Állam és Igazgatás, 1980. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)

1980-07-01 / 7. szám

KENYÉR ISTVÁN—VANEK ZSIGMOND — A koordinációs tevékenység megmaradt az adott településeken belül, a települések (tanácsok) közötti együttműködés elvétve fordult elő. — A gazdasági együttműködésben részt vevők igen jelentős eredményeket értek el, de a koordináció még nem szolgálta mindenütt elég hatékonyan az inf­rastruktúra, a lakossági ellátás fejlesztését, a tervszerűség alig érvényesült.­­ Nem valósultak meg maradéktalanul a kölcsönös előnyök. Az átvett be­ruházási pénzeszközöket több esetben nem rendeltetésszerűen használták fel, gyakran az átlagosnál is lassúbb volt a beruházások megvalósítási üteme. Az elmúlt év végén végzett, a fővárosra és 15 megyére kiterjedő vizsgála­tunk céljának meghatározásakor figyelemmel voltunk a korábbi tapasztalatok­ra is. A tanácsok által átvett pénzeszközök felhasználásán túl ezért helyeztünk nagyobb súlyt a tanácsok által más szerveknek átadott pénzeszközök vizsgála­tára. Ugyanakkor fontosnak tartottuk azt is, hogy az ellenőrzési tapasztalatok­ra, valamint a tanácsi gazdálkodás irányítóinak, végrehajtóinak véleményére támaszkodva feltárjuk azokat a jelenségeket, amelyek még gátolják a tanácsok területi gazdasági szervező tevékenységének hatékonyabbá tételét. Ellenőr­zésünknek célja volt az is, hogy ennek ismeretében és figyelembevételével ad­junk javaslatot arra, hogy milyen központi és helyi intézkedésekkel lehetne az előbbi követelményt megvalósítani. A pénzeszközök átvételének alakulása A tanácsok IV. ötéves tervidőszaki élénk koordinációs tevékenysége a je­len tervidőszakban tovább fokozódott. Ezt bizonyítja, hogy a tanácsok több­sége igyekezett az éves tervek előirányzatait meghaladóan pénzeszközöket át­venni és átadni. Hatására figyelemre méltó eredmények születtek a kommuná­lis létesítmények, a gyermekintézményi férőhelyek és a különböző infrastruktu­rális beruházások megvalósításában. A tanácsok gazdasági szervező tevékeny­ségének eredményességét mutatja, hogy a jelen tervidőszak eddig eltelt 4 évében más szervektől több mint 14 milliárd Ft-ot vettek át, amely 1 milliárd Ft-tal haladja meg a tervezettet. Figyelembe véve az 1980. évi átvétel tervezett össze­gét, 3,2 milliárd Ft-ot az V. ötéves tervben átvett pénzeszközök nagysága vár­hatóan mintegy 2 milliárd Ft-tal haladja meg az előző tervidőszakban átvett összeget. Dinamikusan növekedett a más szervek részére átadott pénzeszközök nagysága is. A vizsgált időszakban — 1976—1979 évek — a tanácsok fejlesztési alapjukból 16,8 milliárd Ft-ot adtak át más szerveknek, ez mintegy 2 milliárd Ft-tal haladja meg az átvett összeget. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint egy­értelműen javult a tanácsi és a nem tanácsi szervek közötti együttműködés, az átvett és az átadott pénzeszközökkel való gazdálkodási fegyelem. Az átvett pénzeszközök nagyobbik hányada — az ellenőrzött megyék kö­zül — 8 megyében a vállalatoktól, 6 megyében a minisztériumoktól és főható­ságoktól, 1 megyében pedig egyéb szervektől származott. A tanácsok a pénzeszközök 36%-át lakásépítésre, 18%-át közműfejlesztés­re, 13%-át gyermekjóléti intézmények létesítésére, 33%-át pedig egyéb célra vették át. Ez utóbbiak elsősorban különböző kulturális, egészségügyi, kereske­delmi és sport célok megvalósítását szolgálták. A jelen tervidőszak eltelt 4 évé­nek tényadatai szerint az előző középtávú tervidőszakhoz viszonyítva mintegy 578

Next