Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1982-02-01 / 1. szám
V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM _________________________1982. FEBRUÁR Csapatmunka Mindannyian tudjuk, hogy nap mint nap milyen erőfeszítéseket kell tenni a határidők tartása érdekében, a csúszások elkerülésére. Éppen ezért öröm számomra,hogy az egyik olyan kollektíváról írhatok, ahol átlátva feladatuk fontosságát, átérezve felelősségüket, határidő előtt elvégezték a SZŰZ-hajtások szerelését és nullrevízióját. Borisz Jurjevics Buttal, szovjet szakértővel beszélgetek, aki a szerelés és az azt követő vizsgálatok irányítójaként vesz részt a munkálatokban. — A SZŰZ — mint tudjuk — a szabályozó és biztonságvédelmi rendszer orosz nyelvű rövidítése. Pontosan mi is a feladata ennek a rendszernek, és hogyan történt a szerelése? — A reaktor működése közben a SZUZ-i hajtásokkal történik az üzem szabályozása, védelme. Ezek képezik a reaktor legbonyolultabb, legnagyobb számú alkatrészekből álló berendezését. A hajtások felső blokkra való beállítása előtt meg kell győződni a szerkezet működőképességéről. Ez a munka egy függőleges próbapadon történik, amelyet már úgy helyeztünk el, hogy a 11. blokknál is használható legyen. A hajtások szerkezeti vizsgálata után az úgynevezett nedves csatornában végzett próba következik, ahol minden egyes hajtást az üzemi feltételekhez hasonló körülmények között vizsgálunk. Ezek után a próbázott hajtásokat a felső blokk köpenyeibe tesszük át, és később innen kerülnek a reaktorba. — Hogyan állnak jelenleg a munkálatokkal? — A hajtások vizsgálatát teljes mértékben elvégeztük, mégpedig az ütemterv szerinti február 5. helyett még tavaly, a nyomáspróba és cirkulációs mosatás idején. Ezért köszönet illeti az ERBE és a GYGV dolgozóit, név szerint Varga Tibort, Lovas Győzőt, Szalontai Józsefet, Sut Lászlót, akik megszervezték ezt a munkát; Jacsó Istvánt, Boldog Györgyöt a GYGV-től, akik a munkaterületet késlekedés nélkül biztosították számunkra; a VERTESZ dolgozóját, Szabó Pétert, aki mindig készséggel segített. Elmondhatom, hogy jól összedolgoztak a magyar, a csehszlovák és szovjet szakemberek, remekül megértették egymást. Beszélnem kell még azokról, akikkel jelenleg is együtt dolgozom, Kővári István brigádjáról — Bankos Sándor, Bese László, Petheő László, Mozsár Mihály brigádtagokról — mivel ők is nagyszerű munkatársaknak bizonyultak. Az első pillanattól kezdve megértették milyen fontos a feladatuk, és szabad idejük feláldozásával, lehetetlent nem ismerve, minőségi munkát végeztek. Köszönet még Komlóssy Györgynek, Gálos Tibornénak (Larisza), a PÁV mérnökeinek, és Gottschall Károly művezetőnek. — Mi a jelenlegi feladat? — A hajtások felső blokkba építését végezzük. Ez szintén nagyon aprólékos, sok mérést igénylő munka. Szemtanúja voltam, hogy a PAV-brigád és Borisz Jurjevics között milyen összhang alakult ki. Borisz pontos kiejtéssel megtanulta a munkához szükséges legfontosabb magyar kifejezéseket — „hajtómű", „csavar”, „daru”, „jól van", stb. — és ezekkel a kulcsszavakkal teljes biztonsággal irányítja munkatársait. Folytatva a beszélgetést a jelenlegi nehézségek felől faggatóztam Borisz Jurjevicstől. — Hátráltat bennünket, hogy nem valósult meg a terv szerinti rádiós kapcsolat a SZUZ-védelmi hálózat és a blokkvezénylő között. A tároló medence tömörségi vizsgálatához nincs még technológia. Javítani kell néhány hegesztési varratot, aminek gyors elvégzésére ugyancsak szükség volna. S végül egy adminisztratív késlekedésből származó hiányosságról: sikerült átszerveznünk a kis horgú darut földi kézi irányításúvá, a szükséges oktatás végrehajtása viszont még hátra van, ezért nem dolgozhatunk vele. — Köszönöm a beszélgetést és sikeres együttműködést kívánok a további munkákhoz és a hiányosságok kiküszöböléséhez egyaránt. CSONKA EDIT Nagy figyelmet igényel a szabályozó rúd hajtásának üzemeltetésre történő előkészítése Fotó: Horváth Béla 25. évforduló Március 21-én ünnepeljük a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 25. évfordulóját A zászlóbontásra 1957. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltása 38. évfordulójának napján a budapesti Erkel Színházban került sor. Komócsin Zoltán alapító referátumában a következőket mondta: „.. .mi azzal kezdjük: nem vagyunk függetlenek a párttól, a párt tömegszervezete vagyunk. ..” Megkezdődött a hétköznapi munka is — ifjúsági találkozók, munkaversenyek, sport- és kulturális programok — a moszkvai VIT-re készülődve. Fél év alatt több mint 6100 alapszervezetben közel 170 000 KISZ-tag dolgozott. A KISZ erőteljes fejlődésnek indult, a fiatalokra egyre nagyobb hatást gyakorolt. 1960. decemberében került sor a KISZ I. kongresszusára. Az ekkorra már 530 000 KISZ-tagot képviselő küldöttek a kongresszus jelszavával — „Munkával, tanulással a szocializmusért” — összhangban hat kiemelt feladatot határoztak meg. E feladatok végrehajtásával a fiatalok nagy segítséget nyújtottak a párt- és állami szerveknek a gazdasági építőmunka területén a szocializmus alapjai lerakásának időszakában (ifjúsági szocialista brigádok alakultak, ekkor vállaltak először védnökségeket — DCM, BVK, LKM —, takarékossági mozgalom, építőtáborok). A következő kongresszusok célul tűzték ki a KISZ kommunista jellegének erősítését, a meglévő mozgalmak és formák jobb kihasználást, a szocializmus felépítésében való részvételt, az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység fokozását. 1964 óta rendezzük meg a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatát. 1971 óta ajánlhatjuk arra érdemes tagjainkat az MSZMP-be. 1974 óta rendezünk ifjúsági parlamenteket, illetve ekkor vezettük be a mozgalmi éves tervezést, az egyéni feladatvállalások rendszerét, a Kisbián-kört és -próbát. 1976- ban nyilvánították KISZ-építkezéssé a paksi atomerőmű építkezést. Mi, az atomerőmű építkezés területén dolgozó KISZ-tagok, fiatalok méltóak akarunk lenni elődeink áldozatkész, ifjúságot nevelő, társadalomépítő tevékenységéhez. Legfontosabb feladatunknak tekintjük — a nevelésről, a szabadidő hasznos, kultúrált eltöltéséről sem lemondva — az atomerőmű blokkjainak határidőre történő megvalósítását elősegítő, a gazdasági építőmunkát érintő mozgalmi tevékenységünk továbbfejlesztését, hatékonyabbá tételét. Ifjúsági szövetségünk a magyar fiatalok egységes és egyetlen politikai szervezete, amely egységes céljaiban, szervezeti életének és munkastílusának alapjaiban. E szervezeti egység történelmi fejlődési folyamat eredménye, és állandó politikai figyelem tárgya — az országban 25 éve, itt az atomerőmű építkezésen az első kapavágások óta. NÉMETH SÁMUEL Az indítás éve Nehezen jött össze ez a beszélgetés Szabolcsi Gézával. Fakadt az elfoglaltságából, felelős beosztásából. De szakított néhány percet számomra, így aztán késlekedés nélkül feltettem első kérdésemet: — Szabolcsi elvtárs! Röviden visszapillantva a tavalyi évre, véleménye szerint milyen jelentős eredményeket mondhat magáénak a beruházás kollektívája 1981-ben? — 1981-ben három súlyponti feladatunk volt: az I. sz. turbina idegengőzös indítása, a 2. sz. reaktortartály végleges helyére történő beemelése, és az I. blokk primerköri rendszerének nyomáspróbája, a cirkulációs mosatás megkezdése. Továbbá fontos feladata volt a terveknek megfelelő építőipari előrehaladás a II. sz. blokknál, a III., a IV. számú blokk szerkezeti munkáinak program szerinti építése, a meghatározott készültségi fok elérése. — Hogyan valósult meg mindez? — Az említett három feladatot a kormánybizottság elnöke által jóváhagyott határidőkre teljesítettük, így az 1. sz. turbógépcsoport idegengőzös indítása 1981. november 3-án, a 2. sz. reaktortest beemelése december 20-án, az 1. sz. blokk nyomáspróbáinak megkezdése december 23-án megtörtént. — Mondhatni egy kis „ajándékcsomagként” az ország karácsonyfája alá... — így is lehetne mondani, de ezek nem ajándékok voltak, hanem feszített munkával elvégzett feladatok, teljesített határidők. — Elnézést, de az olyan laikusoknak, mint én, az atomerőmű építés rejtelmeiben nem tűnik olyan jelentős sikernek ez a három esemény... — Lehet. De a laikus számára is nyilvánvaló, imilyen fontos dolog például a turbinák működésének korábbi kipróbálása, mielőtt a reaktorból kapná a gőzt, így még lehetőség, idő van a szükséges javításokra, beszabályozásokra. Ez igazolódott is: voltak problémák, hibák, de ezeket még az év végéig sikerült kijavítani. Egy olyan bonyolult redszernél, mint az atomerőmű, sokkal célszerűbbek a szakaszos próbák mint netán majd később kapkodni, ha itt vagy ott nem tökéletes valamelyik rendszer. — Ezek alapján büszkék lehetünk az 1981-es munkasikerekre? — Az említett három fő feladat vonatkozásában feltétlenül. De be kell vallani azt is, hogy más területeken a műszaki készültség nem érte el a tervezett szinteket. Talán azért is mert mindenki a fő feladatokra koncentrált minden erőt, energiát. Az import beszerzések is késtek, és építőipari vonatkozásban némi lemaradás is jelentkezett. — Volt-e olyan elkerülhető hiba, zavar, amelynek nem szabad megismétlődniük 1982- ben? — Volt. De természetesen mindenki levonta a szükséges tanulságokat. A felsorolás hosszú lenne, de mindenesetre az I. sz. blokk építésében, szerelésében, üzembe helyezésében szerzett tapasztalatok megmutatkoznak majd a H. sz. és további blokkok építésénél. —1982-ben mi szerepelhet mindnyájunk naptárjában itt a beruházáson feladatként, nagy betűkkel és aláhúzottan? — Azzal kezdeném, hogy még 1981 végén elkészült egy „koordinációs háló". Gyakorlatilag egy olyan feszített ütemterv, amely részletesen és tételesen tartalmazza a közreműködő vállalatok feladatait. Az ütemtervben foglalt feladatok elvégzését, az előírt határidőre a vállalatok vezetői is vállalták. — Ebben a „hálóban” mindannyian benn vagyunk? — Tulajdonképpen igen. Minden érdekelt vállalat, szervezet és minden egyes dolgozó is. Mert ha ez a „háló" valahol „elszakad", az kihat másokra is, és nagyon érzékeny módon. — Legyen szó most már 1982- ről! Ez évi feladataink? — Először említeném az I. sz. blokk energetikai indítását 1982. júniusában. Figyelembevéve a korábbi próbák tapasztalatait is. Feltételül szükséges ennél a feladatnál az építészeti helyreállítás, a technológiai, a villamos- és irányítástechnikai, a szigetelési, az üzemi behelyezési munkák kiváló minőségű elvégzése. A feltételek adottak, de nélkülözhetetlen a felelős együttműködés a különböző vállalatok között. Feladat a II. sz. blokk építési és technológiai szintjének tervszerinti megvalósítása, hogy a 3. sz. turbina idegengőzös indítása december 31-ig megtörténjen. Feladat a III—IV. blokk építészeti készültségének tervszerinti betartása, hogy a daruk beemelése megtörténjen, s ezzel a technológiai szerelés alapfeltételei biztosítottak legyenek. — A feltételek tehát ilyen szempontból lényegében adottak. De ön eddig inkább tárgyakról, berendezésekről beszélt. A jó munkavégzésnek azonban van emberi oldala is. — Természetes és jogos felvetés. Mint műszaki igazgatóhelyettes is figyelemmel kísérem a dolgozók elhelyezési, ellátási, szórakozási és művelődési helyzetének alakulását. Igény szerint segítek is ezek megoldásában. Befejezésül köszönetet mondok mindenkinek, aki részese volt eddigi sikereinknek. Ugyanakkor a tavalyihoz hasonló odaadást — sha lehet még többet — kérek a nehéz feladatok megoldásához, külön is előtérbe helyezve egymás munkájának jobb megbecsülését. — Köszönöm a beszélgetést. CZAKÓ TIBOR Szabolcsi Géza, az ERBE műszaki igazgató-helyettese