Abauj-Kassai Közlöny, 1909. szeptember (38. évfolyam, 198-222. szám)
1909-09-01 / 198. szám
XXXVIII. évfolyam. Szerkesztőség is kiadóhivatal Kossuth Lajos utca 16. szám. Telefon 150 HIRDETÉSI díj megállapodás szerint.: HELlJKLK.VIK d. n. Sárakor, 1909. — 198. nom. W —Abauj-Kassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : Főszerkesztő : Szerkesztő : KiEKItV GYUIifl. STECKER KÁHOIiY HHkßOHY FEkEfiC Kassa, szerda, szeptember 1. Előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3 50 Egy* hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20.— Félévre K 10.— Negyedévre K 5.— Egy* hóra K 2.— Egyes számára 4 fillér. Ragunkról. Az «Aíiauj-Kassai Közlöny politikai napilap életében a mai nappal jelentős változás állott be. Hogy jobban szolgálhassuk azt a becsületes és hazafias irányzatot, melynek szolgálatában körülbelül négy évtizeden át állott lapunk, megerősítettük szerkesztőségünket s tetszetősebb külső alakot adtunk lapunknak. Szerkesztőségünk megerősítése abban áll, hogy megnyertük szerkesztőnek régi gárdánk mellé a kassai hírlapirodalom egyik legkitűnőbb s legagilisabb munkását, Herboly Ferencet, aki a sajtó terén kifejtett sok évi munkálkodása révén a közönség osztatlan bizalmát élvezi s aki a mai naptól kezdve lapunk hasábjain fogja erejének teljességével a közt szolgálni. Megváltoztattuk lapunk külső alakját is. Mert így sokkal könynyebb áttekinteni az egészet s a ma már annyira kifejlődött nyomdaipar vívmányai így határozottan jobban érvényesülhetnek, mint a régi forma mellett. Ha tehát az a célunk, hogy tartalmilag élénkebbé és változatosabbá tegyük lapunkat, elengedhetetlen kötelességünk, a tetszetősebb külső alakról is gondoskodni. A kassai polgárságnak régi kedvelt lapja az Abauj-Kassai Közlöny. S amidőn abbeli reményünknek adunk kifejezést, hogy a nagyközönség — látván áldozatkészségünket — továbbra is megtisztel bennünket bizalmával, egyben kijelentjük, hogy mindig hívek maradunk ahoz a zászlóhoz, amely alatt oly sok diadalt arattunk s amely alatt továbbra is küzdve elérjük minden magyar ember óhaját: szép Hazánk gazdasági és politikai függetlenségét. Törekvéseinkhez, nagy munkánkhoz segítségül hívjuk Kassa város kuruc polgárságát s a lelkes támogatás mellett a győzelem biztos tudatában adjuk polgártársaink kezébe a teljesen újjászervezett Abauj- Kassai Közlönyt. A szerkesztőség i tanév kezdetén. Kassa, aug. 31. A diáksereg, a nemzet virága a mai nappal arra a szomorú tudatra ébred, hogy az aranyos nagy vakáció elröpült s kezdődik ismét a szorgalmi idő. úgy tűnik fel, mintha csak ma lett volna, hogy elbúcsúztak az alma matertől, ahol ifjúságuk legszebb idejét töltötték s ide már is kezdődik a munka, a tudás, a kultúra békés és csendes munkálkodásának ideje. A holnapi nap, mint az uj tanév kezdete, ami országunkban temérdek gondot és keserűséget okoz a szülőknek. Mert hát minálunk még nem jöttek reá arra a praktikus ideára, amely a művelt külföld majd minden országában már réges régen a megvalósulás stádiumában nyújtja áldásos működését. Nálunk még mindig különféle elnevezésű iskolákban osztogatják a tudomány fenséges malasztját. Mi még mindig megkülömböztetünk gimnáziumot, reáliskolát, ipariskolát és polgári iskolát s aki az egyikben nyeri kiképeztetését, az bizony később sok minden pályától már eleve el van vágva. Aki véletlenül olyan városban született, ahol sem reál, sem gimnázium, avagy ipariskola nincsen, hanem — mondjuk — csupán polgári iskolát bir el a vagyonossága s népessége, az bizony — ha csak jó módban nem született, kénytelen a polgári iskolába járni s igy az egyetemekből már eleve is ki van zárva, mivel ennek az iskolának elvégzése oda senkit nem engedhet. A diplomás pályákat tehát elzárták előle, csupán abból a véletlen okból, mert anyagilag nem volt módjában a más városokban levő gimnáziumot, reáliskolát vagy esetleg az ipariskolát látogathatni. Külföldön az ipariskolák mellett már csakis az úgynevezett reálgimnáziumok vannak. Ezek az iskolák egybevetett tanterv alapján az összes diplomás pályákra előkészítik a tanulókat s így a szülőket már eleve megkímélik attól a gondtól, hogy gyermekeiket melyik pályára készítsék elő abban a korban, mikor a fiúnak sem hajlamát, sem tehetségét még nem ismerhetik. Ha valaki nálunk véletlenül reáliskolát végzett s később egyéb gimnáziumi érettségihez kötött pályára érez kedvet, akkor a kiegészítő tantárgyakból pótló érettségit kell letennie s ha véletlenül nyelvérzéke nincs kifejlődve, megtörténhetik, hogy évek hosszú sora alatt sem lesz képes a latinból sikeres érettségit tenni s igy kénytelenkelletlen oly pályára szorul, melyhez sem kedve, sem hajlama nem hevíti. Nehéz tehát a beiatások idején a szülők helyzete, mert később azután, ha gyermekeikkel valamely iskolát nagy nehezen elvégeztettek, még az a szemrehányás is érheti őket, hogy nem gondoskodtak kellőképen fiaik jövendőjéről. S ez mindaddig így lesz, míg a reálgimnázium helyes intézményét a hazai tanrendszerek programmjába fel nem veszik az illetékes tényezők. A reálgimnázium eszméje a tanügyi körökben már régebb idő óta kisért s hogy az mindezideig meg nem valósulhatott, annak okát abban kereshetjük, hogy iskoláink ez idő szerint nélkülözik az egyöntetűséget abban az irányban, hogy még mindig megkülönböztethetünk állami, felekezeti s különösen alapítványi középiskolákat. Az alapítványokon alapuló intézetek átalakítása az alapitó okiratokba ütközik s igy azok esetleges átalakulása — úgy lehet — hogy az alapítványoktól való elesést eredményezheti. S igy száz és egy okból bele kell törődnünk abba, hogy szeptember első napjain a legtöbb szülő gondteli homlokkal járjon, mivel nem tudja elhatározni, hogy milyen pályára is készítse elő még teljesen kiforratlan s így előre nem sejthető tehetségű s hajlamú csemetéjét. A favorit nálunk még mindig a gimnázium, mert ennek elvégzése a latárier pályákra szabad bemenetet biztosít, a gimnáziumot lepik el tehát a legtömegesebben, holott az élet egyre azt illusztrálja a maga példáival, hogy a latájner pályák mind telítve vannak, azokon tehát csak nélkülözés vár az új jövevényekre. A mai reális élet más igényekkel lép föl, az iskolákat is ezzel kell összhangba hozni. A tanév eleji gondok tehát az idén sem szűnnek meg s nem is fognak mindaddig megszűnni, amíg a reálgimnázium helyes eszméje a megvalósulás stádiumába nem lép s a szükségletnek megfelelő számú ipariskolák nem létesülnek, hogy a szülők ne legyenek kénytelenek valóságos kálváriát járni, hogy gyermeküket egy ipariskolába elhelyezhessék. tíz éves a kassai szinház. Jubilálunk-e ? Mit kívánunk jubileumi emlékül. Kassa, aug. 31. Ezelőtt 14 évvel történt. Kassa város törvényhatósága egy milliónál jóval nagyobb összeget szavazott meg az uj Nemzeti Szinház fölépítésére. Rövid idő múlva dolgoztak a csákányok és a régi szép időknek egyik tanúja: az ócska szinház-épület leomlott. Helyét elfoglalta a mai szinház, a modern kultúrának székhelye, a Múzsák temploma. Az 1899. szeptember havának 28-ik napján tartották színházunkban az első előadást. Most lesz tehát tíz esztendeje. Elég szép és hosszú idő, hogy leszűrődhessék a városnak véleménye, azaz, hogy megállapíthassuk, vájjon meghozta-e ez idő alatt a kassai Nemzeti Színház azt az eredményt, amelynek elérésére annak létesítése al-