Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1983 (90. kötet = Új folyam 28. kötet)

1983 / 5. sz. - KÖNYVSZEMLE - KERÉNYI FERENC: Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában (Akadémiai Kiadó, 1981. 742 l.)

tekint, azt, amely nem engedi, hogy a racionalizál-,,t"-ból racionalizált,,ó" vál­jék. Susánszky János azonban nem elég­szik meg azzal, hogy általános szemponto­kat hangoztasson a résztvevők bevonásá­val és megnyerésével kapcsolatban. A be­mutatott módszerek mind az érdekeltek szervezésbe való bevonása terén, mind a szervezési szakismeretek alkalmazásában túllépnek az ösztönösség, a tapasztalatok­ból levont következtetések, a logikus belá­tásra építő szervezés és az egy-egy szerve­zési résztechnika alkalmazásának szintjén. E szervezési módszerekben mind az érde­keltek aktivizálásának, mind a felhasznált eszközrendszernek tudományos megalapo­zottsága van. Az ismertetett racionalizálási módszerek többségének — különösen a kötetlen fan­tázia serkentő csoportmódszereknek és a racionalizálási technikák kombinációinak­­ szerves részét képezi a csoportmunka. A csoportmunka módszereinek alkalma­zása túlmutat a szervezés esetenkénti ered­ményein, általánosan növeli a vállalati szervezet problémamegoldó és önszervező képességét. Susánszky János egyik alapvető tézise, hogy a racionalizálási technikák sajátos didaktikával oktathatók és begyakorol­hatók. A racionalizálás oktatásának visz­szatérő hangsúlyozása és nemkülönben az egész munkára végig jellemző didaktikai igényesség a magatartás-tudományok szem­szögéből nézve különösen előtérbe állítja a csoportmunka „animátorainak" szociális készségfejlesztésére vonatkozó hazai okta­tás, általában a csoportdinamikai szemlélet és képzés fontosságát. Többek között a szervezéstudománynak „A racionalizálás módszertana" c. könyvben megjelenő igé­nye tükrében is határozottan körvonala­zódnak az ezzel kapcsolat­ban megoldandó képzési problémák. A szervező munkában két szélső hely­zetként különböztetjük meg a szakértő modell és az önfejlesztő modell szerint végrehajtott szervezéseket. A szakértő Szilágyi Ferenc több mint negyedszáza­dot töltött el Csokonai Vitéz Mihály élet­művének kutatásával. A negyedszázados Csokonai-szolgálat kutatási eredményei ez­úttal 38 műhelytanulmányban kerülnek az olvasók kezébe; közülük a nagyobb hányad, 22 első ízben itt jelenik meg. (Önmagában modell szerint a szervező szakemberek (specializált szervező szakemberek vagy ezek team­-jei) végzik a szervezést és bocsátják javaslataikat vezetői döntésre, majd szakmailag irányítják és ellenőrzik a szervezési előírások bevezetését. Az önfej­lesztő modellben a szervezet tagjai fokról fokra fejlesztik szervezési képességüket. Az e modell szerint végzett szervezés abból indul ki, hogy a megvalósítás csak olyan módon és azon a színvonalon történik meg, amelyet a szervezet tagjai elfogadnak. A szervezet szervezési akciók sorozatán keresztül fejleszti önmagát, szervezőképes­ségét és szervezési megoldásait. A szervező­munka szakértő modelljét és önfejlesztő modelljét két szélső helyzetként felfogva Susánszky János modellje a Racioteam­ csoporttechnika keretében megfogalmazott önfejlesztő modellhez áll közelebb. „A racionalizálás módszertana" című könyvnek, mint alapmunkának sajátos jellemzője, hogy összegyűjti és rendszerezi a szakirodalomban eddig szétszórtan meg­található módszereket és technikákat, így mutatja be Susánszky János többek között a racionalizáló szervezés analitikus módszereit, az időtanulmányok készítésé­nek technikáit, a munkakörnyezet vizsgá­lati módszereit, a mozgásregisztráló mód­szereket, a regisztrátumelemző és munka­módszer-ésszerűsítő metodikákat. A ra­cionizálási technikák kombinációiból a szerző által kifejlesztett Racioteam cso­porttechnikát kell kiemelnünk, amelyet az elmúlt évek során számos vállalatnál sike­resen alkalmaztak. Susánszky János könyve a szervezés­tudomány hazai fejlődésének kimagasló mérföldköve. Éppúgy mintául szolgálhat a tudományos igényességre, mint az elmé­let és a gyakorlat termékeny összekapcso­lására. Kiérdemli ezért mind a szervezés­elmélet művelőinek figyelmét, mind a vállalati vezetők és szakemberek érdeklő­dését. (Műszaki Könyvkiadó, 1082. 103­1.) Nemes Ferenc Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában is figyelemre méltó, tiszteletre érdemes szerzői szándék a másod-, harmad- vagy sokadközlésekből egybeálló tanulmány­kötetek szokásának világában.) A szerző „gyakorlati textológia-mód­szertannak" nevezi könyvét. Valóban az: a mértéktartással válogatott, kitűnően szer­

Next