Andrássy István (szerk.): Állattani közlemények 81. (1996)
Bankovics Attila: A túzok (Otis tarda Linné, 1758) állományának növekedése a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Állattani Közlemények, 81, 1996 A túzok (Otis tarda Linné, 1758) állományának növekedése a Kiskunsági Nemzeti Parkban* Irta : Bankovics Attila (Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest) A túzok (Otis tarda) Magyarország avifaunájának egyik legjellemzőbb képviselője. Élőhelyei, habitat-igénye a Pannonmedence legtipikusabb karakter területeihez, a különféle típusú füvespusztákhoz kapcsolódnak. Természetvédelmi szempontból is kiemelkedő érték, hiszen becsült világállományának mintegy 5%-a hazánkban él. A faj védelmében ezért Magyarországnak kiemelten fontos szerepe van. 1970-ben rendeletileg tiltják be a vadászatát (Fodor et al. 1971). 1974-ben fokozottan védetté nyilvánítják. 1973 óta legtöbb hazai élőhelye is védetté vált. Az 1980-as évek második felében - sajnos a fentiek ellenére - a túzok rohamos állománycsökkenésének lehettünk tanúi Magyarországon. Az 1980 körüli populációnagysághoz képest a hazai állomány 1990-re 1/3-ra zsugorodott. Faragó (1987,1990) adatai alapján 1981 -ben még 3433 példány, de a Madártani Intézet jelentésében, melyet a Túzokvédelmi Munkacsoport tagjainak 1990-ben szétküldött, már csak 900 példány szerepel. Ez utóbbi szám bizonyos, a számlálással járó nehézségeket figyelembe véve is legfeljebb 1200 példányra korrigálható. Ez tehát a helyzet az országos állománnyal ma. Jelen közleményemben elsősorban a Kiskunsági Nemzeti Park I. számú területének körzetében (Kiskunlacháza-Kunszentmiklós térsége) élő részpopulációval kívánok foglalkozni. Anyag és módszer 1975 óta változó rendszerességgel vizsgálom a Kiskunságban a túzok által elfoglalt élőhelyeket, a túzokcsapatok viselkedését, költési területein belüli mozgását, a faj habitat preferenciáját. A rendszeres télvégi számlálásokat, amelyek egyébként a köd vagy az útviszonyok miatt sokszor nem lehetnek teljesek, legtöbbször a KNP Igazgatóság segítségével valósítottam meg. Ebben több alkalommal segítségemre volt Szenek Zoltán, Győri Jenő és Márkus Ferenc kollégám. 1991-től az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával, az OTKA 3175 sz. téma keretében folytathattam vizsgálataimat a túzok habitat szelekciója terén. Jelen közleményem a Kiskunsági Nemzeti Park I. számú területén végzett túzok megfigyelésekre épül, és elsősorban e populáció állományviszonyait taglalja. Csupán érintőlegesen foglalkozom a Kiskunság délebbi területein (Dunapataj, stb) élő állománnyal. * Előadta a szerző az Állattani Szakosztály 1992. február 2-án tartott 824. ülésén. 3