Aradi Közlöny, 1927. augusztus (42. évfolyam, 168-192. szám)

1927-08-23 / 185. szám

4 k a 2 B­Ö­M­­i tént kinevezése a szatmári püspökséghez azt látszik bizonyítani, hogy az utolsó pillanatban eltekintettek Bukarestben a nagyváradi és a szatmári ^yháane&yek e^^esitseétől és ezért külön történt gradiotskodás a szatmári egyház­megye vezetésének megerősítéséről uhum egy­házi személy kinevezése által, aki ellen a kor­mány sem emelt kifogást. Ausztria új kölcsönt kér a Népszövetségtől. Az új külföldi kölcsön feltételei a­ csatlakozási propaganda megszüntetése és a házbérek felemelése. (Az Aradi Közlöny bécsi szer­kesztőségétől.) A Népszövetség szep­temberi közgyűlésén Ausztria delegátusai elő fogják terjeszteni a bécsi kormány kérését egy újabb külföldi kölcsön engedélyezése érdeké­ben. Anglia, amely nemrégiben még tudni sem akart arról, hogy Ausztria újabb kölcsönt vegyen fel a külföldi pénzpiacon és Norman kormányzó, a Bank of England diktátora nyíl­tan ki is jelentette,,hogyha Ausztriának pénz­re van szüksége, forduljon saját polgáraihoz, megváltoztatta álláspontját tekintettel arra, hogy a Seipel-kormány pozíciójának erősbíté­­se a szocialistákkal és kommunistákkal szem­ben, egész Európának érdeke. A Népszövetség tehát engedélyezni fogja az újabb kölcsönt és az angol pénzpiac haj­landó is a szükséges összeg folyósítására. Az osztrák kormánynak azonban, ezt kívánják Franciaország, Olaszország és a kisantant ál­lamai, amelyeknek szintén beleszólási joguk van, köteleznie kell magát a Németországhoz való csatlakozás propagandájának megszün­tetésére. A nyugati államok tőkései a kölcsön folyósítása ellenében egy másik feltételt is tá­masztanak. Azt kívánják, hogy az osztrák kor­mány szüntesse meg a lakóvédelmi intézkedé­seket és ne emeljen korlátokat a fel­emelése elé. Közgazdaságilag ugyanis a jelen­legi helyzetet, a házak elértéktelenedését igen károsnak minősítik. Az osztrák kormány haj­landó lenne ennek a követelésnek teljesítésére, annál is inkább, mivel a kormánypártok a vá­lasztások előtt ígéretet tettek a háztulajdono­soknak erre vonatkozólag, a szociáldemokra­­ták azonban nem akarják megengedni a jelen­legi törvények megmászását és ezért az új osztrák kölcsön kérdése még igen problema­tikus. Új szélhámosságok derülnek ki Vándorékról A vádtanács helybenhagyta az üzletvezető és Vándor nővére letartóz­tatását. — Megakadályozott üzleteladás. — Hajsza az eltűnt áru után. (Arad, augusztus 22). A Vándor testvérek, az Aradról megszökött kereskedők nagy­arányú szélhámosságai napról-napra újabb és érdekesebb meglepetésekkel szolgálnak. Már reggel kilenc órakor megtörtént az első érde­kesség, amennyiben elrendelték a bűnügyi zár­latot özvegy Deutsch Sámuelné a Str. Metianu (Forray) utcai üzlete ellen is és a helyiséget, a­mely szemben van Vándor Bertalan üzletével, az összegyűlt nagyszámú érdeklődök jelenlé­tében hatósági zár alá vették, illetve a bejára­tot lepecsételték, özvegy Deutschnét, aki nő­vére a megszökött Vándor Bertalannak, mint ismeretes, előzetes letartóztatásba helyezték­ Hasonló döntést hozott a vizsgálóbíró Sándor Jenőre is, aki a Vándor-cég üzletvezetője volt. A vádtanács megerősítette a letartóztatásokat. Radu Pascu vizsgálóbíró ma délelőtt az előzetes letartóztatásokra vonatkozó indítványt áttette a törvényszékhez, ahol Hargot György törvényszéki bíró tárgyalta le az ügyet. A tár­gyalás folyamán megerősödtek azok a gyanú­­okok, hogy özvegy Deutschné, akinek üzleté­ben kizárólag Vándortól kapott áruk voltak, tudomással bírt arról, hogy a megszökött fi­vérek évek óta folytatják szélhámosságai­kat. Az a gyanú is igazolást nyert, hogy Sán­dor Jenő üzletvezetőnek szintén tudnia kellett arról, hogy az üzletben inkorrekt módon bo­nyolították le az eladásokat, illetve vásárlá­sokat. A vádtanács ezek miatt jóváhagyta a vizsgálóbíró előzetes letartóztatásra vonat­kozó döntését. Hargot György törvényszéki bíró mindjárt ki is hirdette a vádlottak előtt a vádi­tanács döntését. Sándor Jenő nyugodtan fogadta a letartóztatására vonatkozó végzést, özvegy Deutsch Sámuelné azonban, amikor meghallotta, hogy továbbra is vizsgálati fog­ságban marad, eszméletlenül esett össze. A börtönőrök cellájába vitték a szerencsétlen ájult asszonyt, akit egy előhívott orvos térí­tett eszméletre, özvegy Deutschné szervi szív­bajban szenved és nagyon megviselték az utób­bi események izgalmai. Az alkalmazottak nem tudtak az üzelmekről. A vizsgálóbíró még a délelőtt folyamán kihallgatta a Vándor­cég négy alkalmazottját, akik kijelentették, hogy semmit sem tudtak fő­nökük üzelmeiről akit mindig előzékeny és jó­szívű embernek ismertek. Schnitzer­ özvegy Deutschné üzletvezetőjét szintén kihallgatták, de vallomása szerint ő sem tudott az üzel­mekről. Kutatják az elkótyavetyélt árukat. A nyomzó hatóságokat és a hitelezőket különösen az érdekli legjobban, hogy Vándor hol helyezhette el a hitelbe vásárolt rengeteg mennyiségű árut. Ma délelőtt házkutatást tar­tottak a cég Catedralei (Tököli) téri raktár­­helyiségében és a legnagyobb meglepetésre azt teljesen üresen találták. Vándor három hónap­pal ezelőtt vette ki ezt a helyiséget, de senki­nek sem szólt arról, hogy neki külön, raktára van. A ház lakóinak vallomása szerint leg­többször zsúfolva volt árukkal a raktár, azon­ban az utóbbi időben lassanként elhordták az árukat. A nyomozás megállapította, hogy az áruk nagy részét Timisoarára (Temesvárra) vitték. Sikerült, megtudni, hogy melyik szál­lítóval volt Vándor összeköttetésben, aki el­mondta, hogy tizenöt szállítókocsi árut vitt Temesvárra. Ugyanekkor kiderült az is, hogy Oradea-marera (Nagyváradra) szintén nagy­mennyiségű árut szállítottak. A nyomozó ha­tóságoknak már a kezében van néhány keres­kedő neve, akik Vándortól áron alul óriási mennyiségű árut vettek. A rosszul sikerült üzleteladás. Ma ismét rendkívül érdekes eset került nyilvánosságra. Az elmúlt hét elején, közvetle­nül Vándor Sándor szökése előtt felajánlották a Vándor-cég teljes áruraktárát egy aradi nagykereskedőnek négyszázezer lejért. Az üz­let megkötése már csak órák kérdése volt, a­mikor Barcza Dezső, a Szécsi és Társa­ cég üzletvezetője egy véletlen esetből kifolyólag kirobbantotta Vándorék szélhámosságait. Mint annak idején jelentettük, Barcza észrevette, hogy áruk helyett fadarabok vannak a polco­kon. Amikor Vándor Sándort ezért kérdőre vonta, az zavarba jött, majd eltávozott azzal, hogy Temesvárra utazik pénzért, hogy az ösz­­szes hitelezőket kielégítse. Vándor Sándor idő előtt kénytelen volt megszökni és ez akadá­lyozta meg a négyszázezer lejes üzletet, a­melynek bizonyára a vásárló vallotta volna kárát. Aradi színész elveszett tanítási díja. Vándor Bertalan egyik legszomorúbb és legsúlyosabban érintett hitelezője Ladiszlay József, aki, mint tudjuk, angol leckéket adott az Amerikába készülő Vándornak. Ladiszlay, aki nagyon szerény jövedelmű ember, nem vet­te fel fizetését, hanem Vándornál hagyta azzal, hogy egy kabátra való szövetet akar nála vá­sárolni, így gyűlt össze lassanként ezerkilenc­­száz lej. Vándor azt állította, hogy a kabát­szövetet megrendelte, de közben a kereskedő megszökött és ezzel vége lett a pénznek is, a szövetnek is. Ladiszlay szintén bejeltette kö­vetelését a többi hitelezők között. 1927- aug 1UíS®tus 23. Titokzatos gyilkosság Bőröndbe gyömöszölt asszonyi holttestet találtak egy besszarábiai község mellett. (Az Aradi Közlöny chisinaui tu­dósítójának távirata.) Mascauti besz­­arábiai község köz­elében bűnesetet fedeztek fel, a­mely nagyban hasonlít a szerencsétlen Cretu Kata­lin esestére. Mint ismertes, Cretu Katalinnak bő­röndbe gyömöszölt holttestét Kisenev egyik fő­­utcáján találták­ meg, anélkül azonban, hogy a rendőrség a gyilkos nyomára tudott volna akadni. A mostani bűntényt két földműves fedezte fel. A két ember mintegy tizenkét kilométernyire Mas­cauti községtől, a szántóföldön egy fakoffert ta­lált, amelynek belsejében teljesen ruhátlan és már oszlásnak induló női holttesteit találtak. A két föld­­műves rögtön értesítette a bűnügyi hatóságokat, amelyek a helyszínire kiszállva, megállapították, hogy a holttesten sérülés nyoma nem látható. Megnehezítette a személyazonosság megállapítá­sát, hogy a holttest már oszlófélben volt. Hosszú és fáradtságos utánjárás után sikerült végre megálla­pítani, hogy a holttest Criptos Elena Rotonda községbeli asszonnyal azonos. Rotonda meglehetős távolságban van attól a helytől, hol a két földmives a borzalmas leletre akadt. Az asszonynak férje van Rotonda község­ben, akit egy Covaleov András nevű fiatalemberrel együtt letartóztattak. Covaleov ugyanis közis­merten szeretője volt a megölt asszonynak és nincs kizárva, hogy ennek a szerelemnek szerepe volt az asszony halálában. Megrendszabályozzák az erdélyi magyar színházakat. (Az Aradi Közlöny bucur­esti-­ tudósítójának távirata. A szép­művészeti minisztérium a színházi kon­cessziók kiadásával egyidőben különböző feltételeket kötött ki az erdélyi magyar szín­házakkal szemben. A fővárosi lapok ma közük a szépművészeti miniszter eme rendelkezéseit a­ kisebbségi színtársulatok működésére nézve. Eszerint minden társulatnak állandó székne­­y­­lyel kell rendelkeznie és tagjai csakis román állampolgárok lehetnek. A külföldi művészeket csak rövid időre lehet szerződtetni a szépmű­­vészeti minisztérium különleges engedélye alapján. A szerződtetett társulati tagoknak a hivatásos művészegyesületek valamelyikéhez kell tartozniuk. A társulatok igazgatói kötelesek az egész évre szóló műsorukat a szépművészeti minisz­tériumnak jóváhagyás végett bejuttatni. A társulatok kötelesek legkevesebb két, a ro­mán nemzeti színházak műsorából való román színdarabot előadni. Az előadások alkalmával úgy a ruházat, a díszítés, vagy más színpadi eszköz által a román nemzeti érzelmen ejtett sértés a koncesszió azonnali visszavonását eredményezi. A repertoárt úgy kell megalkot­ni, hogy az ne zavarja a közrendet. A színtár­sulat csak akkor játszhatik két helyütt, ha ar­ra a szépművészeti minisztériumtól­­őzete­­sen engedélyt nyer. A színtársulat köteles min­den esetben tizenöt nappal előbb bejelenteni a miniszternek, ha tartózkodási helyét változtat­ni kívánja. A színtársulatok kötelesek a kör­úton lévő román társulatoknak havonkint tíz napra az előadási termet és a díszleteket ren­delkezésre bocsájtani. A kisebbségi színtársu­latok igazgatói egyenként százezer lejt tesznek le biztosítékképen. Az Universul közli azoknak a neveit, akik ennek alapján koncessziót kaptak: dr. Janovics Jenő Kolozsvár, Erdélyi Miklós Nagy­vár­ad, Gáspár Jenő Kézdivásárhely, Fekete Király Temesvár, Ferenczy Gyula, Szendrey M­ihály Arad és Fehér Imre Petrozsény. A színházi kö­rökben az új színigazgatók nevei mellett lát­ható városnevek bizonyos kombinációkra ad­tak alkalmat a koncessziók városonként el­osztására vonatkozóan. Illetékes helyen ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy a minisztérium területi beosztást nem eszközölt, s a nevek melletti városnevek az illető sziniigazg­ó ülő­helyét jelentik.

Next