Gyógyszerészi Szemle, 1937 (2. évfolyam, 1-40. szám)
1937-01-09 / 1. szám
— A magyar gyógyszerészet független, gazdasági és kuturális szaklapja — Szerkeszti: DR. SZ. SZÁSZ TIHAMÉR. Üdvözlet írta : Dr. Tauffer Gábor, országgyűlési képviselő, a „Magyarországi Gyógyszerész Egyesület“ elnöke •Üdvözlöm az új gyógyszerészi szaklapot, a „Gyógyszerészi Szemlét”. Sok sikert kívánok a működéséhez, de sok sikert kívánok a karnak is az új lap működése kapcsán. Az én ideálom egy olyan szaklap, mely függetlenségét minden irányban fenntartva sok szaktudással felszerelve terjeszti az eszmét, a tudományt, a gyakorlati ismereteket. A sajtó, mint szokás mondani, az egyik világnagyhatalom. Aki a tollat kezébe veszi, annak tudatában kell lennie, hogy birtokában van az alkotás és a rombolás eszköze egyaránt. De éppen ezért, aki a tollat forgatja, az nem lehet tág lelkiismeretű, hanem minden leírott szavát a lelkiismeretesség mérlegén kell lemérnie. A szaksajtó a gyógyszerészi közélet tényezője. Ideákat termel, serkent és bírál. Ezek a nemes feladatai a szaksajtónak és ha ennek eleget tesz, jól tölti be hivatását. Ha azon gondolkozom, hogy miben lehet közéleti munkásságában a kar segítségére a szaksajtó, akkor azt a kari tekintély emelésében tudom megjelölni. A sari tekintély alapja a tudás és a lelkiismeretesség. Ami a tudást illeti, egyetemi kiképzésünk elavult, hiányos volta folytán, a gyógyszerész önkéntes továbbképzésre volt utalva s e téren nagy szolgálatot tett és még tehet a szaksajtó. A lelkiismeretesség kérdésében a magyar gyógyszerészeknél soha nem volt hiba. Nem kétséges, hogy mint minden pályán, a mi pályánkon is akadnak olyanok (hál Istennek nagy ritkán), akik eltévelyednek és fel akarják magukat szabadítani azon szigorú törvényi, rendeleti, de legfőképpen erkölcsi szabályok alól, melyek a gyógyszerészre nézve feltétlenül kötelezők. E téren is nagy szolgálatokat tehet a szaksajtó, okulásul rámutatva az ilyen kihágások konzekvenciáira, mely az egyént büntetéssel sújtja s a kar megbecsüléséből mindig letör egy darabot. Az idők is változnak. A mai differenciált korban nem lehet a dolgokat more patria végezni. A modern állam az egyénekre s az intézményekre mindig súlyosabb terheket ró és az ellenőrzés is mindig szigorúbb lesz. Áll ez magám a gyógyszerészre és a gyógyszertárra is. Bele kell nevelni a magyar gyógyszerészbe azt a szellemet, hogy ő maga legyen a legszigorúbb ellenőrzője önmagéinak és a gyógyszertárának. Mint a gyógyszerészeire törekszünk, példát akarunk mutatni tudásból és lelkiismeretességből; ezzel szerzünk jogcímet jobb gazdasági boldogulásunkhoz. Nagy szolgálatot tehet ebben az irányban is a szaksajtó, hát ezt a szellemet oltja olvasói lelkébe. Meg vagyok arról győződve, hogy az új szaklap a gyógyszerészeti közéletnek ezen eszmék szolgálataiban gyarapodást s új értéket jelent, .................................................................................................................. n пучит пинт* Tа ~ffer Gábor dr, országgyűlési képviselő, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület elnökének üdvözlő soraival kezdjük. Bár kortársaink elkényeztettek mostanában üdvözlő és bátorító soraikkal, melyeket a szélrózsa minden tájáról hozott a posta, mégis nagyon jól esik, hogy az, akit a magyar gyógyszerészek összessége emelt vezéri rangra, ennyi megértéssel és jóakarattal kíván áldást és sikert munkánkhoz. Tauffer Gábor dr. minden szavát aláírjuk; szaksajtót csak lelkiismerettel , felelősséggel lehet irányítani. Vigyázni kell arra, hogy a tinta ne változzon át a vak szenvedélyek vitrioljává. A szaksajtó emeli a kar tekintélyét, ha hivatását komolyan és becsülettel látja el és mi megköszönjük Tauffer Gábor dr.пак, hogy az ő emberi és társadalmi tekintélyével fémjelezte most a mi tiszta és igaz törekvéseinket. Nincs veszve a kar, amelynek élén ilyen férfiak állanak. A gyógyszerészi törvényjavaslat részben Kozma miniszter és Johann államtitkár külföldi útjai, azt követően a karácsonyi ünnepek miatt bizonyos mértékig stagnál. A képviselőhöz január 28-án ül öszsze s ha van egy kis szerencsénk és a törvényjavaslat utolsó vitás pontjai körül elsimulnak a nehézségek, úgy megtörténhet miszerint januárban a javaslatot a törvényhozás elé viszik. Addig is, míg a javaslattal kapcsolatban a gyógyszerészet nagy kérdései közül nézeteinket kifejthetjük, összegezzük azokat a külön problémákat, amelyek a törvényjavaslattól függetlenül megoldásra várnak. Gyógyszerészi közintézményeink sorában ezúttal az Egyetemi Gyógyszertárt ismertetjük. Következő számainkban a Gyóra vitéz f,V. 1997.