Atomerőmű, 1982 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1982-02-01 / 1. szám

2 Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg munkásosztályunk, népünk újfajta fegyveres testülete, a munkásőrség. A kommunisták, a szocializ­mus hű embereinek kérésére — miszerint „adjatok fegyvert” — ha kissé késve is, de végül az újjászülető párt Kádár János vezette ideiglenes Központi Bi­zottsága felelt igennel, 1957. januárjában, amikor határoza­tot hozott a munkásőrség felál­lításáról. E döntés alapján ren­delte el az Elnöki Tanács 1957. február 18-án a dolgozó nép felfegyverzését. Az ország külső és belső ellensége ekkor még bízott abban, hogy újra elkezd­het, megvívhat még egy döntő csatát. A h­ázak és a gyárak fa­lán mázolt betűk hirdették: MÁRCIUSBAN ÚJRA KEZDJÜK! És 1957 márciusában megjelen­tek — előbb Budapesten, majd többi városunkban — a mun­kásőrség osztagai. Végre fegy­verhez jutottak azok a munká­sok, parasztok, értelmiségiek, akik készek voltak akár az éle­tük árán, védelmezni szocialista társadalmi rendszerünket. Azóta a munkásőrség a poli­tikai szilárdságon túl, jól felké­szült, fegyelmezett testületté is kovácsoldódott, amely széles körű és eredményes politikai nevelő munkát is végez. Leg­utóbb a XII. pártkongresszus ál­lapította meg, hogy a munkás­őrök megfelelően látják el ne­héz szolgálatukat. Képesek bár­milyen helyzetben az esküjük­höz híven fegyveresen helytáll­ni. Ez a testület védelmezi a közintézményeinket, a pártbi­zottságok székházait. Biztosítja a politikai rendez­vényeket. Arra törekszik, hogy hazánk többi fegyveres testüle­tének megbízható, jó társa le­gyen. Óvják, védik a lakosság biztonságát, nyugalmát. Emlé­kezzünk például arra, hogy 1976 karácsonyán kiskunhalasi munkásőrök tették ártalmatlan­ná a környék lakosságát rette­gésben tartó fegyveres bűnözőt. A munkásőrség azonban ko­rántsem kizárólag fegyverforga­tásra hivatott. Amikor veszély­­helyzetben szükség volt rá, ak­kor habozás nélkül, vállt váll­hoz vetve segítenek az ország bármely részén. Felidézhetjük az elmúlt években több ízben ismétlődő árvízveszély leküzdé­sének eseményeit. Vásárosna­­ményi, nyírbátori, fehérgyarma­ti egységek annak idején hete­ken át küzdöttek éjjel-nappal a gátakon a lakosság életéért és az értékek megmentéséért. A paksi munkásőrszázad első raját Duna­kömlődön 1957 már­ciusában alakították meg. A szervezésben Uhrin Vendel tsz­­elnök sokat vállalt, maga is fegyvert fogott. Több mint húsz év múlva az atomerőmű építésének előreha­ladásával létrejött a feltétele egy erőművi raj megszervezésé­nek is. Akkor Padh Ferenc az egyik városi szakasz parancs­nokhelyettese lett arra a fel­adatra kijelölve, aki azóta már az erőműves szakasz parancs­noka. — 1978-ban azt a feladatot kaptam — mondja —, hogy szedjem, gyűjtsem össze a pak­­si atomerőmű beruházás mun­kásőreit. Nyolc fővel meg is alakult egy raj, Győrffi Sándor parancsnoksága alatt. A létszám tovább növekedett, és 1980-ban lehetővé vált egy önálló szakasz létrehozása. Az 1981. évi értékelés szerint a szakasz a kiképzés és egyéb feladatok végrehajtása során elérte a kiváló szintet. A rajok közti szocialista munkaverseny­ben szakaszunk második raja Tasnádi Ferenc rajparancsnok vezetésével a II. legjobb raj cí­met szerezte meg. Az 1982. január 23-i ünnepi évzáró-évnyitó egységülésen a PAV munkásőrei közül kitünte­tést kaptak: Hencze Sándor (Haza Szolgálatért Érdemérem arany fok.), Dömötör Imre (Kivá­ló Munkásőr, 5 éves szolgálati érem), Pach Ferenc (Kiváló Munkásőrparancsnok), Hajdú Lajos (Kiváló Munkásőr parancs­nok), Liziczai László (20 éves szolgálati érem), Kovács Ferenc (5 éves szolgálati érem). A munkásőrök helytállását beszé­desen fejezik ki a mindennapi munka példás tettei. Szaka­szunk tagjainak munkahelyi helytállását jól mutatja az, hogy számos munkásőrünk a kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa. Aki sorainkba kerül, egy olyan közösség részese lesz, amely a társaiért áldozatokra is kész, önkéntesen hajlandó a fegyveres kiképzés és szolgálat embert próbáló, nehéz felada­tait végrehajtani. Nem kevesen a munkásőrség­ben tanultak meg önállóan gondolkodni, nyitott szemmel járni a világban, közöttük bon­takoztatják ki legjobb képessé­geiket. Mi, a közéleti és egyéni gondjainkkal soha nem mara­dunk magunkra, egymás segíté­se bajtársi kötelességünk. A munkásőrnek magánéletben is munkásőrnek kell lenni. A munkásőrség a politikai meggyőzés intézménye. Igazunk hirdetése fontos kötelessége minden munkásőrnek. Ma is ér­vényes Kádár János elvtárs 1958-ban kifejtett véleménye, miszerint: „. . .a mi pártunk ere­je nem a géppisztolyokban van. A párt ereje kizárólag a meg­győzésen alapul. A párt olyan erős, amilyen mértékben meg tudja győzni igazáról a népet, a dolgozókat.” TAMÁSI LAJOS Gyakorlaton Fotó: Horváth Béla Az egészség szolgálatában Feltehetően kevesen értesül­tek még arról, hogy az építke­zés terület­é korábban külön­állóan működő ERBE és PAV üzemorvosi szolgálatot 1981. ja­nuár 1 -től nagyüzemi egészség­­ügyi szolgálattá szervezték át. Az átszervezés egyik célja az volt, hogy javítsák a terület egészségügyi ellátását, a másik pedig, hogy a területi egész­ségügyi szervezet egységes for­mában készüljön fel az erőmű indítására. A szolgálat jelenleg két egységből, az ERBE és a PAV üzemorvosi rendelőből áll. Az ERBE-rendelő feladata az építő és szerelő vállalatok dol­gozóinak ellátása. Itt nővérszol­gálat és orvosi ügyelet működik. Az elmúlt év során kisebb át­alakítással sikerült egy kis labo­ratóriumot kialakítani. Ezzel az időszakos orvosi vizsgálatok és különböző betegségek kapcsán szükséges egyszerűbb laborató­riumi vizsgálatok helyben elvé­gezhetővé váltak, nem kell mi­attuk külön Paksra beutazni. Ha a megrendelt műszerek megér­keznek, további laboratóriumi vizsgálatok is elvégezhetők lesz­nek. Nagy előrelépést jelentett a gyógyszertár üzembe helyezése. Az amúgy is zsúfolt rendelőben meglehetősen nehéz volt kiala­kítani a „mini patikát” azonban nagyon fontos kiegészítője a betegellátásnak. Tapasztalatunk szerint a dolgozók között nagy megelégedettséget váltott ki a kihelyezett patika beindulása, mert így munkaidő után nem kellett felkeresniük a lakótele­pen működő ügyeletes gyógy­­szertá­rat. Ez évben várható még egy orvos munkába állása, és remél­hetőleg csökkenni fog a zsúfolt­ság, a várakozási idő, és az or­vosok megterhelése is. A PAV rendelő végleges ki­alakítása szintén a múlt évben történt meg. A rendelő helyisé­geinek zömében korábban iro­dák működtek. Belső átalakítás­sal központi kartonozó, kezelő és orvosi szoba egységet hoz­tunk létre, mely a napi beteg­­ellátást szolgálja. Egy másik rendelőiben történik az előzetes és időszakos orvosi alkalmassá­gi vizsgálat, így a kétféle for­galmat sikerült egymástól kü­lönválasztani. A rendelőhöz 3 szobából álló laboratóriumi részleg csatlako­zik. A sugárveszélyes munkahe­lyeken rendszeres és kiterjedt laboratóriumi vizsgálatokat fo­gunk végezni. A múlt év egyik legfontosabb feladata a labo­ratórium bútorainak műszerei­nek beszerelése és a szükséges vizsgálati módszerek beállítása volt. Az év végére sikerült mind­ezeket elvégezni. Mind a ren­delő, mind a laboratórium mű­szerezettsége megfelel az elő­írt vizsgálatok önálló elvégzésé­re. 1981. szeptember óta a la­kótelepen üzemi fogorvosi ren­delő is működik, egyenlőre napi három órában. Sajnos a doktor­nő szülési szabadsága miatt a rendelést helyettes hiányában átmenetileg szüneteltetni kell. Ismételt beindulása februárban vá­rható. Az elmúlt időszak számos eredménye mellett szólni kell a jelenlegi problémákról is. A terület jellegéből adódóan sajnos sok a kisebb-n­agyobb baleset. Számuk tavaly több mint 1000 volt. Úgy gondoljuk, a te­rület ellátására külön sebészeti szakrendelést kellene biztosíta­ni Pakson a rendelőintézetben. Több alkalommal kifogásolták, hogy nincs a területen állandó mentőügyelet. Az elmúlt hetek­ben e kérdésben megbeszélést folytattunk a megye illetékes egészségügyi képviselőivel. Te­kintettel arra, hogy a mentőál­lomás nagyon közel van az építkezésihez, így ezt továbbra sem tartják indokoltnak. 1981- ben 127 mentőhívás történt a területen. Közülük 98 esetben kértek azonnali szállítást, a hí­vások kapcsán pedig késésük nem volt a mentőknek. Az állo­máson napközben 5 mentő van szolgálatban, éves szinten a ki­használtságuk 33 százalék volt, mint arról a mentőszolgálat fő­orvosa beszámolt. Felvetették, hogy az egészségügyi szolgálat számára a vállalatok biztosítsa­nak gépkocsi ügyeletet. Az ügyeletes kocsi segítségével gyorsan me­goldódna a kisebb, mentőszállítást nem igénylő sé­rültek szakintézetbe történő be­szállítása is. Úgy gondolom a problémák megoldása csak közös erőfeszí­téssel történhet, egy olyan lég­köriben, ahol az egészségügyi szolgálat kész mindent megten­ni a jobb betegellátásért, a vál­lalatok pedig lehetőségeiknek megfelelően belátják ennek je­lentőségét és segítik munkán­kat. Az elmúlt év eredményei vé­leményem szerint erre az együttműködésre utalnak, hi­szen sem a PAV, sem pedig az ERIBE területén a két vállalat segítsége nélkül nem tudtunk volna ilyen eredményeket elér­ni. DR. ÓTOS MIKLÓS üzemi főorvos Előzetes Szokásunkhoz híven, termé­szetesen az esetleges változá­sok lehetőségeit sem kizárva, közöljük a Munkásművelődési Központ néhány, nagyobb ér­deklődésre szám­ot ta­rtó prog­ramját: Március 4. (csütörtök): Kodály Zoltán: Háry János, dalmű. A Népszínház vendégjátéka. Március 6. (szombat): Tavaly „Ajándékkosár” köszöntötte a Nőnap alkalmából a beruházás és a város lányait, asszonyait. Idén, ha lehet, még szebb cso­korral” készülnek a rendezők. (Virág-, poszter-, könyvkiállítás és vásár, női- és gyermekruha vásár, filmbemutató, nótaest, divat- és táncbemutató, stb.). Ami szinte már biztos: a HVDSZ Bihari Táncegyüttes gá­­l­aműsora. Március 11. (csütörtök): A Népszínház táncegyüttesének fellépése. Március 19. (péntek): Katona József: Bánk bán. A Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka. Április 1. (csütörtök): Katona Klári műsora. Közreműködik még Kamár László és a Satur­­nus együttes. Jegyek az üzemi közönség­­szervezőknél, valamint a Műve­lődési Központ Szervezési cso­portjánál igényelhetők. ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Új formák A KISZ-szervezetek a KB 1974. április 11-i határozata óta , a tavaszi időszakban végzik az értékeléssel-tervezéssel kap­csolatos feladataikat. Ennek so­rán a KISZ-alapszervezetek be­számolnak az elmúlt mozgalmi évben végzett munkáról, érté­kelik a tagság és a vezetőség tevékenységét, személyenként döntenek a tagsági viszony meghosszabbításáról, vezetősé­get választanak, elfogadják ak­cióprogramjukat és egyéni vál­lalásaikat az új mozgalmi évre. Mindezt kötelezően két taggyű­lésen végezték el. A KISZ-veze­­tőségek és -bizottságok küldött­­gyűlésükön szintén értékelik el­múlt évi tevékenységüket, illetve vezetőséget választanak. A KISZ Központi Bizottsága 1981. február 24-i ülésén átte­kintette az „áprilisi határozat” megvalósulását és a megválto­zott körülményeknek, igények­nek megfelelően módosította azt. Ennek értelmében a KISZ- szervezetek jelen mozgalmi év­től kezdődően a következő új formákkal élhetnek: — Az alapszervezetek önállóan dönthetik el, hogy a tavaszi feladataikat (az értékelést és a tervezést) egy, két vagy több taggyűlésen kívánják megoldani. — Nem kötelező az évenkénti vezetőségválasztás. Új veze­tőséget csak a területi kül­döttgyűlések idején (a mó­dosított szervezeti szabályzat szerint 3 évenként) kell vá­lasztani, illetve akkor, ha a szervezet tagjai közül bárki, vagy a felsőbb KISZ-szerv kezdeményezi azt. — A személyenkénti értékelést és az új tagsági igazolvá­nyok átadását nem kötelező taggyűlésen végezni, meg­oldható a KISZ-csoport ülé­sein, vagy egyéb KISZ-es összejöveteleken is. Tovább­ra is a taggyűlés dönt a tagsági viszony meghosszab­bításáról. — A KISZ-tagoknak nem kell már most egész évre elvál­lalni feladataikat, azt az év során folyamatosan megte­lhetik. A KISZ-vezetőségek és köz­vetlen irányítású alapszerveze­tek titkárait felkészítettük tava­szi feladataik megoldására. Szűkkörű értekezleten „szerve­zetre szabottan" került sor a feladatok pontosítására, egysé­ges értelmezésére. A KISZ-veze­­tőségek által irányított alap­szervezetek titkárait a vezetősé­gi titkár készíti fel. Párttitkári értekezleten tájé­koztattuk a párttitkár elvtársa­kat is az értékelés-tervezés fel­adatairól, illetve a módosított határozatból eredő új formák­ról. Kértünk minden jelenlévőt, hogy ezen időszakban hatéko­nyan segítsék a KISZ-szerveze­­teket, valamint a programkészí­tés időszakában határozzanak meg konkrét feladatokat ré­szü­n­kre. Mindezek együttes megléte esetén megfelelő alapokat te­remthetünk az új mozgalmi év munkájához, illetve megfelelően értékelhetjük az elmúlt mozgal­mi évet. PAPNÉ SPANYIEL MÁRIA Számítanak ránk A tavalyi év egyik jelentős fó­ruma volt az ifjúsági brigádve­zetők tanácskozása, ahol Lőrin­­czi Attila elvtárs, az Ipari Mi­nisztérium miniszteri biztosa a fiatalok részére is határozott meg feladatokat. A határidős munkák teljesíté­séihez mi úgy tudunk kapcso­lódni, ha helyi védnökségeket szervezünk, ha hasznosítjuk az építés-szerelés során szerzett tapasztalatainkat. A műszaki állomány körében a jelentéské­szítések, értekezések időigé­nyességét, a partneri kapcsola­tok hiányát kell megoldani. KISZ-bizottságunk felkarolja azokat a helyi kezdeményezése­ket, ahol meg­van a törekvés a munkamorál, a minőségi mun­kavégzés javítására, s lehetősé­get teremt az ésszerű javaslatok megvalósításához. — A vállalatok most készítik újítási feladattervüket, vele párhuzamosan az Alkotó If­júság és FM­KT pályázati ki­írásokat. Igényeljétek meg a vállalati KISZ-bizottságoktól és vonjátok be ezek megol­dásába az ifjúsági brigádo­kat is, a propagandistákkal közösen készítsetek figye­lemfelkeltő faliújságokat. Az „Atomerőmű Építői” c. lap­ban területre vonatkozó ki­írásoknak helyet biztosítunk. — Helyi szintű elképzelésekbe vonjátok be az FMKT mun­kacsapatokat, s kérjétek ki véleményüket, segítségüket a feladatok megoldásához. Az FMKT-tagok járjanak élen az ésszerűsítési és a fejlesztési feladatok megol­dásában, működjenek együtt a területfelelős műszaki el­lenőrökkel, s hasznosítsák tágabb értelemben vett mű­szaki ismereteiket. — A társadalmi munkaakciókat irányítsátok azon területek­re, ahol a határidős felada­tok előtérben vannak. Szeretném felhívni figyelme­teket, ha a társadalmi mun­ka­szerződést köttök és moz­gósítotok a feladatra, jól ké­szítsétek elő az akciót, mert a rossz előkészületek elvehe­­tik az aktívan dolgozni kívá­nó tagok kedvét. — Kapcsolódjatok be a hulla­dékgyűjtési akcióba, gyűjt­­sétek össze a vállalati hulla­dékokat és szállítsátok a MÉH-be. Ez jó anyagi forrás az alapszervezeteknek. To­vábbra is tartsuk szem előtt az anyag- és energia­taka­rékosságot, ne nézzük kö­zömbösen a pazarlást, óvjuk a már beépített berendezé­seket, és a létesítmény álla­potát. — Meg szeretnénk teremteni a takarékosság igényét a fi­atalokban gazdasági tevé­kenységük során. Ha ezeket a célokat tűzzük magunk elé, nagy körültekintés­sel a fiatalok kezdeményezéseit támogatva előreléphetünk. A helyi védnö­kségi munka ki­alakítására a szerelésfejlesztési feladatok megoldására egész­séges presztízs-vetélkedőt sze­retnénk kezdeményezni, amely egyes munkaterületek megóvá­sára, a szakmai hozzáértés bi­zonyítására lenne hivatott. Mindannyian tanultunk az isko­lában szakismeretet, technoló­giát, munkavédelmet, ismerjük a helyi intézkedéseket, — bizo­nyítsuk be, hogy képesek va­gyunk az előírt technológiák, a munkavédelmi előírások betar­tására. Gyakran bírálatként vetik a szemünkre, hogy a fiatalokban van a hiba,­­ nem érzik fele­lősségét saját munkájuknak, holott mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy ez alapjai­ban téves. A fiatalokban meg­van a törekvés a jobb munka, szebb dolgok megalkotására. Tőletek várjuk, hogy azokon a területeken, ahol dolgoztok induljon el a területek átvételé­vel párhuzamosan olyan vállal­kozás, mely igazolja rátermett­ségünket az előírások betartá­sára. Egy bizonyos számú felaján­lás után versenyt hívunk életre, melynek szempontjait már szer­vezeti szinten beszéljétek meg, s egy közös összejövetelen for­mába öntjük. Elképzelt szempontok: — előírt technológia betartása, — munkaterület biztonsága, — megépített, megszerelt léte­sítmények megvédése, — terület balesetmentesítése. Bízunk benne, hogy a közös témák, a célok és igények kö­zelsége eredményes napokat zárnak, s a II. sz. blokk építése során jobban kiérződik a ki­sebb-nagyobb közösségek együttes munkája. Talán közös összejövetelein­ken is nagyobb teret kap majd a művelődés, sport, kultúra, párbeszédeinkből is kiérződik az összhang a nyugodtabb munkahelyek hátteréből. HORTOBÁGYI KÁROLY

Next