Állam és Igazgatás, 1972. július-december (22. évfolyam, 7-12. szám)

1972-07-01 / 7. szám

DR. KOROM MIHÁLY ÿakàbb tényleges anyagi érdekeiket, fejezik ki. De ilyen irányba vitt bennünket az is, hogy a szerződések valóságos gazdaságszervező szerepe előtérbe került. 4. Ami a munkaügyi viták eldöntésének rendjét illeti, eljött az ideje, hogy ezekben — mint az állampolgárokat közvetlenül érintő — ügyekben a korábbi kivétellel szemben a bírósági eljárást általánossá tegyük. A fentiekben jelzett körülmények megoldását a következők szerint szolgál­ják az új bírósági szervezeti törvény rendelkezései: A törvény bíróságaink feladatát abban határozza meg, hogy az igazságszol­gáltatás gyakorlása során védik és biztosítják az állami, a társadalmi és a gazda­sági rendet, az álampolgárok, valamint az állami, társadalmi és gazdasági szer­vezetek jogait és törvényes érdekeit. A bíróság eljárásának — mint köztudott — széles társadalmi hatása van. A törvényes, igazságos eljárás nem csupán az érdekelt felekre van hatással, hanem a társadalom más tagjaira is. A bíróság tevékenységének ezért olyannak kell lennie, hogy az erősítse a törvénytisztelő közszellemet, nevelje az állam­polgárokat fegyelemre és a társadalmi együttélés szabályainak megtartására és a jogsértések megelőzését ily módon is segítse elő. A bírósági eljárás számos olyan tényezőre deríthet fényt, amelyek jelzik további bűncselekmények, vagy jogsértések elkövetésének lehetőségeit. Ezek sem maradhatnak meg a bírósági tárgyalótermek falai között, hanem azokra a bíróságok kötelesek felhívni az intézkedésre hivatottak figyelmét. Államszervezetünk korszerűsítésének igénye magával hozta, hogy az eddi­gieknél jobban biztosítsuk az igazságszolgáltatás, a bírósági szervezet egységét. Az új törvény megalkotásáig ezen a téren elég nagy tarkaság volt. A jogvitákat eldöntő szervek rendszerét és eljárását a széttagoltság, a párhuzamosság és a bonyolultság jellemezte. Elegendő csak arra hivatkozni, hogy az állampolgárok munkaügyi, vagy a szocialista gazdálkodó szervek egymás közti jogvitáinak fórumai között egyaránt ott voltak a bíróságok és a munkaügyi, illetőleg a gaz­dasági döntőbizottságok. Az állampolgárok, de a jogászok is elég nehezen iga­zodtak el a különféle fórumok útvesztőiben. Az igazságszolgáltatás egységének megvalósításában lényeges az új törvény ama rendelkezése, hogy az állampol­gárok és a szocialista szervezetek alapvető jogait és kötelességeit érintő jog­vitákban a bíróságok döntenek. Ez vonatkozik a bűnügyekre, a polgári jogi ügyekre — ideértve azokat is amelyekben eddig a gazdasági döntőbizottságok jártak el —, családjogi vitákra, továbbá a legfontosabb munkaügyi és szövet­kezeti tagsági vitákra. A gazdasági és a területi munkaügyi döntőbizottságok bíróságokká átalakítása lényegében betetőzi az igazságszolgáltatás egységének megteremtésére irányuló törekvéseket. A jogviták eldöntésére hivatott fórumok egységesítése és a bírósági útra tartozó ügyek körének számottevő bővítése természetesen nem korlátlan. A tör­vény a gyakorlati élet követelményeivel számol, amikor az ügyek meghatá­rozott csoportjára nézve a jogviták eldöntésében fontos szerepet ad az állam­­igazgatási szerveknek. A gyorsaság, az egyszerűbb ügyintézés, a szakszerűség követelményeinek, de a korszerű államszervezet felépítésének is az felel meg, hogy a bíróságok mellett más szervek is eljárhassanak és dönthessenek jogviták­ban különösen akkor, amikor gyors és operatív jogsegélyre van szükség.

Next