Állam és Igazgatás, 1988. július-december (38. évfolyam, 7-12. szám)

1988-07-01 / 7. szám

1988. JÚLIUS ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS DR. SÁRI JÁNOS A hatalomgyakorlás felfogásának alakulása (1957—1987) II. rész Szakszerűség és demokrácia 6. Ezzel a címmel indított nagy vitát Erdei Ferenc a Társadalmi Szemle 1967. márciusi számában. Tanulmánya összefoglalóan, szinte sűrítve jelzi azoknak a kérdé­seknek a körét, amelyekről ez időben viták folytak, s érzékelhetővé teszi a megmere­vedett álláspontokból való kibontakozás irányát. Megjegyezzük továbbá, hogy a szakszerűség és demokrácia kérdéseiről folytatott eszmecserének nagy szerepe volt az állami intézményi rendszer átalakítását célzó koncepció kimunkálásában. Erdei a bürokrácia keletkezésére és megjelenési formáira vonatkozó megállapí­tásai után leszögezi: a bürokrácia lényege az igazgatási apparátus elkülönülése és ezáltal kifejlődő saját társadalmi érdeke, külön hatalma. A kiindulási pontja az a Hegedűs András, Számos Lajos által már korábban képviselt álláspont, amely szerint a szocialista tulajdonviszonyok nem zárják ki az igazgatási apparátus önállósodását, a bürokratikus viszonyok kialakulását (Hegedűs): „...szocialista rendszerünk nincs immunizáló szérummal beoltva a bürokrácia, a bürokratizmus ellen” (Számés.) A bürokrácia elhatalmasodásával pedig úgy lehet szembeszállni, „hogy egyszerre növeljük a szakszerűséget is és fejlesztjük a szakapparátus demokratikus ellenőrzé­sének, befolyásolásának módszereit is”. A tanulmány a helyi tanácsok példájára utal, s a törvényi rendezés alapján leszögezi: a törvényi előírások egyértelműen kifejezésre juttatják a tanácsok demokratikus jellegét, azt, hogy olyan választott nelei önkormányzati szervek, amelyek felette állanak a szakigazgatási szerveknek és lénye­gében rendelkeznek azokkal ...,,a gyakorlatban korántsem ilyen zavartalanul műkö­dik ez a rendszer” — mondja Erdei, s utal azokra a vitákra, amelyek ebben az idő­szakban — mintegy az új törvény előkészítéseként — a tanácsokról folytak, különö­sen a szakigazgatási szervek kettős alárendeltségéről (egyik véglet: a felettes szak­­igazgatási szerv csak normatív formában rendelkezzék az alárendelt szakigazgatási szervre nézve — másik véglet: a szakigazgatási szerveket teljesen ki kell vonni a testületek befolyása alól stb.), a tanácsi vezetőkkel szemben támasztható követel­ményekről, a tanácsi testületek működéséről. Az utóbbival kapcsolatban olyan két

Next