Atomerőmű, 1990 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

2 A gyűjteményből húsz évvel ezelőtt lett múzeum 1970-ben a Magyar Elektro­nikai Gyűjtemény utódjaként a Művelődési Minisztérium létrehozta a Magyar Elektro­nikai Múzeumot. Fenntartója a Budapesti Elektromos Mű­vek, főhatósága az Ipari Mi­nisztérium lett. A szakmai felügyeletet a Művelődési Minisztérium fel­hatalmazása alapján az Orszá­gos Műszaki Múzeum látja el. Gyűjtőköre a magyarországi erősáramú elektrotechnika fejlődéstörténetét dokumen­táló tárgyi és muzeális emlé­kek. A gyűjtemény fejlesztése a technikatörténeti összekötők segítségével, vásárlással és ajándékozás útján történik. A múzeum aránylag nagy könyvállománnyal és kiemel­kedően gazdag folyóirat-állo­mánnyal, valamint dokumen­tum és ismeretterjesztő video­filmmel rendelkezik. Az elektrotechnika magyar nagyjairól elnevezett termek­ben a rendelekzésünkre álló gyűjteményből rendszeres kiállításokat és videofilm-vetí­téseket tartanak. Az elmúlt évben a technika­­történeti bizottság tagjai meg­tekintették a paksi atomerő­művet. Az erőmű szakembe­reinek vezetésével megismer­kedtek az erőmű főberende­zéseivel és videofilmet készí­tettek az atomerőműről. A technikatörténeti előadáso­kon és konferenciákon az atomerőműről készült video­filmet több alkalommal be­mutatták. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum már 1990-ben mun­kájának homlokterébe állítja a világkiállításra való felkészü­lést. Rendezvényeik számának növelésével szeretnék elérni, hogy minél több hazai és kül­földi látogató keresse fel a mú­zeumot. A Kazinczy utca 21. szám alatt található a múzeum. Nyitva: vasárnap és hétfó kivételével napon­ta 11-17 óra között. Megértünk mindent, de... - Ön szenvedélyes hangon szó­lalt fel egy igazgatósági szintű tájé­koztatón. Említette, hogy nem kizá­rólag a saját nevében beszél. Érin­tett több témát, bérkérdést, jövedel­met, szervezési, sőt hangulati kér­déseket is. Beszélne erről? - Az a tévhit van a környeze­tünkben, hogy mi itt csillagászati összegeket keresünk. Igaz, ros­­­szul nem keresünk, de általánosí­tani nem lehet, attól is függ a meg­ítélés, hogy melyik réteg jövedel­mi viszonyait vizsgáljuk meg. A termelésirányítókét, vagy a köz­vetlen munkavégrehajtókét, pl. a munkában közvetlenül résztve­vőknek olyan átlagjövedelmük van, amit nagyon sok helyen az országban el lehet érni. Ha csak egy veszteséges, szanálás előtt álló vállalatot nézünk meg, ott is megkeresik a havi nettó 10-12 ezer Ft-ot...­­ A mi keresetünk nagy részét az ún. „mozgóbér” adja, ami kü­lönféle prémiumokból, jutalmak­ból áll. Ezeket alapbéresíteni kel­lene, illetve emelni az alapbére­ket, mert azok általában alacso­nyak. - Bízom benne, hogy a szak­­szervezet ez irányú törekvései si­kerrel járnak. - Aztán itt van az ösztönzés, ill. differenciálás. Már régen nem ösztönöz jobb munkára a rend­szeres jutalom. És mennyi admi­nisztrációval jár pl. ha valakinek a prémiumából le akarunk vonni. 200 Ft, de 1000 Ft megvonás sem példa értékű, legfeljebb az illető halálra röhögi magát emiatt.­­ Beszélni kell az önállósá­gunkról is. Miről van itt szó? Vál­lalatunk kiemelt fontosságú válla­lat. Jók a termelési és gazdálkodá­si mutatói. „Kapós” a termékünk, bármikor, bárkinek, bármen­­nyiért eladhatjuk. Miért nem lé­pünk önállóan? Gondolok itt a bővítésre. Mert, ha nem lesz bőví­tés, akkor nemcsak a „leépítéssel” kell számolnunk, hanem reálisan szembe kell nézni Paks és környé­ke - hacsak nem az ország - fejlő­désének elmaradásával is. - A közéletben aktívan részt ve­szek, látom nehéz a 20-30 évesek­nek is. Bizonytalanok, keresik a fogódzót... - Jó, hogy a vállalatnál hivatalo­san nem lehet politizálni, de poli­tizálás helyett van a beszélgetés, mert olyan események történnek sűrű egymásutánban, hogy kény­telenek vagyunk azt megvitatni. zs Gonda György csoportvezető, szakszervezeti főbizalmi mondja a véle­ményét­Fotó: Polgár András A paksi atomerőmű öt hónapja= Népszabadság. - 47. évf. 264. sz. (1989. nov. 7.). Mit tudunk kisütni? Hajnóczi Ár­pád , Figyelő. - 33. évf. 51-52. sz. (1989.). Információk Ó faluról: Az atom­erőmű vezetőinek nyílt levele. Maróthy László, Rósa Géza : A Helyzet. - 1. évf. 29. sz. (1989. nov. 10.). Mire jó az atomerőmű videostú­diója? Árki Attila , TMN. - 39. évf. 271. sz. (1989. nov. 15.). * Paksi visszhang a kormány dönté­séről: Mennyi a halasztás? In­terjú az atomerőmű nukleáris igazgatójával. Árki Attila= TMN. - 39. évf. 274. sz. (1989. nov. 18.). Paksi filmesek sikere a TMN. - 39. évf. 287. sz. (1989. de­c. 4.). Paksi atomerőmű videostúdiója által készített film a XIV. Ma­gyar Propagandafilm Szemlén táj-és környezetvédelmi kate­góriában dicsérő oklevelet ka­pott. Az erőmű okozza a paksi csúcshi­degeket? - kz­­ . TMN. - 39. évf. 288. sz. (1989. dec. 5.). Atomerőmű-bővítés francia tőké­vel. =Dátum. - 1. évf. 188. sz. (1989. dec. 9.). Francia atomerőmű Pakson?-A Helyzet. - 1. évf. 33. sz. (1989. dec. 9.). Még mindig nincs döntés Ófalu­d ügyében: Tiltakoznak a püs­pökszilágyiak .Veszprémi Napló. - (1989. dec. 9.) Atomerőmű-bővítés francia tőké­vel? Villamos árammal fizet­nénk az új blokkok megépíté­séért . TMN. - 39. évf. 292. sz. (1989. dec. 9.) Ófalu lakói nem kérik: Nem lesz szolgáltatóiroda. Csefkó Ju­dit = TMN. - 39. évf. 296. sz. (1989. dec. 14.). A francia ajánlat: egy a sok közül - Kedvező kínálatok erőműépí­tésre . Népszabadság,­­47. évf. 296. sz. (1989. dec. 14.). az elmúlt hónapok sajtó­term­ékeib­ől PAKSI ATOMERŐMŰ ÉPÍTÉSZET -új felfogásban Nem kell érteni az építészethez annak, aki egy házról el akarja dönteni, hogy tetszik neki, vagy nem. Aki viszont egy házat úgy akar megtervezni, hogy abban a laikus is megtalálja a szép­séget - meg a szakember is, meg a benne lakó is, és még ki is tudja fizetni, annak ugyan­csak el kell sajátítani a szakma fortélyait. Az építésztervezők szakmai útjáról, munkájáról és gondolatairól RÁCZ ZOLTÁN a PA­V vezető tervezője adott interjút lapunknak. - Mit jelent az, hogy „vezető ter­vező”? - Sok területtől eltérően ná­lunk ez nem munkahelyi, hanem szakmai kategória. Aki elvégezte az iskoláit, és beállt egy tervező­­irodába, vagy nem állt be, de olyan terveket készített, amelyek megvalósultak és elnyerték a szakmai közvélemény elismeré­sét, az kérheti a vezető tervezői minősítés odaítélését egy erre hi­vatott zsűritől. - Megvalósult terveket említett. Ez azonban nemcsak a tervezőmér­nökön múlik - Valóban nem. De hát ez egy ilyen szakma: csak annak a terv­nek van igazi értéke, amelyik megvalósul. - Önnek milyen terve épült már meg? - 1978-ban építettük a Közleke­dési Minisztérium oktató-üdülő­házát, ez körülbelül akkora, mint a balatonfüredi rehabilitációs központ. Jól sikerült, ennek alap­ján egy jelentkezést megspórol­tam­­ az Építőművész Szövetség meghívás alapján felvett tagjai so­rába. - Ezt még nem a PÁV-nál tervez­te... - Nem, Pakson még csak 6 éve dolgozom. Előtte a Tetév terve­zőirodáját vezettem. - Nálunk milyen munkái voltak? - Különböző belső munkák, - igazgatóságok, a vezérigazgató­ság, a blokkvezénylők, az iroda­ház átrium étterme, az ebédlő üzemi területi része stb. Külön épület volt a szekszárdi vendég­ház. Egy családi házat kellett át­alakítani, meglévő utcasoron, a szomszéd házak érdekes erdélyi ornamentikájával, ami a mi há­zunkon ugyan már nem látszott, mert nagyon lerobbant állapot­ban volt, de bele lehetett érezni a kalotaszegi motívumokat... - Jól sejtem, hogy ez a ház vala­miféle kedvenc? - Hát igen, nem titkolom - tud­ja az az érdekes, hogy ez a ház ak­kor épült, amikor a Rába, meg az MSZMP, meg mások több tízmil­lió forintért építettek hasonlókat, a mienk kb. a tizedébe került­­ semmi luxus, semmi extra, mégis népszerű a vendégek körében, mert mindenki azonnal otthon ér­zi magát benne. - Ipari objektumok? - Az ipari objektumokon mos­tanában a színdinamikai terveket készítettem: műhely-raktár komplexum, gépjárműtelep stb. - Úgy tudom, ön színdinamikai szakmérnök. El tudná mondani, mi a lényege ennek a manapság oly sokszor emlegetett szakmának? - Én szívesen elmondom, de az nem fog beférni a cikkbe. (A szak­embernek igaza lett. A színdina­mikával foglalkozó részre egy ké­sőbbi számunkban vissza fogunk térni - a szerk. megj.) Amit eddig mondott, az a mun­kájára vonatkozik. Mivel foglalko­zik munkaidőn kívül? - Nagyjából ugyanazzal. Tudja, ez is olyan szakma, amelyet nem lehet hét órakor elkezdeni és há­rom húszkor abbahagyni. Persze, a keretek változnak. Dolgozom a Szekszárd-Ért Klubban. Ez egy nagyszerű társaság, hatalmas al­kotóenergiával. Segítjük az önkormányzati egy­ségek kialakítását a civil társada­lomban. Szekszárdon például két utca-önkormányzatot alakítottunk viszonylag elhanyagolt területeken, Györkönyben a pincefalu kialakítá­sában vettünk részt - ez országos pályázaton is helyezést ért el -, je­lenleg Nagydorogon dolgozunk, sokat foglalkozunk a tehetséges fia­talok támogatásával, a hátrányos helyzetű kisfalvak talpraállításával, olyan munkaalkalmak megterem­tésével, amely nem idegen az ott élő emberektől. - Vannak ilyenek? - Természetesen! Gondolja csak meg: biotermelés, kertkultú­ra, gyógynövénytermesztés, falusi turizmus, az ahhoz csatlakozó fel­dolgozóipar - nem minikohó kell a kisfalvakba, hanem az, amihez az ottani emberek értenek. Ehhez persze alkotni kell, meg­szervezni, meg menedzselni - én úgy fogom fel, hogy ez mind a mi szakmánk, csak egy kicsit széle­sebb értelmezésben, ahogy az élet itt és most megköveteli.­­ Köszönöm az interjút. Tóth Adó(el)számolás A következő hónapokban a személyi jövedelemadó 1989. évi elszámolása fontos feladatunk lesz. Az elmúlt évhez képest a rend­szer nem, de a végrehajtás mód­szere némileg változott. (Az adóelőleg számfejtése, le­vonása.) Változtak az ide vonatkozó jog­szabályok és az azokkal egyenér­tékű iránymutatások. Változatlanul a magánszemélyt összes jövedelem után adókötele­zettség terheli. Az adóalap megál­lapítása során a jövedelmeket­­ a takarékbetétekből, értékpapírok­ból, kis összegű (2000 Ft alatti) eseti kifizetésekből, valamint az 1987. vagy azt megelőző szerző­désekből származó jövedelmek kivételével össze kell vonni. (Ez utóbbiakat nem SZJA, hanem 20% forrásadó terheli.) Változott a nyilatkozattételi le­hetőség szabálya. Ez évtől kezdő­dően, ha valakinek csak a PA­V-tól származott adóköteles jövedelme volt, kérheti, hogy helyette a vál­lalat számoljon el az adóhatóság­gal. Az elszámolást a vállalat a ki­fizetések jogcímétől és azok szá­mától függetlenül végrehajtja. (Újítási díjak, műszaki pályázati díjak, gyed, gyem, terhességi, gyer­mekágyi segély, táppénz stb.) A nyugdíjak, nyugdíjszerű ellá­tások (rokkantsági, baleseti, özve­gyi nyugdíj) esetében - az elszá­molás kérésével egy időben adott - összegszerű nyilatkozattétel esetén, vagy igazolás alapján úgy tekinti a vállalat, mintha azt ő fi­zette volna be. Továbbra sem számol el a vál­lalat a több munkaviszonnyal ren­delkező, illetve az év közben le­számolt dolgozók esetében (má­sodállás, mellékfoglalkozás). Az 1989. évi adóelszámolás ter­vezett rendje: • Január 29-30-31-én, - külön meghirdetett helyen - igazgatósá­gonként, kiosztásra kerül az elő­zetes tájékoztató elszámolás az adóköteles jövedelmekről és a le­vont adóelőlegről. Az átvétel alkalmával nyilatko­zat tehető arról, hogy valaki ön­adózni kíván, vagy a vállalati el­számolást kéri. Ugyancsak ekkor lehet megtenni a nyilatkozatot a 3 vagy több gyermek, egyedülálló személy esetén 2 gyermek, súlyo­san fogyatékos gyermek eltartásá­ról. (Nyilatkozat hiánya önadózá­si kötelezettséget, illetve elmara­dását eredményezi.) • A tájékoztató elszámolás át­vételekor, de legkésőbb február 9- ig le kell adni a bérelszámolásra a pénzintézetek, tanácsok által kül­dött igazolásokat az adókedvez­ményekről (alapítvány, fejlesztési hozzájárulások, biztosítás stb.). • Az adó végleges elszámolása a márciusban esedékes februári bérekkel együtt történik. Az eset­leges adótartozást - a törvényes mértékig - levonjuk, a túlfizetése­ket a bérrel együtt számfejtjük és kifizetésre kerül. Ez vonatkozik az igazolások alapján kapott adó­­kedvezményekre is. A bérjegyzék mellett ekkor az adóelszámolási íveket is kiadjuk. Önadózóknak ez igazolásul szolgál adóelszámolá­sukhoz. • Ha valaki az elmúlt évben önadózott és postán adóívet ka­pott, ez nem akadálya annak, hogy vállalati elszámolást kérjen, ha a feltételek egyébként megvan­nak. ELMÚLÁSOK Vincze Bálint rézkarca

Next