Alföld. Irodalmi, művelődési és kritikai folyóirat 45. (1994)

1994 / 10. szám - TANULMÁNY - Szilágyi Márton: Egy átírás tanulságai. Reviczky Gyula apai örökségének két változata

68 regényének legnagyobb szerkezeti önellentmondását, hogy beilleszthesse a műbe gondolkodói munkásságának egyik domináns elemét. Formaérzék és ide­ológiai megfontolás küzdelméből egyik fél sem került ki igazán győztesen, mindenesetre az író önnön radikalitását korlátozva, egészen más világnézeti preferenciák érdekében visszanyúlt egy olyan megoldáshoz, amelyet az 1850-es, 1860-as évek kritikusi konszenzusa követelt meg a művektől, a kiengesztelődés normájához.23 Egy előző, s deklaratíve voltaképp megtagadott korszak poétikai hagyománya így üthet át a már egészen más prózaeszmény felé tájékozódó Reviczky regényén. Tanulságos példájául annak, hogy milyen nehéz következetesen és mindenestül elszakadni attól, amit látszólag teljesen magunk mögött vélünk tudni. JEGYZETEK 1. L. a 6. jegyzetet! 2. A továbbiakban az első változatot az alábbi kiadás alapján idézem: Reviczky Gyula: Apai örökség. Bp., 1884. A második változat esetében a legutóbbi szöveggondozott edíció szövegét követem: Magyar elbeszélők. 19. század. II. kötet. S. a. r. Szalai Anna. Bp., 1976. (­Magyar Remekírók) 931-1016. 3. Az irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata. Összeáll. Péter László. Bp. 1988. 16. 4. Vö. Kovács Kálmán: Gyulai Pál szépprózája. Debrecen, 1976. 61. 5. Milkó Izidor: „Apai örökség”. írta Reviczky Gyula. Fővárosi Lapok 1884. szept. 4. 1343. 6. OSZK. Kt Levelestár. Reviczky Gyula Justh Zsigmondnak (Budapest, 1885. augusztus 2.) 7. Uo. 8. OSZK. Kt Levelestár. Reviczky Gyula Justh Zsigmondnak (Budapest, 1886. július 29-30.); az előszó dátuma (1886. július 22.) mellett ez a levél is valószínűsíti, hogy a regény második kiadása még 1886-ban megjelent. 9. Képes Családi Lapok 1885. március 15. (25.sz.) 391. 10. Lőrinczy Huba: Reviczky Gyula szépprózai öröksége. In: L. H. : Szépségvágy és rezignáció. A századforduló epikájáról. Bp., 1984. 196-234. kül. 217 skk. 11. Fanfaron [­Prém József]: Apai örökség. Koszorú 1884. szeptember 14. (37. sz.) 588-561. 12. Ennek az elemzési szempontnak a terméketlenségét már Lőrinczy Huba fölvetette: i.m. 198. skk. 13. A regény cselekvényét v. ö. Komlós Aladár könyvének életrajzi részével. K. A.: Reviczky Gyula. Bp., 1955. 5-48. 14. Diószegi András: Turgenyev magyar követői. In: Tanulmányok a magyar-orosz irodalmi kapcso­latok köréből. II. kötet. Szerk. Kemény G. Gábor. Bp., 1961. 84-137. 15. Terminológiai és elméleti kérdésekre 1. Dionyz Durisin: A nemzetközi irodalmi folyamat ellentmondásosságának kérdése. In: A komp­aratis­ztika kézikönyve. (Bevezetés az összehasonlító iro­dalomtudományba) Szerk. Fried István. Szeged, 1987. 53-70. 16. Erre J. Imre László: A magyar verses regény. Bp., 1990. 40-55. 17. Németh G. Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. A romantika után. Bp. 1971. 183 skk. 18. Erre 1. Németh G. Béla: A peremsors tudattorzítása (Védekező humor — kibékítő belátás: az értekező Reviczky) In: N.G.B.: Küllő és kerék. Tanulmányok. Bp. 1981. 150-172. 19. A témakör vázlatos összefoglalását 1. a Jókai-kritikai kiadás egyik kötetének jegyzeteiben: Jókai Mór: A mi lengyelünk (1903) S.a.r. T. Hajós Éva. Bp., 1969. (Jókai Mór Összes Művei 66.) 481-485. 20. Vajthó László: Reviczky Gyula. Bp. 1939. 39. skk. 21. Fanfaron [Prém József] i.m. 22. Vajthó László i.h. 23. V.ö. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Bp. 1992. 221-275.

Next