Állam és Igazgatás, 1980. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)
1980-07-01 / 7. szám
KENYÉR ISTVÁN—VANEK ZSIGMOND — A koordinációs tevékenység megmaradt az adott településeken belül, a települések (tanácsok) közötti együttműködés elvétve fordult elő. — A gazdasági együttműködésben részt vevők igen jelentős eredményeket értek el, de a koordináció még nem szolgálta mindenütt elég hatékonyan az infrastruktúra, a lakossági ellátás fejlesztését, a tervszerűség alig érvényesült. Nem valósultak meg maradéktalanul a kölcsönös előnyök. Az átvett beruházási pénzeszközöket több esetben nem rendeltetésszerűen használták fel, gyakran az átlagosnál is lassúbb volt a beruházások megvalósítási üteme. Az elmúlt év végén végzett, a fővárosra és 15 megyére kiterjedő vizsgálatunk céljának meghatározásakor figyelemmel voltunk a korábbi tapasztalatokra is. A tanácsok által átvett pénzeszközök felhasználásán túl ezért helyeztünk nagyobb súlyt a tanácsok által más szerveknek átadott pénzeszközök vizsgálatára. Ugyanakkor fontosnak tartottuk azt is, hogy az ellenőrzési tapasztalatokra, valamint a tanácsi gazdálkodás irányítóinak, végrehajtóinak véleményére támaszkodva feltárjuk azokat a jelenségeket, amelyek még gátolják a tanácsok területi gazdasági szervező tevékenységének hatékonyabbá tételét. Ellenőrzésünknek célja volt az is, hogy ennek ismeretében és figyelembevételével adjunk javaslatot arra, hogy milyen központi és helyi intézkedésekkel lehetne az előbbi követelményt megvalósítani. A pénzeszközök átvételének alakulása A tanácsok IV. ötéves tervidőszaki élénk koordinációs tevékenysége a jelen tervidőszakban tovább fokozódott. Ezt bizonyítja, hogy a tanácsok többsége igyekezett az éves tervek előirányzatait meghaladóan pénzeszközöket átvenni és átadni. Hatására figyelemre méltó eredmények születtek a kommunális létesítmények, a gyermekintézményi férőhelyek és a különböző infrastrukturális beruházások megvalósításában. A tanácsok gazdasági szervező tevékenységének eredményességét mutatja, hogy a jelen tervidőszak eddig eltelt 4 évében más szervektől több mint 14 milliárd Ft-ot vettek át, amely 1 milliárd Ft-tal haladja meg a tervezettet. Figyelembe véve az 1980. évi átvétel tervezett összegét, 3,2 milliárd Ft-ot az V. ötéves tervben átvett pénzeszközök nagysága várhatóan mintegy 2 milliárd Ft-tal haladja meg az előző tervidőszakban átvett összeget. Dinamikusan növekedett a más szervek részére átadott pénzeszközök nagysága is. A vizsgált időszakban — 1976—1979 évek — a tanácsok fejlesztési alapjukból 16,8 milliárd Ft-ot adtak át más szerveknek, ez mintegy 2 milliárd Ft-tal haladja meg az átvett összeget. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint egyértelműen javult a tanácsi és a nem tanácsi szervek közötti együttműködés, az átvett és az átadott pénzeszközökkel való gazdálkodási fegyelem. Az átvett pénzeszközök nagyobbik hányada — az ellenőrzött megyék közül — 8 megyében a vállalatoktól, 6 megyében a minisztériumoktól és főhatóságoktól, 1 megyében pedig egyéb szervektől származott. A tanácsok a pénzeszközök 36%-át lakásépítésre, 18%-át közműfejlesztésre, 13%-át gyermekjóléti intézmények létesítésére, 33%-át pedig egyéb célra vették át. Ez utóbbiak elsősorban különböző kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és sport célok megvalósítását szolgálták. A jelen tervidőszak eltelt 4 évének tényadatai szerint az előző középtávú tervidőszakhoz viszonyítva mintegy 578