Az Est, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
Budapest, 1921 * Vasárnap * Január 16. Előfizetési árak: Egy hónapra .. SS.— korona Negyedévre ...... 70.—korona Félévre 140.— korona Egész évre.........230.— korona Külföldre 1 hóra SO.— korona Egyes szám ára 2 korona. Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós Iunior XII. évfolyam *12.szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébetikörút 1m Kiadó hivatal: VII* Erzsébetkörút 13— 20.sz. Fiókzkiadó hivatalok: V Vilmos császáriut 14. szám és IV., Váciz utca 12. Wien: I., Kohlmarkt 7. t tetta klasszikus kotója, az polgárt, azot. A hires vével elejét jelenségnek, adásnak, a gyalázatos szavazatvásárnak, oda akarta szögezni polgártársait tulajdonpolitikai meggyőződésükhöz. Akkor neki volt igaza. Ott, Athénban jó úton járt Solon bölcsesége. De fölajánlunk bármi fogadást arra, hogy Soron ma és nálunk vagy elejtené, vagy módosítaná szigorú törvényét. Mert sok mindenre el lehetett készülve a nagy törvényhozó, de hogy lesz egyszer idő és ország, amelyben a közérdek állandón kénytelen meghátrálni a pártérdek előtt, az legrosszabb álmában sem juthatott eszébe. Magyarország miniszterelnöke végre megtalálta a bátorságot arra, hogy kimondja a súlyos és fájdalmas igét : „A magyar közéletben és a pártkörökben sem értik mindig meg eléggé azt, hogy ma több nemzeti és kevesebb pártéletet kellélni.“ Most néhány hete merész elhatározással mintha megindultunk volna a nemzeti erők egyesítésének útján. A kormányválságot a dogmatikus pártszempontok mellőzésével oldották meg, a friss és értékes erőket a pártok sorompóin kívül eső területekről vonták be. De mintha máris sajnálnék, amit legégetőbb életérdekeinkért cselekedtünk : a pártszellem egész türelmetlenségével, kizárólagosságával, gyűlölködésével és önzésével ismét a homloktérbe jutott. Akik szociális vagy kulturális kérdésekben más hitet vallanak, azokra pereat-ot kiabálnak. Kibukott vagy ambíciójukban megcsalatkozott vezérek, alvezérek és álnagyságok új frakciók kristályosodó pontjaiként jelentkeznek, megindul a harc miniszterségért, államtitkárságért, a hatalomért. És ebben az orgiasztikus táncban a hatalom bálványa körül egy embernek nem jut eszébe a magyar bölcs gyönyörű tanítása : ,,A hatalom nem lehet végcél. A hatalom eszközeiVégcél a nemzet boldogítása.“. Lényegesen csökkentik a bécsi követség létszámát 1500 alkalmazottat tart el a követség — Az Est tudósítójától —. A bécsi magyar követek fentartása óriási költségterhet ró a kincstárra. A követségnek e pillanatban körülbelül 1000 alkalmazottja van, illetőleg a követség költségvetésének terhére körülbelül ennyi embert tartanak el. Ezek részben követségi tisztviselők, Bécsbe delegált különböző bizottságok tagjai, ezekhez beosztott adminisztratív és szolgaszemélyzet stb. A rengeteg alkalmazotton kívül a követségnek még hat automobilja is van, ami természetesen szintén óriási költséget jelent. A költségek egy részét a külügyminisztérium, egy részét a közélelmezési minisztérium és más minisztériumok viselik. Az állami kiadások revíziójánál elhatározták, hogy lényegesen apasztják a követségi költségeket. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter legutóbbi bécsi tartózkodása alatt átvizsgálta a követség személyi és tárgyi kiadásait s a minisztertanács fog dönteni, hogy milyen terjedelmű megszorítás történjék, mert a követség mostani költségeit a kincstár jelenlegi helyzetében nem viselheti. Kik félnak fizetni a foadíoditságot? 80—90 millió lesz az eredmény —Az Est tudósítóidtól — A pénzügyminiszter előteríendő adójavaslatai kisét lesz a hadiváltságról szóló törvényjavaslat is, amelyről tegnap már nagyjából tájékoztatta is a nyilvánosságot Belilska hadügyminiszter. Szegedüs Lóránt pénzügyminiszter a javaslat kidolgozásával dr.Extigr Kornél volt pénzügyminiszteri államtitkárt bízta meg, aki a spiniszter irányelvei alapján már nagyrészt el is készítette tervezetét. A javaslat lényege az, hogy mindenki, a ki nem teljesített hadiszolgálatot és közvetve vagy közvetlenül nem hozott véráldozatot, most jövedelmének és vagyonának megfelelő arányban hozzon anyagi áldozatot Hadiváltságot tehát mindenki fog űzetni, aki nem volt katona. A váltság nagysága az illető vagyonának és jövedelmének arányában emelkedik és figyelembe veszi azt a véráldozatot is, amelyet az illető a haza javára hozott Ha például valakinek egy fia elesett-, az egyáltalán nem fizet hadiváltságot, mert az már lerótta a maga véradóját a haza oltárán. Viszont, aki többszörösen élvezte a háborús áldozatok alól való mentességet, az fokozatosan és többszörösen fogja a váltságot fizetni. Ha például valakinek egy fia volt felmentve, a váltságot egyszeresen fizeti, ha azonban két fia volt felmentve, már kétszeresen és ha három fia volt mentes, már háromszorosan fizeti a reá kirovandó hadiváltságot. Az is befolyásolni fogja a kivetendő váltság összegét, hogy a felmentés a háború egész tartamára szólt-e vagy pedig csak a háború bizonyos időszakára. Nagyobb váltságot fizet az, aki a háború egész ideje alatt volt felmentve, mint az, aki csak bizonyos időszakra élvezte a felmentés előnyeit. Más megítélés alá esnek azok, akik nem voltak felmentve, de testi alkalmatlanságuknál fogva nem voltak katonák. Itt is különbség lesz azok között, aküket alkalmatlanságuk a háború egész tartamára, vagy csak hosszabb-rövidebb időre mentesített a hadiszolgálat alól. A megejtett számítások szerint ez a váltság körülbelül nyolcvan-kilencven millió koronát fog eredményezni. Ezt az összeget a pénzügyminiszter nem veszi igénybe, hanem a háború rokkantjainak eltartására szolgáló intézmények ellátására fogja fordítani. Aláírták a molgyár-cseh vastífi egyezményt Prága, jantifír 10 Skz Est rendes ttffiositójától) A múlt év december 1-én, 2-án és 3-án égi magifír és cseh-szlovák vasúti aiottság tárgyalásokat folytatott Bernben, amelynek eredményeképp egyezmény jött létre. Ez egyezmény magyar és cseh nyelven szövegezve részletes intézkedéseket tartalmaz Magyarország és Csehország közötti személy- és teherforgalomról. A szerződést magyar részről Bergh és Echter írták alá A vasúti egyezmény szerint közvetlen vasúti forgalom ez év? június 1-ével indul meg. Az egyik közvetlen kapcsolat Budapest—Paks lesz, a következő menetidővel: Budapestről indul reggel 8 órakor, Pozsonyban van déli 12 óra 30 perckor, Prágában van este 10 óra 05 perckor és innen Eger, Nürnberg, Stuttgart, Karlsruhe és Strassburgon keresztül harmadnap reggel 9 órai 10 perckor Parisba érkezik. Utazási időtartam Budapest—• Páris: 49 óra. Budapesttől Prágáig direkt kocsik közlekednek (I. és 11. osztály, Párkány-Nánástól III. osztály is). Prágában ugyanazon a pályaudvaron átszállás, úgy hogy az egész Budapest— Páris útvonalat csak egyetlenegy? átszállás szakítja meg Prágában. A vonat étkező- és hálókocsival van ellátva. A kocsikat a cseh-szlovák állami adja. A Budapest—Berlin reláció menetrendje a következő : Budapest 5 órakor délután, Pozsony 11 óra 30 perckor éjjel, Prága 8 óra 25 perckor reggel, Berlin 5 óra 20 perckor délután. Ez a vonat nem Budapestről indul ki, hanem Szófiából, illetőleg Konstantinápolyból jön, Belgrádon keresztül. Belgrádból naponta indítják. Négyszer hetenként, meghatározott napokon, Szófia is belekapcsolódik, míg a konstantinápolyi közlekedés, egyelőre — a helyzet bizonytalanságai miatt — nincs megállapítva. Belgrádból 7 óra 30 perckor reggeli indul a vonat. A kocsikat legnagyobbrészt a magyar állam adja. Még egy direkt összeköttetés lesz. Magyarország és Cseh-Szlovákia között, a budapesti karlsbadi vonat Ez Pestről 5 óra 10 perckor délután indul, Prágában van 8 óra 25 perckor reggel és Karlsbadban 1 óra 25 perckor délután. E vonaton a közlekedés egyenes, megszakítás és átszállás nélkül I. és II. osztályú közvetlen kocsikkal (Párkány-Nánától Prágáig III. osztály is) bonyolódik le és kapcsolata lesz Oderbergen keresztül Németországgal is. *_____ R. B. Ausztria ellátása Páris, január 15 A hollandi gabonaszállítások következtében Ausztria ellátása az idei termésig biztosítottnak látszik. Ugyancsak körülbelül augusztusig fog élhetni az osztrák kormány abból a nyolcmillió holland forintból, amelyet végül is sikerült az egyik hollandi banknálmegkapnia .