Alkotmány, 1898. április (3. évfolyam, 78-103. szám)

1898-04-01 / 78. szám

4. New­ York, márc. 31. Mint a Central News jelenti, Walker adminisztrális szombaton utazik el Greytolwn- t, hogy az amerikai hajóraj főparancsnok­ságát átvegye. A kubai nemzetgyűlés manifesztumot közöl, amelyben Északamerikát a Maine­­katasztrófa miatt izgatja és a fegyverszünet tervét még gondolatban is visszautasítja. Az Egyesült­ Államok biztosra vehetik, hogy a kubaiak inkább a teljes megsemmisülésig küzdenek tovább, mintsem hogy­­ fegyver­­szünetet fogadjanak el. A new-yorki Evening Post konstatálja, hogy a fegyverszünet ajánlatát a kongresz­­szus nem fogadná szívesen. A pártvezérek úgy vélekednek, hogy a bizonytalanság rosszabb a háborúnál- A fegyverszünet csak előidézné a bajt, az ellen tehát síkra­­ kell szállni. b J Washington, márc. 31. : " Az alsóház elvetette Bailley demokratapárti vezérnek Kuba függetlenítésére vonatkozó indítvá­nyának sürgősségét. Ezt a köztársasági párt sakkhúzásának tekintik, amely nem akarja a de­mokratákat uralomra juttatni. Maga a republikánus párt két vezérférfia szólt a sürgősség ellen. — az­ republikánus szenátor nem ért egyet Mac­Kinky halogatási politikájával. Mindenütt nagy tiltakozó tüntetésére készülnek az elnök békés politikája ellen. Az Egyesült­ Államok valamennyi városában nagy tüntetéseket rendeznek az elnök ellen. A színházakban kifütyülik Mac Kink­yt s elégetik az arcképét. Mac Kinky elnök egy küldöttség fogadása alkalmával megjegyezte, hogy éppen Wood­fort távirataira vár, a­melyektől sok függ. Reméli, hogy a kongresszus nem fog elhamarkodva csele­kedni. Madrid, márc. 31. Madridban és egész Spanyolországban a nemzeti felhevülés legnagyobb fokú meg­nyilatkozásai tapasztalhatók. Városról-vá­­rosra járnak az indítványok, hogy minden spanyol egy napi keresményét a haza oltá­rára áldozza föl. A madridi operában ma hazafias díszelőadást rendeznek a f­lottaépítési alap javára. Az összes helyeket óriási áron vásárolták meg. Ma a nemesség ezer frank’­jával vásárolt minden karzati helyet, de nem veszik igénybe azokat, hogy még egyszer eladhassák. Egynegyed millió pezeta jöve­delmet várnak a mai előadásból. Havanná­ban hasonló előadást­ rendeztek, a jövedelme 42.000 dollár volt. New­ York, márc. 31. Mac Kinky két napi halasztást kért, míg Spanyolországtól megkapja a választ a Kubára vonatkozó előterjesztésre, mely azt kívánja, hogy Kuba maga vegye meg függetlenségét. Spanyol­­ország elfogad ezért 200 millió dollárt, fegyver­­szünetet köt a felkelőkkel és lehetőleg rövid idő alatt visszavonja csapatait Kuba szigetéről. Alig hiszik azonban, hogy Spanyolország elfogadja ez előterjesztést, dacára annak, hogy a hitelezői is pressziót gyakorolnak rá. -u ...-------------------- =—; T- " —a JJ A Szent­ István-Társulat nagy­gyűlése. Budapest, márc. 31. A tagok élénk érdeklődése mellett a Szent­ István­ Társulat ma délelőtt tartotta XLV. közgyűlését a központi papnevelő in­tézet dísztermében. A közgyűlés tíz órára volt kitűzve, de az Egyetem-tér már jóval tíz óra előtt szerfölött élénk és színes ké­pet mutatott. Egyre érkeztek a notabilitáso­­kat hozó diszes fogatok; igen sokan fel­használva a csillogó, verőfényes tavaszi időt, gyalog jöttek a közgyűlésre. Az ünneplőbe öltözött világiak sokasága tar­­kázva az egyháziak diszöltönyeitől, szines palliumaitól rendkívül szindus képet muta­tott s felvonulásuknak igen nagy nézőkö­zönsége volt. A közgyűlést az egyetemi templomban Veni Sancte előzte meg, melyet Kazsán Mihály pápai kama­rás s szemináriumi alkormányzó mon­dott s a Szent István-Társulati tagok csak ennek végig hallgatása után vonultak át a papnevelő-intézet dísztermébe, mely csakhamar zsúfolásig megtelt, úgy hogy a tagok nagyrésze az előcsarnokba s a folyo­sókra szorult ki. A közgyűlés lefolyásáról részletesen a következőkben tudósítunk : A közgyűlést Esterházy Miklós Móric gróf nyitotta meg s mély sajnálattal jelentette be a közgyűlésnek, hogy Schlauch Lőrinc bíboros-püspök és Zichy Nándor gróf gyengélkedésük miatt nem elnökölhetnek az ülésen. Indítványozza, hogy a közgyűlés efölötti sajnálatának adva kifejezést, küldöttségileg kérje fel Csuszka György kalocsai érseket az ülés vezetésére. A küldöttség tagjaiul az elnök előterjesztésére Bogisih Mihály címzetes püspök, Szápáry István gróf, Gereesy Károly és Murgdits Ede dr. választattak meg. Míg a küldöttség a kalocsai érsek után járt, az elnöki asztal körül a diszes kép teljesen kibontakozott, melynek hatásos hátterét képezte a díszterem nagyszámú hallgatósága. Az elnöki asztal körül foglaltak helyet Steiner Fü­löp székesfejérvári püspök,­­Szmrecsányi Pál szepesi püspök, Esterházy Miklós Móric gr., Szapáry István gr., Hunyadi­ Imre gr., id. Zichy János gr., ifj. Batkányi Tivadar gróf, Csekonics Endre gróf, Bogisih Mihály c. püspök, budavári plébános, Pon­grác­z Adolf gróf, vágujhelyi prépost, Her­­czegh Mihály rektor, Kisfaludy A­ Béla tár­sulati alelnök, Kiss János igazgató és egye­temi tanár, Timon Ákos, Németh Péter kur. bíró, Hets Ödön, Simtiványi Zoltán, Bollangh Kálmán s ezeken kit.­ a társadalmi életnek még számos kitűnősége. Ott voltak meg: Molnár János, pápai prelátus, orsz. képviselő, Városy Gyula, pápai prelátus, szemináriumi rektor, ifj. Zichy Já­nos és Aladár grófok, Mócsy Antal és Lep­sényi Miklós orsz. képviselők, Gerlóczy Ká­roly nyug. polgármester, Breznay Béla, Bila Dezső, Klinger István, Kapaics Rajmond, egyetemi tanárok, Való Simon pápai kama­rás, Néger Ágoston, veszprémi kanonok, Gremsperger István székesfej­ér­vári apátplé­­bános, Giesswein Sándor győri kanonok, Vá­rádsy Károly, kultuszminiszteri osztályta­nácsos, Csávolsz­ky József, váci kanonok, Busch­ Antal, Mátényi Ignác, Bellaágh Kálmán, Gyü­rky Ödön, Keményffy Dániel, Balogh Sándor lovag, Knezisch József plébá­nos, K­aczvinszky Lajos lovag, Sziklay János, Tóth János, Cziklay Lajos, Hortoványi József, Kiinda Teofil, Tóthfarissy Béla, Simon Péter, Tömöri Ferenc s katholikus közéletünknek még számos kitűnősége. Hosszantartó, zajos éljenzés hangzott fel, midőn Csuszka György kalocsai érsek Steiner, Szmrecsányi püspökök s a küldött­ség tagjai kíséretében a díszterembe érkezett. Az egyháznagyokat minden oldal­ról mély hódolattal üdvözölték s a zajos éljenzés csak akkor csillapult le, midőn az érsek elfoglalván az elnöki helyet, szólani kezdett. Meleg hangon üdvözölte a köz­gyűlést s mély sajnálatának adott kifejezést, hogy az ülésen sem a társulat fővédnöke, Vaszary Kolos bíboros hercegprímás, sem Schlauch bíboros püspök s Zichy Nándor gr. elnök gyengélkedésük miatt nem lehetnek jelen; azután felkérte Kisfaludy A. Béla alelnököt, hogy olvassa fel a bíboros meg­nyitó beszédét. Mély csend támadt a teremben, midőn az alelnök olvasni kezdő a magasan szárnyaló, eszmékben gazdag beszédet, melynek minden egyes mondata, minden egyes sora egy kiváló elmeélnek volt a megnyilatkozása. A gyönyörű beszédet, melynek felolvasása alatt gyakran felviharo­­zott 3 zugó helyeslés és éljenzés s annak méltatását lapunk első helyén közöljük. A közgyűlés az elnökség indítványára lelkesülten elhatározta, hogy a beszédet jegyzőkönyvében megörökíti s annak közzé­tételéről alkalmas módon gondoskodik. Kisfaludy Á. Béla egyetemi tanár, a társulat alelnöke ezután az alelnöki jelen­tést terjesztette elő, melyet a közgyűlés fölolvasottnak tekintve, helyeslő tudomásul vett. A magvas jelentés így hangzik: Dr. Kisfaludy A. Béla, alelnök jelentése. Hivatalos kötelességemet kívánom teljesíteni, midőn arra kérem a m. t. Nagy­gyűlést, hogy Társulatunknak az elmúlt év folyamán kifejtett működéséről szóló jelentésemet meghallgatni mél­­tóztassék. Mai nagy­gyűlésünkre, amelylyel Isten jó­voltából­­Társulatunk életének 50-ik évét zárjuk le, a különben is fontos és sok időt kívánó felada­tok várnak, azért igyekezem is részemről lehető rövidséggel vázolni az elmúlt év munkásságát és ennek eredményeit. A részletesebb adatok elhagyá­sát meg fogja ezért bocsátani m. t. közönségünk, — én pedig az általános kép megrajzolásaiénál annál szigorúbb h­űséggel iparkodom pótolni. A legelső, amit — mint Társulatunk egész­séges fejlődésének legbiztosabb jelét — most is különösen hangoztatni kívánok, annak konstatá­­lása, hogy az a katholikus és hazafias szellem, mely Társulatunkat létre­hozta és nagyra nevelte, ugyanez a szellem vezette annak működését a le­folyt évben is. A Boldogságos Asszony és az első magyar király mennyei pártfogása, — Szentséges Atyánk, a Krisztus egyházát dicsőségesen kor­mányzó XIII. Leo pápa áldása —, a Nín. ma­gyar püspöki karnak kegyes figyelme és áldoza­­tos védnöksége alatt, — menten a divatos irány­zatok, napi vélemények és politikai pártok küz­delmeitől, igyekezett és igyekszik Társulatunk eg­yre szélesebb mezőkön és mind mélyebbre ersz­­tett ekével teljesíteni a fölvállalt munkát; hogy az igazi vallásosság és tiszta erkölcsök ápolásával, honalapító és honfentartó őseink katholikus szelle­mében szolgálja a nemzeti közművelődés szent ügyét. Ez a mi katholicitásunk, m. t. Nagy­gyűlési és ebben van a mi hazafiságunk. Szentséges Atyánkat, kinek áldozópapsága 60-ik évfordulója alkalmából az egész ember lakta világ szive megdobbant és megérezte az öröm­­ünnepet. — Társulatunk is hódoló fölirattal és a szokott csekély ajándékkal üdvözölte, s csekély­ségem volt szerencsés mindeniket a bécsi Apostoli Nuncius­­ Excellenciájának kezébe letenni , mire ő Szentsége f. hó 11-én kelt és a Társulat elnö­kéhez Zichy Nándor gróf ő Exjához intézett levél­ben nagy kegyességgel válaszolt és a Társulat összes tagjaira apostoli áldását küldte. Nm. védnöki Karunk szerető gondos figyel­mét Társulatunk eddig is mindenkor hálásan ta­pasztalta , de mostani jelentésünkben először talál­kozik Társulatunk m. t. Közönsége a vagyon-ki­­mutatás egy új tételével, mely a nm. védnöki Kar számos tagjainak a társulati ház és nyomda céljaira szánt kegyes adományait jelzi. Ez a tétel, m. t. egy­­ már korábbi évekről kelt kegyes ígé­reteket foglal magában, amelyek után az eddig befolyt összegek a Társulat egyéb pénzeitől tel­jesen elkülönítve kezeltetnek. Miután pedig új há­zában a Társulat a nyomdai helyiségekről is gon­doskodott, kegyes védnökeinek ezen nagylelkű adománya egészen a nyomda fölszerelésére fog for­­dittatni — és igy a reményünk szerint üdvös új szerzemény a Társulat változatlan céljainak szol­gálatában egy új és maradandó kapocs lesz, mely Társulatunk hálás érzelmeit a nm. védnöki Karhoz még szorosabban fűzi A katholikus közönség érdeklődése Társula­tunk iránt az elmúlt év alatt is emelkedett. A Társulat tagjainak száma, a titkári kimutatás sze­rint, — az elhalálozás és kilépések okozta fogyat­kozás pótlásán fölül — 81 el­szaporodott, kik közül hat alapító, 71 rendes és 4 választott tag. A megelőző évhez képest ez is jelentékeny hala­dás, — noha a tagok összes létszáma még így is nagyon távol van azon aránytól, mely katho­­likus közönségünk millióihoz képest várható volna. Az elmúlt év folyamán megjelent kiadvá­nyainkról az igazgatói jelentés számol be részle­tesen ; én csak összegezve kívánom évi termésün­ket föltüntetni. Az 1897. évi tagilletmény 91 és fél ivet tesz ki s ebből két kötet, szépen illusztrálva és diszes kötésben jutott m. t. tagtársaink kezébe, — ami a legméltányosabb számítás szerint is legalább kétszer annyi értéket képvisel, mint a mennyi az évi tagsági díj. A mondott évszámba nem vettem bele a „Társulati Értesítő.“ Ez a vállalatunk különben az igazgató választmány határozatából újévkor meg­szűnt* ■— s hogy az 1896-iki katholikus Kongresz­­szus óhajtásához képest gyakrabban jelenhessen meg és igy a katholikus egyesületi ügynek köz­vetlenebb és hatékonyabb szolgálatot tehessen, a. .ALKOTHASD 1898. április 13

Next