Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. NOVEMBER 25., SZERDA Ara 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM (Az Irányelvekből) „A szocilista társadalom politikai egységének erősödése és aktivitásának fokozódása a párt által vezetett harcban ment végbe" Folytatta munkáját a pártkongresszus Megkezdődött a beszámoló feletti vita A testvérpártok üdvözletei Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöklésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletet. Levélben, illetve táviratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-Afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupei Kommunista Párt, a Guyanai Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániai Kommunista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártja, a Nigériai Szocialista Munkás-Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Párt, az Uruguay-i Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt. Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság s a Központi Ellenőrző Bizottság létszámáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag el- ■ fogadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kongresszus megkezdi a vitát a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölött. A tegnapi vitában szólalt fel Fock Jenő elvtárs, a kormány elnöke. Fock Jenő elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója sokoldalúan elemzi gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, amelyek kivívásában és megszilárdításában jelentős szerepet tölt be munkásosztályunk, dolgozó népünk szocialista állama. Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszervező tevékenység, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelőmunka. A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása új követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben. Úgy kell továbbfejleszteni az államéletet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkásosztály hatalma, még teljesebben bontakozzék ki a tömegek közéleti aktivitása. Fontos feladatnak tekintjük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fellelhető és új szocialista demokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos következetlenségeket. Jogrendszerünk fejlesztésével el kell érnünk, hogy a becsületeisen dolgozó emberek jogai hatékonyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályozzuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácsolók, társadalomellenes elemek működését. Fokozatosan felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket és ezeket észszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tőlünk mind az államérdek érvényesítésében, mind az állampolgárok jogainak bővítésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági rendelkezések az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevékenységét segítik és nem az állampolgárok zaklatásának forrásai. Arra törekszünk, hogy a hatósági rendelkezések számát csökkentve, azok hiánytalan betartását ne csak megkövetelhessük, hanem biztosíthassuk is. Ezért például az állami vállalatok jogát tartalmazó, helyenként kissé egyoldalú hatósági ren- delkezéseket vagy ki kell egészíteni az állampolgárok jogaival, vagy pedig, ahol lehet, ott az állami vállalatok és az állampolgárok közötti szerződéses kapcsolatok formáját szükséges bővíteni. A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanácsrendszer továbbfejlesztésére irányult. A tanácsok munkájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadalmi előrehaladásunkban, gazdasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egység kialakításában és megszilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevékenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az önkormányzat jogait és a gazdasági feltételeket, hogy jobban érvényesüljön a központi irányítás , hatékonysága, aszocialista államszervezés és vezetés alapelve, a demokratkus centralizmus. Az új tanácstörvény, amelynek tervezetén most dolgozunk, ezt szolgálja. A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését, és új lehetőségeket teremtenek arra, hogy a dolgozó tömegek közvetlenül is részesei legyenek a hatalomnak és érdemlegesen beleszólhassanak az állami és saját életük irányításába. Ezek az intézkedések akkor válnak igazán ügyünket előmozdító emelőkké, ha együtt járnak egyrészt az állampolgári fegyelem megerősödésével, másrészt a közösség iránti felelősségtudat növekerdésével, a szociálistg közgondolkodás megszilárdulásával. Központi Bizottságunk a közelmúltban több határozatot hozott a szocialista demokratizmus kibontakoztatására. Egyebek között jóváhagyta a párt tudománypolitikai irányelveit, megtárgyalta az ifjúság és a nők helyzetét. A kormány már intézkedéseket dolgozott ki a tudománypolitikai elvek megvalósítására, előkészítette az ifjúságról szóló törvényjavaslatot, konkrét intézkedési tervet készített a nők társadalmi helyzetének javítására. A helyi szervekre a vállalatokra és az intézményekre váró feladat, s hogy a párt határozata, a kormány rendelkezései alapján mielőbb kidolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érintettek széles körével. A társadalmi szervek és a kormány, valamint a helyi szervek összefogásával, a tömegek demokratikus bevonásával kialakulhat a végrehajtás ésszerű menete, a lehetőségek mind teljesebb kihasználása. fsz új gazdaságirányítási módszerek nem máról holnapra alakulnak ki Fock elvtárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólott. — Most, három év távlatából és eredményeinek ismeretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. A reform teljes kibontakoztatásával a mai körülményeknek jobban megfelelő szocialista tervgazdálkodást valósítunk meg, amely reálisan számol hazánk történelmi, gazdasági és politikai viszonyaival, a szocializmus építésének általános gazdasági törvényeivel és mindenekelőtt (Folytatás a 2. oldalon) A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Hétfőn számolt be Brutyák János a kongresszusnak a KEB munkájáról. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni — mondotta többek között —: a Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata is az, hogy pártunk eszmeileg, politikailag és szervezetileg egységes, a pártfegyelem szilárd. A párt a lenini elvek szellemében tölti be hivatását. A párttagok betartják a Szervezeti Szabályzat előírásait, a kommunista erkölcs normáit. A párt egészét tekintve ez az általánosan jellemző, amely akkor is igaz, ha a párttagok között akadnak fegyelemsértők és rendbontók. A pártfegyelem megsértésének okait vizsgálva, azt látjuk, hogy még sok ember tudatában, és életfelfogásában jelen vannak, sőt esetleg újratermelődnek a polgári erkölcs egyes vonásai: az önzés, a harácsolás, a protekcionizmus és más egyebek. A párt nevelő erejével arra törekszünk, hogy az ilyen jelenségek megszűnjenek. Ezután így folytatta: A két kongresszus között pártszerveink a tagság 2,9 százalékát vonták felelősségre a pártfegyelem megsértése miatt. Ez az arány a párttagság létszámához képest csekély. De az már elgondolkoztató, hogy ez számszerűleg csaknem 20 000 párttagot jelentett, akiket felelősségre kellett vonni. Nem is beszélve arról, hogy hány fegyelemsértés maradhatott, büntetlenül, mert nem derült ki, vagy szentet hunytak felette. Mindez arra int bennünket — hangsúlyozta a KEB elnöke —, hogy fordítsunk nagy gondot a párt fegyelmi helyzetére. Szüntelenül küzdeni kell a pártfegyelem további szilárdításáért, éberen őrizve a párt egységét, erkölcsi tisztaságát. A szocialista erkölcsi követelmények fogalomkörét gyakran helytelenül leszűkítik a családi erkölcsre, a magánéletre. A szocialista erkölcs azonban ennél többet jelent. Önzetlen odaadást követel a párt és a szocializmus ügye iránt, megköveteli a szocialista haza javára végzett becsületes munkát, a szocialista tulajdon védelmét, gyarapítását, a párt határozatainak végrehajtását.. Mindemellett a kommunistákat a magánéletben is kötelezi a párthoz való tartozás. A kommunistáknak nem kell aszkétáknak lenniük, de a párthoz való tartozás józan mértéktartásra, az emberi ösztönök és szenvedélyek öntudatos fékentartására, a kispolgári felelőt- tlenség és gátlástalanság tagadá- sára, elutasítására kötelez. A legutóbbi négy esztendőben is voltak olyan politikai események, amelyek próbára tették a kommunisták elvi szilárdsá-gát, párthűségét, helytállását — – mondotta ezután. — Párttagságunk túlnyomó többsége ebben a tekintetben is bizonyított, mert minden körülmények között kiállt a párt politikája mellett, védelmezte a párt egységét. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akiknek hűsége megingott, akik nem tartották magukat fegyelmezetten a párt határozataihoz. A pártfegyelem fogalma minden kommunista számára magában foglalja az állampolgári kötelességek teljesítését, a törvények tiszteletét és megtartását, a rend és a közéleti tisztaság aktív védelmét, a társadalmi együttélés szabályainak oltalmazását is. Beszélt Brutyó elvtárs többek között a párton belüli közszellemről is: — Pártunkban olyan közszellemet kell teremteni, amelyben a kommunista szerénység megbecsülendő és követendő erény, sőt kívánalom. Egy kommunista rangja és tekintélye sohasem alapulhat azon, hogy milyen autóval jár, mekkora a hivatali szobája és milyen annak berendezése, hanem csakis eredményes munkájából, emberségéből, szerénységéből, feddhetetlen magatartásából fakadhat számára közmegbecsülés, tisztelet. A pártbüntetéssel kapcsolatban. — Visszatetszést szül, mert igazságtalan, ha egyszerű párttagokat súlyos pártfegyelmi büntetéssel sújtanak, miközben azonos jellegű vétségekért a magasabb funkciót betöltőkkel szemben mellőzik a megfelelő szigort. A fegyelemsértők megbüntetésétől akkor sem lehet eltekinteni, ha korábban érdemeket szereztek az illetők. Nem tágíthatunk attól, hogy a tagfelvételek során csak minden szempontból feddhetetlen emberek kerülhetnek a párt soraiba, megakadályozva, hogy méltatlan vagy kártevő elemek furakodhassanak közénk. Az utóbbi időben is előfordult, hogy olyan személyeket vettek fel a pártba, akik korábban köztörvényes bűncselekményeket követtek el, vagy a felszabadulás előtt az akkori hatalom elnyomó szerveinek tagjai voltak, mások pedig részesei voltak az 1956-os ellenforradalmi cselekményeknek. Ezeket később természetesen ki kellett zárni a pártból. A Központi Ellenőrző Bizottság, átérezve a ráháruló felelősséget, az elmúlt négy év alatt arra törekedett, hogy a maga munkásságával is hozzájáruljon a párt politikájának megvalósításához, a Központi Bizottság határozatainak végrehajtásához. Munkánk alapvető célja, hogy segítsünk tovább szilárdítani a párttagság fegyelemét, erősítsük és védelmezzük a párt egységét, segítsük és ellenőrizzük a párt törvényeinek betartását — mondotta befejezésül többek között Brutyó János elvtárs.