Az Est, 1931. április (22. évfolyam, 75-97. szám)
1931-04-02 / 75. szám
Csütörtök, 1931. április 2. Meghalt Csontos Imre, a „csizmás kisgazdák“ vezére — Az Est tudósítójától — * Karcagról jelentük, hogy Csontos Imre országgyűlési képviselő ma reggel 6 órakor 71 éves korában meghalt. Csontos Imrével a magyar politikai életnek jellegzetes alakja tűnik el. Hatvan esztendős is elmúlt, amikor az első nemzetgyűlési választások idején Karcagon kisgazda programmal, fellépett. Elkeseredett küzdelmet vívott Ábrahám Dezsővel és bekerült a Házba. A vármegye közéletében már évtizedek óta nagy szerepet játszott, 44 évvel ezelőtt választották be a törvénhatóságba, és több mint 35 esztendeje tagja volt Karcag város képviselőtestületének. A második nemzetgyűlési képviselőválasztáson ugyancsak nagy küzdelme volt Ábrahám Dezsővel, de sikerült bekerülnie a parlamentbe ekkor is és 1926-ban az országgyűlési választáson is győzött. Az egységes pártban Nagyatádi Szabó István halála után a »csizmás kisgazdáknak« valósággal a vezére lett Csontos Imre. Minden fontosabb kérdésekben meghallgatták a véleményét, a pártban megbecsülték. Valahányszor kifejezést adott elégedetlenségének, a kisgazdák »palotaforradalmáról«, kezdtek beszélni. Valójában sohasem csinált ő palotaforradalmat, nem engedte magát erőteljesebb ellenzéki akcióba belevonni soha. Csontos Imrét minden fontosabb parlamenti bizottságba beválasztották, a nagyobb törvényjavaslatoknál mindig fel is szólalt,állandóan érdeklődést tudott kelteni maga iránt. Ízes, zamatos magyar beszéde mindig jó hatást tett, még azokra is, akik nem értettek egyet vele. — Nézze, édes lelkem... — szokta a beszédeit zavaró ellenzéki képviselőket aposztrofálni, és egy-egy ilyen kijelentésével harsogó derültséget tudott kelteni a Ház minden oldalán. Gróf Andrássy Gyulával szemben alkalmazott egy ilyen derűs közbeszólást és azóta hívták Csontos Imrét karcagi Lloyd Georgenak. A csizmát szimbólumnak tekintette, nem is vetette le soha, csak talán egyszer, amikor muszáj volt. Általános feltűnést keltett hosszú nadrágban való megjelenése a parlament folyosóján, de azután megfogadta, hogy a csizmát soha többé nem veti le. Különös tűzzel szállott szembe azokkal, akik a régi Nagyatádi Szabó program elhagyásával vádolták, mindig azt mondogatta, hogy híve ő a titkos választójognak, de hát a szélsőségektől félteni kell a népet a mai súlyos gazdasági helyzetben. Egy évvel ezelőtt betegedett meg Csontos Imre, Gyomorbaj támadta meg. Csakhamar megállapították, hogy a megbetegedés rákos természetű. Már hónapokkal ezelőtt látták az orvosok, hogy Csontos bácsi menthetetlen, három hónap alatt 26 kilót fogyott le és azóta is egyre sorvadt. A kisgazdaképviselő társai többször meglátogatták, legutoljára a múlt héten 12 képviselő utazott le hozzá Karcagra, de már akkor mindenki tudta, hogy utolsó óráit éli Karcag követe. Csontos bácsi még eltréfálkozott a képviselőkkel. Elmondta, mennyire nem hagyja őt nyugodni a gazdák szomorú sorsa, hogy ő az elmúlt hetekben is egyik levelet a másik után írta a minisztereknek és felhívta a figyelmüket a legsúlyosabb bajokra. Úgyszólván az utolsó órájáig foglalkozott kerületének ügyeivel, még a betegágyában is fogadta a panaszkodó választópolgárokat, még az utolsó napon is tollat vett a kezébe és reszkető kézzel irt egy levelet, a pénzügyminiszternek egyik választója adóügyében. Haláltusája csendes volt. Már tegnap este elvesztette eszméletét, azóta nem is tért magához. Reggel hat órakor pedig kiszenvedett. Felesége, három leánya és öt unokája gyászolja. Karcagon általános részvétet keltett Csontos bácsi halálának híre. A polgármester nyomban a főispánhoz utazott, hogy a végső tisztesség részleteit megbeszéljék. Csontos Imrét pénteken délután 2 órakor helyezik örök nyugalomra. Temetésén az egységes párt testületileg képviselteti magát. Megjelenik Mayer János földművelési miniszter és valamennyi kisgazdaképviselő. Lehet, hogy a kormánynak még egy-két tagja is elutazik a temetésre. CSONTOS IMRE Unamunot letartóztatták ( 3 Unamuno Madrid, április 1 (Az Est tudósítójától) A spanyol politikai életnek izgalmas szenzációja van: Unamunot, a világhírű írót letartóztatták. Unamuno, a salamancai egyetem volt rektora, egy nyilvános előadáson arrólbeszélt, hogy a múlt szeptemberi véres események végképpen elidegenítették Spanyolországot a királyától. A király és segítőtársai már hónapok óta a saját sirjakot ássák. A spanyol népnek Dióst csak egy kötelessége lehet: eltávolítani a királyt. Ki kell kiáltani a köztársaságot, de ehez előbb meg kell hódítani az uccót. Unamuno beszédének az volt a következménye, hogy utána rögtön letartóztatták. A letartóztatás óriási izgalmat keltett Madridban, úgyhogy komolyabb tüntetésektől és zavargásoktól kell tartani. Földrengés után tűzvész pusztít Nikaragua fővárosában 2500 halott, többezer sebesült Xengork. április 1 (Az Est külön tudósítójától) Csak repülőgépen lehet megközelíteni Managuát, ahol kedden délelőtt 10 óra tájban rettenetes földrengés pusztított, mert vonatok nem járhatnak, a távíró és telefonvezetékek megszakadtak s így megszűnt az érintkezés. A rádió leadóállomás sem működik. Személyzete sietve elhagyta Managuát és a fővárostól mintegy 10 kilométer távolságra egy gyárépületben hevenyészve felszerelt egy új állomást, amely tegnap először a floridai Miamiban lévő rádióállomással talált kapcsolást. Onnan jött az első hír Newyorkba és Washingtonba a nagy pusztulásról. Eleinte 500 halottról szóltak a jelentések, estére már ezernél is több halottról adott hírt a miami rádió, de a megszálló tengerészcsapatok parancsnoka sokkal szörnyűbb színekben látja a helyzetet s azt jelentette a washingtoni tengerészeti kormánynak, hogy másfélezer halott van és a sebesültek száma ezrekre ríg. Managua tartomány egész területén érezték a földrengést, de a legerősebben a 40.000 lakosú fővárosban, Managuában, amely a földrengés fészke volt. Néhány másodperc alatt 11 földlökés történt és utána a főváros több részén lángok csaptak fel, úgyhogy amit a földrengés megkímélt, azt a tűz pusztította el. A kormányzósági palota, az angol és az amerikai követség s majdnem minden középület romokban hever. Oltásra gondolni sem lehetett, mert a vízvezeték mindenütt megrepedt és egyáltalán nincs víz. Nikaraguát hónapok óta megszállva tartja az Egyesült Államok 2000 főnyi tengerészkatonasága, de a tábor szerencsére a városon kívül van, úgyhogy a tengerészcsapatok megmenekültek és elsőknek siettek segíteni. Az amerikai Vöröskereszt Egyesület mentő hajókat, kül dött sátrakkal, eleséggel, orvossággal és kötszerekkel. Az amerikai megszálló tengerészhaderő parancsnoka a floriai rádión kért megfelelő mennyiségű dinamitot, hogy az összeomlott háztömböket fel lehessen robbantani, mert csak így tudnak gátat vetni a tűztenger terjedésének. Hajléktalan lett Managua egész lakossága, amely messzire elmenekült és nem mer visszatérni, mert újabb földrengéstől fél. Utoljára 1926 december 6-án volt földrengés Managuában, de akkor alig okozott kárt, csak néhány embert sebesítettek meg a ledőlt kémények, most azonban borzalmasan pusztított Az anyagi kárt harmincöt millió dollárra becsülik. Tormay Bélát megoperálták — Az Est tudósítójától — Mintegy két héttel ezelőtt influenzában megbetegedett dr. Tormay Béla, a Postatakarékpénztár népszerű vezérigazgatója. A betegség enyhe lefolyásúnak indult, később azonban szövődményes influenzává alakult két és gennyes tüdőgyulladássá fejlődött. A nagybeteg vezérigazgatót orvosai tegnapelőtt műtétnek vetették alá, két bordáját eltávolították. A sikeres műtét után Tormay Béla állapota lényegesen megjavult. EU SZAPPANI enyheséget és tisztaságot finom illattal párosít 3. oldal. Újabb hírek a pusztulásról 2500 halott Netwyorre, április 1 A reggeli lapok közük a managuai földrengés menekültjeinek, köztük egy Corintóba érkezett amerikai tengerészrepülőnek elbeszéléseit a borzalmas jelenetekről és a pusztulás rettentő részleteiről. A város központjában lévő nagy épületek szenvedték meg legjobban a földrengést. A teljesen rombadőlt börtönben 150 ember veszett oda. A legnagyobb szállodából csak egy fal maradt meg. A romhalmazok között mindenütt halottak és sebesültek hevernek. Ma reggelig a kárt minegy 10 millió dollárra becsülték. A vasútvonalak tíz mérföldnyi körzetben elpusztultak, ami nagyon megnehezíti, hogy Corintóból kórházvonatokat küldjenek segítségül. Az áldozatok száma valószínűleg még nagyobb lett volna, de a lakosságnak mi megy 40 százaléka■ elhagyta a várost, hogy a húsvéti ünnepeket a tengerparton töltse. A newyorki lapok tudósításai a halottak számát 1100ra teszik, ez a szám azonban még elérheti a 2500-at és körülbelül ezren sebesültek meg. Managua üzleti városnegyedében húsz uccatömb égett le. Kihirdették az ostromállapotot. Este 9 óra 30 perckor újabb földlökés rémítette meg a lakosságot. Newyork, április 1 (Reuter-ügynökség jelentése) Managuából érkezett szikratávirat szerint a halottak száma 2500. Egyetlen lakóház sem maradt épen. Egész éjszaka több helyen tűz pusztított, mert a vízhiány az oltást lehetetlenné tette. Sok sebesült, akiket nem tudtak idejében elszállítani, a romok között égett meg. A kormány bejelentette, hogy a kárvallottak ellátásáról államköltségen fognak gondoskodni.