Aquila 105-106. (1998-1999)
Waliczky Zoltán: A Nyugat-Palearktiszban előfordult madárfajok magyar nyelvű jegyzéke
Waliczky et al. Irodalmi áttekintés Bár a Nyugat-Palearktisz valamennyi madárfajának nevei összesítve korábban még sehol nem szerepeltek magyarul, az európai fajok magyar nevei - különböző részletességgel - több helyen megjelentek már. Itt csak utalunk Kiss (1984) munkájára, aki az ide vonatkozó irodalom feldolgozása mellett etimológiai magyarázatot is adott az európai madárnevek eredetére. Egy másik munkájában (Kiss, 1985) számos Európán kívüli madárfaj neveit dolgozta fel. A hazánkon kívül élő madárfajok neveire két jelentős irodalmi forrás a Brehm-sorozat Chernél (1902-04), illetve később Schenk [1929] által hazai viszonyokhoz alkalmazott, madarakat tárgyaló kötetei. E sorozat szellemében született néhány évtizeddel ezelőtt az Urania Állatvilág sorozat is, melynek „Madarak” című kötete (Mauersberger, 1972) a napjainkig legátfogóbb magyar nyelven is megjelent mű a Föld madarairól. A könyv magyar kiadásához a neveket Keve András állította össze, akárcsak Makatsch (1966) német nyelven megjelent, de a fajok neveit több nyelven, így magyarul is tartalmazó határozókönyvéhez. Az európai madárfajok szakirodalomban használatos neveire nagy hatással volt Peterson et al. (1969) „Európa madarai” című határozókönyve, melynek első kiadásához Tildy Zoltán állította össze a magyar neveket. Tildy több faj esetében - indokolatlan módon - névváltoztatást hajtott végre a hazai irodalom már meggyökeresedett neveinek rovására. A könyv negyedik, átdolgozott kiadásához (Peterson et al., 1986) Schmidt Egon tekintette át és revideálta a magyar neveket a hazai szakmai közvéleménynek megfelelő módon. Sandberg (1992) Európa madarainak tizenöt nyelvű névjegyzékét állította össze, akinek munkáját Csörgő Tibor segítette a magyar nevekre vonatkozó kiegészítésekkel és javításokkal. Svensson kézben tartott madarak határozására magyarul is kiadott határozókönyvéhez (Svensson, 1995) egy ad hoc bizottság fogadta el a hazai neveket. Az európai madárnevek forrásmunkáit a nemrég megjelent EBCC madáratlasz (Hagemeijer & Blair, 1997) zárja, mely nagyrészt már megjelent korábbi művekre támaszkodva - több hazai kollégával való többszöri konzultációt is igénybe véve - közölt magyar fajneveket. Egy hivatalos névjegyzék meg kell, hogy feleljen a szakmai közvélemény többségének, és konzekvensen végigvezetett elvek alapján kell azt kidolgozni. A hivatásos és amatőr madarászok hazai táborának szélesedésével - és nem utolsósorban a téma bonyolultsága miatt - e munkát napjainkban csak több szakember véleményének összegzésével, egy bizottság képes megfelelően ellátni. A Svensson-féle határozó esetében ez az elv már érvényesült, bár a kiadás nyomdába kerülésének szorító határideje nem adott minden fajnál elég időt a javasolt név alapos átgondolására. A fordítók és a magyar nevek összeállítására létrehozott bizottság már figyelembe vette - ha nem is minden esetben követte - Waliczky jelen közlemény forrását képező névjavaslatait is. A végleges jegyzék összeállításánál irodalmi forrásként mi is figyelembe vettük Svensson könyvének magyar fordítását, alapos mérlegelést követően azonban helyenként további módosításokat fogadott el az MME NB. 10