Az Est, 1934. március (25. évfolyam, 48-71. szám)

1934-03-25 / 68. szám

Reinhardtot félig-meddig kitessékelik saját színházából Reinhardt Reinhardt szécs­i színházában, a Theater in der Josefstadt-ban tegnap­előtt óta áprilisban megin­duló Európa­­körútja második da­rabját, a »Stuart Máriá«-t játsszák. Az új Rein­hardt­­rendezés­nek —mint általában mindig minden új Rein­hard­t-p­ro­du­kc­ió­nak — nagy a külső si­­kere, de az ál­talános vélemény, amely a kritikák­ban is tükröződött, az, hogy a nagy rendező ezúttal önkényes, sőt erősza­kos módon értelmez egy klasszikus művet: »Stuart Máriá«-ból Erzsébet­­drámát csinált egy kétségtelenül na­gyon érdekes, újszerű és egyéni Er­zsébet királynő, Helenie Thimig ked­véért. Az európai Reinhardt-körút betéti társasággá alakult vállalkozói és a Theater in der Josefstadt pénzembe­rei és igazgatói — eddig csak suttog­ták Bécsben, de most­ már sűrűn hangoztatják lapokban is — egyre növekvőbb aggodalommal nézik Rein­hardt mostani működését, amely igen nagy anyagi megterheléssel jár és nem biztat a remélt jövedelemmel. Ez az oka annak, hogy a Theater in der Josefstadt, amely — bár sok köze már nincs Reinhardthless mégis csak Reinhardt­-színháznak a szárniig neki reflektál a kitűzött áprilisi időpontág ,i Reinhardt-turné darabjainak elő­adásaira. Igazgatója, Preminger, ki­jelentette, hogy a színházat március 29-ike után nem engedheti át többé a Reinh­ardt-előadások céljaira, mert a saját műsor­darabjait akarja ját­szani. Pedig a terv az volt, hogy ..­ »Hat szerep keres egy szerzőt« és a »Stuart Mária« után Reinhardt, mielőtt elin­dulna a körútra, még a »Hamlet« új előadását is bemutatja a bécsieknek. Ebből ebben a színházban most már semmi sem lesz és a Theater in der Josefstadt a »Stuart Mária« előadá­sai­nik is határidőt szabott. Nem csoda tehát, ha a beavatottak mind határo­zottabban beszélnek arról, hogy Rein­hardt és Preminger között csöndes, de elkeseredett konfliktus tört ki. Mi lesz ennek a vége: senki sem tudja. Lehet, hogy Reinhardt áthur­­colkodik a »Hamlet« előadásaira egy másik bécsi színházba, de az is lehet, hogy csak két darabbal indul el az európai körútra­. Bruno Walter páratlan párizsi sikere, Németországnak nem kell a nagy német dirigens, Bruno Walter, aki a jövő héten Budapesten vezényel két hangversenyt, de annál jobban kell Párizsnak. Legutóbb a párizsi Nagy Operában háromszor egy­másután vezényelte a »Don Juan« általa betanított új előadását és olyan rendkí­vüli volt a sikere, hogy most a’ Nagy Opera még három, estére szerződtette má­jus első­ felére és mindhárom estén ismét a »Don Juan­t fogja dirigálni. Március 27-én, kedden este 8 órakor SCHWARTE VERA ezed5 miklós DR. Albert Erzsi Kovács Ilonka felléptével GU­LÁM­BÁRÓ Vezényel: Kom­ár AH - o s Verdi „Don Carlos -áról beszél a fordítója Nagycsütörtökön kerül először szín­re az Operaházban Verdi »Don Car­­los«-t, amelynek fordítója, Lányi Vik­tor a következő ér­dekes részleteket mondotta el nekünk az opera keletkezé­séről és budapesti új előadásáról: — Verdi 1865 kö­rül írta a »Don Carlos«-t, tehát köz­vetlenül az »Aida« előtt. Eredetileg francia szövegre komponálta ezt az operáját és ez meg is­ látszik rajta: a dalmű az úgyneve­zett francia nagyopera felé hajlik. Verdi háromféle változatban írta meg a »Don Carlos«-t: az első ötfelvonásos, a második négyfelvonásos volt, a har­madik pedig ötfelvonásos, balettes. — A mi Operaházunk egy negye­­dik változatot mutat be. Franz Wer­­fel, a kiváló német író és Verdi-szak­­értő és Lothar Waller­stein, az ismert bécsi operarendező szövegátdolgozá­­sát fordítottam én le, akik az ötfelvo­­násos »Don Carlos«-t vették alapul, de az első felvonást erősen megrövi­dítették és előjátéknak használták fel Failoni, az Operaház olasz karnagya, aki a művet betanította és vezényli, az előjátékot elhagyta és így volta­képpen egy négyfelvonásos verzió fog színrekerülni- De Failoni vissza­állított néhány eddig­­kihagyott­ rész­­letet, így például Eboli grófnő első áriáját nálunk hallani fogja a kiö­zönség. A »Don Carlos« párizsi nagy si­kere indította annak idején Egyiptom alkirályát arra, hogy a szuezi csa­torna megnyitási ünnepsége számára megrendeljen Verdinél egy operát. A »Don Carlos« nélkül, amely egyéb­ként a legmegrázóbb zenei tragédia, nem született volna meg az »Aida«. Lányi Viktor Meller Zsuzsi Serge Lifar magyar tanítványa ma táncol Budapesten. Dr. Meller Simon, a kiváló műtörténész leánya, Meller Zsuzsi, a kitűnő ifjú tánc­művésznő, ma este rendezi táncestjét Zeneművészeti Főis­kolában. — Párizsban tanul­tam, — mondotta ne­künk Meller Zsuzsi.­­ Lifar-nak, az orosz balett világhírű mű­vészének­­ tanítvá­nya vagyok. A múlt évben már szerepeltem egyszer Budapes­ten, azóta már Münchenben is felléptem és most új művekből állítottam össze mű­soromat. A magyar szerzők közül Zsolt Nándor és Végh­ Sándor egy-egy hegedü­ltem pozíciójára mutatok be balett-techni­kájú, de modern kifejező szellemmel meg­komponált produkciót. Beethoven, Ra­meau, Debussy és Rimszkij-Korzakov szer­zeményei adják többi táncomhoz a kí­sérőzenéket. Sárgaliliom*Utolsó f előadás (Szombat, vasárnap délután és este, hétfőn 100-adszor és utoljára) Fővárosi Operettszínház Két ingyen jegyet kap holnap, vasárnap délelőtt a Zeneakadémián tartandó Magyar Muzsikaszó rádiókedvenceinek matinéjára. Fellépnek: Komlóssy Emma, Sólyom Janka, Kalmár Pál, Sebő Miklós, Szedő Miklós, Mocsányi és Lakos, Buday Dénes, Fejes-jazz, Veress cigányzenekara és még többen Pénztár V210. Kezdet 'V. 11-kor. Műsormegváltás 80 fill." Honthy és Biller új szerepéről Két zenés magyar újdonság­ kerül a jövő hét szombatján először a pesti közönség elé: a Magyar Színházban Vadnai László, Békeffi István és Márkus Alfréd »Tisztelt Ház!« című zenés vígjátéka; a Fővárosi Operett­­színházban Andal Béla, Harmath Imre és Komjáti Károly »Szeressen kedves!« című operettje. Az egyik­ben Honthu­ Hanna, a másikban Bil­ler Irén a primadonna. Honthy Hanna új szerepéről ezt mon­dotta nekünk: „ Új operettünk meséje egy társadalmi és üzleti kérdés körül forog, amelyről különösen Budapes­ten szoktak sokat be­szélni. Közismert do­log, hogy van sok olyan vállalat, mely­nek vezetősége meg­tiltja, hogy tisztvi­selői nősüljenek és megtiltja, hogy tiszt­viselőnői férjhez men­­jenek. A »Szeressen kedves!« férfi fő­sze­replője egy előkelő vállalat tisztviselője, akinek szintén tilos a házasság. De hát szerelmes lesz és, titokban együtt él azzal, akit szeret­ velem. Amikor a vezérigaz­gató, aki a házasságellenes p­árt vezére, megismer engem, kiderül rólam, hogy én lepi Nizzába.Vágyódom, hanem­ megelég­­szent vagy kis budai romantikus­­ sétával, nem használok rúzst meg púdert és szíve­sen tolok gyermekkocsit. Mire szerelme­sem most már vezérigazgatói engedéllyel elveheti ■— a saját feleségét. Biller Irén, aki amerikai tartózkodása után most fog először fellépni Budapes­ten, a következőt mondotta új szere­péről: — A »Tisztelt, Ház« női főszerepét ját­szom, egy modern nőt, akinek divatsza­ " szaténja Van. Szerel­mes Vagyok egy or­szággyűlési képvi­ Biller Irén felőbe és amikor a képviselő szűzbeszé­dét tartja a parlamentben a női erkölcs­ről és a nővédelemről, a karzatról bele­kiabálok a beszédébe. Milyen jogon? Ami­lyen jogon­­ mer beszélni a nővédelem­ről, ő, aki a legnagyobb gazember, így kezdődik a szerepem, képzelhető, hogy folytatódik! A parlament üléstermét a színpadon építik fel, én pedig a nézőtér­ről, mint karzatról fogom megzavarni a szónokot. Persze énekszóval. * »Vadvirág.« (Új operett az Andrássy­­úti Színházban.) Ma este a pszichoanalí­zis bevonul az ope­­rettszínpadra. Az analitikus nemcsak dalol és tangózik, de el is veheti feleségül a primadonnát, ami tíz-húsz évvel ezelőtt csak grófoknak sike­rült az operettek harmadik felvonásá­ban. Vadvirág, avagy, a pszichoanalízis dia­dala. "Andal Ernő a pszichoanalitikus or­vos és a kis vadvirág­ szerelmi történeté­ből kedves, vidám és épkézláb operettet­­ írt, kicsit túlságosan is, épkézláb, túlsál­­gosan szabályos, túlságosan egészséges operettet. A zeneszerző, Eisemann Mihály néhány Unom és pattogó számát pedig Pesten rövidesen minden sarki pszicho­analitikus fütyülni fogja. Az előadás, élén a nagyszerű tempóban fejlődő Rökk Marikával, a sose­ lehet­ rossz Törzs Jenő­vel, az elegáns Kertész Dezsővel, az ara­nyos Boross Gézával, a csinos Raffay Er­zsivel, a finom Berky Lilivel, a tehetsé­ges Bársony Erzsivel, a mindig jó Petivel és a zongoránál a kitűnő Losonczy­val friss és színes. A jó pesti közönségnek bi­zonyára nagyon fog tetszeni az egész. (B. L.) * Váratlan zápor a »Julius Caesar« prágai szereplőire. Prágából jelenti tudósítónk, a­ Népes Theater színpa­dán tegnap a » Július Cacualus főpró­­bája közben furcsa eset történt. A zsinórpadláson van egy záporberen­dezés, amely úgy van megszerkesztve, hogy 60 fokos melegben magától kezd működni. A főpróbán a szufiták kö­zött levő fényszórót véletlenül ráirá­nyították erre a tű­zol­tó-beren­dezésre és a fényszóróból kiáradó meleg meg­indította a záporesőt, úgyhogy a ró­mai fórumon játszó színészeket per­cek alatt elöntötte a víz és a színpa­don magasan hömpölygött az áradat. A főpróbát, természetesen abbahagy­ták. ______ Honthy Hanna Vökk Marika ­ »Pendlizni« fog a tenorista. Az Operaház és a Király­ színház között tegnap megegyezés történt a tenorista­­kérdésében: az Operaház igazgatója megengedte Szűcs Lászlónak, hogy »Giuditta« bemutatója után, amely­ben a tenorszerepet énekli, a Király színházban próbálhasson és szabad estéin ott fellépjen _»Az ördöglovas címszerepében. Április 3-án lesz a »Giuditta« premierje és április köze­pén »Az ördöglovas« bemutatója. Et­től kezdve »pendlizni« fog a tenorista a két színház között. Vasárnap délelőtt üli órakor VÍGSZÍNHÁZ a maharadzsa fia keleti gyermekoperett f ZRKNER BÁCSI GYERMEKSZÍNNHÁZA előadása. Hargit néni megél Rejtvényfejtés ... Kedvezményes felivek fcostáig AZ EST lapok kiadóhivatalában Iíz őszinte igazgató Nincsen olyan­ cigány, aki úgy tud­ja dicsérni a maga lovát, mint a színház­­igazgató a maga darabját. Bármit ír a kritika, bármilyen üres a színház, az igaz­gató még legbizalmasabb híve előtt sem ismeri el, hogy tévedett. A pesti igazgatók között — állapították meg egy színésztársaságban, ahol erről folyt a szó —, csak egy kivétel volt eddig, egy magát is mindig gúnyoló direktor, aki néha versenyt szidta azt a darabot, amit előadott, azokkal, akiknek nem tét­, szett. A leghíresebb esete az volt, amikor egy premi­erje után megkérdezte tőle egyik barátja. — Nos, milyen az új darabotok? — Nem tudom, — felelte Őszinte hangon az igazgató — nem olvastam. — Nem olvastad? — Nem. Ha elolvastam volna, nem­ ad­tam volna élő... ! VÁROSI SZÍNH­ÁZ Minden este 8 órakor, vasárnap délután 4 órakor a rádtca is óriási sikerrel közvetített R­e­n­dk­ívül olcsó he­l­y A­r­a­k!

Next