik, báró Bánffy. Azt hansulyozták ezek Rottfeld védelmére, hogy ő nem állami hivatal­nok és mint magán­ember cselekménye,reá nézve nem terhelő. Erre iszonyú zaj támadt, az elnök egy ideig hasztalan használta csengetyűjét, a gyűlés nem akart e tárgyról többet hallani s a szavazást sürgették. Az indítványt aláírók közül néhányan kinyilatkoztatták, miszerint ők maguk sem tudták, tulajdonképen mit írnak alá. Erre ismétlődött a zaj. Azonban végre az elnöknek sikerült a zajt lecsendesíteni s kezdődött a titkos szavazás, melynek eredménye az lett, hogy 78 szavazattal 55 ellenében az indítvá­n elejtetett. Ez­zel az ülésnek vége volt. — Romhányban Nógrádmegyében 23- dikán egy 19 éves pór leány 17 éves öcscsét, ki az ablaknál olvasván a világosságot elfogta s őt a szö­vésben akadályozá, e miatti fölindulásában hátulról oldalba szúrta ; az apa a dolgot titkolni akarván, segély után nem nézett, s hogy a fiú el ne vérezzen, a sebet egy tapló darabbal betömte ; a fiú f. hó 25. éjjel a seb következtében elhalt. — Rablógyilkossági merény­­l­e­t. Múlt szombaton, 23-án este tized fél órakor egy ember nyitott be Sopronban az evang. lyceum tőszomszédságában levő kis trafikboltba s az ott egyedül levő nőtől szivart kért. Mig a nő hátra for­dulva a kért szivarnemet kereste, azalatt emez a nála levő nehéz kapukulcscsal két súlyos csapást mért az asszony fejére s azt betöré. Ez alatt a nő iszonyú se­gélykiáltozása daczára az áruasztal egyik fiókját, melyben pénzt vélt találni, felnyitotta; de minthogy abban csak bélyegek voltak, ismét, a jajgató s magát és vagyonát védelmező nőnek esett s fütykösével súlyos csapásokat intézett fejére. Mindamellett ez a pénzes fiókból ki tudta venni az abban levő mintegy 20 frtnyi összeget s görcsösen szorította markába. E közben a segélykiáltásra megjelent két pintérle­gény és egy muskatéros, kiknek láttára a gyilkos kiillant. Ezek azonban az utczán mindenütt nyomban követték s a hely­színétől meglehetős távolságra el is fogták és bekísérték. A gonosztevő neve Lehner József, 24 éves, nagymártoni születésű s múlt évben egy soproni építőmesternél volt mint pallér alkalma­zásban. E tettére állítólag az bírta rá, hogy bálba akart menni, amire pedig pénz kellett volna neki. Különben ismert kávéházi hős volt, és hazardjátékos A szerencsétlen nő 16 életveszélyes sebet kapott, de felgyógyulását reményük. — Blondin, a Niagarán egy szál kötélen ismételve átsétált amerikai kötéltánczos, ki hajme­resztő bátorságát évekkel ezelőtt a Margitszigeten is mutogatta, most arra vállalkozott, hogy kötélen a Cheopsgula ormáról a Kephron-pyramis csúcsára fog áttánczolni. A kifeszítendő kötél ára 18,000 forintra van téve, s ezt Blondin azon reményben előlegezi, hogy a hajmeresztő mutatványok bámulói Egyptom ősi földén a világ minden részéből össze fognak se­regleni ez alkalomból. Ha Blondinnak e vállalata si­kerül, az mindenesetre első helyet fog biztosítani szá­mára a kötéltáncz vakmerőinek sorában. — Kassa város volt főispánjá­­r­ó­l következő nyilatkozatot teszi közzé az Abauj kassai közlönyben Szerényi Ede, Kassa város főjegy­zője: »A magam, családom és hivatalos állásom iránti kötelesség parancsolja, hogy Ferdinandy Ber­talant, mint Kassa város volt főispánját, tapaszta­lás után isten és ember előtt becsületrablónak nyil­vánítsam.« — Stylus curialis. »Egy falusi ember következő szavakkal állít be a falu jegyzőjéhez : »Miután nekem Kovács János 36 írt követelésem­ben meghatározott, tessék felvenni a temetési szem­pontot.« Factum. — A korcsolya-klubbjege az időjárás hidegre fordultával ismét megélénkült, s naponta, különösen délutánonként válogatott nagy­közönség látogatja. Szombaton és vasárnap zene mellett folyt a korcsolyázás és eltartott sötét estig. Feltűnően sok szép nő vett részt a pálya élményei­ben, mind ízléses öltözékben. Holnap kedden délután ünnepélyes mulatság lesz a jégen hölgyek és férfiak versenyfutásával, tánczczal, s hogy fényesen fog ki­ütni, kétségtelen, miután a rendezőség már eleve gon­doskodott fagypont alatti hőfokról havazás és északi­­szél nélkül.­­ A műcsaroki országos bi­zottság tegnap d. u. 3 órakor ülést tartott az akadémia helyiségében a képző­művészeti társulat kiállítási termében. Az országos bizottság tagjai igen szép számmal jelentek meg, ott voltak Majláth György, Haynald érsek, Schlauch püspök, Pulszky, Podmaniczky Frigyes, a kereskedelmi és pénzvilág­ból többen, s művészek jelentékeny számmal. Az elnök Majláth György megnyitván az ülést elő­adta az eddig történteket, melyek máris örvendetes eredményt mutatnak fel, s utána téve, hogy most már a sorsjegyek terjesztése a feladat. Ez után Arany László fölolvasta a jelentést, mely részletesen kimu­tatja ügy állását, fölemlítjük belőle a következő adato­kat : az épület tervére kiírt pályázatra beérkezett 45 terv,ezek közül Láng Adolfé fogadtatott el. Mintázata már ki van állítva a képzőművészeti csarnokban. Az épület 280.000 frt költséget vesz igénybe. A létező 62.000 frtnyi alapon kívül, még mintegy 50.000 frt adomány érkezett be. A hiányzó 150.000 frtot a jeles hazai festők által felajánlt képeinek kisorlása és további adományokból remélik bekaphatni. A sorsje­gyek terjesztésére vonatkozólag Pulszky Fe­­rencz javasolja, keressenek fel a hölgyek a sorsjegyek terjesztésére, ez a mód eddigelé legsikeresebbnek bi­zonyult mindenütt. Podmaniczky Frigyes b. ezen kívül a biztosítéki ügynököket is felkéretni óhajtaná e czélra. A javaslatok elfogadtattak, vala­mint azon indítvány is hogy később bizonyos °/0 mel­lett a vidéki kereskedőknek is küldetnek elárusítás végett sorsjegyek. — Utolsó szó egy sajnos vi­tában. A nőképző egylet igen tisztelt elnöknői és igazgatósága ismételten felszólalnak a »Hon«-ban közlött azon állítás ellen, hogy a felügyeletük alatti tanintézetben a növendékek, büntetésül az idegen nyelvek tanórái alatti magyar beszédért egy nehéz vas­golyót kapnak a nyakukba akasztva; aként iga­zítva helyre a hirt, hogy a golyó nem vasból csak fábul van, s csak a tanrendszer szabálya ellen vétő növendék asztalára tétetik. Mi nem késtünk a hit ezen részét, mely a fagolyót vassá nehezité­s­eként barbarismussal vádolta az intézetet, azonnal helyre­igazítani s ha az igen tisztelt elnökség és igazgató­ság sértett önérzetét megnyugtathatjuk vele, egész készséggel bocsánatot kérünk e hit túlzása miatt, s mint eddig is min­denkor, úgy ezentúl is teljes méltánylattal párto­­landjuk a nőképzőegyletnek elismerésre méltó buzgó törekvését. Nem engedhetjük el azonban sohasem és minden tartozó tiszteletünk daczára sem azt az ész­revételünket, hogy a »signum« újra behozatalát a tanintézetekbe nem helyeseljük, s e nézetünket az újabbkori paedagogiai rendszer követői osztják, s különösen nem tartjuk annak alkalmazását kívána­tosnak az idegen nyelvek erőtetésének eszközéül. S már most kérjük nagy tisztelettel a nőképző-egylet igen tisztelt elnökségét és igazgatóságát, ne folytas­sanak e kérdés felett ingerült polémiát. A sérelemért megkövettük őket, elégtételt adunk; a jóakaratu ész­revételt pedig forditsák hasznukra s ne nevezzék rész­akaratnak, a mire irányukban legkisebb okunk nincsen és nem lehet. — Jókai Mór: Karnevál. A szombati bálok igen szépen si­kerültek. A nőképző egylet tánczvigalmára — gr. Teleky Sándorné bálanyasága mellett — igen díszes közönség tölte meg az Európa termét. A bálanya kék atlasz, fehér díszítésű ruhát viselt. A hölgyek közül kiemeljük Festetics, Betalent, Zichy Pálné grófnőt, Bartal, Szende k. a.-kat, Fehérvárynét, Kralovansz­­kynét, Forinyáknét, Sántánét, Nyiry Aladárnét, Bu­dámnét, Schossberger, Flesch, Takács, kisasszonyokat Rudnyánszky s Laffert baronesset. Ott volt Szende s Bartal miniszter is, s Tóth, Szlávy és Fesztetics volt miniszterek is. Ugyanez éjjel volt az építésvezetők bálja. Bál­anya Ybl Miklósné volt itt s a bálon különösen a polgári elemek voltak erőteljesen és szépen képvi­selve. E bálról a Morsányi készítette szép női tánctrendeket emeljük ki — Ma lesz a korcsolyabál, mely az elite-bálok legszebbjének ígérkezik. — Pécsről írják nekünk. Farsangunk élénk. Jogászaink bálja különösen a kereskedőké is szépen sikerült; legfőbb sikerét a farsang pedig csak a febr. 6-iki kassinóbálon éri el. E hó 28-iki picknickünk — melyet három derék urhölgy (Donitzné, Krasznayné s Szontaghné) vezetése alatt több fiatal ember rende­zett méltán beválik e sorozatba. Jó kedv fesztelenség úgy szólva családiasság előzékeny s gondos ellátás : ime e bálest részletei.« A füzértánczot 68. pár tánczolá, — köztük szá­mos menyecske, kik ily nagy számmal még egy bá­lon sem jelentek meg. Jelen voltak a férjes nők közt: Rohan főpa­rancsnok neje, Radenich Jánosné, Littke Lőrinczné, Forray Ivánné, Molnár Kálmánná, Kristóf Béláné, Kutsenbacherné, Erőssy Józsefné. A leányok kö­zül: Danitz Iza, Szontagh Aranka, Thaly Lujza, Förster Etelka, a budapesti nemzeti színháztól itt vendégszereplő Szigligety Ferike, Mihálkovits Irma, Veszély Ida, Gélics Emma, Reed Minka, Mada­rász nővérek, Fernszeg Etelka, Nádassy Örzse, Fodor Aranka és sok mások. A mulatság legjobb kedvben reggelig tartott. — Utóhangok az irói bálról. Jövő farsangon az irói és művészi társaság a redout nagy termében fogja bálját megtartani. — Báró Sennyei Pálné öltözéke, lila szin selyem, sötét lila szin bárson­nyal, s arany pillangókkal áttört könnyű bo­rítékkal, tíz­ezer frank értékű volt. Minthogy a nők az apró tévedések iránt is nagyon érzékenyek, hely­reigazítjuk előbbi tudósításunkban azt, mintha Lend­­vayné öltözéke, mely egyike volt a legszebbeknek napraforgó virágocskákkal lett volna díszítve; a dí­szítőket fehér vizi liliomok képezték. A Nagy­komlóban Bakonyi I. daltársulata. Sárközy és Kecskeméthy zenetársasága. Előadás közben czimbalom-foló. Sekunda P. V. új találmánya pedálczimbalmán. A „HON“ magántáv sürgönyei. Bécs, febr. 1. A »Montags Revue« jelenti, hogy Salm gróf követte Hirschet Konstantinápolyba. A­ török vasutak kiépítése és az osztrák-magyar vona­lakhoz való csatlakozások ügyében megkezdőtnek a diplomatiai tárgyalások. Az osztrák-magyar nagy­kö­vet utasittatott, hogy a tárgyalásokat teljes erél­lyel folytassa. Bécs, febr. 1. Az 1860-iki sorsjegyek mai hú­zásán a következő sorozatszámok huzattak ki: 189, 851, 1391, 1454, 1508, 1611, 2150, 2154,2221 2357, 2768, 2913, 3091, 3755, 3770, 4352, 4444, 4739, 5295, 5486, 5904, 6302, 6388, 6509,6795,7142,1779, 728 , 7286, 7715, 7993, 8196, 8245, 8514, 8989, 9216, 9496, 9647, 9671, 9861, 10010, 10170, 10190,10807,11011,11058, 11868, 11872,12056, 12342, 12418, 12568, 12679, 13360, 13386, 13410, 13502, 14601, 14681, 14746, 14781, 16177, 16490, 16690, 17464, 18563, 18782, 19921. (Az 12679 sz. 12678 is lehet.) München, jan. 31. Egy tegnap kelt királyi kézirat a kamarákat febr. 15-ére hívja egybe. Róma, jan. 31. A spanyol követ kihallgatáson volt a királynál és átnyújtotta Alfonz levelét, mely­ben ez notifikálja trónra léptét. Szt.­Pétervár, jan. 31. Az észt országgyűlés Schalovskoi herczeg vezérőrnagyot, Esztland kor­mányzóját egyhangúlag beigtatta az észt nemesi anyakönyvbe. A londoni rendőrség arról értesíti a »Moskauer Zig«-ot, hogy a Londonból lóverseny veszteségek elleni biztosításra tett ajánlatok szédel­gésen alapulnak. Az időjárás enyhe , a revali kikötő jégmentes, a hajózás akadálytalanul foly. Brüssel, febr. 1. Az »Independance«-nak azt jelentik Párisból, hogy a minisztérium feloszlása­ra 12785, 13013, 13294, 14093, 14459, 14593, 15082, 15371, 16029, 17904, 18526, 18529, lószinűvé lett; Chabaud és Dumont helyébe Buffet és Vallon lépnek a minisztériumba; a többi minisz­ter marad. Madrid, febr. 1. Egy rendelet jelent meg, mely a sajtónak megengedi, hogy a minisz­teri tényeket megbírálja, de a király családja, az­­ al­­alkotmányos monarchia és a vallás elleni támadáso­kat megtiltja. Cuba, Portorico és phi­­lippini szigetek elismerték Al­fon­z­ó­t. Páris febr. 1. A kabinet helyzete a nemzet­­gyűlés utóbbi szavazata után is változatlan maradt; az elnök csak akkor fog dönteni, ha a nemzetgyűlés végleg elintézte az alkotmányi kérdéseket. Az Alfons elismertetését jelentő franczia hivatalos sürgöny ma megy Madridba. New­ York, jan. 30. A consolidált 5,­0-kos kölcsön ki nem bocsátott, részére alakult consortium szilárd számlákra átvesz 25 millió dollárt és a többire nézve 6 hónapra fenntartja magának az optiót. Bécs, febr. 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 217.50.—. Magyar földhitelintézet —.—.Angol-ma­gyar —.—. Ang.-Ausztriai 126.—. Magyar hitel­részvény 195.50. Franco-magyar—.—. Napoleond'or —•—. Államvaspálya 291.—. Lombardok 132.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es —. —. Municipalbank —.—. Unicbank 99.—. Általá­nos épitőbank 21.—. Bécs, febr. 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 217. 25. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 195.50 Napoleon d’or —.—. Lombardok 132.— 1860-diki —.—. Municipalbank —.—. Általános épitő-bank 21.—. Magyar földhitel 9. 6—.Angol-osztrák 125. 75. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 291.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.— Unio-bank 99.—. Angol épitő-bank —.—. Berlin, jan. 31. (Kezdet.) Galicziai 107.—. Lombardok 238.— b. márk. Ezüst-jöved. 69.10. 1860-as 112.25. Bécs—.—. Romániai 32.50 tallér. Ál­lamvaspálya 529 50 b. márk. Papirjövedék 64.—. Hitelsorsjegyek 143.—. 1864-ki 293. Hitelrészvény 397.50 Magyar sors­jegy 408. Franfurt, jan. 31. (Kezdet.) Váltóár­folyam 182.1860 ik 111.7/». Lombardok 118.1/8. Év­­járuléki papír 64—. Osztrák bankrészv. 870.—. Osztrák hitelrészv. 198.5/8. Osztrák államvaspálya részvény 264.—. 1864-es 297.—. Galicziai 214.25. Évjáruléki ezüst 69.—. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Kőbányai sertés vásári je­­l­e­n­t­é­s felhasználandó sertéseket a rendes szük­séglethez nem eleget hoztak piaczra és a helyi serté­sekből kellett az elvitelt fedezni. A hét végivel az üzlet élénk volt. Az ár egy krétával emelkedett. Környékbeli jó sertés felhozatalától függ az árak további emelkedése. Jegyzett árak: 360—460 fitos 31,2—33 kr szerb fajta 29—30 kr, kiviteli 33—34 kr. Bánáti jó tengeri f. 3.15 magy. f. 2.95 kr, f. 3. Vizs: helyi sertés állomány: január 22-én maradt 51900 drb. Felhajtás az alföldről 1650 (900 makkos). Erdélyből 100 drb. Oláhország­ból 30 drb, a magyar északi vasúttal 620 (makkos) összesen 2400 drb. Elhajtás: A felföldre 190 drb, Bécsbe 2350 drb, Prágába 290 Bodenbachra 381 drb, budapesti fogyasztás 2100, kőbányai vágók 120, transitó sertések 1800 drb, Kolozsvárra és Debreczenbe 100 drb összesen 7330 drb, marad 46970 drb. A részvény szállásokban áll 14490 drb mindenféle fajta. Szarvas­marha vasúttal felho­­zatott 642 drb elvitetett 16 drb. Bécsi vásár: kedden felhajtatott 2200 drb, csütörtökön felhajtatott 33 drb ára 23—28 kr, orosz lengyel fajú 3760 drb 18—23 kr, Győr és Soprony­­ból felhajt 410 drb. A vásár folytonosan lanyha. — A magyar keleti vasút II. kib. elsőbbségeit, mint a hirdetésekből kitűnik, aláírásra bocsátja a consortium. Ez ellen Schönberger a keleti vasút részvényesei nevében óvást tesz. Az óvásból kiemeljük a következőket: ámbár kibocsátásra szánt papírok tulajdonképen ma­gyar állami kötvények, és csak mellékesen magyar keleti vasúti másod elsőbbségek ezen körülzáradé­kolt művelet még­is a vasúti társulat költségére törté­nik, minthogy a részvényektől confiscált kamatga­­rancia képezné a kötvények anyagi fedezetét. Hogy ezen czímek, a­mennyiben a keleti vasuttársulatot illetik nélkülözik a törvényes alapot, világosan kitű­nik mindabból a mi a keleti vasútról közzététetett. Ugyanazon bizottság, melyet a magyar országgyű­lés a keleti vasutügy megvizsgálására kiküldött, 1874. márcz. havi jelentésében határozottan kife­jezte, hogy tekintettel az engedélyokmányra és az alapszabályokra, ha utóbbiak jogilag fennállanak, s minthogy ezen elsőbbségek alkotásánál a törvényes szabályok mellőztettek, azok lényege kétséges. A m. keleti vasút részvényesei nem ismerik el ezen elsőbb­ségeket, mivel a közgyűlés azok kibocsátására nem adott felhatalmazást; nem ismerik el azokat még azon esetre sem, habár a részvényesek hibája jogilag bebizo­nyulna, mert egy hitelező sem teremthet elsőbbsége­ket, hogy azokat névértékükön alól az ő terhükre eladhassa. Mint a keleti vasút részvényese, s mint a részvényesek nagy számának képviselője, ünnepélye­sen óvást teszek az egész világ színe előtt oly kötvé­nyek kibocsátása ellen, melyek a magyar keleti va­sutat terhelik, s egyúttal felhívom mindazokat, kik ezen pénzügyi művelet által magukat jogukban káro­sítva érzik, hogy írásbeli kijelentésük által ezen óvás­hoz csatlakozzanak. Bécs jan 30-ikán 1875. Schön­berger Lajos. — A mármarosszigeti keres­kedelmi és hitelintézet 1874. évi zár­számadása szerint az évi összes forgalom 12,921,849 frtra ment. Leszámitoltatott 1414.299 frt, visszavál­tatott 1,104,820, a váltó tárcza álladéka 202,348 frt. A mérleg főösszege 333,248, nyeremény mint egyen­leg 15950, a­mibe sem a részvény tőke sem a tartalék tőke 6 %-os kamatja nincs beszámítva előbbi 9000, utóbbi 3180 frt. A nyereség és veszteség számla fő­összege 39483 frt. A közgyűlésen előterjesztett ja­vaslat szerint minden részvényre 7 frt osztalék esik. — Konsuli jelentések: A földmive­­lés ipar és kereskedelmi minisztérium vám és tenge­részeti osztálya által közzé tett konsuli jelentések utolsó füzete az 1873 évre vonatkozó jelentéseket Galacz, Svajcz, Civitavechia, Fayal sziget, Madagas­kar, Mauritius és Burgasbol közli. A galaczi és svaj­­czi konsul jelentése meglehetősen kimerítő és több tanuságos adatot tartalmaz, melyekre alkalmilag visszatérünk. — Gyapjuüzlet. A forgalom a lefolyt héten nem volt oly élénk, mint egy hét előtt, a­mit főleg a csekély behozatalnak lehet tulajdonitani; csupán 950 mázsa adatott el nagyobb részben kül­földiek részére, és pedig 200 m. közép finom fésűs 102—103 frt, 180 m. jó bácskai egynyi retü 80—83, 150 m. szerb berbécs 55—57, 200 m. timás berbécs 51—52, 150 m. tímár magyargyapju 41—42 írtjá­val mázsája. — Gyárilag mosott gyapjúból a lefolyt héten 60 m. közép finom 140—150 írtjával adatott el belföldiek részére. — A német birodalmi banktör­vényjavaslat felett igen élénk vita foly a német törvényhozó testületben.­­ Több párt árnya­lat küzd egymással, ezeket azonban két csoportra lehet osztani, az elmélet és a gyakorlat embereire. Előbbeinek közt Lasker a főszónok; utóbbiak: Mos­­le, Kardorf, Sonnemann, dr. Georgi, dr. Schauss, Ausfeld. Az elmélet emberei a bankügyi bizottság által megállapított szöveget kielégítőnek tartják. A bankok és képviselői és más szakértők azonban ellen­zik a contingentálást,terhesnek mondják a bankjegyek megadóztatását és keveslik azon összeget, mely az egyes bankoknak jut a bankszerűleg(nem érczpénzzel) fedezendő jegyekből.Egyébiránt a tvjavaslat 9 §. czik­­kénél mely erre vonatkozik, igen ellentétes szempont­ból támadták meg. Dr. Teilkampf ellene van annak, hogy bankszerüleg fedezett jegyek nagy ös­­­szegben bocsáttassanak ki. Ha ez történik, akkor nem lesz lehető háború esetén papírpénzt kibocsá­tani, s a bankszerű fedezettel kibocsátott jegyek szolgáltatnak leginkább alkalmat a vállalkozási szédelgésre. Schauss ellenkezőleg kevésnek tartja azon összeget, melyet a birodalmi bank kibocsáthat. A bank feladata helyrepótolni azon hiányt, mely az ezüstpénz kivonása folytán tá­mad, kívánatosnak tartaná tehát, hogy 380 mil­liónál nagyobb összeg bocsáttathassák ki bank­szerű fedezet alapján. Camphausen ezzel szem­ben azt állítja, hogy nagyobb összeget nem kell felvenni, mert akkor félős, hogy a papírpénz az ara­nyat ki fogja szorítani a forgalomból, s hogy az arany külföldre megy. Dr. Georgi a kibocsátási ös­­­szeg felemelését indítványozza, az éret nélkül fede­zett jegy a gazdasági erő megfeszítését jelenti s en­nek határát nem lehet előre megjelölni; a gazdasági erő megfeszítése nem baj, csak túlfeszítés ne legyen, de ettől most nincs mit tartani. A vita a contingen­­tálás kérdése felett még nincs befejezve.­­ Az egyesült erdélyi taka­rékpénztár múlt évi zárszámláját a választ­mány e napokban vizsgálta át. Az eredmény kielé­gítőnek mondható, mert a 30 frtos részvények oszta­léka a múlt éve 5 frtot tett, a­mi részvényenként 10 százalékos kamatozásnak felel meg. A társulás köz­gyűlése márczius vagy ápril hóban lesz. Az intézet forgalmi tőkéje a múlt év végén 196 ezer forin­tot tett. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE. Január 30. Adva Tartva Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prc. . . . „ febr.—aug. 5 prc. . . . 70 20 70 25 70 30 70 35 „ ezüstben jan.—jul. 5 prc. , . . 75 65 75 75 n april—oct. 5 prc. . • . 75 65 75 75 Sorsolással 1839-ből egész >«rsj. p. p............................................... 27% — 276 — „ 1839-ből ötöd „ , ................................................ 243 — 145 — , 1854-ből 250 frtos 4%, „........................................ 104 — 104 50 , 1860-ból 500 „ 5 °/6„ ,.......................................— — „ 1860-ból 100 „ 5”/0n . ........................................ — —— „ 1864-ből 100 ........................................................................ 138 — 188 25 Qomot járadékjegy 42 lira.................................................................. A’lamjószági jelzáloglevél 120 frt 5%........................................ 22 — 125 75 23 - 126 25 B. Földtehermentes. 100 frt p­­p« 1 Csehországi 5% ........................................................................................... 98 —— 82 50 83 -1 Gácsországi „ . .................................................................................... 84 75 85 25 Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5%................................. 86 56— 1 Horváti­­ótországi 5%.............................................................................. 80 — 80 50 95 50 96 50 Alsó-ausztriai 5„.............................................................................. 98­­— — »5­­— Salzburgi 5 ....................................................................................... 95 — 90 — 95 50 96 50 Erdélyi 5%.............................................................................. 75 60 76 — 93 —— Tiroli 5,.............................................................................. — — — — Temesi Bánság 5% ... ..................................................... 76 75 77 25 Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal........................................ 75 50 76 — Magyar 5%........................................................................................................ 78 25 78 75 „ 1867»diki sorsolási záradékkal........................................ 77 25 77 75 C. Más közkölcsönök. Duna szabályozási 5% 100 frtos.................................................... 97 50 98 — Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5%....................................... 99 20 99 50 Gömöri záloglevél 5% 150 frt..........................i . . . . — — --- --­Magyar nyeremény 100 frt................................................................. 83 25 83 75 „ „ 50 frt................................................................. 82 50 83 — Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 6%...........................— — „ 1871-ki 3 mii. 5%........................................................... . „ 1873-iki 5.4 mii. 5%.......................................................... __ __ __ __ „ szőlődézsma-váltság 100 frtos.......................................— — Pest városi 6%................................................................................................. 90 75 91 5 b Török vasúti 400 frank.................................................... 52 25 52 75 „ B 145 frank befiz......................................................— — — I­. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt és 120 frt befizetés .... 124 25 124 50 Angol-magyar bank 200 frt, 40% ............................. 19 — 20 — Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40.................................— — Magyar földhitelintézet 200 frt. 50.............................................. 68 25 68 75 i Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt................................................. . 215 — 215 25 Magyar ált. hitelint. 200 frt.................................................................. 94­5­3 195 — Pesti kereskedelmi bank 500 frt..................................................... __ __ __ — Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ................................. 800 — 810 — Franco-osztrák-magy. 500 frank 50%....................................... ______ Franco-osztrák 100 frt............................................................................. 43 75 44 . Magy. ált. municipalis 200 frt 40 . E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt . Osztrák dunagőzhajózási társulat *>00 f. Erzsébet-pálya 200 frt p. p.......................... Eperjes-tarnovi 200 frt..................................... Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . . Lajos­ Károly pálya 200 frt p. p. Kassa-oderbergi pálya 200 frt . . Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. „ (Lit. B.) 200 frt . . . Rudolf pálya, 200 frt....................................... . . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . Állampálya 200 frt p. p................................................ Déli pálya 200 frt .................................................... Tiszai pálya 200 frt.................................................... Bécsi Tramway 200 frt.............................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt . . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . . „ keleti-pálya 200 frt........................................ „ nyugati székesfehérvár-gimcs 200 frt. F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% . „ 33 é­ves visszafizetés 5% Cseh jelzálogb. 5%................................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . . o. é. 5%................................. Magyar földhiteltársulati 34 év 575% „ földhitel intézeti 5V1% . . . „ kereskedelmi bank 23 év . „ jelzálogbank 575%.... 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . . Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% .... Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt. . Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . . . n 300 frt e. 5% . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................. n „ 1862-iki.............................................. n „ 1869-iki............................................... „ n 200 frtos........................................ Eperjestarnovi 300 frt............................................. Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. . . ti n n 100 frt o. é. . . n 100 tt 200 * * 200 300 II. kib. . » n HL „ » » VI­I . . Ka­sa oderbergi 200 frt . . Lembergi-czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst . » n » . I. kib. 1865 » n » n II« * 1867 t* n­n n Hl* » 1868 ■ a a m IV. * 1872 Ferencz József Pécs-barcsi Károly­ Lajos ezüst 5% ezüst 1861 300 Adva Tartva 61 50 62 — 954 — 956 — 97 50 97 75 128 60 129 50 67 50 68 — 435 — 436 — 186 — 186 50 1920­­ 1925 — 179 — 179 25 234 50 235 — 125 — 125 50 143 — 144 — 435 — 437 — 145 50 146 — 71­­­ 72 — 145 25 145 75­­­­ — 128 50 289­­ 290 — 130 25 ISO 75 185 50 186 50 117 — 117 50 112 59 113 — 53 50 54 50 127 50 128 — 90 — 97 — 87 — 88­­ 87 — 89 — 95 60 95 75 86 50 86 75 86 80 87 20 85 50— 78 50 79 50 78 50 79 — 71 — 71 25 — 95 — 93 25— 92 75 95 25 95 75 91 75 92 — 105 20 105 40 101 75 102 25 102 40 102 80 98 90— __ .. 85 50 78 25 78 50 80 20— 79 50 79 70 75*50 76 50 Osztrák- Lloyd 5%.......................................................... Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Rudolfpálya, 300 frt, 5% ..... 1869 ........................................ 1872 ........................................ Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . Állampálya 500 frank 8% .... 1867-iki 3 „ . . . . 200 frt 5%.......................... Déli vasút januar - Juli 3% 500 fr. april.—okt. 3% 500 „ 200 frt ez. 5% . . 1875—1870 6% 500 fr. 1877—1878 6% 500 „ Tiszavidéki . . . • 5% Tramway 22 év kisor. • 5% Magy. gácsországi 200 frt e.­­ 5% Magy. északkeleti 300 frt. . • 5% Magyar keleti 300 frt .­­ 5% Magy. keleti II. kib. 300 frt . ■ 5% Magyar nyugati 200 frt . • 57, I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt.............................................................................. Clary 40 frt p. p.................................................................................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p...................................................... Innsbrucki városi 20 frt............................................................ Keglevich 10 frt ..................................................... . . . Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt.............................................. Buda város köles. 40 frt........................................................... Pálffy 40 frt .. ...................................................................................... Rudolf-alapitvány 10 frt................................................................. Sál­a 40 frt p. p. . . ......................................... . . Salzburgi dissorsj. 20 frt............................................................ St. Genois 40 frt. p. p............................................. . . . Stanislau városi 20 frt................................................................... Triest város 100 p. ............................................................................ n „ ‘>0 p. ............................................................................ Waldstein 20 frt p. ............................................................................ Windischgrätz 20 frt . . ..................................................... Váltók (három hóra)» Amsterdamra 100 frt hollandi .... 3%% Augsburgra 100 frt délnémet........................... 5 Berlin 100 tallér .................................................... 4 Boroszló 100 tallér.............................................. 4 Brüssel 100 frs.......................................................... 4 Frankfurti 100 frt délnémet.......................... 4 Hamburgra 100 b. márk.......................................... 3,­ Londonra 10 font sterling................................. 3 Lyonra 100 frank.................................................... . Milano 100 lira.......................................................... 5 Marseille 100 frank ............................................. . Müncheni 100 frank............................................. 1 Páris 100 frank ................................................. 4 Péter­vár, 100 rubel.............................................. * Zürich 100 frank ............................................. 4 Pénzek árfolyama. Cs. arany ... 20 fokos arany. . Orosz Imperiale Mária­ Terézia-tallér Ezüst................................. Egyleti tallér . . Porosz pénztári utalvány Adva Tartva 95 90 90 10 92 75 93 —­ 92 — 92 50 91 75 92 25 78 75 79 25 141 — — —1 138 — 139 — 108 60 108 80 109 — 109 25­­ 95 — 95 25 224 —— 83 50 8> 75 77 — 77 25 72 66 72 75 67 90 68 20 — 79 —1 163 25 11 163 75 94 — 95 —1 17 50 18 50 13 75 14 25 16 25 17 — 26 — 20 50 26 50 27 — 13 75 14 —1 33 50 34 —1 16 50 17 50 10 — 16 50 109 — 1 10 — 58 5’1 54 —1 21 — 23 — 21 — 22 — 94 50 94 60 92 30 92 50 — — __ 54 10 54 20 54 10 54 20 111 — 111 20 __ __ ---------j — ---------, 44 15 44 15* — —1 5 24 5 25 8 91 8 91 --- --­— —1 __ __ — —’1 105 90 106 — __ —. — — 1 64 164 i < Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum­­i odaírni és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, Barátok­ tere. Athenaeum-épület 1875.

Next