A Hon, 1877. augusztus (15. évfolyam, 197-225. szám)
1877-08-13 / 209. szám
támadták a törököket Lovcsánál. Élénk küzdés után az ellenség visszavonult, 400 halottat s nagyszámú sebesültet hagyván hátra. A törököknek 100 halottjuk s sebesültjök van. Szilisztria, csütörtök. Itt minden csendes. Az oroszok nem nyomulnak előre, mint hilott. Crallipolio védelme. (A »Daily Telegraph« sürgönye.) Dardanellák, szerda. A törökök szorgalmasan dolgoznak a Gallipolisi sánczokon. A régi angol s franczia védműveket mind helyreállították. Több mint 10,000 ezer ember van folyvást elfoglalva s remélhető, hogy a munkát két hét alatt bevégzik. Száz ágyú szereltetett fel itt. Pallas és Achilles angol hajók ide érkeztek. A Ruby, Flamingo és Shannon legközelebb váratnak. Az edinburghi herczeg születésnapját (aug. 6.) egész tisztelettel ünnepelték meg a szultán hajóján. A hajóhad egyesült bandája nagy concertet adott s a herczeg soloviolint játszott. Achmed Ejub pasa hátrálását (a legutóbbi fordulat előtt) igy írja le a »Köln. Zig« levelezője. 1848-ban egy nemzetőrszázados igy kommandirozta szakaszát: Fussunk barátim, az ellenség jó.« Achmed Ejub pasa érdemben aligha áll e hős mögött. Szisztovtól Sumláig folytonosan hátrálva, központosítá ő hadait. S miért? Mert az oroszok oly arczátlanok voltak s Bjelánál is, Kadikicinél is állást foglaltak vele szemben, s ezes még vérontásra is alkalmul szolgálhatott volna. E hátrálás az Ahmed-féle csapatok bátorságát korántsem mozdítja elő. E csapatok még egyetlen egyszer sem mérkőzhettek meg komolyan ellenfeleikkel, mihelyt az orosz a láttávolba jött, itt kiadatott a hátrálási parancs, oly stratégiai okokból, melyeket senki nem ért. Állítani merem, hogy Ahmed Ejub pasának sejtelme sincs arról, hol állnak e pillanatban az oroszok, azt sem tudja, az egész orosz hadsereg üldözi-e vagy csak néhány csapat. Honnét is tudná ? Őrjáratokat nem küld s az elővigyázati intézkedések, melyeket e meglehetősen erős seregnél alkalmazásba vesznek, kigunyolnak minden taktikát. A seregtől 600 lépésnyire jobbra és balra néhány lépésnyi körökben gyalogol egypár gyalog. Ez Ahmed Ejub egyedüli biztosítéka; elől, hátul, vagy oldalt semminő őrjárat nincs. Ily körülmények közt könnyen érthető, hogy a törökök miért vannak elleneik mozdulatai s szándékai felől oly teljes tájékozatlanságban. Ahmed Ejub hadainak mégis sikerült e visszavonulás, s azok most Mehemed Ali seregével együtt operálnak Sumlánál s Rasgradnál. Ha a »Köln. Ztg.« levelében foglalt adatok valók, úgy Ahmed Ejub képtelenségénél bizonyára csak egy képtelenebb hadvezérlet van a világon: az oroszoké, mely egy ilyetén viszszavonulást is békén enged végrehajtatni. Jeni-Zágrából e hó 8-tól jelenti a »Standard« levelezője. Az oroszok e vidéken teljes visszavonulót lának, azonban leirhatlan kegyetlenségüknek s embertelenségüknek nyoma marad mindenütt. Viszonylag még az megbocsátható bűnök, hogy Jeni- Zagrát s a környék minden faluját leégették. De a környék mezői is rettenetes képet nyújtanak. Százankint hevernek török parasztok eltemetetlen hullái szanaszét; kutyák, disznók seregesen járnak-kelnek köztük, az emberi testeket konczolva, s a ragadozó madarak osztozkodnak zsákmányukban. Az egész vidék egy puszta temető. Az állat őrizetlen száguld föl és alá s maga táplálja magát a kevés fűből, mi még fölégetetlen maradt. A legrettentőbbek azon kegyetlenségek voltak, melyeket az oroszok az élve maradt lakosokon követtek el. Eski-Zagrában Gurko kozákjai vagy a keresztény bolgárok kivétel nélkül megbecstelennettek minden asszonyt és leányt. Egy szép fiatal 16 éves asszony tizennyolcz orosz katona martaléka lett. Most haldokol. Dr. Hensley (a genfi egyesület tagja) s én meglátogattuk a szerencsétlent s kétségbeesett rokonai szájából hallottuk a történetet. Kurmahalából, Miklós főherczeg főhadiszállásáról távirják (Orsován át) 11-ről. A főhadiszállás tegnapelőtt óta itt (a Plevnától Bjelába vezető út mellett) van. A nagyherczeg, miután az orosz hadak által megszállt összes pontok inspektióját befejezte, az összes haderő összpontosítását rendelte el, mely ma már teljes kell hogy legyen. A negyedik és kilenczedik hadtest, s a tizenegyedik hadtest egy hadosztálya, mely a balszárnytól jött, egy hadosztály Tirnovából s a negyedik román hadosztály 100,000 ember, a plevna-bjelai vonalon van egyesítve. Más erősbítést is várnak Zimniczából. Ma és holnap közt nagy csatának kell történni. A török hadállás jobbról balra következő pontokat foglal el: Jeetova a Lovácz felé vezető úton, Bogod Tucsenicza, Radisevo, Grivicza, Urbicza, Kalisova és Briskán. A török előcsapatok a nikápolyi jobb uton állnak, 20 kilométernyire Plevna előtt. A szélső jobb török szárny Lováczot még mindig megszállva tartja. A román előcsapatok a Maholis-völgyben állnak. Azt hiszik, Ozmán pasának az a terve, hogy az orosz hadállás mindkét szárnyát megkerüli. A törökök központi állása nagyon erős s annak megostromlása igen nagy munka lesz. Károly fejedelem megígérte, hogy a román sereg hátralevő részével oly gyorsan, mint csak lehet, átkel a Dunán, s a törököknek hátába kerül. (Hol ? A szerk.) A korábiai híd építéséhez tegnap hozzá fogtak. A román tüzérséget hajók Turnu-Magurelliből áttették Nikápolyba. Manu tábornok már nem parancsnokol a 4-ik román hadosztály fölött. A 9-ik hadtest parancsnokává Krüdener helyébe Satow neveztetett ki a 4-ik hadtestből. Krüdener letétele alkalmával a nagyherczeg így szólt a tábornokhoz : »Kedves öregem, te Krüdener barátom, te beteg vagy; Satow parancsnoksága alá helyezlek.« Az utolsó plevnai csata veszteségei megbízható adatok szerint 10,000 főre rúgnak. Egy ezred, mely részt vett, ma már csak 350 emberből áll. Tirnova állítólag kiüríttetett. A második hadosztálynak az tétetett feladatává, hogy a törököket Ozman-Bazár felől tartóztassa föl. Az orosz táborban azt remélik, hogy a törökök új erősbítésre nem tesznek szert. A görög hadseregről következő adatokat közöljük : Görögország lakosainak száma másfél millió, körülbelül annyi, mint Szerbországé. De azért Görögország nem állíthat ki 60.000 főnyi hadsereget, amennyire a legújabb szervezési szabályok Szerbország hadseregét teszik. A ma érvényben levő görög védtörvény szerint minden hadképes lakos hadköteles és pedig 20 éves korától 40-ig az állandó hadseregben, 18— 50 ig a nemzetőrségben. A hadi létszám 31.000 emberre van határozva; a béke létszáma múlt évben 12,186 ember volt, ebből közel negyedrész tiszt, meg altiszt. A gyalogcsapatok sorgyalogzászlóaljakból állnak, ilyen 10 van, és vadászzászlóaljakból, amilyen van 4. A sorhadizászlóalj békében 6, háborúban 8 csapatból áll s hadi létszáma 1371 ember. A vadászzászlóalj békében s háborúban egyaránt négy csapatból áll, 691 fővel. A legújabb hírek szerint a vadászzázlóaljak száma nyolczra emeltetett. A gyalogság Mylonas-fegyverekkel van fölszerelve; ez a Goblyn és Remington-rendszer egy kombinácziója. A lovasság négy hadosztályból áll, melyek egy csapatparancsnokság alatt egyesítvék. Egy ily osztáy hadi létszáma 107 lóra rúg. A fegyverzet pisztoly, kard és Mylonas rendszerinti karabin. A tüzérség öt hegyi és egy tábori ütegből áll, minden üteg hat négyfontos ágyúval. A tüzérek karabinokkal, az altisztek pisztolyokkal fegyverkezvek. A görög flotta 32 hajóból áll; első helyen van az »Olga« pánczélos hajó 12 ágyúval, aztán »Georgios, szintén pánczélos hajó, »Amphitrita,« »Kreta,« »Enosis« ostromzártörő hajók, hat kis hadihajó s 20 legkisebbszerű hadi vizmű kikötői, őrségi stb. szolgálatra. A legújabb hírek szerint a görög haderőt fölemelik 25.000 főre s az egész hadsereget szeptember végéig mozgósíthatni vélik. Osztrák és franczia fegyvergyárakban görög tisztek már régebben 35 ezer Snyder-féle fegyvert rendeltek meg. A Kréta körül időző török hajóhad áll három pánczélos hajóból, két fregattból, 4 korvettből s három aviző gőzösből. A helyőrség Krétában áll 15 zászlóaljból s 3000 főnyi helyi rendőrségből. Az erődök erődittetnek s a fontos kikötő helyeken torpedók sülyesztetnek el. A párisi magyar egyesület érdekében újabban a következő fölhívás közzétételére kérettünk föl. Magyarország nem maradhat örökké nyers termesztményekre és ezeknek egyszerűbb kidolgozására szorítva. Az ipar legalacsonyabb ágai vannak a magyarok, a magasabbak pedig az alig magyarul értő németek vagy idegenek kezeiben. Páris a különféle iparágak kifejlődésére nélkülözhetlenül szükséges, mint a jó ízlés elismert iskolája. Ügyes iparosaink, ha szakmájukat megtanulták, nagyobbrészt külföldön telepednek le és elidegenednek. Népiskoláink hatása vagy nem érett még meg, vagy elhanyagoltatott, s így főkép az idegen nyelvek nem tudása nehezíti a tanulmányt, a kifejlődést. A párisi osztrák-magyar jótékony társaság megteszi az önmaga szabályai által korlátolt kötelességét; az osztrák-magyar birodalom szükségben levő alattvalóit kivétel nélkül, de meggyőződés és megfontolás nélkül, egyformán segíti. 12—15 és több ezer franknyi, apró segélyezésekre kiszolgált évi kiadásaival se segíthet a fent említett hiányokon. A párisi kölcsönösen segélyző magyar egyesület csekély erejével, egy szűkebb körben ugyan, de inkább megközelíti e feladatot — azzal hogy: 1. Magyar iparosainkat (e szó legkiterjedtebb értelmében értem mindazokat, akik ésszel, kézzel keresik kenyerüket) szigorúan megválogatva összegyűjti, reájuk erkölcsileg fölügyel, művelődésüket előmozdítja, szükségben levőket segíti, betegeket ápolja és egy kizárólag magyar kört képezvén, az elidegenedést gátolja. 2. Nehogy a fentnevezett kárhozó eszmék befuródjanak, legelső kötelességének tartotta az egyesület magát a párisi rendőrség pártolása alá helyezni, az osztrák-magyar nagykövetséggel a legkorrectebb összeköttetést, az osztrák-magyar jótékony társasággal is a jó viszonyt helyre hozni, hogy mint ennek társa, viszonyos felvilágosításokkal a pártolandók irányában hasznos legyen. Egyébiránt czélja egészen más lévén, a magyarokat így külön szorosabb körbe csatolja, és ahol azon társaság segélye megszűnik, a magyar egyesület segélye kezdődik. Csakis önerejére utalva a párisi magyar egyesület sokat tett. Tanórákat tartat, tanácsot, fölvilágosítást ad, betegjeit ápolja és segélyzi. A 25 franknyi föltételes kölcsönsegély kiszolgáltatását sérthetetlen alaptőkéjének kamatjai mindörökre biztosítják. Szent feladatát még inkább előmozdíthatná az egyesület: ha 1-szer tanóráit több szakmákban, és magyar tanárokkal tarthatná; 2-ér, ha ügyes, de még nem eléggé kifejlődött iparosainkat hosszasabb ideig Párisban megtarthatná, és ezek pillanatnyi munkaszünet által ne kényteleníttetnének a jó iskolát fél kiképezéssel elhagyni, mor hogy hazánkra nézve szükségesebb szakmákban foglalkozó iparosaink tanulmányaikat ezekben folytassák és ne cseréljék ezeket fel más szakmákkal több napi nyeremény végett. Hogy egyesületünk ezen czélokat elérhesse, tovább kávéházakban nem maradhat. Ezekben a legszorosabb szerződések se gátolhatják meg a zavart. Az egyesületnek külön terve szerint épített tulajdon házra van szüksége ahol tanórái, előadásai nyugodtan tartathassanak, és nagyobb mérvben kiterjesztethessenek. Szükséges, hogy becsületes és kiképezési szándékkal Párisba jövő iparosaink, már beléptükkor menhelyet találjanak, ahol olcsó, később talán még ingyen lakhelyet is kapjanak ideiglenesen. Sokan vesztek már el az első rosz helyen, és még roszabb társaságban töltött év következtében. Egyesületünk mint közvetítő a munkaadók és munkások között hasznosan szolgálhat, de erre szükséges, hogy az Egyesület maga tekintélyes állásban legyen, és ezáltal ajánlatainak némi súlyt és hitelt adhasson. Az ipar (legkiterjedtebb értelmében) minden ágaiban az egyesület egy e czélra szentelt teremében, permanens kiállítás útján, a külföld előtt a magyarok előhaladásairól tanúskodhatna. Festőink képei lehető eladására egy új közvetlen tér nyílnék. Magyarország nem maradhat örökké a nyers termesztményekre szorítva. Felvirul nálunk a műipar. Erre idő kell az iparosok tökéletesebb kiképezésére is. Ha most kezdjük ezt meg, akkor a szükséges alkalomban a párisi magyar egyesület tagjai készen lesznek hazájuk szolgálatára, és százszorosan visszafizetik a most reájuk hozott áldozatot. Zichy Mihály a párisi magyar egyesület elnöke. A hivatos lap augusztus hó 9-ki számának hivatalos rovatában a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister által az orsz. központi rabbi-képzőintézethez kinevezett tanárok között hibásan felvett „dr. Hoffmann Dávid” név helyett : dr. Kauffmann Dávid olvasandó. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Hekler Elek (lak. zöldfa utcza 9. sz.) és Scheibner Gyula (lak. soroksári utcza 45. sz.) ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek ; Frank Imre budapesti ügyvéd és kamarai tag, a debreczeni ügyvédi kamara területére történt elköltözése folytán, fenti lajstromból kitöröltetett; Glaser Aurél budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig, az ellene kiszabott három havi felfüggesztés megszűnte folytán az ügyvédség gyakorlatába visszahelyeztetett; végül Mitrits György budapesti ügyvéd és kamarai tag, lakhelyét Budapestről — ezen kamara területén belül Szent-Endrére tette át. Az eperjesi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Grós Károly eperjesi ügyvéd, a debreczeni ügyvédi kamara területére történt átköltözése folytán, a fenti kamara lajstromából kitöröltetett, hogy Lehóczky Jenő eperjesi ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett, s irodája részére Kovácsy János eperjesi ügyvéd gondnokul kirendeltetett, végre hogy Maléter Árpád ügyvéd (Eperjes székhelylyel) a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A győri ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Beliczay Lajos, előbb párkányi, most ipolysági ügyvéd, a balassagyarmati ügyvédi kamara területére történt átköltözése folytán, a fentnevezett kamara lajstromából kitöröltetett, és hogy Matkovich Géza szemerei ügyvéd, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett, s irodája részére Barcza Géza tébi ügyvéd gondnokul kirendeltetett. — A Deák emlékszoborra a hivatalos lapban közölt Xl-ik kimutatás szerint összesen befolyt 108,535 frt 341/* kr., 485 frt 36'/* kr. aranyban és ezüstben és 500 frt értékpapírokban. — A nemzeti múzeum a »Napló« értesülése szerint legújabban is három érdekes gyüjteménynyel gyarapodott. Az egyik a metszetek és rajzok gyűjteménye, melyet tudvalevőleg Bubics Zsigmond apát rendezett. A műlapok csinos, egyszerű keretekben a könyvtár folyosócsarnokának falain függenek. A nagy közönség s a műtudósok egyaránt nagy élvezetet találnak itt. A szakavatott rendezőjel csoportosította az egyes metszeteket, melyek az illető művészeti ág fejlődését is feltüntetik, a hazai történelemnek pedig számos előkelő egyénét és fontos eseményét szemléltetik. A királyi családok közül itt látható a többi közt Mátyás király és neje, aztán számos régi magyar hadvezér, költő és tudós egykorú arczképe. A műtörténész itt sok feldolgozatlan anyagot talál. — Ugyane helyiségben czélszerű új szekrényekben Fraknói Vilmos régi kéziratokat helyez el. E gyűjtemény rendezése most foly. Terjedelmes vörös papir-táblákon a legérdekesebb régi okmányokat találjuk itt, melyeknek szemléletére a múlt minden dicsőségének emléke fölébred bennünk. E kéziratok nagyobbára a Jankovichféle gyűjteményből valók s kiállittatásukat helyeselni lehet. — A harmadik gyűjtemény , melynek rendezése Pulszky Ferencz érdeme, a régiség-osztály egy hosszú szekrényében van elhelyezve s a legérdekesebb pecséteket tartalmazza. A múzeum érem- és pecséttárának rendezésével évek óta nagy buzgalommal foglalkoznak. Rómer Flóris és Czobor Béla valóban elismerésre méltó igyekezetet fejtenek ki e téren. A pecsétgyűjtemény rendezésében ama szekrény számottevő haladást képvisel. Pulszky Ferencz itt a legemlékezetesebb darabokat csoportosította össze. Itt vannak a szabadságharcz idejében használt pecsétnyomók : az 1848. és 49 ki minisztériumoké, amazok koronával, ezek már anélkül. A zászlóaljak, térparancsnokságok, térlelkészek pecsétjei közül egyik érdekesebb a másiknál. S a történet más régibb időszakaiból is sok a becses emlék tárgy e gyűjteményben. — A nemzeti muzeum látogatása julius hóban. A könyvtárban aszünet miatt a nyilvános olvasóterem zárva lévén) 20 kéziratot és 648 nyomtatványt használt 321 személy, a régiségtárt látogatta 5075, a képtár az új rendezés miatt zárva volt; a természet- és néprajzi osztályt látogatta 7674. Összesen megfordult 13,070 személy. — Horváth Ignácz fővárosi elemi iskolai igazgató tanító és tornaművezető s a nemzeti tornaegyesület tanára hosszabb szenvedés után ma reggel 9 órakor, élte 29. évében meghalt. Özvegyet és két kiskorú gyermeket hagyott hátra. Temetése — mint értesülünk, kedden d. u. 3 órakor lesz. — Régi fogás, mely mindig új marad. Egy igmándi jómódú földmives a napokban kap egy levelet huszár fiától, ki Perkátán állomásozott, melyben írja atyjának, hogy ő kezét törte. Írni most nem tud, helyette a káplár ir. megemlíti, hogy a napokban Fehérvárra mennek be, akkor majd supervizitáczióra megy, és megmenekszik a 12 évi szolgálattól. Kéri atyját, jöjjön be, s hozzon magával 85 forintot a vizsgáló orvos részére, akkor könnyebben megy a sora. De erről ne szóljon senkinek, a vasúton majd ő várja ha beérnek, különben, ha ott nem lesz, akkor a püspöki templom előtti második háznál várakozzék reá, az orvos egyik kanonok urnás lesz szálláson, könnyen beszélhetnek vele. — A levélben különösen hangsúlyozva volt a 85 frt elhozatala, ezt nagyon kérte a fiú. — Az együgyü ember megkapva a levelet 85 frtot magához vesz, és siet Fejérvárra, a vasútnál nem várja a fia, megy tehát a püspöki templom előtti második házhoz. Ott jár fel alá, rövid idő múlva egy úriember nevén szólitja s elmondja, hogy fia még nincs itt, hanem őt bizta meg, s addig is mig az eljön, majd együtt végeznek. Elhívta a fekete sashoz, a 85 forintot elővéteti vele s szeme előtt couvertbe teszi, hogy igy könnyebben átadhassa az orvosnak, azután a levelet visszaadja a földmivesnek, s szigorúan meghagyja, hogy azon helyre menjen hol találkoztak, ő is oda megy, s majd együtt beszélnek az orvossal. A jó ember oda megy, vár, vár, nem jó senki, megunja a várost, fölbontja kíváncsian a levelet, abban papír darabok vannak, de pénze nincs. Lármát üt, találkozik huszár fiával, annak a keze nincs eltörve, de levelet sem irt, s mit sem tud az egész esetről. — Nyilvános vizsgát tart holnap 13-án reggel 9 órakor kisdedovó intézetében. (Terézváros, a uteza 38. száma.) Markhot József, kisdedovó. — A tanítóképző intézetek értesítői közül újabban hármat kaptunk. A lévai állami intézetben 6 tanító működik, az intézetben volt 60 növendék s csak 19 Barsmegyéből. A tanszergyüjtemény még csekély. Képesittettek 7-en s az intézet 7 évi fennállása óta 72-en. A nagykőrösi ref. intézetben csak 4 tanár van, az intézetben volt 77 növendék, nagyrészt helybeli. A lefolyt évben tanítói s kántori állásra kibocsáttatott 7 okleveles tanító, 14 tanítójelölt s 15 harmadéves (Elég baj !) A tanítóképesítésre jelentkeztek 50-en, képesittetett 39. A képző intézettel összeköttetésben állanak a városi iskolák is, hol 1436 növendék járt. Az intézet elég jól van fölszerelve, külön kertésze is van. — Fábry János rimaszombati magán tanítónőképző intézetéről, mely a jövő évben az első tanfolyammal nyílik meg, csak programmot nyújt. Intézetében a tandíj 36 frt s egyes növendékek tandíjmentességben is részesülnek. — Nagy tűzvész. A 800-nál több lakossal biró Eperjes községet, Pozsony vármegyében, a múlt kedden nagy csapás érte. Tűz ütött ki, mely rövid 10 óra alatt az egész községet lángba borította, 5—6 gazda házán kívül a többi, még a templom, plébánia és iskolaház is, mind a lángok martaléka lett. Az ínség annál nagyobb, mennél inkább óhajtotta már a szegény földmives nép az utóbbi évek csekély és silány termései után a bő aratást ; most pedig, hogy meglett volna, a váratlan gyors veszedelem megfosztja hajlék- kenyér- és ruházattól. A jószág csak részben volt biztosítva. A tűz keletkezésének oka még nem bizonyos. — Kertészek és gazdák számára. Az oroszvári (mosonymegyei) növénymivelő intézet igen érdekes árjegyzéket adott ki gyümölcsfákról, díszfákról s rózsákról. E jegyzék kívánatra ingyen küldetik meg. Ajánljuk az illetők figyelmébe. — Egy pap impertinencziái. A pozsonyi »Grenzbote« a zsitva-gyarmati katholikus pap viselt dolgairól vezérczikkezik, s felhívja rá az illetékes hatóságok figyelmét. Trenkus Andrásnak hívják ezt az érdemes papot, s azt írja róla nevezett lap, hogy midőn Mellekre, mely Zsitva-Gyarmat fiókegyházközsége, bevonult, Szvatopluk és Hurbán arczképeit külön kocsin tüntető ünnepélyességgel vitte be a helységbe, mikor pedig Zsitva-Gyarmatra átment, megparancsolta a tanítónak, hogy ezentúl ne magyar, hanem tót nyelven tanítson. A magyar község anyanyelvét veszélyeztetve látván, a minisztériumhoz fordult orvoslás végett, de még eddig semmi sem történt. Erre a pap már hoszosabb lett a gyarmatiak ellen s Melleken az egyházi szószékről elnevezte őket dölyfös, aljas gondolkozásuaknak s kimondta nekik, hogy ünnepeken nem tart nálok misét. A magyar fiukat nem oktatja a vallástanra, nem gyóntatja, nem áldoztatja meg őket; egyházi tisztkedést csak előre lefizetett bér mellett teljesít. A többi között egy szegény árva leányt vőlegényével együtt elűzött az oltártól, mikor már meg kellett volna őket esketni, mert a szegény árva meghalt atyja temetéséért még a »stólát« nem fizette meg. Az egész násznép megbotránkozva ment el a templomból; az uj pár kénytelen volt ünneplő ruháját tenni zálogba a falu zsidójánál s úgy kapargatni össze a pap által követelt 16 forintot, már a prímást is kérték, hogy vessen véget Trenkus embertelenségeinek, de még onnan sem nyertek orvoslást. — Régészeti lelet. Pécsett a városi templom északkeleti oldalán ásás közben egy nagy sírboltra bukkantak. Az ottani polgármester jeles régész és történész, megvizsgálván a helyet konstatálta, hogy e helyen állott a 16. század első felében az u. n. szt. Bertalan templom. A sir a templomban s legvalószínűbben az oltár előtt volt, s a posztónyirók (s talán a szűrszabóknak is) szolgált temetkezési helyül, mit a sirkövön kifaragott, s tisztán kivehető 2 olló bizonyít. A polgármester ebből azt következteti, hogy a posztókészités ipara nagyon virágzó állapotban lehetett itt Pécsett, mert azon időben csak az igen gazdag ezéhek vettek a templomokban temetkezési helyeket. Ilyen »czéh-sirboltok« hazánkban ugyan keveset, de Németországban sokat lehet találni. A sirkövön a két ollón kívül sem irás, sem évszám nem vehető ki. A sir, mint a »P. Figy.« írja, színig tele volt földdel vakolattörmelékkel, sziklakövekkel s góthetylusban kifaragott boltivtöredékek s más kőékitményekkel, melyeken égési nyomok látszanak. E sírboltot tehát már századok előtt nyitották ki, s valószínűleg akkor, mikor a törökök 1542-ben az egész várost fölgyujtották, s e templomot is elpusztították. Semmi érez vagy ruhadarabra nem akadtak. Vagy 20 emberi csont a földben összevissza hevert. — Nemzeti színházi játékrend. Aug. 13-án, »Budapesten«, Schweitzer vigjátékából magyarítva, először, 14-dikén »Afrikai nő« Singer Teréza k. a. Ernszt Henrikkel; 15-én »Budapesten« ; 16 án »Álarczos bál« Perottival és Singer kisaszszonynyal, ki utolszor lép föl; 17-én »Phaedra«, Hetényiné asszony utolsó vendégjátéka; 18-án Lohengrin« Perottival és Nagyné Benza Ida asszony első fölléptével; 19-én »Idegen nő.« — Nádayné asszony 23-án lép föl először a »Mignon« czimszerepében. Rövid időn fölelevenítik Gogol »Revisor«-át s Shakespeare »Sok hűhó semmiért« czimü vigjátékát. Irodalom. — P. Szathmáry Károly történeti műve »Az emberi mivelődés története különös tekintettel a nemzetek harczi fejlődésére be van fejezve. A harmadik most megjelent kötet, mely az új kort tárgyalja, mintegy 18 ívnyi terjedelmű, s az egész mű 45 ívet tesz ki. Megjelent az Athenaeumnál, kapható Tettey Nándornál. Szathmáry művéről már az első s 2-ik kötet megjelenése alkalmával bővebben nyilatkoztunk, s az átalános jellemvonás itt is ugyanaz, azon kivétellel, hogy — a diplomatia s államjogi nézetek fejlődésére is tekintettel lévén — itt a politikai rész, melyet szerző a legközelebbi német-franczia háborúig tárgyal, aránylag több részt vesz igénybe. A művelődésnél külön fejezetekben tárgyalja a paedagógiát, irodalmat, az egyes tudomány s művészetköröket, a politikai, társadalmi, nemzetgazdasági s hadi viszonyokat. A művészetnél most is felhasználja a szemléltetési eszközt, de csak Szent Péter temploma és a Louvre-palota képét közli. Az irodalmi rész sokkal bővebb s különösen a magyar elég terjedelmesen van előadva s ezenkívül, mely körülmény még a külföldi művelődéstörténeti művekkel szemben is előnyére szolgál, a hírlapirodalmat is ismerteti. Ily érdekes s új mozzanat még művében, midőn a legfontosabb találmányokról táblázatot készít (kár, hogy a gyufát, ezen magyar találmányt kifelejtette.) A közlekedési viszonyok fejlődéséről érdekes fejezetet állított össze, korunk másik tényezőjét, a gyáripart már kevésbé méltatja. Társadalmi életünkről alig szól egy pár lapon, holott maga a humanisztikus intézetek fejlődésének története igen érdekes fejezetet nyújthatott volna. Művét a harczi viszonyok ismertetésével zárja be; e fejezet irodalmunkban nagyrészt még feldolgozatlan anyagot nyújt. A politikai kívánalmaknak is megfelelve a mű végén táblázatot állít össze az uralkodó családok geneológiájáról. Ezen táblázatok fali alakban is megjelentek, mint azt lapunk már előbb jelentette. Ezen rövid vázlatból is látható, hogy szerző igen érdekes művet hozott létre s sok olyasmit mond el, mi nálunk — világtörténelmi irodalmunk úgy is kezdetleges lévén — még nem volt feldolgozva. Müvében — az említetteken kívül is vannak hiányok, de jellemző, hogy szerző utószavában maga is elismeri ezeket s ez biztosíték, hogy a mű második kiadásánál — melynek megjelenését mielőbb óhajtjuk — valóban becses s hézagpótló munkát fog adni. Addig is megjegyezzük, hogy a mű olvasmánynak is kellemes s világtörténelmi compendium gyanánt bármely magánkönyvtárban helyet foglalhat. — A »Magyar könyvszemle« legutolsó füzetéből, mely vállalat kétségkívül legjobb szakközlönyeink közé tartozik, két külön lenyomat jelent meg. Mindkettő érdemes arra, hogy széles körben elterjedjen. Csontos János a Konstantinápolyból érkezett corvinákat ismerteti, négyévnyi terjedelemben. Műve elsősorban bibliographiai, mint ez tárgyánál fogva várható is, de különben ott, hol szükséges, a műve s a leíró egyéniségére is kiterjeszkedik. Három csoportot különböztet meg. A harminczöt codex közül 10 kétségtelenül, 3 valószínűleg corvina, a többiekről csak feltehető az, hogy a magyar királyi könyvtár alkatrészeit képezték. — Szinnyei József monographiája nem kevésbé érdekes, 1848 — 49-ki hírlapirodalmunkról szól. Nagy fáradsággal összegyűjtött adatainak eredménye, hogy 1848. és 49 ben (a politikai évet számítva) a magyar korona területén és külföldön magyar nyelven 14 városban 86 hírlap és folyóirat jelent meg ; német nyelven 16 bel- és egy külföldi városban 73; tót nyelven négy városban 9 ; szerb nyelven 4 városban 7 ; román nyelven 3 városban 5 ; horvát nyelven 2 városban 4; franczia nyelven Párisban 2; összesen megjelent 26 bel- és két külföldi városban 186 hírlap és folyóirat. Több laphoz igen érdekes megjegyzések vannak téve, így pl. érdekes a »Komáromi Lapok«ról s a Csíkszeredán megjelent »Gyutacs« czímű Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok-tom Athenaeum-épület, szaklapról szóló tudósítása. Szinnyey minden lehető adatot összegyűjtött s műve befejezettnek tekinthető. Ihász Gábor magyar nyelvtanából, mely egykor a legjobb tankönyvek közé soroltatott, megjelent Lampel Robert kiadásában a tizenkilenczedik kiadás. Szerző régi jó hírnevének megfelelve folyvást halad az idővel; ezen kérdésben a »Magyar Nyelvőr« iskolájának több jelentékeny njítása van életbeléptetve. Különben e mű többet is ad cziménél. Az alaktanon és mondattanon kívül még a helyesírást is tárgyalja, s a legfontosabb ügyiratokat ismerteti. A munka az algymnáziumi reáliskola első három osztálya számára van tankönyvül írva. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. A „HON“ magántervsürgönyei. Népgyülések. Ma ismét több helyen tartottak népgyüléseket hazánkban, kifejezendők a török nemzet iránt érzett rokonszenvünket s visszatetszésünket azon hallatlan barbárság ellen, melyet Európa egykori mumusa tehetetlen dühében elkövet. A táviratok érkezésük sorrendje szerint a következőleg hangzanak: Baja, aug. 12. d. e. 10 óra 30 perckor. Több ezer emberből álló népgyűlésünk a kerületbeli átalános lelkesedés között ma folyt le. Tóth Kálmán kitűnő szónoklata és a javaslat indokolása után a következő határozatot fogadta el: Határozza el a bajai népgyűlés, hogy a miniszterelnök úrhoz a következő távirat küldessék: Baja város mai népgyűléséből előterjesztjük nagyméltóságoknak határozatainkat és kérelmeinket. Csatlakozunk a nemzet érzelmeihez. Az orosz törekvéseket az európai szerződésekkel , hadviselésüket pedig a legnezdetlegesebb emberi törvényekkel is összeütközőknek találjuk; undorunkat fejezzük ki az oly hadjárat fölött mely nem is hadjárat, hanem népgyilkolás. Törökország integritását pedig nemcsak az általános szabadság, de saját hazánk integritásának megőrzése szempontjából is szükségesnek tartjuk. A kormányt, mely szabad államban nem lehet más, mint a nép akaratának kifolyása, ezen az alapon tevékenységre buzdítjuk s az emberiség és haza czéljainak előmozdítására erkölcsi közreműködésünket , ha kell, vérünket és vagyonunkat is fölajánljuk. Milassin Zsigmond elnök, Drescher Ede jegyző, Szolnok, aug. 12-én 12 órakor. Az orosz túlterjeszkedés megakadályozása és Törökország sértetlen föntartása tárgyában sok ezernyi nép jelenlétében népgyűlés tartatott. Sipos Orbán szónoklata nagy lelkesedéssel fogadtatott. A hozott határozat, mely a budapesti határozattal egyező, az országgyűlési képviselő által a kormányelnökhöz fölterjeszteni határoztatott. — Szendi Antal, elnök London, aug. 12. A Reuter-irda jelenti Erzerumból e hó 10-éről. Izmai pasa orosz területen áll Zajargiánál a határtól 6 mértföldre. Terguszakoff tábornok Ruscsukba és Adirba vonult vissza, viszszavonultában két falut felgyújtott Egy Cselikadiknál történt csetepaté alkalmával a törökök 2000 juhot, 140 lovat és nagymenynyiségű tábori szert zsákmányoltak. Belgrád, aug. 12. A hivatalos lap közli az előre látott rendkívüli kiadásokra vonatkozó pénzügyi törvényt. E kiadások 7.885.742 frankkal vannak fölvéve, s a kényszerkölcsön hátraléka, a fejadó emelése és a söradó által fognak fedeztetni. Bukarest, aug. 12. (Ered. sürg.) A Havas-ügynökség levelezője, Pognon, megsebesittetett. Konstantinápoly, aug 12. (Ered. sürg.) Szulejmán pasa szorgos kémszemlészete kiderítette, hogy az oroszok elhagyták a Hain-Bugha-szorost. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Vásár engedély. A Fehér megyébe kebelezett Rácz-Almás községben évenkint okt. 16-kát megelőző hétfőn országos, minden csütörtökön hetivásár lesz tartható. — A sződrákosi téglagyár részvénytársaság, mely fönállása óta egy krajczár osztalékot sem fizetett részvényeseinek, e hó végén, aug. 29-én tartja évi rendes közgyűlését. — Sertésüzlet. (Az első magyar sertéshizlaló és előlegező részvény társulat jelentése.) Bécsből érkezett jobb hírek és az erősebben folyt kiviteli üzlet a forgalomnak élénkebb alakot kölcsönöztek, úgy hogy nehezebb áru egy, könnyü pedig két krajczárral kilogrammként javult. A szállítás a szükségletnek nem felel meg, minek folytán a piacz a hét bezártával egészen megürült és a hangulat szilárdan maradt. Az árjegyzés a következő volt: magyar nehéz faj 551/2—561/» krajczár, könnyű 551/,—58 kr, szerbiai 531/* — 56*/2, oláh 53 — 53 '12 tüskés 53^2—55W« kr klyrkint tiszta sulylyal. Tengeri készletára 6.35—6.40 kr klórkint. Az itteni sertések létszáma: Augustus 3-án maradt 62.160 db. Felhajtatott alvidékről 4040, Erdélyországból 840, Szerbiából 2560, Oláhországból 80, éjszaki vaspályával 300, összesen 7820 darab. Elhajtatott felvidékre 490 darab, Bécsbe 3590, Prágába 580, Bodenbachon át 2530, Oderbergen át 660, Frankfurtba 870, budapesti fogyasztás 1990, transitó 390, összesen 11.100 darab, marad átlagban 58.870 darab, melyekből 15.240 a részvényszállásokban van elhelyezve. Bécsi vásár aug. 7-én: felhajtatott összesen 2333 db; az üzlet élénk, nehéz áru 48—50 frt, közép 46—47, süldő 38—47 frt. Dresdai vásár aug. 6. A vásáron 445 darab vidéki és 349 darab magyar sertés. Elsőbbiek 60 fillérrel, utóbbiak 54 fillérrel keltek el. 112 kilogram mint Berlini vásár. Augusztus 6-án felhajtatott 5149 drb. különféle fajból magyar faj 17 ’/1 és orosz 16 tallérral fizettettek 20°/o mellett. Az üzletmenet kellemes volt. Felelős szerkesztő : Jókai Klór.