Békés, 1923 (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-01-31 / 9. szám
KT. évfolyam 9. Isiáai* Előfizetési ml : Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TIFRADALMI ÉS KÖZFilmISZATI HETILAP. Szerda Gyula, 1923. január 31. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyíltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Egyes számára 7 korona. MMős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Sémlátások. A rész lelkiismeret furdalásai e, avagy spekulációs manőverek-e azok a híresztelések, amelyek Magyarország harci készülődéseiről időnként felbukkannak a kis antant államaiban, nem lehet megállapítani. Valószínűleg mindkét ok közrejátszik keletkezésükben; az egyik szüli, a másik táplálja a határainkon túl időnként keletkező rémmeséket. Mi a nyugodt, tiszta lelkiismeret békességével mosolygunk ezeken a híreszteléseken és szánakozva nézzük azt az ijedelmet, amely odaát kél akkor is, amikor mi a kisujjunkat sem mozdítjuk meg. A rablott zsákmányával úttalan utakon menekülő orzónak félelme ez, ki hol eszeveszetten szalad vélt üldözői elől, hol remegve megáll, félve, hogy épen keresőinek karjaiba szalad. Minden kis zaj megrezzenti, minden árnyék egy elszánt üldöző, minden csillag fénye egy kutató lámpása s »ha zörren egy levél, poroszlót lőni véle. S mialatt igy reszketnek a mi képzelt megmozdulásunktól, azalatt nem veszik észre, hogy az a veszedelem, amely egyszer csak el fogja metszeni rablott életük fonalát, az ott él és ott nő közvetlen közelségükben, önmagukban, népeikben. Saját népeiknek feleszmélése, öntudatra ébredése, mindig jobban tisztuló látása ez a veszedelem, amely minden kívülről jövő lökés nélkül egy szép napon szétfújja majd azt a kártyavárat, amelyet az erőknek egy pillanatnyi mozdulatlanságát felhasználva, építeniök sikerült itt Közép- Európában. Tartósan nem lehet félrevezetni a népeket afelől, hogy hol vannak az igazi fizikai, erkölcsi és szellemi erők, amelyek ha talán szunnyadnak is, de meg nem haltak, ha átalakulás alatt vannak is, de el nem pusztultak. A nagyobb erők pedig a tömegvonzás törvényével gyakorolják a maguk vonzóerejét és a gyengébbek ezen vonzás hatása alól tartósan nem tudják kivonni magukat. A gazdasági, a kulturális és — last not least — az erkölcsi fölény olyan hatalmas vonzóerőt gyakorolnak a mindezek tekintetében alacsonyabb színvonalon állókra, amelynek minden fegyvernél, minden erőszaknál nagyobb és elhasználhatatlanabb egyesítő és tömörítő ereje van. Magyarország nem fizikai erővel tartotta együtt kilenc évszázadon át a maga sokfaju népeit és nem fizikai erő kifejtésével fogja most sem visszahozni őket a régi kötelékbe. És bármit mondjon az elfogult történelem, szemléletes, a Habsburg-birodalmat sem a nyers erő tartotta fenn, hanem a Habsburgok csodálatos kormányzó művészete és az a magasabb, tisztultabb államerkölcs, amelynek a Habsburg-birodalom sohasem volt hijjával és amelyek szinte teljes hiányát most épen a kis-antant népei tapasztalhatják. Azok a kisdedállamok, amelyek ma körülöttünk alakultak, még csak sejtelmével sem bírnak annak, miféle erőkkel lehet államot alkotni és államot fentartani. Nem ismerik azokat a fundamentumokat, amelyekre államokat tartósan építeni lehet. A mi nagy nemzeti dinasztiánknak, az Árpádoknak, majdnem minden egyes tagja művésze volt az államalkotásnak és államfenntartásnak; egy Szent István olyan mestere volt az államalapítás művészetének, akit csak utánozni, de fölülmúlni nem lehet. A későbbi dinasztiák nagy uralkodói tudatosan vagy öntudatlanul az ő utánzói voltak és az ő utolérhetetlen eszközeivel érték el a nagy sikereiket a magyar állam fentartásának és hatalma gyarapításának munkájában. A magyarságnak tehát ezeréves tudása és tapasztalata van abban, hogy mint kell különféle népeket egy államközösségben egyesíteni és az egységnek a részekre háramló előnyeiben és áldásaiban részesíteni. Ez az ezeréves tudás és tapasztalat, ha talán elhomályosult is most egy kis időre, ismét ki fogja bontani a maga szárnyait és magával ragadja most a porban vergődő gyámoltjait és feltámad ismét a Kárpátok övezte föld minden lakójának megváltása : a magyar állam. Ez ellen azután hasztalanul favatnak riadót. Belpolitika: A magyar kormány gondoskodik a béke bántatlanságáról A magyar királyi belügyminiszter a következő rendeletét intézte valamennyi rendőrhatósághoz . A kormány nem kíván akadályokat gördíteni az elé, hogy a trianoni békeszerződés következtében idegen fennhatóság alá jutott és részben idemenekült magyar nemzetiségű egyének súlyos helyzetük enyhítéseéljából gyűléseket tarthassanak. Több ízben előfordult azonban, hogy ilyen gyűléseken elfogadott határozati javaslatok a kritika határait túllépték, vagy oly kijelentéseket tartalmaztak, amelyek a szomszéd államok részéről kifogás tárgyává voltak tehetők. A magyar királyi kormány ilyen tartalmú kijelentéseket és határozatokat meg nem engedhet, minthogy ezek nem kívánatos következményeket idéznek fel. Ezért elrendelem, hogy a rendőrhatóságok e szempontokra szagom figyelemmel legyenek és minden olyan megnyilatkozást, amely a fenti szempontokkal ellentétben áll, feltétlenül akadályozzanak meg. A rendőrhatóságoknak ez irányban való céltudatos eljárására annál nagyobb súlyt fektetek, mert amennyiben ezúton a kellő eredmény elérhető nem volna, kénytelen lennék az ország külső biztonságát is veszélyeztető ezen meggondolatlan megnyilatkozásokkal szemben erélyesebb intézkedéseket folyamatba tenni. Oktatók közgyűlése. A Gyulai Oktatók Egyesülete január 28-án a kereskedelmi szaktanfolyam helyiségében tartotta közgyűlését az egyesület tagjainak nagyszámú jelenlétében és élénk érdeklődése mellett. A gyűlésen megjelent notabilitások között jól esett látnunk Szentkeresztény Tivadar kir. tanfelügyelőt és Némathy József gimnáziumi igazgatót, mint a közoktatás vezérférfiait is. A közgyűlést Mérey Gyula főgimnáziumi tanár, elnök nyitotta meg egy pompás szerkezetű és frappáns hatású beszéddel, melyben rámutatott azon akadályokra, melyek a fontos hivatású egyesület intenzív működését gátolták és a jövőre nézve fokozottabb összetartásra buzdította az egyesület tagját. Utána Károlyi Gábor főgimnáziumi tanár, titkár az egyesület harmadfélévi működéséről terjesztette be nagy gonddal összeállított jelentését. A jelentés szerint az egyesület szellemi ténykedése inkább a Szabadoktatási Bizottság terére csapott át, de az anyagi eszközök megszerzésére is, mert egy műsoros estélyt rendezett, mely lényeges sikerrel járt. A pénztárnoki jelentés szerint az egyesületnek 27.985 K 32 f. vagyona van, melyet a közgyűlés a betétként fekvő elhelyezésről értékpapír scapmb mai izém« 2 oldaí, vásárlásra rendelt átalakítani s ennek keresztülvitelével a választmányt bizta meg. Az egyesület hivatásos tagjainak névsora az időközi változások figyelembevételével kiigazíttatott. A tisztújítás során megválasztva lettek egyhangúlag : Elnök : Mérey Gyula, alelnökök : Marossy Etelka és Mazurek Ferenc, titkár : H. Fekete Péter polg. fiúiskolai tanár, főjegyző: Némedy Lajos, jegyző: Javoránszky Sarolta, pénztárnok: Endrész József. Választmány: Szentkereszthy Tivadar, Némethy József, Panyik Tóth József, Török Etelka, József Dezső, Balog Irén, Kalina Anna, Szacsvay Tibor, Bekker Endre, Zimmer József, Dundler Ferenc, Balogh János, Scher Izsó, Taray Ferencné. Indítványok során elhatározva, hogy minden hónap második szombatján délután 5—7 óra között az egyesület tagjai a kereskedelmi szaktanfolyam helyiségében kaszinó-összejövetelt tartanak és felkéretnek az összes tagok, hogy ezen társas összejöveteleken minél nagyobb számmal jelenjenek meg. Az egyesület csatlakozik az országos tanügyi szervezetek mozgalmához, hogy a családtagoktól megvont vasúti kedvezményes utazás — ha kevesebb alkalomra korlátozva is — de visszaállittassék. Ezt különösen a vidéken működő tanférfiak főiskolát látogató gyermekeik részére kérelmezik, mert az utazással járó költségek elviselhetetlen és méltánytalan terhet rónak a vidéki szülőkre. A közgyűlés elhatározta, hogy március 15-én délelőtt nagyobb szabású nyilvános Petőfiemlékünnepélyt rendez. Több oldalról történt felszólalás sérelmesnek tartotta, hogy a KANSz gyulai szervezete a gyűlések meghívóit késedelmesen, ezenfelül csak szórványosan közli a tanügyi férfiakkal s a gyűléseken emiatt meg nem jelenhetvén, érdekeik sérelmet szenvednek. Elhatározva lett, hogy az értesült tagok társaikat is értesítsék. A közgyűlés megbízta a KANSZ-ban képviselt tagjait, akciót indítsanak, hogy a nem állami tanügyi munkások is az államiakkal mindenben egyenlő elbírálás alá vonassanak. mi mmm. Igazságügyi kinevezés. A szegedi ítélőtábla elnöke dr. Vághy Ferenc ügyvédjelölt, kunszentmártoni lakost a gyulai kir. törvényszékhez joggyakornokká nevezte ki, dr. Grottó László gyulai törvényszéki joggyakornokot pedig a szegedi kir. törvényszékhez helyezte. A közigazgatási bizottság február hó 14-én délelőtt 9 órakor ülést tart. Vitézek Gyulán. A békés—aradvármegyei vitézek vasárnap gyűlést és társas összejövetelt tartottak Gyulán, mely alkalomra a környékbeli vitézek csaknem mindnyájan megjelentek. A magyar díszöltönyös, kardos, sastollas vitézek festői csapata általános feltűnést keltett a városban és pedig méltán, mert a vitézek igen jó megjelenésű, szép magyar férfialakok voltak. Nyugalmazott tanfelügyelő, Pethő János volt zombori, utóbb a báktavármegyei kir. tanfelügyelőséghez beosztott kir. tanfelügyelőt a vallásés közoktatásügyi miniszter hosszas és buzgó szolgálatainak elismerése mellett nyugdíjazta. Vitézi telkek újabb adományozása. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormányzó öföméltósága leiratát, mely szerint újabban ismét 36 vitézi telek osztatott szét a vitézek között, Békés vármegyében a következők kaptak 15—18 kat. hold föld adományt: Bognár József tart. tiszthelyettes, földmives Füzesgyarmaton, Forrás András tart. őrmester, földmives, Vésztőn, Kövess György, tart. tiszthelyettes, gazdasági cseléd és B. Tóth János, tart. tiszthelyettes, földmives, Kőröstarcsán. Meghivó. A gyulai »Erkel Ferenc” sakkor évi rendes közgyűlését 1. évi február hó 3-án, szombaton délután 5 órakor tartja a Polgári Kör külön helyiségében, amelyre a Kör tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Évi zárszámadás. 4. Tisztújítás. 5. 1923. évi költségvetés megállapítása. 6. Indítványok,