Ipartestületek Lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-13 / 46. szám

1937 november 13. IPARTESTÜLETEK LAPJA• Újabb felterjesztés ment a belügyminiszterhez a kézművesiparos számlák késedelmes kifizetése miatt A Közszállítási Szabályzat 80. és 81. §-ai határozott rendelkezéseket tartalmaznak a közszállítások után esedékes összegek fizetése iránt. A vállalkozó iparosság ennek ellenére azt tapasztalja, hogy a hatóságok a legritkább esetben tartják be a részükre előírt határidőt. Most az Építőmesterek Ipartestülete intézett ebben az ügyben felterjesztést a belügyminiszterhez. Rámutat arra, hogy a belügyminiszter legutóbb a Szombathelyi Ipartestülethez intézett leiratában az ipartestület ama kívánságát, hogy késedelmes fizetés esetén a hatóságok a vállalkozók által tényleg fizetett kamatokat megtéríteni tartozzanak, elutasította azzal az indokolással, hogy a Közszállítási Szabályzat az eljáró tisztviselőket fegyelmileg teszi ilyen ügyekben felelőssé. A fegyelmi eljárás — az építőmesterek érvelése szerint — csak konkrét panasz útján indul meg, amitől elvi okból idegenkedik a szakma. Ezért olyan intézkedés bevezetését tartja szükségesnek az ipartestület, amely mellett a hatóságok automatikusan tartoznak műszaki közegeiket a beadott számláknak határidőre való elintézésére felhívni és őket fegyelmi felelősségükre figyelmeztetni. Az ipartestület felterjesztésében azt kéri a belügyminisztertől: az eljáró hatóságokat rendeletileg utasítsa arra, hogy a beérkező számlákat előjegyzésbe vegyék és a hivatalfőnök nyolc nappal a lejárat előtt figyelmeztesse a szervizezéssel megbízott műszaki közegeket arra, hogy a számlát a Közszállítási Szabályzatban megállapított határidőre készítsék el. A belügyminiszter bizonnyal méltányolni fogja majd az építőmesterek ipartestületének jogos kérését. Míg néhány pengő eljut a postatakarékig ... MEGNEHEZÍTETTÉK A POSTAHASVÁNYON ÉRKEZŐ TESTÜLETI TAGDÍJAK POSTATAKARÉKI ELSZÁMOLÁSÁT ". Több ipartestületnél és ipartársulatnál postatakarékpénztári csekkszámlát nyittattak a tagdíjak átutalására. Ha közben néha postautalvánnyal történt a tagdíj befizetés, ilyenkor a postatakarékkal kapcsolatos elszámolási rend betartása céljából úgy intézkedtek a jegyzők vagy pénztárosok, hogy az utalványon érkező összegeket ú. n. „telepítés“ útján fizettették be a kézbesítő postahivatalokkal testületük postatakarékpénztári csekkszámlájára. A postahivatalok újabban szembehelyezkednek az eddigi gyakorlattal. A postautalványon érkező pénzküldeményeket csak abban az esetben hajlandók „telepítés“-sel a postatakarékpénztári csekkszámlákra befizetni, hogyha havi 2 pengő 80 fillér költséggel „fiókbérlő“ lesz a postatakarékpénztári csekkszámlatulajdonos. A postatakarékpénztár igazgatósága aligha bír tudomással a postakincstár intézkedéséről. A csekkszámla tulajdonosokat legalább is nem értesítette, hogy a közkézen forgó postatakarékpénztári ügyköri szabályzatnak azon szakasza, mely a postautalvány útján való befizetésekről szól, a közönség érdeke és kényelme kárára megváltozott. Kívánatos lenne, hogyha sok kispénzű ügyfele érdekében a régi gyakorlatot fenntarthatná a postatakarékpénztár. Ha pedig ez nem lehetséges, jusson olyan megállapodásra a postakincstárral, hogy esetenként utalja ki számára a postautalványonkénti 10 fillér kézbesítési díjakat. Ezzel szemben ne terheljék a belső elszámolási rendjükhöz ragaszkodó postatakaréki csekkszámla tulajdonosokat a havi 2 pengő 80 filléres drága „fiók“ nélküli „fiókbérlet“ díjakkal, ami méltánytalan megterhelés azért, mert élni kívánnak a postatakarék által biztosított jogukkal. AZ IPARTESTÜLETEK ÚTJÁN KELL A KONTÁROK ELLEN FELLÉPNI Ha tudomást szereznek arról, hogy valaki iparűzési jogosultság nélkül folytat ipart, első feladat, hogy bizonyítékot szerezzenek, vagyis gondoskodjanak arról, hogy a munka végzése tanukkal vagy egyéb módon bizonyítható legyen. Ezeket a bizonyítékokat és az esetet jelentsék be az illetékes ipartestületnél és kérjék, hogy az ipartestület tegyen a rendőri büntető bíróságnál feljelentést a kontár ellen. Ennek a feljelentésnek azonban a munka elvégzésétől számított 6 hónapon belül kell a rendőri büntetőbírósághoz befutnia, mert különben a cselkmény elévül. Az ipartestületre kell bízni a feljelentés megtételét. Az ipartestület mint törvényes szak képviselő, a közvádló szerepében jár el. A rendőri büntetőbírói tárgyaláson indítványokat lehet. Mint szakképviselő az ítélet ellen fellebbezhet, holott ez a joga a feljelentőnek csak akkor van meg, hogyha egyszersmind károsult is, amit azonban nehéz bizonyítani. Az ily módon történő feljelentés mentesíti az iparost a vidéken különösen gyakran figyelembejövő társadalmi megítéléstől. Megkönnyíti a tanúk bejelentését, mert tapasztalat szerint az iparosok gyakran azért nem tesznek feljelentést, mert nem akarják az esetleg vevőkörükhöz tartozó fogyasztókat tanúként igénybe venni. ~— Ш SZERVEZKEDÉS AZ ÉPÍTŐIPARI KÖVETELÉSEK BIZTOSÍTÁSÁRA Az építőiparban legutóbb előfordult nagy fizetésképtelenségek arra késztetik a Budapesti Asztalosok Ipartestületét és az Asztalosmesterek Országos Szövetségét, hogy megfelelő kormányintézkedések kieszközlése érdekében mozgalmat indítsanak az összes építőipari szakmák bevonásával és ebben az ügyben az Asztalos Ipartestület tanácstermében értekezletet hívtak egybe. Tekintettel a legújabb fizetésképtelenségi ügyre az összes érdekeltek a legerőteljesebben mozdulnak meg ebben a kérdésben és eljárnak a kormánynál, hogy megfelelő intézkedésekkel védje meg az iparosokat a könnyelmű és lelkiismeretlen vállalkozók káros tevékenységétől.