Békés, 1923 (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-01-31 / 9. szám

K­T. évfolyam 9. Isiáai* Előfizetési ml : Negyedévre helyben 200 K Negyedévre vidéken 300 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TIFRADALMI ÉS KÖZFilmISZATI HETILAP. Szerda Gyula, 1923. január 31. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyíltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza Egyes szám­ára 7 korona. MMős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Sémlátások. A rész lelkiismeret furdalásai e, avagy spekulációs manőverek-e azok a híresztelések, amelyek Magyarország harci készülődéseiről időnként felbukkannak a kis antant államai­ban, nem lehet megállapítani. Valószínűleg mindkét ok közrejátszik keletkezésükben; az egyik szüli, a másik táplálja a határainkon túl időnként keletkező rémmeséket. Mi a nyugodt, tiszta lelkiismeret békességével mosolygunk ezeken a híreszteléseken és szánakozva nézzük azt az ijedelmet, amely odaát kél akkor is, amikor mi a kis­ujjun­kat sem mozdítjuk meg. A rablott zsákmá­nyával úttalan­ utakon menekülő orzónak fé­lelme ez, ki hol eszeveszetten szalad vélt üldözői elől, hol remegve megáll, félve, hogy épen keresőinek karjaiba szalad. Minden kis zaj megrezzenti, minden árnyék egy elszánt üldöző, minden csillag fénye egy kutató lámpása s »ha zörren egy levél, poroszlót lőni véle. S mialatt igy reszketnek a mi képzelt megmozdulásunktól, azalatt nem veszik észre, hogy az a veszedelem, amely egyszer csak el fogja metszeni rablott életük fonalát, az ott él és ott nő közvetlen közelségükben, ön­magukban, népeikben. Saját népeiknek fel­­eszmélése, öntudatra ébredése, mindig jobban tisztuló látása ez a veszedelem, amely min­den kívülről jövő lökés nélkül egy szép na­pon szétfújja majd azt a kártyavárat, amelyet az erőknek egy pillanatnyi mozdulatlanságát felhasználva, építeniök sikerült itt Közép- Európában. Tartósan nem lehet félrevezetni a népeket a­felől, hogy hol vannak az igazi fizikai, erkölcsi és szellemi erők, amelyek ha talán szunnyadnak is, de meg nem haltak, ha átalakulás alatt vannak is, de el nem pusztultak. A nagyobb erők pedig a tömeg­vonzás törvényével gyakorolják a maguk vonzó­erejét és a gyengébbek ezen vonzás hatása alól tartósan nem tudják kivonni magukat. A gazdasági, a kulturális és — last not least — az erkölcsi fölény olyan hatalmas vonzóerőt gyakorolnak a mindezek tekinteté­ben alacsonyabb színvonalon állókra, amely­nek minden fegyvernél, minden erőszaknál nagyobb és elhasználhatatlanabb egyesítő és tömörítő ereje van. Magyarország nem fizikai erővel tartotta együtt kilenc évszázadon át a maga sokfaju népeit és nem fizikai erő kifej­tésével fogja most sem visszahozni őket a régi kötelékbe. És bármit mondjon az elfo­gult történelem, szemléletes, a Habsburg-biro­­dalmat sem a nyers erő tartotta fenn, hanem a Habsburgok csodálatos kormányzó művé­szete és az a magasabb, tisztultabb állam­erkölcs, amelynek a Habsburg-birodalom soha­sem volt hijjával és amelyek szinte teljes hiányát most épen a kis-antant népei tapasz­talhatják. Azok a kisdedállamok, amelyek ma körülöttünk alakultak, még csak sejtelmével sem bírnak annak, miféle erőkkel lehet álla­mot alkotni és államot fentartani. Nem isme­rik azokat a fundamentumokat, amelyekre államokat tartósan építeni lehet. A mi nagy nemzeti dinasztiánknak, az Árpádoknak, majd­nem minden egyes tagja művésze volt az államalkotásnak és államfenntartásnak; egy Szent István olyan mestere volt az államala­pítás művészetének, akit csak utánozni, de fölülmúlni nem lehet. A későbbi dinasztiák nagy uralkodói tudatosan vagy öntudatlanul az ő utánzói voltak és az ő utolérhetetlen eszközeivel érték el a nagy sikereiket a ma­gyar állam fentartásának és hatalma gyara­pításának munkájában. A magyarságnak te­hát ezeréves tudása és tapasztalata van ab­ban, hogy mint kell különféle népeket egy államközösségben egyesíteni és az egységnek a részekre háramló előnyeiben és áldásaiban részesíteni. Ez az ezeréves tudás és tapasz­talat, ha talán elhomályosult is most egy kis időre, ismét ki fogja bontani a maga szárnyait és magával ragadja most a porban vergődő gyámoltjait és feltámad ismét a Kár­pátok övezte föld minden lakójának megvál­tása : a magyar állam. Ez ellen azután hasz­talanul favatnak riadót. Belpolitika: A magyar kormány gondoskodik a béke bántatlanságár­ól A magyar királyi belügyminiszter a követ­kező rendeletét intézte valamennyi rendőrható­sághoz . A kormány nem kíván akadályokat gördíteni az elé, hogy a trianoni békeszerződés következté­ben idegen fennhatóság alá jutott és részben ide­menekült magyar nemzetiségű egyének súlyos helyzetük enyhítése­­éljából gyűléseket tarthas­sanak. Több ízben előfordult azonban, hogy ilyen gyűléseken elfogadott határozati javaslatok a kri­tika határait túllépték, vagy oly kijelentéseket tartalmaztak, amelyek a szomszéd államok részé­ről kifogás tárgyává voltak tehetők. A magyar királyi kormány ilyen tartalmú kijelentéseket és határozatokat meg nem engedhet, minthogy ezek nem kívánatos következményeket idéznek fel. Ezért elrendelem, hogy a rendőrha­tóságok e szempontokra szagom figyelemmel le­gyenek és minden olyan megnyilatkozást, amely a fenti szempontokkal ellentétben áll, feltétlenül akadályozzanak meg. A rendőrhatóságoknak ez irányban való cél­tudatos eljárására annál nagyobb súlyt fektetek, mert amennyiben ezúton a kellő eredmény elér­hető nem volna, kénytelen lennék az ország külső biztonságát is veszélyeztető ezen meggondolatlan megnyilatkozásokkal szemben erélyesebb intézke­déseket folyamatba tenni. Oktatók közgyűlése. A Gyulai Oktatók Egyesülete január 28-án a kereskedelmi szaktanfolyam helyiségében tar­totta közgyűlését az egyesület tagjainak nagy­számú jelenlétében és élénk érdeklődése mellett. A gyűlésen megjelent notabilitások között jól esett látnunk Szentkeresztény Tivadar kir. tanfel­ügyelőt és Némathy József gimnáziumi igazgatót, mint a közoktatás vezérférfiait is. A közgyűlést Mérey Gyula főgimnázium­i tanár, elnök nyitotta meg egy pompás szerkezetű és frappáns hatású beszéddel, melyben rámutatott azon akadályokra, melyek a fontos hivatású egyesület intenzív mű­ködését gátolták és a jövőre nézve fokozottabb összetartásra buzdította az egyesület tagj­át. Utána Károlyi Gábor főgimnázium­i tanár, titkár az egyesület harmadfélévi működéséről terjesztette be nagy gonddal összeállított jelentését. A jelen­tés szerint az egyesület szellemi ténykedése in­kább a Szabadoktatási Bizottság terére csapott át, de az anyagi eszközök megszerzésére is, mert egy műsoros estélyt rendezett, mely lényeges sikerrel járt. A pénztárnoki jelentés szerint az egyesület­nek 27.985 K 32 f. vagyona van, melyet a köz­gyűlés a betétként fekvő elhelyezésről értékpapír scapmb mai izém« 2 oldaí, vásárlásra rendelt átalakítani s ennek keresztül­vitelével a választmányt bizta meg. Az egyesület hivatásos tagjainak névsora az időközi változások figyelembevételével kiigazít­­tatott. A tisztújítás során megválasztva lettek egyhangúlag : Elnök : Mérey Gyula, alelnökök : Marossy Etelka és Mazurek Ferenc, titkár : H. Fekete Péter polg. fiúiskolai tanár, főjegyző: Némedy Lajos, jegyző: Javoránszky Sarolta, pénztárnok: Endrész József. Választmány: Szent­­kereszthy Tivadar, Némethy József, Panyik Tóth József, Török Etelka, József Dezső, Balog Irén, Kalina Anna, Szacsvay Tibor, Bekker Endre, Zimmer József, Dundler Ferenc, Balogh János, Scher Izsó, Taray Ferencné. Indítványok során elhatározva, hogy minden hónap második szombatján délután 5—7 óra kö­zött az egyesület tagjai a kereskedelmi szaktan­­folyam helyiségében kaszinó-összejövetelt tartanak és felkéretnek az összes tagok, hogy ezen társas összejöveteleken minél nagyobb számmal jelen­jenek meg. Az egyesület csatlakozik az országos tanügyi szervezetek mozgalmához, hogy a család­tagoktól megvont vasúti kedvezményes utazás — ha kevesebb alkalomra korlátozva is — de vissza­­állittassék. Ezt különösen a vidéken működő tan­­férfiak főiskolát látogató gyermekeik részére ké­relmezik, mert az utazással járó költségek elvisel­hetetlen és méltánytalan terhet rónak a vidéki szülőkre. A közgyűlés elhatározta, hogy március 15-én délelőtt nagyobb szabású nyilvános Petőfi­­emlékünnepélyt rendez. Több oldalról történt fel­szólalás sérelmesnek tartotta, hogy a KANSz­ gyulai szervezete a gyűlések meghívóit késedel­mesen, ezenfelül csak szórványosan közli a tan­ügyi férfiakkal s a gyűléseken emiatt meg nem jelenhetvén, érdekeik sérelmet szenvednek. Elha­tározva lett, hogy az értesült tagok társaikat is értesítsék. A közgyűlés megbízta a KANSZ-ban képviselt tagjait, akciót indítsanak, hogy a nem állami tanügyi munkások is az államiakkal min­­denben egyenlő elbírálás alá vonassanak. m­i mm­m. Igazságügyi kinevezés. A szegedi ítélőtábla elnöke dr. Vághy Ferenc ügyvédjelölt, kunszent­­mártoni lakost a gyulai kir. törvényszékhez jog­gyakornokká nevezte ki, dr. Grottó László gyulai törvényszéki joggyakornokot pedig a szegedi kir. törvényszékhez helyezte. A közigazgatási bizottság február hó 14-én délelőtt 9 órakor ülést tart. Vitézek Gyulán. A békés—aradvármegyei vitézek vasárnap gyűlést és társas összejövetelt tartottak Gyulán, mely alkalomra a környékbeli vitézek csaknem mindnyájan megjelentek. A ma­gyar díszöltönyös, kardos, sastollas vitézek festői csapata általános feltűnést keltett a városban és pedig méltán, mert a vitézek igen jó megjelenésű, szép magyar férfialakok voltak. Nyugalmazott tanfelügyelő, Pethő János volt zombori, utóbb a báktavármegyei kir. tanfel­­ügyelőséghez beosztott kir. tanfelügyelőt a vallás­és közoktatásügyi miniszter hosszas és buzgó szolgálatainak elismerése mellett nyugdíjazta. Vitézi telkek újabb adományozása. A hiva­talos lap vasárnapi száma közli a kormányzó öföméltósága leiratát, mely szerint újabban ismét 36 vitézi telek osztatott szét a vitézek között, Békés vármegyében a következők kaptak 15—18 kat. hold föld adományt: Bognár József tart. tiszt­­helyettes, földmives Füzesgyarmaton, Forrás And­rás tart. őrmester, földmives, Vésztőn, Kövess György, tart. tiszthelyettes, gazdasági cseléd és B. Tóth János, tart. tiszthelyettes, földmives, Kőrös­­tarcsán. Meghivó. A gyulai »Erkel Ferenc” sakkor évi rendes közgyűlését 1. évi február hó 3-án, szombaton délután 5 órakor tartja a Polgári Kör külön helyiségében, amelyre a Kör tagjai tisz­telettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Évi zárszámadás. 4. Tisztújítás. 5. 1923. évi költségvetés megálla­pítása. 6. Indítványok,

Next